Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-27 / 116. szám

iff világ proletárjai, egyesüljetek: '"55 XX. ÉVF. 116. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1964. JÜNIUS 27. SZOMBAT Több fontos kérdés a tanácskozás második napján élei cl (®Le*káí oL(óji Testvéri együttműködés Válaszolunk olvasóinknak Emberközelség Kényszerszünet az aratásban * >**/ * * Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénte ken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. Az országgyűlés üléssza- György közlekedés- és ipari bizottsága és dr. kának első napján — mint postaügyi miniszter által Hargitai Katalin képviselő arról tegnap beszámol- előterjesztett törvényja- módosító javaslataival él­tünk — dr. Csanády vaslatot az országgyűlés fogadta. A belkereskedelem helyzetéről Ezt követően Tausz Já­nos belkereskedelmi mi­niszter a belkereskedelem helyzetéről tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta, hogy a lakosság pénzjöve­delmének 75—80 százalé­kát költi vásárlásra. Az ipari termelésnek csak­nem felét a belkereskede­lem értékesíti. A kiskereskedelmi áru­forgalom az ötéves terv­törvény előírásai szerint fejlődik; a lakosság áru­ellátásának, a kiszolgálás kultúrájának fejlesztésére vonatkozó irányelvek meg­valósulnak. A lakosság áruellátására és a keres­kedelem fejlesztésére a párt és a kormány gazda­ságpolitikája alapján ki­alakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A továbbiakban arról számolt be, hogy a lakos­ság vásárlóerejének növe­kedése, valamint á társa­dalmi, gazdasági és kultu­rális fejlődés következté­ben a belkereskedelmi forgalom 1960—1963 kö­zött 16 százalékkal emel­kedett. Tavaly egy-egy család havonta átlagosan 300 forinttal többet köl­tött vásárlásra, mint há­rom évvel korábban. Az élelmiszer-fogyasztás szín­vonala kalóriában számol­va, túlhaladta a fejlett or­szágokét. A kereskedelmi és az üzemi vendéglátásban na­ponta egymillióan étkez­nek. A városokban és az üdülő-kiránduló helyeken egyre több az olcsó és gyors étkezési lehetőséget nyújtó vendéglátó-üzletek száma, s mind több köz­ségben működik meleg ételeket árusító kisven­déglő. A ruházati cikkeknél az ári ellátás színvonalának javulását főleg a minő­ségi változások jelzik. A lakosság elsősorban a mű­szálas kötött- és méter­árukat, az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és ci­pőket vásárolja. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tömege­sen értékesíteni. Három év alatt 600 ezer szoba és konyha berendezéséhez elegendő bútort adtak el. Jelenleg 70 ezer család­Növekedett a kereslet A miniszter ezután em­lékeztetett arra, hogy az utóbbi években megnöve­kedett a lakosság főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez összefügg azzal, hogy a saját termelésből és a természetbeni juttatások­ból eredő fogyasztás csök­kent; a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásá­nak időszakában ez ter­mészetes folyamat. Mérté­ke azonban a vártnál gyorsabb ütemű volt. — Arra kell tehát töreked­nünk, hogy ez a folyamat összhangban legyen lehe­tőségeinkkel. A központi árualapok tehermentesíté­se és kiegészítése érdeké­ben jobban támaszkod­junk a háztáji gazdaságok termelésére és más helyi forrásokra. A tüzelőhelyzetről szól­va a belkereskedelmi mi­niszter elmondotta, hogy a tüzéptelepek nem tud­ták teljesen kielégíteni a lakosság tüzelőanyagszük­ségletét sem, noha ebből a cikkből a legutóbbi há­rom év alatt 32 százalék­kal, s ezen belül a főként a falvakat ellátó földmű­vesszövetkezeteknél 65 százalékkal nőtt a forga­lom. A parasztság jelen­tős része korábban mező­gazdasági hulladékkal tü­zelt. Az űj tűzhelyekben és kályhákban, amelyek­ből a földművesszövetke­zetek