Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-18 / 108. szám
6 nógrad 1964. június 18. csütörtök A SZÁZHALOMBATTAI ÓRIÁS Egy mese címe? — Igen, egy olyan modern mesének a címe, amelyet maradéktalanul valóra váltanak. A százhalombattai óriás: a Dunai Hőerőmű, amelyet nemcsak a képzelőerő, hadern a tervezés ütemét pontosan betartó, s a téli szélviharokkal, lankasztó hőséggel is dacoló szívós munka teremtett meg. villamos távvezetéken 400 millió kilowatt-óra energiát kapunk. Ez a nagy villamosenergia mennyiség 1965-re eléri majd az egy- milliárd kilowatt-ódát! A százhalombattai óriás már ott nyújtózkodik a festői Duna-parton, s ha eléri Dunafüredet. . . az óriás megszépül, s még nagyobbra nő! Százhalombatta és Dunafüred, a modern új lakónegyedekkel, előreláthatóan tízezer lélekszámú várossá fejlődik. A Százhalombattán épülő Dunai Hőerőmű és a Dunai Kőolajfinomító, második ötéves tervünk két óriási, ipari beruházása. A Hőerőmű első gépegysége már 1963. december 17-től üzemel. Az 50 megawattos turbina kezdetben is napi 1,1 millió kilowatt-óra villamosenergiát termelt az országos hálózatba. Ez a mennyiség kb. 200 ezer fővárosi lakás villamosenergia ellátására elegendő. A második gépegység szerelésével is jól haladnak, s előreláthatóan június elején bekapcsolódik szocialista építőmunkánkba. Ez a nagy alkotás, a szocialista országok együttműködésének is szép példája. A magyar szakemberek mellett csehszlovák mérnökök és szerelők is dolgoznak. A Szászhalomba ttai Erőmű, a Dunai Cementműve mellett ötéves tervünk egyik legnagj’sze- rűbb alkotása. A százhalombattai óriás két — országhatárokon is átnyúló — karja: a Barátság nemzetközi kőolajvezeték és a Béke magasfeszültségű villamos távvezeték szállítják a Szovjetunióban termelt kőolajat, és villa- nposenergiát a szocializmust építő országokba. Tehát a százhalombattai 'óriás a KGST keretében, nemzetközi összefogással gyarapszik. A szovjet kőolajat a százhalombattai Kőolajfínomító hasznosítja. A magyar földre érkező- szinte kiszámíthatatlan nagy értékű szovjet kőolajon kívül, a nemzetközi w Százhalombattai munkások: A magyar és csehszlovák brigádok munkaütemét még a váratlan „új tel , a márciusi nagy havazások sem akadályozták. §■ » ‘ V*; "BRMMWPI ■i fi . : i : H Az óriás ütőerei: a Dunai Hőerőmű első kazánja zéssel. i 111 ÍÉpfe. a ír és elszívó a szellőző berende Ki gondolná? — Talán éppen ez a modern vonalú, 50 megawattos százhalombattai turbina ontja a villanyáramot a pesti körúton színpompásan tündöklő neoncsövekbe. Rakéta?... Nem. Lepárló t artályT amelyet békés alkotómunkára teremtettek. A Dunai Kőolajfinomító atmoszférikus desztilláló oszlopát csehszlovák munkások gyártották és felszerelésében csehszlovák szakemberek is részt vettek Tízmillió forintos építkezés Nagybátpnybon Naponta s fejenként másfél hektoliter víz A Hőerőmű hatalmas, különleges kéményei műszaki szenzációt keltettek!... A 200 méter magas kémény fehéren bodorgó füstfelhője messzeföldre jelzi: az óriás 'már dolgozik. Óránkéul 1 km csatorna A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon Esztergomi László, Gagán József és Kovács Mihály technikus újítóbrigádja kidolgozta a csatornaépítés teljes gépesítésének módszerét. Terveik alapján az igazgatóság gépműhelye elkészítette az új módszer legfontosabb gépét, az ország legnagyobb csatornanyitó ekéjét, amellyel agyagos talajban óránként egy kilométer, a lazább földben pedig másfél-két kilométer hosz- szú árkot húznak. A statisztikusok számítása szerint Nagybátony la- l kossága a következő másfél évtizedben majdnem kétszeresére növekedik. Mit isznak, mivel tisztálkodnak akkor a nagyjelen- I tőségű ipari település Rákosai, akiknek a létfontosságú természeti kincsből már napjainkban sem jut elég? Kérdésünkre Molnár József a Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke adott választ. — Az országos vízügyi Főigazgatóság tízmillió forintos beruházása nem tizenöt év múlva, de már I a jövő év végére eloszlat- I ja a gondokat —, úgymond .— A káposztási Vízműtelep termelésének fokozására a Vízügyi Tervező Iroda elkészítette a terveket, az ez év utolsó negyedévében elkezdődő munkák során bővítik, és korszerűsítik a hálózatot, nagyobbítják a víznyerő területet, és — ami a leg- íontosabb — helyreállítják a természetes vízgazdálkodási egyensúlyt: — Mi lesz a vízellátás fő forrása? — A Zagyva. A folyócska az év folyamán hihetetlen mennyiségű vizet szállít. A megújhódó vízműrendszer segítségével tartalékoljuk majd a különben elszökő vizet. Ehhez a helyi talajadottságok igen kedvezőek. A vízzáró rétegek úgy helyezkednek el, hogy a talajszint alatt óriási medencét alkotnak. Ezt mi mérnökök úgy mondjuk, hogy a vízadó rétegben nagy a tározó térfogat. A vízadó réteg fölé vezetjük, árasztjuk a Zagyva vízét, mely beszivárog a talajba. Odalenn tisztán, frissen marad meg; sokkal egészségesebben, használhatóbban, mintha tároló medncékben gyűjtenénk össze. — Közvetlenül is ad majd vizet a Zagyva? — A vízműteleptől északra fekvő részen lesz a felszíni vízkivételi mű. Ennek hozama ülepítes, úgynevezett lassú szűrőn! történő tisztítás után a csi- rátlanító berendezésen át kerül a hálózatba. Ahhoz, hogy a vízgazdálkodási kerettervnek megfelelően naponta és fejenként százötven liter vizet juttathassunk folyamatosan a lakosságnak, új tározómedence készül, új nyomó- vezeték épül, s kilenc új kutat fúrnak. — Melyik vállalatra bízták ezt a nagy feladatot? — A nagybátonyi vízmű bővítését a Vízügyi létesítményeket Beruházó Vállalat és a Vízépítő Vállalat közösen végzi —. fejezte be tájékoztatóját Molnár József főmérnök.
