Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-13 / 77. szám

1984. 13 US szerda y ;VÖGE - L --J--------------­A míg új gépek... Ma még erőt rabló, ne- ban: a kén munkát fel- héz fizikai munkával ké- váltja az emóer egészsé- azul a kályhacsempe a , , . ,, romhányi Cseiépkályha- get kényelmét szolgáló gyárban. Őszre döntő modem feldolgozó gépek változás történik a gyár- sokasága. óvetes Pipó János csempeformázó hét óra alatt 150 darabot ' készít w -* •r t :pg. '£ m$k JJ\ * " & '.^1 Ifj, Kovács István és brigádja 7—!1500 csempeegy­séget ont le a már kész mázzal Honzella János a kemencéből kiszedett csempét szállítja a készáru raktárba takarmányozást A legutóbbi napokban az ország több vidékén „ki­csapták” a gulyákat, sertés- falkákat a gyepre, szórvá­nyosan megkezdték az őszi takarmánykeveréket, vala­mint a zöld és a már 20-25 centis lucerna etetését. Mi­vel a hirtelen átmenet a száraz télitakarmányról a zöldtakarmányra eseten­ként súlyos károsodást okozhat az állatállomány­ban, visszaesést a terme­lésben, a Földművelésügyi Minisztérium takarmány­gazdálkodási szakemberei óvatosságra ,a fokozatossá­gi rendszabályok szigorú megtartására hívjak fel a termelőüzemek figyelmét. Kihajtás előtt reggelenként feltétlenül etessenek a jó­szággal silótakarmányt, pelyvás szalméjszecskás ke­veréket, nehogy a mohón legelt zsenge fű hurutos megbetegedést, legyengü- lést okozzon. A fehérjeki­egészítőként kitűnő hatású Karbamid etetése most a zöldszezon kezdeti szaka­szában nemcsak hogy fe­lesleges, hanem káros, sőt — tapasztalatok szerint — gyakran az állatok megbe­tegedésére, elhullására ve­zet. / A takarmánygyárak, il­letve keverőütemek az idén a teljes sertésállomány ke­veréklakarmány-szük- ségletét a tavalyi 45 száza­lék helyett 50-60 százalék­ban elégítik ki, mégis sok­helyütt lesz még abrakhi­ány. Különösen kevés a fehérjetakarmány: ! "i | árpadara, fölözött tej. A sertésfarmokon most ' 1.2 kiló gépesített, vagy apró­ra szecskázott zóldlucerna adagolásával 1 liter fölö­zött tejet helyettesíthetnek, 5-6 kilónyi napi zöldlucer- na-adaggal 1.5 kiló fehérjé­ben gazdag abraktakar­mányt takaríthatnak meg. Az abraktakarékosság az idén annál is inkább indo­kolt, mivel a hízósertés-ál­lományt a tavalyihoz ké­pest kereken félmillióval kívánják növelni. Jobb ve&eté&Bel Az eredményes gazdálkodás útján a Áógrádkövesdi Állami Gazdaság Néhány esztendeje a Nógrádkövesdi Állami Gaz­daságot még a megye élen­járó mezőgazdasági nagy­üzemei között tartották szá­mon. Különösen az állat- tenyésztés fejlődött erőtel­jesen. A gazdaság tehené­szete a legjobb volt a me­gyében, évek óta különbö- | ző szarvasmarha fajtákkal végeznek itt keresztezés! kísérleteket Három és félmillióval kevesebb Három esztendő óta azon­ban az öt és félezer holdas gazdaság eredményei évről évre elmaradnak Nógrád megye állami gazdaságai mögött. Tavaly már egyet­len olyan üzemág sem volt Nógrádkövesden, amely jö­vedelmezően zárta volna az évet. A növénytermesz­tésben, a korábbi évhez vi­szonyítva egybillió száz­ezer forinttá] romlott az eredmény. Kenyérgaboná­ból holdanként csaknem másfél mázsával termett kevesebb a tervezettnél. A kukoricának minden hold­ja mintegy 3 mázsával adott kevesbb termést, mint amennyire számítot­tak. De nem volt