Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-24 / 113. szám

1984. Június 24. szerda nógbAd 5 A pilinyiek készülnek az aratásra A hónap végéig befejezik a növényápolást Az új hajtás lombosodík Önellenőrzés a Tűzhelygyárban Ezelőtt egy hónappal, amikor a pilinyi Búzaka­lász Termelőszövetkezet­ben jártunk, szomorúan állapítottuk meg, hogy a növénykultúrák fejlődési állapota nem kielégítő. Azóta a júniusi aranyeső, bár kicsit megkésve, de megöntözte a földeket, szinte megéledt a mező, A kultúrák erőteljesen fej­lődnek és szorgos kezek munkálkodnak a kapás- és kaszás területeken. — Hogy lehet az elnök elvtárs, hogy most ennyire halad a munka, hiszen az elmúlt években mindig az volt a panasz, hogy „nem akarnak” a közösben dol­gozni? * — Most már belátják a tagok, hogy a termelőszö­vetkezetben is lehet keres­ni, ha dolgoznak. A közös munkából szép számmal kiveszik részüket az ipari munkások is. Nagyon jól bevált módszerünk, hogy az a tag, aki havonként 25 napot dolgozik és 25 munkaegységet teljesít prémiumban részesül. Így arra ösztönöztük a tagsá­got, hogy minél többen dolgozzanak mindennap. — Hány olyan tagra le­het számítani aki min­dennap részt vesz a közös munkában? — Lényegesen többen dolgoznak, mint egy év­vel' ezelőtt. Kiszámoltam azt is, hogy egy év alatt mintegy százhúszezer fo­rinttal fog növekedni a tagok jövedelme. Persze a tagság jövedelmének emel­kedése mellett a közös va­gyon is gyarapodni fog, hiszen így biztosított a munkák időbeni elvégzése. — Hogyan készülnek fel a gabona betakarítására? — Célunk az, hogy a növényápolást és a széna betakarítást június 30-ig befejezzük. Az aratást túl­nyomórészt gépállomási gépekkel fogjuk elvégez­tetni. A kézi aratásra a tagokkal és az ipari dol­gozókkal szerződést kötöt­tünk. A behordást saját gépeinkkel fogjuk megol­dani, hiszen a meglévő gépekhez még kapunk két pótkocsit és úgy gondo­lom, hogy időben és zök­kenőmentesen be tudjuk fejezni a gabona betaka­rítását. A munkások ellá­tását az elmúlt évben ha­sonlóan üzemi konyha, lé­tesítésével kívánjuk meg­oldani. összegezve: az idén a gabona betakarítása szervezettebb lesz, mint tavaly és szerintem csak az időjárás akadályozhatja az időbeni elvégzést. Horváth Éva A HATÁRBAN Növényápoló asszonyok a nagybátonyi Búzavirág TSZ földjén A szereidében néhány férfi és nő februárban úgy határozott: ne álljon az ő hátuk mögött ellenőr. Van nékik szigorúbb meósuk — saját lelkiismeretük. Most már benne vagyunk a nyárban, hat hónap telt el azóta, hogy Varga István szocialista brigádvezetővel utoljára beszélgettem. Más nagyobb gondok voltak közben a Tűzhelygyárban, a minap azért megkérdez­tem a főmérnököt, hogyan alakul az önmeózás. Vagy­is az új rendszer, ami sze­rint a kályha és a tűz- helyszerelő brigádok le­mondanak a meós közre­működéséről, a készárut saját pecsétjükkel látják el. vállalva ennek minden erkölcsi, anyagi következ­ményét. A főmérnök erre a kér­désre szívesen válaszol: — Az ön-MEO? Bevált. De még mennyire! Ügy el­kezdtek ezek az emberek meózni, hogy a végén már szólni kellett nekik, ugyan ne legyenek már szigorúb­bak, mint az országos szab­vány. ..! A kályha, meg a tűzhelyköpenyek zomán­cozásának ellenőrzése ugyanis a zománcozó üzem MEO-jának a kezében ma­radt. De egy darabig hiá­ba ütötte rá a bélyegzőjét az ottani meós, a szerelők úgy „felülbírálták”, hogy még... Felkerestük Varga Ist­vánt, a Gagarin szocialista brigád vezetőjét. Mostanában n.incs gon­dunk törött vagy más ok miatt selejtes alkatrészek­kel — mondja. — Azt a megmunkálók félreteszik. Mi már csak azt nézzük, hogy szállítás közben nem pattant-e le valahol a zo­mánc, jól meg van-e húz­va a csavar az alkatré­szen. Szóval most már az is önellenőrző lett, aki pe­dig nem vállalt ilyet. Egyre többen A műhelyben verseny- ' táblák. Üj neveket is látni I rajtuk. MINT A JÓ SZÜLŐ. j MA MAR természetes dolog nálunk, hogy egy- egy kongresszusra, legyen az a párté vagy tömeg­szervezeté, nem látványos, az ünnepélyesség külső je­gyeit reprezentáló akciók­kal, hanem szerényen, de nagy odaadással végzett hétköznapi munkával ké­szülünk. így akarnak fel­készülni a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség ezév decemberében sorra- kerülő II. kongresszusára a fiatalok is. A program adott: azokat a feladatokat kell az eddigieknél is ered­ményesebben végrehajtani, amelyeket az 1960 decem­berében megtartott I. kong­resszus, tűzött a fiatalok elé, a második ötéves terv egész időszakára. A kong­resszus akkor a következő hat feladatcsoportban ha­tározta meg az ifjúság te­endőit; „Emeljük a munka termelékenységét; fejlesz- szük és erősítsük a szocia­lista mezőgazdaságot; vál­laljunk védnökséget az öt­éves terv kiemelkedő léte­sítményei felett; milliárdo- kat takarítsunk meg a nép­gazdaságnak; teljesítsünk 45-50 millió . társadalmi munkaórát; szervezzünk széleskörű tanulási moz­galmat.” A pártszervezetek állan­dó feladata, hogy nemcsak számonkérjük ezeknek a fe­ladatoknak a megvalósulá­sát, hanem messzemenő se­gítséget is nyújtsanak a KISZ szervezeteknek a végrehajtásban. Várható, hogy az elkövetkezendő hó­napokban mindezekben a feladatokban — különböző vállalások formájában is — többre, merészebbre vál­lalkoznak a fiatalok. S er­re a pártszervezeteknek is fel kell készülniök. A gaz­dasági-műszaki vezetők se­gítő közreműködésével te­remtsenek lehetőséget, hogy a termelés fokozására tett vállalások teljesítésének meglegyen a reális gazda­sági, műszaki feltétele. A „szakma ifjú mestere”, a „kiváló ifjú mérnök”, a „kiváló ifjú technikus” cí­mekért folyó versengést is várhatóan fokozza majd a kongresszusi felkészülés. j A FIATALOKBAN él a vágy a nagy, a merész, a nehéz próbát jelentő tet­ték végrehajtására Most. a kongresszusi felkészülés idején természetesen nem arról van szó, hogy merő­ben új, eddig még nem is­mert merész vállalkozások­ra ösztönözzük a fiatalo­kat. A pártszervezetek fela­data éppen az, hogy a frundennapos munkában éreztessék s magyarázzák meg: minden egyes vállal­kozásuk, látsszék az bár szerénynek is, valójában egy nagy, az egész ország szempontjából fontos vál­lalkozáshoz kapcsolódik, annak része, összetevője. Ha a pártszervezetek segí­tenek a KlSZ-vezetőségek- nek abban, hogy egy-egy napi feladatban is meg tudják mutatni, milyen je­lentősége van annak az üzem, az iparág szempont­jából, milyen nagy orzsá- gos, vagy éppen nemzetkö­zi érdek fűződik annak jó végrehajtásához, máris si­kerül felébreszteni a fia­talokban a kedvet, a lel­kesedést s valóban a fia­talokra jellemző forradal­mi lendülettel végzik mun­kájukat. Nemrég jelent meg a KISZ Központi Bizottságá­nak határozata az ifjúság szabadidejének célszerű, hasznos eltöltéséről. Ez a határozat s a program. amelyet a KlSZ-szerveze­tek elé tár, átfogja a fia­talság egész kulturális éle­tét, a tanulás, a szórakozás minden területét. A pártszervezetek külö­nösen két dologban segít­hetik az említett határozat végrehajtását. Az egyik: politikai munkával tartal­masabb, színvonalasabb munkára ösztönözhetik a KISZ-szervezeteket, arra, hogy ne a felszínes szóra­kozási lehetőségekkel, ha­nem a valóban kulturált, sok tanulságot és nívós szórakozást jelentő ren­dezvényekkel programok­kal vonzzák maguk köré a fiatalokat. S a másik: se­gíthetnek összehangolni mindazoknak a tömegszer­vezeteknek, társadalmi szervezeteknek a munká­ját, amelyek valamilyen formában részt vesznek az ifjúság kulturális, szóra­kozási, tanulási igényeinek kielégítésében. j A PARTSZERVEZETEK időnként napirendre tűzik a KISZ-szervezetek mun­káját. Igen, ez is módsze­re az ifjúsági szervezetek segítésének. De ennél fonto­— Hogyne! — mondja a brigádvezető. — Már nem csak ketten vagyunk, két brigád. Terjed a ked­vezmény. Legalábbis itt, a szereidében. Az elsők mi voltunk, Kassai Rezső- né Zója brigádja, meg mi. Aztán egy hónapra rá csat­lakoztak Antal Józsefék, június elejétől Géczi Jó­zsef brigádja, sőt Ko­vács István kályhaszerelő brigádja, amelyik a leg­gyengébb volt, már az is elkezdte az önellenőrzést. — A minőségen észre venni-e az új módszer ha­tását? — Persze, hogy észre le­het venni! Itt vannak a kimutatások, tessék nézni. Azelőtt gyakran egy-egy brigád árujából tíz kályha értékét is le kellett száza- lékolni. Most? Egy-két öt- százalékos kályha, tűzhely, ha előfordul, tíz százalé­kos pedig nincs. ' Inkább szétszedjük, újra összerak­juk. . . Rendet csinált az önmeózás a zománcozóban is. Nem mondom, most ne­héz, bajok vannak a ke­mencékkel. De tetszett lát­ni korábban milyen fel­fordulás volt kinn az udva­ron, ahová a kész köpenye­ket rakták? Most rend van, és a köpenyeket is úgy rakják sorba, amilyen a fajtájuk. Ügy hogy mi is előre látjuk, miből mi van és tudunk előre kalkulál­ni. Sokatmondó válasz A főmérnök által emlí­tett „túlmeózásröl” kérde­zem. Elmosolyodik: — Igen, az elején volt ilyen. Lehet, hogy túlzás­ba vittük. Ha a fehér zo- máncozású köpenyen egy pici fekete pontot láttunk, raktuk félre.. Pedig a vá­sárló talán észre sem ve­szi a jelentéktelen szépség­hibát. S ha észreveszi, az­ért még nem hagyja ott a kályhát. Még én sem, pe­dig én szakember vagyok. De úgy van az, tetszik tudni, hogy mikor meg­beszéltük a szaktársakkal az önmeózást, azt mondtam nekik: úgy dolgozzatok, mintha a kályhát magatok­nak csinálnátok. Ma elké­szült, holnap mentek az üzletbe és megveszitek. Azon a pénzen, amiért itt a szalagon megdolgoztatok. Hát ezután így is néztek mindent.-Hát nem különös? Hiszen a Gagarin brigádot és a többi önellenőrző szocialis­ta brigádot valóban kissé vissza kellett fogni. Elő­refutottak. Felzárkózni a legjobbakhoz Mióta várunk rá, hogy munkásaink közt megho­nosodjék ez a szellem: Úgy dolgozz, mintha önmagad­nak, saját személyi haszná­latodra csinálnád ezt, amit csinálsz. A munkások, műve­zetők, műszakiak álhatato- sak, elhatározásukban; ápolni, gondozni az új Haj­tást. Ma még ők vannak kevesebben a gyárban, öt- venen-hatvanan, százan — a kétezerhez. Hatásuk még­is erős. ösztökéli a többi­eket, hogy utolérjék őket. hogy felzárkózzanak hozzá­juk, a legjobbakhoz. CS. G. Bank-rekord Semmiképpen nem hagy­hatjuk szó nélkül. Egy felettébb „szimpla“ sabb a mindennapos törő­dés. A KlSZ-szervezetek- nek mindennap és. minden­ben maguk mellett kell érez­niük a pártszervezeteket, akárcsak a gyermekeknek a szülőt. S erre különösen szükség lesz most, ami­kor a kongresszusi készü­lődés felfokozza a tettvá- gyat, s kettőzött ambíció­val dolgoznak azért, hogy a kongresszuson minél na­gyobb eredményekről szá­molhassanak be. A bölcs tanács, a biztatás, a válla­lások végrehajtásához nél­külözhetetlen feltételek megteremtése, új és merész feladatok kijelölése, az út egyengetése meggyőző, ta­nító és nevelő szóval, mind-mind nélkülözhetet­len módszere annak, hogy a KISZ-szervezetek valóban tartalmas, ered­ményesebb munkával ké­szüljenek fel a II. kong­resszusra s ott elmondhas­sák: úgy állt mellettünk a párt, mind a jó szülő, aki biztatott, amikor elcsüg­gedtünk, segített. amikor bajba voltunk, osztozott örömünkben, amikor sike­reket értünk el, velünk volt minden lépésünknél és ta­nácsait megfogadva min­dig a helyes úton járhat­tunk. Faragó Jenő gazdasági hírről van szó Arról, hogy 1964 első fe­lében Magyarország la­kosságának betétállomá­nya túlhaladta a 15 mil­liárd forintot. Olyan re­kord ez, amely különféle honi rekordjaink között egyike a legörvendeteseb- beknek. Tavaly, az év hasonló időszakában még csupán 10 milliárd forint volt a bankbetétek állománya. Ez akkor is rekord volt. De a rekordot döntő rekord ta­nulságairól . sem szabad megfeledkeznünk. Az a tény, hogy sok ember sze­reti a kamatozó betétköny­vet és egyre többen ked­velik meg a gépkocsi Nye­remény betétkönyvet is — jelenleg 220 ezren — azt bizonyítja, hogy a be­tétesek megtalálják számí­tásaikat. És azt jelenti, hogy van mit betenniük a bankba. Azt jelenti, hogy dolgoz­nak, keresnek és takaré­koskodnak. Terveznek. A jövőre gondolnak. Valamit majd vesznek. Valamit majd építenek. Gazdagod­nak. boldogulnak. Már pedig öreg igazság: Ha egy ország polgárai gazdagod­nak. tervezgetnek, számol­gatnak, akkor abban az országban — méais csak szép az élet.

Next

/
Thumbnails
Contents