Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-09 / 74. szám

-3S4. május 9 szcmbst ÜŐQIlB 3 igy nap Nyílik s termelési osz­tály ajtaja és az örökmoz­gó Wolszky Géza lép be rajta. A körzeti főépítésve­zető ezúttal is „legtermé­szetesebb” lelkiállapotában van. Izgatott: — Most hallom — mond­ja, — hogy a cölöp re­ped, törik, kimegyek meg­nézem Ha igaz — fordul a főmérnök felé, akit szin­tén a szobában talált — alighanem, intézkedni kell. Az első oszlop Itt. mindenki kapcsol mi­ről van szó: a távfűtés magasvezetékének egy sza­kaszán földbe vert vasbe­ton cölöpök képeznék a tartóoszlopok alapját A próbafúrások szerint erre­felé szilárdabb, kötöttebb talajrétegek körülbelül 5—6 méter mélyen kezdőd­nek. Ezért kell leverni az oszlopokat, hogy megtá­maszkodjanak a kavicson. A főmérnök még néhány dologra felhívja a főépí­tésvezető figyelmét, s Wolszky Géza már a Zagy­varóna-felé vezető ország­úton robog motorkerékpár­ján. Az Acélárugyárat el­hagyva, hamarosan feltű­nik a tizenkilenc mázsás ejtő-kalapács állványzata. A munkások az első vas­beton oszlopot' verik be a földbe, azaz, most éppen nem csinálnak semmit, hi­szen a hetvennyolcadik ütés után az oszlop észre­vehetően megroggyant, a talajszinttől mintegy méter magasságban a beton fél­kör alakban kihullott. Wolszky Géza lehajolt, ke­zébe vesz egy törmelék darabot és szétmorzsoljá az újjai között. Ez nem be­ton, Legalábbis nem olyan, amilyenre itt szükség vol­na. Mi lehet a hiba? Kézi­kalapácsot vesz, s a föl­dön heverő másik két osz­lophoz lép. Néhány enyhe ütés, a cement elválik a testtől. Ez is porlik. Rö­vid tanácskozás Hajdú Jó­zseffel a mélyépítő főépí tésvezetőjével, s a mun­kások kötelet kötnek gz oszlop felső végéhez. A ka­lapács meglódul. Néhány ütés után az oszlop eltö­rik, a munkások a kötél­lel irányítják a zuhanást. Áramszünet Míg a következő oszlopot állítják, Wolszky elvtárssal motorra széliünk. Irány az Erőmű, végig a távfű­tés nyomvonala mentén. Messziről ágaskodnak a fix-oszlopok ácsolatai, de a betonozok nem dolgoz­nak. Reggel hét óra óta nincs áram. Mi történt? Az ÉMÁSZ annak idején nem ezt Ígértei Mire visz- szaérünk á cölöpverőkhöz, áll a második oszlop, a „kos”-t a gép megemeli majd elereszti, s a hatal­mas súly újra és újra a cölöpre zuh,an, Tizenhárom ütés — egy sorozat. Min­den sorozat után mérik, milyen mélyen fúródik a lalajba az oszlop A föld táncol alattunk, mintha gumiból volna A hatodik sorozat után ez az oszlop is meghajol, húsz-harmin^ a távfűtés építkezésén centiméterenként haránt- tő csatornába „botlott’, s repedések keletkeznek, A bár erre nem lett volna tizenegyedik sorozatnál szükség, a gép elvonult, A már mindössze három vita végén megállapodnak, centiméter a süllyedés. h°sy egy műszaki ellenőr Még egy ütés — eltörött állandóan az építkezésen az oszlop! Nemcsak az tartózkodik, hogy segítsen oszlop minőségével lesz a bonyolult kérdések meg­üt a baj, de a Földtani oldásáabn, az építők pedig Intézet „földkóstolóinak” folytatják a munkát a hő- a megállapításaival sincs központ körzetében. A jö- minden rendben. Leütnek V(Jkon pedjg nem az ön- egy harmadik oszlopot is, W'viaa lehetőségeit kere- tavaly novemberben ké- slk\.„ h“e™ fokozottabb szült, minőségileg jobb az egyuttmukodessel, a prob- előző kettőnél - de há- e™ak 8yors megoidasura rom méter nyolcvan centi- £lnf'Erre tett igeretet méteres mélység,tél ez is ?z Acélárugyár képviselo- megmakacsolja magát, nem ' megy lejjebb-. Woszky Gé- Az óra mutatója köze- za ekkor már az építésve- ledik az ötös számhoz, s zető irodájában van. elő- még mindig mennyi aka- ször a főmérnököt tájékoz- dály: kész lesz-e időre a tatja, aztán az ÉMÁSZ-t hőközpont, kell-e cölöpöz- hívja: tizenegy óra elmúlt ni a nyomvonal Pintér-te- es még mindig nincs lepi szakaszán, miért kés- áram Rövid vita a TMK lekedik a zagyvarónái !ta- muhely művezetőjével, s nács az itteni lakók ká- megállapodnak, hogy az rának felbecsülésével, m1 építkezésen elromlott be- iesz, há a Fémmunkás vál- tonkeverőt kicserélik. lalat nem készíti el a cső­Bár csak mindent ilyen tartó állományokat...? gyorsan el lehetne intézni. Akadály és vita . .... . .. . .. .... J A távfűtés első korulbe­Délulán három órakor 1Ü1 egy kilométeres voha- derült ki. hogy sajnos, a lán.ezen a heten befejezik többi kérdésben nem olyan a Rx-oszlopok betonozását, egyszerű a döntés. Hajdú felállítják az ingaoszlopo- József a városi pártbizott- kat- Elkezdhetik a munkát ság által összehívott koor- a budapesti csőszerelők, dinációs bizottságnak be- ■„ számol, hogy a cölöpverő- . A körny/ző dimbes-dom- ., bos taj néma, mozdulatlan méltósággal fogadja be a hatalmas vasbeton oszlo­pokat, s a rájuk támaszko­dó acélcsöveket.. De a munka’ lám nem olyan nyugalmas. Naponta új izgalmak, új akadályok, — s új erőfeszítések a leküz­désükre. Mert a távfűtés tervezett részének: az Erő- műtőtől a város-központig az idén el kell készülnie, s gőzt, meleget kell adnia. Csizmadia Géza TSZ TANÁCSADÓ: A szénakészítés korszerű módszere: a szeilőztetéses szárítás Gőzt, melegei két utasította: az első osz­lop helyéről mintegy negy­ven méternyire újból kí­séreljék meg a munkát. A tervezőt sürgősen Salgótar­jánba kell hívni. Már csak azért is. mert nyilat­koznia kell egyéb problé­mák megoldásáról is. He­ves vita kerekedik az építőipari vállalat, a be­ruházó és az Acélárugyár képviselői között, mert a távfűtés egy szakaszán a földgép „élő” páclé-elveze­Segítség Sajóbábonynak Az angol cég nem vállalta, a salgótarjániak igen Az Észak-Magyarországi megoldással jelentős valu- Vegyiművek Sajóbábonyi ta megtakarításhoz jutott uzemeben nemrég tönkre az ország, ment a műanyagüzem fű­részelő berendezése. A gyár vezetői a berendezést száll tó angol céghez for­dultak segítségért, ahon­nan olyan választ kaptak, hogy hat hónap / múlva tudják szállítani a kért, fűrészelő szalagokat. Ezután a, Salgótarjáni Acélárugyár vezetőit keres­ték fel. Nem .sokkal később a hideghengermű szalag­edző üzemének dolgozói hozzákezdtek a különleges ötvözésű és mérető fűrész- szalagok gyártási kísérle­teihez, s a vegyiművek ve­zetőinek kérését követő 11. napon jelentették, hogy a kért gyártmányokat négy különböző méretben elké­szítették. A salgótarjániak gyors segítségével elhárult a ter­melés kiesés veszélye, sőt tartalék fűrészlappal is rendelkezik a Sajóbábonyi üzem.. Ezenkívül a hazai Szállás takaamanyter- mesztésünk igen fontos feladata, hogy a termesz­tett takarmányokat biz­tonságosan, a lehető leg­kisebb vesztességgel taka­rítsák be és szárítsák szé­nává a közös gazdasagok. A betakarítás és a széna szárítás korszerűsítésével jóminőségű tápanyagokban vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag takar­mányt nyerhet valamennyi termelőszövetkezet A lekaszált takarmány hagyományos, renden való szárítása nagy veszteségek­kel jár, hiszen egyetlen gazdaságnak sem all mód­jában elkerülni az időjá­rás viszontagságait. Szá­mítások bizonyítják, az így készített szénáknál a fehérjeveszteség még ak­kor is számottevő, ha az időjárás kedvező. Meleg száraz, napos időben a pillangósok levelei gyor­san megszikkadnak, meg­száradnák, a legkisebb érintésre leperegnek. Ha a szárítás folyamatát eső szakítja meg, a levélrészek törékenyebbek lesznek, a pergési vesztesség fokozó­dik. A kár azért jelentős, mert a levélrészek tartal­mazzák a széna összes láp- anyagtartalmának 75 szá­zalékát. Megyei tapaszta­latok is bizonyítják, a ha­gyományos szénakészítés­nél az emészthető fehérjék 35-50, a keményítőéíték 25-50, és a karotintartalom 95-93 százalékának elvesz­tésével keli számolni álta­lában. A szeilózleteses szenaké- szílésnél ez a veszteség úgyszólván/ teljesen elke­rülhető, hiszen a fonnyadt takarmány meg 40-45 szá­zaléknyi vizet tartalmaz, teljesen zöld színű. A ka­zalban a legkedvezőbb kö­rülmények között szarad szénává, mégpedig ’ ár­nyékban, a napfény karo- tinbontó hatásától meg­védve, légárammal, venti­látor segítségével. A ka­zalba rakott takarmányt már bem mozdítják el helyéről, levelpergésnek nincs kitéve. Eső sem áz­tatja, a cspadekvíz nem lugozza ki az értékes ta­karmányt. Ezenkívül a szellözteté- ses szénaszárítás lehetővé teszi a betakarítás nagy mérvű gépesítését. így kü­lönösen azokban a gazda­sagokban növekszik jelen­tősége ahol munkaerő hi­ánnyal küzdenek, A gé­pekkel lehetővé válik, hogy a takarmányt a legideáli­sabb időpontban, zöldbim- bós állapotban takarítsák be a szövetkezetek. Ha száraz az idő már másnap a hármát feiszáradása után munkához láthatnak a rendsodrók és a következő nap már kazalba rakható a takarmány. Csapadékos időben az előfonnyasztás valamivel hosszabb ideig tart. Számtalan vizsgálat bi­zonyítja, hogy a szellőzte- téses szárítással készített széna értékesebb a hagyo­mányos módon készített szénánál. Egyetlen 15 va- gonos kazalban 52,5 má­zsával több fehérje van, mint ugyanakkora, a ha­gyományos módszerekkel szárított takarmánykazal­ban. Ez a mennyiség húsz 30 literes tehén évi te­her, jeszüksegletér, fedezi. Az új, szántalpakon mozgo ventillátorral egy évben két ilyen kazal is szárít­ható ,s ősszel a csöves ku­korica szárítására is fel­használható. A szónaszárftasnak ez a módja a legolcsóbb fehér- jeellátást teszi lehetővé. A kitűnő minőségű takar­mány pedig jelentősen nö­veli az állatállomány tej­termelését, a hizóallatok súlygyarapodását. Pinter gander megyei szak:anacsadó JEGYZETEK „Parlament” — kevés képviselővet Mindenki tudott a ter- j melési tanácskozásról Há­nyáson.' Az autóbuszokat ! is visszatartottak, Felké- I szült az üzemvezető és a szakszervezeti titkárral oda | ült az asztalhoz. Vártak j vagy húsz percet. Végül I megunták, s elkezdték. Beszámoltak az első ne­gyedévről. Eredményeik nem voltak rosszak. Ter­ven felül 4604 tonna sze­net adtak az országnak. Több vágatot hajtottak ki, mint amennyit terveztek. Az önköltség is kedvezően alakult és a pala is keve­sebb volt a megengedett­nél, de a minőségi tervet mégsem sikerült teljesíte­ni, 32 kalóriával lemarad­tak. Aztán sorra veitek min­den mutatót. A felolvasó- teremben is szaporodtak közben az emberek. Egye­sek leültek távol a lép­csőn, mint aki már az ér­tekezlet végét várja. Az­tán a feladatokról volt szó. Nagyobbak, mint az első negyedévben voltak. A termelési tanácskozás­nak éppen azt a célt kell szolgálnia, hogy alaposan megbeszéljék hogyan lehet A Reísag — Tolmács közötti vasutallomason taip- facserét végeznek. íFótó; Kinka) azokat közösen összefogva teljesíteni. Akik elejétől ott voltak, megértették miről van sző. Többen vé­leményt is mondtak. Hi­bákról beszéltek és ja­vaslatot tettek a közös ügy érdekében. Azután még egy dologro! s'zó esett, a munkafegyelemről. ami nem kielégítő. Ezt, ha előbb nem hát eszrr ve­hették az értekezlet alatt. De voltak, akik ezen a napon motorkerékpárral jöück, hogy az értekezlet előtt elmehessenek. Men­tek mások is, gyalog a szomszédos községekbe. Akadtak azután olyanok, akik kártyát kevertek, mi­vel az autóbuszokat vlsz- sza tartották. A termelési tanácskozást úgy emlegetik, mint az üzem parlamentjét. Hányá­son viszont sok képviselő hiányzott erről az ülésről V él emény nyilvánítást ugyan lehet hallani több­félét és jogosat. Az egyik a többit találóan összefog­lalta: ki hogy' áll a közös­ségi munkához, ezt a ter­melési tanácskozáson is le lehet mérni. Igaza volt, 8. J. cl uUf újfalui luuiuuúnq Derűs az idő, a határ tele van emberekkel. Szor­galmasan munkálkodnak a termelőszövetkezeti tagok Ságujíalun is. A termelő­szövetkezeti irodán senkit sem találni. Az elnök a földeket járja. Olyan pom­pás az idő, hogy még a könyvelők is kedvet kaptak felásni az iroda melletti földdarabot. ügy látszik azonban olyan is akad, akinek nem sürgős semmi. Mit számít, hogy a megkésett tavasz miatt elmaradtak a mun­kákkal? Legalábbis ezt Játszik bizonyítani az iroda előtt duruzsoló VA 74-72-es Szuper Zetor. Vezetője, Siket József, még fél hét­kor ideállította. Éppen két és félórával ezelőtt. Ö ma­ga elment, a motor dolgo­zik — haszon nélkül. Sajnos nem ez az egyet­len eset. Másutt, is elő for­dul, hogy órákig járnak a gépek a termelőszövetkeze­ti majorban vagy éppen az iroda előtt. Sok esetben meg közvetlenül a kocsma előtt állnak meg a terme­lőszövetkezeti traktorosuk, hogy igyanak egyet mun­ka előtt, vagy munka köz­ben. Azzal nem törődnek, hogy a várakozás órái sú­lyos ezrekbe kerülnek a termelőszövetkezetnek, 8 azzal sem vetnek számot, hogy az ital hatására könv- nyebben előidéződhet a tragédia. Nem tudom, hogy a kér­déses időpontban hol tar­tózkodott Siket József és mikor indult el dolgozni. Viszont az tudomásomra jutott, hogy vele is, de másokkal is többször elő­fordul már Ilyen eset. Mindezt megakadályozni a fegyelmi bizottság lenne hivatott. Vajon miárt nem intézkedik Ságujfalu is? Csak nem azért, ment éppen Síket József az el­pHlcp? ^ P. fL

Next

/
Thumbnails
Contents