Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-14 / 78. szám

1964. május 14. csütörtök nögr At> 5 \ A terv valóság lehet Zöld utat a * újnak Több lakást olcsóbban Ismét teljesíti tervét a Forgách akna Egyesült a Király- és a Margit táró Ha értekezleten találkoz­tam vele, biztos voltam benne, hogy az egyik fel­szólaló Wolszky Géza, kör­zeti főépítésvezető lesz, s arról fog beszélni: így épí­teni, ahogy mi csináljuk vétek, hogy legalább azo­kat a módszereket, eszkö­zöket vegyük át, amiket már mások kitaláltak és évek óta alkalmaznak is. Csehszlovákiai, lengyelor­szági, szovjetunióbeli ta­pasztalaira hivatkozott, érvelt, vitatkozott, magya­rázott ... Malter és tégla Pár hete megint volt egy tanácskozás, amelyen az építők közt általános nyug­talanságot keltett, hogy a megye vezetői kijelentet­ték: ha saját megyei épí­tőiparunk nem lesz képes egy-két éven belül kapa­citását legalább ötven-hat- van százalékkal fokozni, kénytelenek leszünk a nagy ipari rekonstrukciók kivitelezéséhez, „idegen” vállalatot is meghívni. A felszólalók java százféle­képpen bizonyította, miért nem lenne ez helyes, de 'ogy ezt megelőzzük, ah- 'oz mit kéne tenni, erre iár senkitől sem futotta. tanácskozáson nem ci- ' zott át az a villamosság, ni” az új dolgok születésé- ;1 ott vibrál a levegő­ül ... Ha csak Wolszky iza felszólalását nem szá- ítom ... dehát ő sokszor mondta már ugyanazt, s égis maradt minden a igiben. A mi sorsunk sylátszik a malter és a égla... A minap egy nagyon po­ros, poggyásszal teli Skodá­ban láttam őt, többedma- gával a határ felől Tarján- ba visszaérkezni. Kollégái mondták, ' hogy megint Cseszkóban volt, de most nagyon fel van paprikázva, olyan dolgokat hozott ma­van szó — mondja szinte kiáltva — hogy ez nem le­hetetlen. Igen. odaát voltunk, két nap alatt bebarangoltuk a Besztercebányai Építőipari Tröszt építkezéseit. Néha szívtuk a fogunkat. Lega­lább három-négy évvel el­hagytak bennünket. Mi lesz, ha tovább várunk, Í isérletezgetünk? Még óbban lemaradunk. Én azt mondom, hogy alkal­mazni kell a csehszlovák építőipari módszereket, és minden beruházás nélkül nyerünk ötven-hatvan szá­zalék többlet kapacitást. Hogyan? Tessék idefigyel­ni. Az idén Salgótarján­ban átadunk háromszáz­hetvennégy lakást, négy­százhetvenegyet elkezdünk, hogy jövőre befejezhessük. Egy kis számtan Most pedig Nálunk egy lakás előállítá­sára átlagosan kétezer­négyszáz — kétezerhat- száz munkaórára van szük­ség. Jelenleg Csehszlováki­ában egy lakáshoz nyolc­százötven. Ez ennyit jelent, hogy ha én egyszerűen át­veszem az ő módszerüket, a lakásépítkezések terme­lékenységet hetven száza­lékkal növelhetem, anél­kül, hogy a létszámot emelni kéne. Mármost, a mi kétszáztízmilliós ter­vünkből körülbelül száz lakásépítkezésre megy. Vi­lágos, hogy ilyen módon a kapacitás százötven, vagy akár száznyolcvan millióra növelhető .illetve az így jelentkező kapacitás növe­kedést az ipari munkáknál lehet értékesíteni. — Jó, de még mindig nem derült ki, miféle az a technológia, és alkalmaz­ható-e nálunk. Csak csinálni kell Wolszky nagyot sóhaj­tott. való időnk. A gyakorlatban akarom bebizonyítani, mit lehet egy kipróbált, évek óta alkalmazott, korszerű