Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-27 / 116. szám
iff világ proletárjai, egyesüljetek: '"55 XX. ÉVF. 116. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1964. JÜNIUS 27. SZOMBAT Több fontos kérdés a tanácskozás második napján élei cl (®Le*káí oL(óji Testvéri együttműködés Válaszolunk olvasóinknak Emberközelség Kényszerszünet az aratásban * >**/ * * Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénte ken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. Az országgyűlés üléssza- György közlekedés- és ipari bizottsága és dr. kának első napján — mint postaügyi miniszter által Hargitai Katalin képviselő arról tegnap beszámol- előterjesztett törvényja- módosító javaslataival éltünk — dr. Csanády vaslatot az országgyűlés fogadta. A belkereskedelem helyzetéről Ezt követően Tausz János belkereskedelmi miniszter a belkereskedelem helyzetéről tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta, hogy a lakosság pénzjövedelmének 75—80 százalékát költi vásárlásra. Az ipari termelésnek csaknem felét a belkereskedelem értékesíti. A kiskereskedelmi áruforgalom az ötéves tervtörvény előírásai szerint fejlődik; a lakosság áruellátásának, a kiszolgálás kultúrájának fejlesztésére vonatkozó irányelvek megvalósulnak. A lakosság áruellátására és a kereskedelem fejlesztésére a párt és a kormány gazdaságpolitikája alapján kialakított irányelvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. A továbbiakban arról számolt be, hogy a lakosság vásárlóerejének növekedése, valamint á társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés következtében a belkereskedelmi forgalom 1960—1963 között 16 százalékkal emelkedett. Tavaly egy-egy család havonta átlagosan 300 forinttal többet költött vásárlásra, mint három évvel korábban. Az élelmiszer-fogyasztás színvonala kalóriában számolva, túlhaladta a fejlett országokét. A kereskedelmi és az üzemi vendéglátásban naponta egymillióan étkeznek. A városokban és az üdülő-kiránduló helyeken egyre több az olcsó és gyors étkezési lehetőséget nyújtó vendéglátó-üzletek száma, s mind több községben működik meleg ételeket árusító kisvendéglő. A ruházati cikkeknél az ári ellátás színvonalának javulását főleg a minőségi változások jelzik. A lakosság elsősorban a műszálas kötött- és méterárukat, az új eljárással gyártott textíliákat, a könnyű szöveteket és cipőket vásárolja. A tartós fogyasztási áruk közül számos cikket az utóbbi években kezdtek tömegesen értékesíteni. Három év alatt 600 ezer szoba és konyha berendezéséhez elegendő bútort adtak el. Jelenleg 70 ezer családNövekedett a kereslet A miniszter ezután emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években megnövekedett a lakosság főként a parasztság kereslete a központi árualapok iránt. Ez összefügg azzal, hogy a saját termelésből és a természetbeni juttatásokból eredő fogyasztás csökkent; a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásának időszakában ez természetes folyamat. Mértéke azonban a vártnál gyorsabb ütemű volt. — Arra kell tehát törekednünk, hogy ez a folyamat összhangban legyen lehetőségeinkkel. A központi árualapok tehermentesítése és kiegészítése érdekében jobban támaszkodjunk a háztáji gazdaságok termelésére és más helyi forrásokra. A tüzelőhelyzetről szólva a belkereskedelmi miniszter elmondotta, hogy a tüzéptelepek nem tudták teljesen kielégíteni a lakosság tüzelőanyagszükségletét sem, noha ebből a cikkből a legutóbbi három év alatt 32 százalékkal, s ezen belül a főként a falvakat ellátó földművesszövetkezeteknél 65 százalékkal nőtt a forgalom. A parasztság jelentős része korábban mezőgazdasági hulladékkal