jobb a hely­zet az állattenyésztésben sem. A tehenészet, a ser­téstenyészet és a juhászat sem hozta a várt jövedel­met. A tehenészetben nem sikerült elérni a tervezett 3600 literes tejhozamot, s, 540 mázsával kevesebb ser­téshúst értékesítettek a ter­vezettnél. Az értékesítésből származó bevétel több mint 3 és félmillióval kevesebb volt, mint amennyire ko­rábban számítottak. Mind­ezek ellenére a termelési költségek a gazdaság vala­mennyi üzemágában maga sabbak voltak, mint ahogy azt a több éves tapasztala­tok alapján a gazdaság szakemberei tervezték. Mosíeha körülmények A Nógrádkövesdi Állami Gazdaság mostoha körül­mények között gazdálko­dik. Az öt és félezer hold két megye, öt járás, tizen­hat község határában terül el. A nagyüzemi táblák, a tömbök kialakítása igen nehéz. A gazdaságban még most is a 100 holdon aluli táblák dominálnak. Tavaly a 773 hold őszi búzát 21 táblában vetették el. Ilyen körülmények között lénye­gesen több időt, munka­erőt kell ráfordítaniok a I ermények előállítására, mint egy olyan gazdaság­ban, ahol a természeti adottságok kedvezőbbek. Ennek az állapotnak a kö­vetkezménye az is, hogy a termelési költségek Nógrád­kövesden 15—20 százalék­kal magasabbak, mint Nóg­rád megye állami gazda­ságaiban átlagosan. A gyenge gazdálkodás legfőbb oka azonban még­sem itt keresendő. A gaz­daságban gyakran válto­zott a vezetés, a szakirá­nyítás még ma sem oldó­dott meg teljes'egészében. Az igazgató, aki a leghosz- szabb idő óta van Nógrád­kövesden, 1961-ben került a gazdaság élére. A főag- ronómus egy éve, a fő­könyvelő pedig most má­jusban érkezett a Nógrád­kövesdi Állami Gazdaság­ba. A főállattenyésztő, fő­mérnök jelenleg nincs, s a gépcsoport élére is megfe­lelő szakember szükséges, hiszen a gazdaság 33 erő­géppel és az ezekhez szük­séges munkagépek sokasá­gává' rendelkezik. 3o! szervezett munka A járási pártbizottság a közelmúltban tárgyalta a Nógrádkövesdi Állami Gaz­daság helyzetét és megfe­lelő határozatokat hozott, hogy a sikertelen évek után a gazdaság végre az ered­ményes gazdálkodás útjára lépjen. Eddig valamennyi új vezető 'más-más gazdál­kodási irány kialakítását erőltette Nógrádkövesden. A legfontosabb tehát a ve­zetés megerősítése. Az Ál­lami Gazdaságok Főigazga­tóságával történt megálla­podás szerint a főmérnök hamarosan ivegérkezik Nógrádkövesdre és a bri­gádvezetők szakmai képzé­sét is megszervezik a gaz daságon belül. A gazdaság vezetői bizo­nyos változást eszközölne'- a munkaszervezésben is. Korábban a gazdaság terü­letét három üzemegység’- osztották. Tavaly azonban két területet hoztak létre A kecületvezetők teljes jo­gú gazdái kerületüknek, fi nagyobb munkák, az ara­tás, a silóbetakarítás kivé­telével. az üzemegység' megkapják az ott föl’ munkákhoz szükség« eró és munkagépeket is. ame lyeket szintén az üzemegy ségvezető irányít. Ez a vezetési módszer lé­nyegesen megkönnyíti a termelés szervezését, irá­nyítását, ellenőrzését, á gazdaság központi vezeté­sének. Az idén már meg valósíthatják azt is, hogy a gazdaság vezetői évköz­ben is a gazdálkodás’ elemző számításokat vé­geznek. amely nélkül eg - ilyen nagy gazdasag mun­kája elképzelhetetlen, V. G. A Stíptariáni Öblösüveggyár Múlt év tavaszán fejező­dött be a salgótarjáni öb­lösüveggyár korszerűsítésé­nek