technológiával itt Salgótar­jánban produkálni. Támogatást kérek — Tervek, dokumentá­ciók? — Van. Adaptálni kell. Én megcsinálom az adaptá­ciót is, a megyei tervező irodának csak a pecsétet kell ráütni. És összerakunk egy házat, akár a Rokkant­telepen, akár Zaygvarónan, az Erőmű lakótelepén ... ESZTENDŐK fejlődését tükröző statisztika mutat­ja, mint növekedett me­gyénkben a társadalmi tu­lajdon értéke, s mint csök­kent ugyanakkor az azt károsító bűncselekmények száma. Ez az örvendetes jelenség elsősorban a tö­megek öntudatának fejlő­dését, mellette életszínvo­nalunk emelkedését jelzi; ám egyben a megelőző refidőri munka eredmé­nyességét is dicséri. A megelőzésből az önkén­tes rendőrök derekasan kivették a maguk részét. Számuk megyénkben megközelíti az ezret. Ta­valy kevés híjján kétszáz­ezer órát töltöttek szolgá­latban. Elmondhatjuk róluk, hogy méltán élvezik a la­kosság bizalmát. Az embe­rek tudják: az önkéntes rendőröket munkatársaik, párt- és gazdasági veze­tőik javasolták e meg­tisztelő feladatra. Megyénk önkéntes rendőrei tavaly féltucatnyi körözött sze­mélyt, ötször ennyi bűnö­zőt fogtak el önállóan, s majdnem félszáz esetben nyújtottak tevékeny segít­Mintának. Hogy lássák. Csak most aztán támoga­tást kérek! A megyei ta­nácstól, városi tanácstól, pártbizottságtól, a vállalat vezetőségétől, mindenkitől, akinek ebben szava van, akinek a kezében ott a zászló, ha inteni kell: zöld utat az újnak... Az órájára pillant, ijed­ten felugrik a székről. — Elbeszélgettük az időt. Néhány perc múlva az utcán felberreg a piotor, utasával együtt hamarosan eltűnik az utca forgatagá­ban. Jó volna találkozni még az idén, vagy jövő ilyenkor Wolszky Gézával dédelge­tett álma színhelyén, Zagy­varónán, vagy Tarjánban. egy kazánsalak panellekből épített ház átadásánál... séget tettesek elfogatásá- hoz. Az önkéntesek ébersége nem egy kemény dió feltö­réséhez adott értékes se­gítséget a hivatásos rend­őröknek. A zagyvapálfalvi Sulyok István a bányagép- gyárban garázdálkodó tol­vaj személyének megálla­pításához; ugyanott Szarvas Lajos kerékpár­tolvaj elfogásához nyúj­tott támogatást. Újvári Györgyről nemcsak a vas­utasok beszélnek tisztelet­tel a szénlopás ' visszaszo­rítása miatt, de a határ­őrök is. Emberéletet men­tett meg bátor magatartá­sával Ivanics Sándor Somoskőújfalui önkéntes rendőr. A nagyorosziak, borsosberényiek, homokte- renyeiek, varsányiak szin­tén sokat köszönhetnek az önkénteseknek. JÓ ÜGYET ' szolgál az a párt-, államhatalmi, vagy gazdasági vezető, aki köz­reműködik az önkéntes rendőrök kiválasztásában, nevelésében, segítésében. Aki ezt teszi, békés építő­munkánk alapjait: a társa­dalmi rendet, az élet- és vagyonbiztonságot erősíti. (b. z.) Forgách-aknán a főszál­lítóvágatban történt sza­kadással már korábban foglalkoztunk. A nagy nyomás miatt összement a vágat 30 méter hosszan, ami egy hónapra megbé­nította az akna termelé­sét. A bányászok átcso­portosításával a zagyvái bányaüzemnek sikerült több mint felét pótolni a Forgách aknai termeléski­esésnek áprilisban is. Május elején újra be­népesedtek Forgách aknán a termelő munkahelyek és már csupán háromban volt még nagyobb fenn­tartásra szükség. Megkezd­ték a termelést a 30 méte­res fronton is. Szerdán már 119 százalékot je­gyeztek a termelési kimu­tatásba ebben az akná­ban és azóta is folyama­tosan teljesítik a tervet. Ezen a napon egyébként a Zagyvái Bányaüzemben is 113,6 százalékot ért el. Hozzáfogtak tehát az adósság csökkentéséhez. * A Zagyvái Bányaüzem két szomszédos táróját már egy évvel ezelőtt ösz- szelyukasztották azonban mindezidáig külön irányí­tással dolgoztak. A napok­ban hivatalosan is egyesí­tették őket Királytáró né­ven. Tervek szerint ké­sőbb a termelést is egy helyen szállítják majd a felszínre. Gyuriska Bálintné mindig ott dolgozik, ahol a leg­nagyobb szükség van az ügyes munkáskézre, a Nógrád megyei Kézműipari Vállalatnál. Neve az ala­pító tagok között szerepel.Együtt nőtt, együtt fejlő­dött a vállalattal. Munkája elismeréséül április 4- én a Kiváló dolgozó okle véllel jutalmazták Csizmadia Géza Rendünk önkéntes őrei gával, amelyeknek a meg­valósításából nem enged. Százmilliók — tervek A minap személyesen is találkoztunk. — Tessék idefigyelni: tavaly száznyolcvan milliós tervet teljesítettünk. Az idén kétszáztiz millió a tervünk — mondta, mintha a tegnap félbeszakadt be­szélgetést folytattuk volna. — A napokban volt egy aktíva, ott még összegereb­lyézett innen, onnan har­mincmilliót a kétszáztíz hegyibe. Ez kétszáznegyven millió. Esztendőre-kettő- re enpél ötven-hatvan szá­zalékkal muszály többet termelni. Valamit tehát tenni kell. Mert ha a nagy rekonstrukciókhoz, vi­lágcsúfjára idehozzák a huszonegyest, a huszon- ötös vagy akármelyik pesti vállalatot azt én nem tud­nám elviselni... Hogy ez meg ne történjen, egyetlen lehetséges, koncepciót tu­dok a termelékenység emelése. Ha a termelé­kenységet fel tudom tor­nászni ötven-hatvan-het- ven százalékkal ez a meg­oldás. És pontosan arról — Hogy alkalmazható?­V alarmkor Nógrád is Akár holnap. Előregyar-J ’ a jó borok hazája tott vasbetonszerkeze ttel, Jvolt. A Karancs, a Cserhát kohósalak fal-elemekkeljés a Naszály szelidebb lan­dolgoznak. Helyszíni elő-Jkáin, a napos völgyhajla- regyártással. És mi ugyan-*tokban a gyöngyos-vison- olyan feltételekkel rendel-Jtai borokat termő szőlők- kezünk Tarjánban. BetonJkel vetélkedő tőkék sora- van, a zagyvarónai kazan-jkoztak. Országszerte, sőt salak semmivel nem ma-ihatárainkon túl is ismer- rad el az övéktől, helyszí-íték a zamatos nógrádi bo­nén pláne van. Csak csi-lrokat. A jellegzetes nóg- nálni kell. Nem közép-írádi fajtát, a pirosdinkát, blokkot, nagy blokkat —Jaz ezerjót, mézesfehéret és fal-elemet. Kívül, belüljaz olaszrizlinget annyira előre vakolva. —s a fö-Jszerették, hogy az alföldi démszerkezetnél mit lehet-Iborkereskedők saját gyen- ne megtakarítani! Itt na-jgébb boraikat ezekkel Íze­lünk a legvékonyabb fö-Jsítették. dém harminckét centis.í . „ ­Náluk egy tizenkét centi-J 1889-ben a filoxera majd- méter vastag vasbeton ie-ínem teljesen kipus.ztította mezt fölraknak, erre jönia me§ye összes szőlőit. A egy centi homok, egy centi *v3,_fz€r ^old szőlőből 132 papíriszap tábla, erre hi-jJ1, ^ maradt meg. Ez tör- degszurok s agasztással a}^fnt egyetlen év alatt. S parkett. Ezekből az ele-J^-íz nehéz esztendő telt el, mekből építenek lakóháza-Ímj^ ezer holdat felújítói­kat négytől-tizenegy eme-Íz­letesig. Van három tipus-J Aki járt az utóbbi né- tervük, azt variálják. jhány évben Szirákon, az tv í,; íállami gazdaságban, volt házakat építeni? ísz?^^e . látni ,azfa< a 1 fszőlőtőkéket, amelyek a jó — Én. Még az idén, haJborokat termik. A Sziráki törik, ha szakad egyet »f Állami Gazdaság boraiért megépítek. Eleget cseveg-íaz utóbbi években csúcsfei­-v*« “i-KSSn^Wgyl* giarol, a kapacitás növelé- ^bírálóbizottság elnöke meg­sérül. Nincs vesztegetni I jegyezte. A nógrádi szolok mestere — Nem tudom mi tör­tént Szirákon? Eddig csak annyit tudtunk, hogy lé­tezik. Most jövünk rá, hogy Nógrádban kiváló bo­rok is vártnak. Megérdem­lik a legmagasabb felárat. A borok már évek óta jól jövedelmeznek az álla­mi gazdaságnak, de Zeinik Jánosnak mégis ez az el­ismerés esett jobban. Egy élet tapasztalatait gyümöl­csét dicsérték ezzel. Zei­nik János 1957 óta felelős vezetője a gazdaság szőlé­szetének. Már idős ember, de tele alkotó energiával, tervekkel, szorgalommal. — Mióta szereti a szőlőt, János bácsi? — kérdezem. — Ezelőtt, vagy négy- vén esztendővel kezdtem el bajlódni vele Vámosmi- kolán egy grófi birtokon — válaszol csendesen, mintha nem akarná zavar­ni hangjával a feltóduló emlékeit. — Világ életem­ben szerettem a szőlőt és a gyümölcsfát. Volt idő, amikor pusz­tultak a szőlők: hozzá nem értés, lelkiismeretlen gondozás miatt. Aztán va­lakinek eszébe jutott, hogy itt és itt él egy ember, aki gyógyító doktora a beteg szőlőnek, nemesítője a gyengén termőknek. Ez a régi ismerős felkereste és meghívta szőlésznek az ál­tala vezetett állami gaz­daságba. Innen került Szirákra. Négy évig itt is csak néz­te a szőlőt. Más beosztást ban dolgozott. Azután 1957-ben megbízták a ré­góta áhított feladattal. Nagy energiával látott munkához. Ezekre a napokra így emlékezik: — Először a régi szőlő­ket kellett rendbehozni. Rám várt az elhanyagolt tőkék felújítása, szelektá­lása. Emelett persze új szőlőt is telepítetterh. A meglévő 130 hold szőlőből 40 hold már az én mun­kám. Meghív a pincébe bort kóstólni. Közben folytatja. — Szlankamentkát, Ezer­jót, Kövidinkát szerettem volna telepíteni, de nem kaptam csak Furmintot és Olasz rizlinget. Nem baj, mert ezek is elegendő és kiváló termést adnak ná­lunk. — Tessék! — nyújt fe­lém János bácsi egy pohár­ral. A kristálytisztán át­tetsző folyadékon átvillog a lámpa fénye. — Ez még nem a leg­jobb borunk — mondja János bácsi. Többfajta bort rejtenek a hordók, a szokás pedig az, hogy a kóstolót mindig a kevésbé jó borral kezdik. Az egyik polcról leemel egy penészedé üveget. Mu­tatja. Nézem a feliratát: Sziráki aszú. öt évvel ez­előtt is kiváló volt az aszu- sodás a gazdaság szőlői­ben, 24 fokos mustot pré­seltek, ami felment ké­sőbb 28-ra. Az ebből ké­szült aszút is őrizgetik a bormúzeumban. Olyanok a pincék, mint a patika. Szigorú szabályo­kat követel a borászat. Nem elég csak 'megtermel­ni a fajtiszta szőlőt, érte­ni kell a bor kezeléséhez is. Zeinik János bácsi mindkettőnek avatott mes­tere. Keze nyomán újabb szőlők, tőkék százai és ez­rei fakadnak ki a föld­ből, mint nemesebb borok csordulnak a hordókba. Fádár András ✓ /

Next

/
Thumbnails
Contents