tüzelt. Az űj tűzhelyekben és kályhákban, amelyekből a földművesszövetkezetek csupán az utóbbi három évben félmillió darabot adtak el, nem nagyon lehet' a hulladékot eltüzelni. Három év alatt 174 ezer új lakás épült fel, s a lakosság több helyiséget hosszabb ideig fűt, mint korábban. Fokozta a keresletet az egymást követő két hideg tél is. A szénbányászat példás erőfeszítéseket tett a termelés fokozására, több tüzelőanyagot hoztunk be, mégis idő kell, amíg a megnövekedett kereslettel összhangba lehet hozni a kínálatot. Korszerűsödő kereskedelem Ezután a miniszter néhány fontos belkereskedelmi intézkedésről beszélt.' Ilyen volt például a babkávé, a csokoládé és más import élelmiszerek árának leszállítása, a sör és a cigaretta, árának emelése, majd néhány tartós fogyasztási cikk, egyes ruházati cikkek és festékáruk árának leszállítása. Az árcsökkentés együttesen 600—700 millió forint megtakarítást jelentett a lakosságnak. A kereskedelem három év alatt 3,3 milliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket adott el hitelre, így csaknem 800 ezer család vásárolt különféle nagy értékű cikkeket. A jiitel- akciók elősegítették olyan áruk termelésének fejlesztését is, amelyekben a fizetőképes kereslet egyébként lassan növekedett volna. Megemlítette az idényvégi kiárusítások és leértékelések bevezetését. Három év alatt csaknem öt- milliárd forint értékű divatjamúlt árut értékeltek le 25—30 százalékkal, s a készleteket friss, keresett árukkal tölthették fel. Még mindig előfordul, hogy az üzletek nem készülnek el a lakótelepekkel egyidejűleg, vagy az építési szervek nem teljesítik az üzletek ’-étesítésére vonatkozó előírásokat. Egyes kereskedelmi létesítményeket viszont sokszor kellő megfontolás nélkül átalakítanak, s a kivitelezésinél pazarolnak. A kiskereskedelem korszerűsítéséről szólva, az áruházi kereskedelem jelentőségét emelte ki mint a kiskereskedelem leggazdaságosabban működő nagyüzemi formáját Az önkiszolgálás mind a kereskedelemben, mind a vendéglátásban polgárjogot nyert. Jelenleg több mint 3000 bolt, büfé és cukrászda működik önki- szolgáló rendszerrel. Javítani a vendéglátást nak van személygépkocsija, 130 ezer családnak villamos hűtőszekrénye, 900 ezernek mosógépe és több mint félmilliónak televíziókészüléke. * Tausz János a továbbiakban bejelentette, hogy a kormány határozatot hozott: a harmadik ötéves tervben Budapesten, a Balaton mellett és a Duna-kanyarban további 7500—10 000 szállodai helyett kell létesíteni, hiszen a hazánkat felkereső külföldiek száma már az idén eléri az egymilliót. Bejelentette, hogy új szállodák épültek, többek között Siófokon, Tihanyban, Kecskeméten, Salgótarjánban, és Egerben. A jövő év végéig kialakul a modern siófoki szállodasor, befejeződik több budapesti szálloda rekonstrukciója és jelentős bővítése, felépül a lágymányosi szálloda és bűvül az idegenforgalmat szolgáló vendéglátó-hálózat. Befejezésül a több mint negyedmillió kereskedelmi dolgozó munkájával foglalkozott. Mindent meg kell tenni — hangsúlyozta —, hogy kereskedelmi dolgozók magatartása, erkölcsi felfogása és munkája megfeleljen épülő szocialista társadalmunk követelményeinek. A belkereskedelem fő feladata az áruellátásban még meglévő hiányok fokozatos felszámolása. Nem kevésbé fontos a nők háztartási munkáját könnyítő ágazatok fejlesztése. Az ország népe meg lehet győződve arról — fejezte be szavait —. hogy megfelelő színvonalú ellátása a kormány gazdaság- politikájának továbbra is egyik alapvető célja. A miniszter beszédét aá országgyűlés nagy tapssal fogadta. A felszólalók sorában a pénteki vitán elsőnek Nyers Rezső az MSZMP