csupán az utóbbi három évben félmillió da­rabot adtak el, nem na­gyon lehet' a hulladékot eltüzelni. Három év alatt 174 ezer új lakás épült fel, s a lakosság több he­lyiséget hosszabb ideig fűt, mint korábban. Fo­kozta a keresletet az egy­mást követő két hideg tél is. A szénbányászat példás erőfeszítéseket tett a ter­melés fokozására, több tüzelőanyagot hoztunk be, mégis idő kell, amíg a megnövekedett kereslettel összhangba lehet hozni a kínálatot. Korszerűsödő kereskedelem Ezután a miniszter né­hány fontos belkereskedel­mi intézkedésről beszélt.' Ilyen volt például a bab­kávé, a csokoládé és más import élelmiszerek árá­nak leszállítása, a sör és a cigaretta, árának emelé­se, majd néhány tartós fogyasztási cikk, egyes ruházati cikkek és festék­áruk árának leszállítása. Az árcsökkentés együtte­sen 600—700 millió forint megtakarítást jelentett a lakosságnak. A kereskede­lem három év alatt 3,3 milliárd forint értékű tar­tós fogyasztási cikket adott el hitelre, így csak­nem 800 ezer család vá­sárolt különféle nagy értékű cikkeket. A jiitel- akciók elősegítették olyan áruk termelésének fej­lesztését is, amelyekben a fizetőképes kereslet egyéb­ként lassan növekedett volna. Megemlítette az idény­végi kiárusítások és leér­tékelések bevezetését. Há­rom év alatt csaknem öt- milliárd forint értékű di­vatjamúlt árut értékeltek le 25—30 százalékkal, s a készleteket friss, keresett árukkal tölthették fel. Még mindig előfordul, hogy az üzletek nem ké­szülnek el a lakótelepek­kel egyidejűleg, vagy az építési szervek nem telje­sítik az üzletek ’-étesítésé­re vonatkozó előírásokat. Egyes kereskedelmi léte­sítményeket viszont sok­szor kellő megfontolás nélkül átalakítanak, s a kivitelezésinél pazarolnak. A kiskereskedelem kor­szerűsítéséről szólva, az áruházi kereskedelem je­lentőségét emelte ki mint a kiskereskedelem leggaz­daságosabban működő nagyüzemi formáját Az önkiszolgálás mind a ke­reskedelemben, mind a vendéglátásban polgárjo­got nyert. Jelenleg több mint 3000 bolt, büfé és cukrászda működik önki- szolgáló rendszerrel. Javítani a vendéglátást nak van személygépkocsi­ja, 130 ezer családnak vil­lamos hűtőszekrénye, 900 ezernek mosógépe és több mint félmilliónak televí­ziókészüléke. * Tausz János a továb­biakban bejelentette, hogy a kormány határozatot hozott: a harmadik öt­éves tervben Budapesten, a Balaton mellett és a Duna-kanyarban további 7500—10 000 szállodai he­lyett kell létesíteni, hi­szen a hazánkat felkereső külföldiek száma már az idén eléri az egymilliót. Bejelentette, hogy új szállodák épültek, többek között Siófokon, Tihany­ban, Kecskeméten, Salgó­tarjánban, és Egerben. A jövő év végéig kialakul a modern siófoki szálloda­sor, befejeződik több bu­dapesti szálloda rekon­strukciója és jelentős bő­vítése, felépül a lágymá­nyosi szálloda és bűvül az idegenforgalmat szolgáló vendéglátó-hálózat. Befejezésül a több mint negyedmillió kereskedelmi dolgozó munkájával foglal­kozott. Mindent meg kell tenni — hangsúlyozta —, hogy kereskedelmi dol­gozók magatartása, erköl­csi felfogása és munkája megfeleljen épülő szocia­lista társadalmunk követel­ményeinek. A belkereskedelem fő feladata az áruellátásban még meglévő hiányok fo­kozatos felszámolása. Nem kevésbé fontos a nők ház­tartási munkáját könnyítő ágazatok fejlesztése. Az ország népe meg lehet győződve arról — fejez­te be szavait —. hogy megfelelő színvonalú ellá­tása a kormány gazdaság- politikájának továbbra is egyik alapvető célja. A miniszter beszédét aá országgyűlés nagy tapssal fogadta. A felszólalók sorá­ban a pénteki vitán első­nek Nyers Rezső az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára lépett mikrofonhoz. Nyers Rezső elvtárs felszólalása — A belkereskedelem fejlődése tagadhatatlan. Hosszabb időszakra, mond­juk 1957-ig visszanézve, nagyon jelentős, de máso­dik ötéves tervünk kezde­te óta is számottevő hala­dást észlelhetünk. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem fejlődik. Fel­merül a kérdés, milyen szerepe van mindebben a gazdaságpolitikának és mi­lyen a kereskedelmi appa­rátusnak? . A gazdaságpoli­tika kétségtelenül alapve­tő, döntő szerepet játszik. Hibás gazdaságpolitika ta­laján a kereskedelem sem virágozhatna. De hozzá­tehetjük, hogy a helyes gazdaságpolitika automati­kusan még nem eredmé­nyez jó kereskedelmet. Ha tehát fejlődésről beszélünk, főként az-^ ésszerű gazda­ságpolitikának tulajdonít­suk, de ne tagadjuk meg az elismerést a kereskedel­mi apparátustól sem. Gazdaságpolitikánk ered­ményesebb megvalósítása a gyengeségek reális szám­bavételét és mielőbbi meg­szüntetését igényli. Persze a gazdasági irányítás­nak nemcsak a meglé­vő hibákat kell meg­szűntetnie, hanem ele­jét kell vennie újabb fogyatékosságok kelet­kezésének is. A gazdasági, kereskedelmi tevékenységet időről-idő­re hozzá kell igazítani a változó feltételekhez. Árualap és igény Gazdaságpolitikánk fon­tos eredménye, hogy alta­lános áruhiány már évek óta nincs, sőt az áruvá­laszték bővül. Minden for­galomban lévő 100 forint­ra 190 forint értékű keres­kedelmi árukészlet jut, s ez az arány jó. De mit te­szünk i egyes fontos /termé­kek mennyiségének növe­léséért, melyekből az áru­alapok időnikint és helyen- kínt nem fedik az igénye­ket? Például a sertéshús­ellátás javításáért? Vagy a magánépítkezések, folytán nagyon kerésett fürdőká­dak biztosításáért? A köz­vélemény a tapasztalatok szerint megérti a jelenle­gi helyzetet tudomásul ve­szi, hogy nő a fogyasztás, de még jobban nő az emlí­tett cikkek iránti igény. Azt is megérti, hogy nem lehet azonnal vagy rövid időn belül mindenből min­den igényt kielégíteni. De ezzel a türelemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig számolnunk. Nincs jogunkban az idők végeze- téig az igények túlzott nö­vekedését „elmarasztalni” mert hisz végső fokon az igények növekedé­se a gyakorlati gazda­sági intézkedésekből, a szocialista gazdálkodás­ból következik. Intéz­kednünk kell minde­nekelőtt a szűkében lé­vő áruk termelésének növelése érdekében. Bár az életszínvonal -a fogyasztásban realizálódik, mégis fontos ez alkalom­mal is aláhúzni, agyunk­ba vésni, hogy a tulajdon­képpeni forrás a termelés. Aranyszabály, ho**- a fo­gyasztás csak a termelés mennyiségének és gazda­ságosságának arányában növekedhet. Mi a helyzet jelenleg nálunk? összhang­ban van-e termelésünk es fogyasztásunk? összeségé­ben igen, egyes részletei­ben nem. Összeségében ter­melésünk is, fogyasztásunk is a lehetséges színvonalon van. Meg kell azoriban je­gyezni, hogy míg a gaz­daságosság, a jövedelmező­ség terén lehetőségeink al­só, addig a fogyasztás te­rén pillanatnyi lehetősé­geink felső határán moz­gunk. A gazdaságosság, jöve­delmezőség növelésé­re ezért minden terüle­ten jobban kell ösz­tönöznünk. Mint most, a jövőben is az látszik helyesnek, hogy az életszinvonal emelkedé­sét három fő tényező ösz- szehangolt alkalmazásá­val szorgalmazzuk: a pénzjövedelmeket biztonsá­gosán növeljük, érjük el a társadalmi juttatások he­lyes mértékét és maradion fenn, sőt hosszabb távon tovább javuljon az áruel­látás jó színvonala. Ha ez így lesz. a többi már a ke­reskedelmen múlik. Ilyen gozdaságpolitika mellett, ugyanúgy, mint most, a jövőben is nyugodt létek­kel búzdíthatjuk a keres­kedelmi dolgozókat még jobb munkára. A belkereskedelemben jórészt a termelő szek­(folytatása a 3. oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents