Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-09 / 74. szám

1964. május 9. szombat NÖGRÄD 5 Tizenkilenc éves SZÉTZÚZOTT vasu­tak, lerombolt hidak és elöregedett, többségében szétvert, vagy legalább megrongált gépi felszerelé­sek. Elhanyagolt bányák és összetört gépek. Minden tönkretéve a fasítszta ga­rázdálkodás nyomán. A középszlovábiai ipar a há­ború után a romokból nőtt ki, amit a fasiszták, a vál­lalatok egykori tulajdono­sai hagytak maguk után. Azt mondogatták, hogy Beszterce bástyái rézből, Selmecé ezüstből és kör- möcé aranyból vannak. Ar­ról viszont nem beszéltek, hogyan élnek a dolgozók, akik a kincseket a föld felszínére hozzák. Nem volt mivel dicsekedni. Ma kerületünk bányaközpont­ját Handlova Nováky, Ci- gel és Potor képezi. Az egész állam széntermelésé­ből Handlova részesedése a München előtti repub- likában jelentéktelen volt. Ellenben szénbányáink csak a múlt évben 16>679 tonna szenet és lignitet termeltek és ez év első két hónapjában már 68 000 tonnát terven felül! A ter­ven felüli termelés múlt évi és jelen év első két hónapi összehasonlítása legjobban mutatja milyen gyorsan nő a termelés bá­nyaüzemeinkben, egyaránt a technikai fejlesztéssel, új bányák nyitásával és a dolgozók számának növelé­sével. A mi kerületünkben összpontosul az összszlová- kiai szén- és lignittermelés. Már : ez a kivételes hely­zet mutatja hogy kerüle­tünk nagyon fontos ener­gia bázist jelent. Létrejött Noválkiában nagy hő-elek­tromos üzem, Orovában vizielektromos üzem és a váhi lépcsők, a Vágón egész sora a vízelzáró gá­taknak és elektromos üze­meknek, amelyeknek több­sége éppen a mi kerüle­tünkben van. Nem csak az elektromos energia for­rásai ezek, hanem egyúttal irányítói az egész vízrend­szernek. A hajózható csa­torna megépítése után ez az óriási vízépítmény rendszer a Vágón a szál­lítás fontos ütőere lesz. A gépgyártás kerületünk legerősebb ipari ágazata. A képzett dolgozók tízez­rei dolgoznak benne és termelvényük jelentős ré­sze exportra készül. Mar­tinban, a Furcsianszki gép­gyár, Dubricén a Gépmeta- lurgiai üzemek, Detván a Podpolianski Gépgyár, Povarsszká Bystricán a Povarski Gépgyár, Pieso- kon a gépgyár — azok az üzemek, amelyek nagy igé­nyű gépeket és berende­zéseket gyártatlak, melyek széles körben ismertek. Onavában azelőtt egyet­len ipari üzem sem volt. Csak egyet említve közü­lük — Tesla Alsó Orován — az egész állami televí­zió gyártásának jelentős részét biztosítja és az üzem specializálásával jelentősé­ge tovább nő. Az üzemek termelési programját rög­zítik, a termelést speciali­zálják, hogy minden üzem minél gazdaságosabban ter­meljen. A tizenkilenc sza­bad év alatt épített vagy teljesen átépített üzemnek, vagy azoknak a felsorolá­sához amelyek termelési kapacitása jelentéktelen volt a mai színvonalhoz viszonyítva — ennek a cikknek a terjedelme nem volna elég. BANSKA Stiavnica, Kremnica és Nová Bonya között kinőtt új járási székhely — Zsiar nad Hro- nom — bányaváros, ahol alumíniumot gyártanak a bauxitból, amit a szocialis­ta tábor több államából szállítunk be. Ez a zsiari Szlovák Nemzeti Felkelés üzem a mi kerületünk büszkesége és a Köztársa­ság legfontosabb és legna­gyobb üzemei közé tarto­zik. Kerületünk ipari üzemei a múlt évben teljesítették tervüket és 135 millió Kos­nál öbbet termeltek terven felül. A favágók és tufa- josok, tradicionális, de ki­haló drágafém-bányászás kerülete nagyon jelentős gépipar kerülete lett, fon­tos hajtóenergia bázis, nagy kémiai és közszükség­leti tárgyakat gyártó ipar­Termelőszövetkezetek a számok tükrében ral rendelkező kerület lett, jelentős színesfém és mag­nezit gyártással. A DOLGOZO szlovák cseh és magyar nemzeti­ségiek, akik először bizal­matlanul lépték á,t az új üzemek kapóit, ma kerüle­tünk új és régi, de alap­vetően kiszélesített ipari üzemékben naponta sok- milliónyi értéket termel­nek hazánk és az egész szocialista tábor fejleszté­séhez. RASTISKOV SZNESI Emelkedik a főiskolai végzettségű nők szama A csehszlovák főiskolai hallgatók, megközelítőleg 30 százaléka nő. Az elmúlt tanévben a csehszlovák főiskolákon több mint 19.000 nő tanult, ami a főiskolai hallgatók összes számának csaknem 48 Szá­zalékával volt egyenlő. A pedagógiai főiskolák hall­gatóinak több mint 70 szá-. zaléka, az orvosi egyete­mekének 60 százaléka nő. A 25.823 orvos közül 1962- ben 8.123 nő-orvos volt', ami 31,5 százalékos arány­nak felel meg. \ A Csehszlovák Szecialista f í Köztársaság nemzeti ünnepén j A csehszlovák termelő- szövetkezetek az ország mezőgazdasági területének 63,6 százalékán, szántóterü­letének pedig 67,7 százalé­kán gazdálkodnak. Az oszág termelőszövet­kezeteinek részesedése a múlt évi megőgazdasági termékek termelésében megközelítette a 67 száza­lékot. A termelőszövetke­zeti tagok száma eléri a 920.000 főt. Az országban jelenleg 7.200 termelőszö­vetkezet működik, amelyek átlagban 570 hektár mező- gazdasági területen gazdál­kodnak. Egy termelőszövetke­zeti tagra 5,8 hektár, egy államigazdasági dolgozóra, 7,3 hektár föld jut. A múlt évben 100 ter­melőszövetkezeti tagra mindössze 3,3 szakember jutott. 1970-ig a mezőgaz­dasági szakemberek száma a jelenlegihez viszonyítva több mint háromszorosára emelkedik. (éiíjúfuj hhikű tujM A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia cseh nyel­vészeti intézetének dialek­tológiai osztályán dolgozó dr. Jiri Lipa elkészítette a cigány kézikönyvet, amely egyedülálló munka nem­csak Csehszlovákiában, ha­nem az egész világon. A könyv megbízható eredeti anyagra támaszkodik, ame­lyet a szerző Hummenné környékén hosszú évekig tartó munkával gyűjtött. Kéziratban elkészült a nagy cigány szótár és szö­veggyűjtemény. A csehszlovák népet köszöntjük hazája fel- szabadulásának 19. év­fordulóján. 1945 felejt­hetetlen tavaszán, ezen a napon, május 9-én a felkelt Prága segítségé­re siettek a szovjet csapatok, hajnalban be­gördült az első vörös csillagos tank Prága utcáira. Ez a tank ma is ott áll Prága szívé­ben, a hála emlékmű­vének talapzatán, hir­detve a testvéri segít­séget. A csehszlovák népnek a felszabadulás óta el­ért sikereit a szocialis­ta építésben a vele együtt vállvetve közös úton haladó népek min­dig örömmel szemlél­ték. Mi is Csehszlová­kia népével együtt örültünk annak, hogy virágzik az ipar. a me­zőgazdaság, a kulturális élet. A párt 43 esztendő harcában szilárd, Leui- □ ni pártnak bizonyult. J ameiy a munkásosztályt J diadalra s Csehszlová­kiá népeit a szocializ­mus magaslatára ve­zette. Testvérpártun­kat forró szeretettel üdvözöljük a felszaba­dulásának ünepén. Kö­szöntjük benne a nem­zetközi kommunista mozgalom erős és hű­séges osztagát. Különös örömünkre szolgál, nekünk Nóg- rád megyeieknek, hogy a hajdan elmaradott Szlovákia iparosítá­sával ez az országrész is felvirágzott. Az ipa­ri termelésben a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság maga mögött hagyott több fejlett nyugat-európai tőkés államot. A szocialista mezőgazdaság sikereit kiegészítik azok a vív­mányok,' amelyeket a kulturális forradalom adott Csehszlovákia né­peinek. Szívből jövő jókíván­ságainkat fejezzük ki a testvéri csehszlovák népnek felszabadulása ünnepén és további sikerekben gazdag alko­tó munkát kívánunk. Magyarok Csehszlovákiában Nagy építkezések folynak Közép-Csehszlovákia terü­letén. Képünkön a Priedvidzai Priemstav építői a Nováky hőelektromos üzem új részét is befejezték. Csehszlovákiában több mint félmillió magyar nem­zetiségű lakos él, akik számára a szocialista rend­szer az összes államoolgárí jogokat biztosította, s akik megőrizték nemzeti hagyo­mányaikat és szokásaikat. A magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok számára magyar ' nyelvű újságok jelennek meg, gyerekeik magyar nyelvű iskolába járnak, s a ma­gyar lakta helységekben a csehszlovák rádió magyar- nyelvű műsorokat közve­tít. A bratislavai szépirodal­mi kiadó idén 36 magvar- riyelvű könyvet ad ki. sa Magyar Népköztársaság ki­adóival együttműködve 100.000 példányban további 100 könyvet jelentet meg. A magyar nemzetiségű la­kosság kulturális igényei­nek kielégítését szolgálja a Csemadok, amelynek tag­létszáma meghaladja a 38.000 főt, akit löbo mint 510 helyi szervezetben tö­mörülnek. A Csemadokon belül 150 drámai együttes, körülbelül 100 táncegyüt­tes, 18 népi zenekar 11 kó­rus és 10 népi énekegyüt­tes működik. a csehszlovák—ma­í < gyár kapcsolatok­ban sajátos jellegénél fog­va fontos helyet tölt be a tudományos-műszaki együttműködés. A szocia­lista országok ezen újtípu­sú együttműködése nem­csak abban mutatkozik meg, hogy a kölcsönös mű­szaki segítség gyakorlatilag díjmentesen valósul meg. Lényege abban van, hogy hathatósan segíti a terme­lőerők fejlődését, gyorsítja a műszaki haladást, új gyártási technológiák be­vezetését, javítja a gyárt­mányok minőségét s az ön­költség csökkentésének és a társadalmi munkaterme­lékenység gyorsütemű nö­velésének eredményeként gazdaságosabbá teszi a termelést. Végül hozzájá­rul a szocialista országok gazdasági-műszaki és kul­turális színvonalában tör­ténelmileg keletkezett kü­lönbségek kiegyenlítéséhez. A KGST tagországok a műszaki és tudományos ta­pasztalatok kölcsönös cse­réje nagy jelentőségének tudatában már 1949 augusz­tusában jóváhagyták gya­korlati megvalósításának elveit. Néhány hónappal utána, 1949. november 25-én a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a TUDOMANYOS-MUSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar Népköztársaság megkötötte a tudományos­műszaki együttműködés és a műszaki tapasztalatok cseréjéről szóló első meg­állapodást. E 'megállapodás alapján létrehozták a cseh­szlovák—magyar tudomá­nyos-műszaki bizottságot. 1960-ban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság földművelésügyi és erdé­szeti minisztériuma és a Magyar Népköztársaság földművelésügyi miniszté­riuma megállapodást kö­tött a közvetlen tudomá­nyos-műszaki együttműkö­désről. Hasznos együttmű­ködés és tapasztalatcsere valósul meg a növényter­mesztés és állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a föld­művelés területén és má­sutt. Azok az igényes fel­adatok, amelyeket a két ország a mezőgazdasági termelés növelésében kitű­zött; szükségszerűen meg­követelik a tudományos­műszaki együttműködés to­vábbi fokozását, mégpedig a kölcsönös tapasztalatátadás és a mezőgazdasági kuta­tási dokumentációk, és az ezzel kapcsolatos eredmé­nyek kicserélése révén. A csehszlovák—magyar tudományos-műszaki bi­zottság 15 év alatt több mint 2000 határozatot ho­zott a termelés, tudomány, technika, kutatás, stb. kü­lönböző területei konkrét tapasztalatainak átvételé­ről. Ebből 1200—1250-et a magyar fél javára, és 800— 850-et a csehszlovák fél ja­vára fogadtak el. Csupán a múlt esztendőben a ma­gyar fél javára 190 határo­zatot fogadtak el, s közü­lük 131-et már megvaló­sítottak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ja­vára ugyanezen idő alatt 84 határozatot hoztak, ame­lyek közül ez ideig 47-et teljesítettek. A tudományos-műszaki bizottság működési idősza­ka alatt több mint 1000 különböző beruházási épít­kezési tervet, technikai el­járási leírást, különböző gép- és gépi berendezési dokumentációt cserélt ki és adott át. Ugyanakkor számos egyéb műszaki ta­pasztalatcsere, szakember konzultáció is megvalósult, és 'kölcsönösen erőfeszíté­sek történnek a munkások és technikusok szakkép­zettségének emelése érde­kében. Csupán az említett időszak alatt a Csehszlo­vák Szocialista Köztársasá­got 1450—1500 magyar szakember látogatta meg, s több mint 1000 csehszlo­vák szakember Magyaror­szágon tanult és szerzett tapasztalatokat. 0sak 1957. pontosab­' ban 1960 után, a szocialista munkamegosz­tás minőségileg jobb felté­telei között indult igazán fejlődésnek a csehszlovák— magyar tudományos együtt­működés. Ekkor már job­ban ki lehetett indulni a népgazdaság-fejlesztés fő irányvonalaiból és meg le­hetett akadályozni a nem kívánatos kettős gyártás előfordulását, ami a bél­és külkereskedelmi piac szükségleteinek is ártott. Ennek feltételét a két or­szág és a többi szocialista ország világosabb népgaz­daságfejlesztési koncepció­ja, az egyes iparágak és gyártmánycsoportok vilá­gosabb gyártási profilja is megteremti. KAROL PODHOREC

Next

/
Thumbnails
Contents