Központi Bizottságának titkára lépett mikrofonhoz. Nyers Rezső elvtárs felszólalása — A belkereskedelem fejlődése tagadhatatlan. Hosszabb időszakra, mondjuk 1957-ig visszanézve, nagyon jelentős, de második ötéves tervünk kezdete óta is számottevő haladást észlelhetünk. Mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem fejlődik. Felmerül a kérdés, milyen szerepe van mindebben a gazdaságpolitikának és milyen a kereskedelmi apparátusnak? . A gazdaságpolitika kétségtelenül alapvető, döntő szerepet játszik. Hibás gazdaságpolitika talaján a kereskedelem sem virágozhatna. De hozzátehetjük, hogy a helyes gazdaságpolitika automatikusan még nem eredményez jó kereskedelmet. Ha tehát fejlődésről beszélünk, főként az-^ ésszerű gazdaságpolitikának tulajdonítsuk, de ne tagadjuk meg az elismerést a kereskedelmi apparátustól sem. Gazdaságpolitikánk eredményesebb megvalósítása a gyengeségek reális számbavételét és mielőbbi megszüntetését igényli. Persze a gazdasági irányításnak nemcsak a meglévő hibákat kell megszűntetnie, hanem elejét kell vennie újabb fogyatékosságok keletkezésének is. A gazdasági, kereskedelmi tevékenységet időről-időre hozzá kell igazítani a változó feltételekhez. Árualap és igény Gazdaságpolitikánk fontos eredménye, hogy altalános áruhiány már évek óta nincs, sőt az áruválaszték bővül. Minden forgalomban lévő 100 forintra 190 forint értékű kereskedelmi árukészlet jut, s ez az arány jó. De mit teszünk i egyes fontos /termékek mennyiségének növeléséért, melyekből az árualapok időnikint és helyen- kínt nem fedik az igényeket? Például a sertéshúsellátás javításáért? Vagy a magánépítkezések, folytán nagyon kerésett fürdőkádak biztosításáért? A közvélemény a tapasztalatok szerint megérti a jelenlegi helyzetet tudomásul veszi, hogy nő a fogyasztás, de még jobban nő az említett cikkek iránti igény. Azt is megérti, hogy nem lehet azonnal vagy rövid időn belül mindenből minden igényt kielégíteni. De ezzel a türelemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig számolnunk. Nincs jogunkban az idők végeze- téig az igények túlzott növekedését „elmarasztalni” mert hisz végső fokon az igények növekedése a gyakorlati gazdasági intézkedésekből, a szocialista gazdálkodásból következik. Intézkednünk kell mindenekelőtt a szűkében lévő áruk termelésének növelése érdekében. Bár az életszínvonal -a fogyasztásban realizálódik, mégis fontos ez alkalommal is aláhúzni, agyunkba vésni, hogy a tulajdonképpeni forrás a termelés. Aranyszabály, ho**- a fogyasztás csak a termelés mennyiségének és gazdaságosságának arányában növekedhet. Mi a helyzet jelenleg nálunk? összhangban van-e termelésünk es fogyasztásunk? összeségében igen, egyes részleteiben nem. Összeségében termelésünk is, fogyasztásunk is a lehetséges színvonalon van. Meg kell azoriban jegyezni, hogy míg a gazdaságosság, a jövedelmezőség terén lehetőségeink alsó, addig a fogyasztás terén pillanatnyi lehetőségeink felső határán mozgunk. A gazdaságosság, jövedelmezőség növelésére ezért minden területen jobban kell ösztönöznünk. Mint most, a jövőben is az látszik helyesnek, hogy az életszinvonal emelkedését három fő tényező ösz- szehangolt alkalmazásával szorgalmazzuk: a pénzjövedelmeket biztonságosán növeljük, érjük el a társadalmi juttatások helyes mértékét és maradion fenn, sőt hosszabb távon tovább javuljon az áruellátás jó színvonala. Ha ez így lesz. a többi már a kereskedelmen múlik. Ilyen gozdaságpolitika mellett, ugyanúgy, mint most, a jövőben is nyugodt létekkel búzdíthatjuk a kereskedelmi dolgozókat még jobb munkára. A belkereskedelemben jórészt a termelő szek(folytatása a 3. oldalon) \