első szakasza. Most készítik elő a gyár korsze­rűsítésének második sza­kaszát. összesen százhúsz­millió forintot fordítanak az újabb munkálatokra. Ebből az öszegből új da­ru- és fi nőm esi szóidat, festőüzemet és csomagolót kap a gyár. Salgótarján­ban ugyarus teljesen meg­szűnik a zoldpalackgyár- tás. Ennek gyártásara az új orosházi üveggyár ren­dezkedik be. A tarjáni üvegesek jelentős mennyi­ségben fektett és csiszolt üvegárukat: likőrös, boros pezsgős készleteket és dísztárgyakat készítenek nagyrészt exportra A fordító a 3i5-102ü-os számú tisztaságtól csillo­gó masinát a kijárati vá­gányra helyezte. A szerel­vényre való ráállás előtt azonban még egy köbmé­ternyi vizet engedtek a víztartályba, hogy Kálká- poináíg ne legyen erre gond. A mozdonyt , Vas Ignácz, ez a soványarcú közvetlen, jókedelyű ember vezeti, aki birtokosa a ki­váló dolgozó jelvénynek, oklevélnek, a szocialista brigád címnek es oklel/él­nek. Minden szavából érző­dik: a mozdony szerelmese. Fűtőházi munkásként kezdte. Szorgalma, igyeke­zete révén jutott feljebb a ranglistán, lett mozdony- vezető. Tizenkilenc éve „üli meg” a vasparipát. Azt mondja: nagyon szép a mozdonyvezető hivatása. Sohasem unatkozik az em­ber, mindig talál valami újat benne. Pedig sokat van a moz­Munkásctrcok Mozdonyvezető donyon. Havonta 270-30U órát tölt távol csaladjától. Ebből 260 órát a vasparípa nyergében. Nem számít ha fúj, ha esik, ha hordja a havat, Vas Ignácz mindig pontosan jelentkezik szol­gálatba. — Sokszor azt se szere­tem ha szabadságra külde­nek. Nem esik jól, ha moz­donyomon más utazik... így mondja, mert nem is tudná másként. — Fárasztó > lehet merően nézni a pályát. — Nem — hangzik a ha­tározott válasz, amelyet a következőkkel egészít ki. — Ha éjszaka utazom es az álom környékez, akkor fűtőmmel beszélgetek. Ha ez sem elég, akkor nótá- zunk, méghozzá pattogós dalokat énekelünk, hogy gyorsabban teljék az idő. Szeme azonban ilyenkor is a pályán van. Figyeli a térköz jelzőket. Annak örül, ha végig zöldet je­lez, mert Ilyenkor nem kell fékezni a mozdony lendületét, lehet takarékos­kodni a szénnel, jól ki le­het használni r, leiteket.^ Ennek eredménye meglát­szik a fizetési borítékon is. I.;egutóbb 10 tonna szenet takarított meg, s ezért 300 forint szénjutalékot kapott Pihenő idejében amikor a veteményes kertben ki­pihente az utazás fáradal­mait, kézbe veszi a külön­böző témájú műszaki köny-' veket. Állandóan frissíti- a régi tudományt az újab­bakkal. Ezt kivánja az élet. — A gozmozdonyon kí­vül ért a nyersolajmotor vezetéséhez is — avatkozik a beszédbe Földi János fü- tőházfönök helyettes. — Érdekel ez a terület is — mondja a mozdony- vezető. Közben az orájara te­kint. Az eddigi nyugodt arcot ideges nyugtalan sag váltja fel. Csörög a tele­fon is. Az állomás vezető­je az ő mozdonyát kéri a Kálkápolnára induló sze­relvényhez. Vas Ignácz hivatkozva kötelességére, még néhány szót vált, majd megszo­kott mozdulattal az egyik könyvbe beírja a kazán állapotát, aztán gyors lép­tekkel kifórdul a mozdony­beíró ajtaján. Nem sokkal később góz- fehőbe burkolózva halad el a fűtőház előtt a 375-1Ó26- os számú mozdony, mely­ből kihajolva búcsűszkö- dik Vas Ignácz, mozdony vezetó Venen Kami--

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents