Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-08 / 73. szám

1354 május 5 péntek Fejlődött megyénk ipara — Erősödtek termelőszövetkezeteink A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának előzetes jelentése 1964 első negyedévéről !p ar Sertéshús — de milyen áron? A NAPOKBAN alkal- ge íelé teljesítik kötele- marn volt megismerkedni zettségüket. Ez a régi szo- a szécsényi járás felvasár- kás már nem egyszer érez- lási számaival. hető volt a tervek teljesí­Az adatok szerint ba- lésében. Ez az „inkább a romfiból 50 mázsa a fél- második félévben” szemlé- éves felvásárlási terv. Ed- let nemcsak egyes terme­dig felvásároltak 52 má- lőszövetkezeti vezetők 1964 első negyedéveben jáni Acélárugyár Vállalat Jog a ^uháMtí^org^o^ - nem végleges adatok (7,0 százalék), a Malom- ’ * j™™'1 sSL°w szerint — a minisztériumi és Terményforgalmi Válla- 54 3 szá’zalékról 55 0 ir 2 az állami helyiipar lat (18,2 százalék). sulikra nőtt az ossz lek anoHitiPts . Af székhelyű mi- forgalomból az élelmiszer­iek pedig 18 százalékkal msztenumi iparvallalatok [n.al m „r!snv„ Tartós lenneltek többet, mint az az 1963 első negyedév fogyasztási cikkek közül a előző év azonos időszaké- szintjét 8,3 százalékkal ha- televízió kiskereskedelmi ban. A megyei székhelyű ladták túl. 0,1 százalékos Jntegy 4ot s^­s^vetk311^^!^ klSipar létszámnövekedés mellett zaJIkkaL a motorke'rékpár szövetkezetek első negyed- A munkasoknak kifizetett foreaima nedis- felére fY“ . tervüket munkabér 0,2 százalékkal ^Kent niello negyed­SatSíSte^?, + a emelkedett, and - a tér- évéhez viszonyítva. Eínel­" k tervteljesite- meles novekedeset alapul kedett viszont a rádió se azonban — a tervek veve — reális. A helynpa- forgaim,a 13 5 túlzott feszítése miatt — ri vállalatoknál a 31 száza­korábban. A növekedés az élelmiszer forgalomnál j zsát. Éves tojástervüket helytelen felfogásáról vall 10,1 a tűzhelyé csak 93,9 százalék. lékos termelésnövekedés­44,7 százalékkal, a ,kerék- pár forgalma pedig több Jelentősebb lemaradással fel szemben 22,8 százaié- mint másfélszerese az elő­zárta a negyedévet a Nóg- Jf®1 tn™ka^l>er z° ®v azonos időszakának, rádi Szénbányászati Tröszt (4,6 százalék), az É. M. Pestvidéki Kőbánya Válla­lat (4,2 százalék), a Fém­áll, ami a rentabilitás romlását jelenti. Az egy munkásra jutó termelés a megyei székhe- tömegcikkipari Vállalat, és J** minisztériumi iparvál­/a Bútorgyártó Vállalt (egy- lalat<*?^ aránt 12,7 százalék), és a vaHálátoknál 4,7 százalék­.. . . Ifa muffacahh Tvn-t-if o V Beruházások A Nógrád megyei Ta­nács VB Tervosztálya, va- 11 „ „ ,, ■ . lamint a felügyelete alá V“ «M st, rsss. sí i, a w 1 ' zasaina;k összege 1963 első ban volt. Az egy munkás- n.„vw1íviL,„ Túlteljesitette termelési ra jutó kereset 1944 fo- 8 tervét — többék között — rint, 0,7 százalékkal több, a Vasötvözetgyár Vállalat mint 1963 első negyedévé- (5.8 százalék), a Salgótar- ben. Kézműipari százalék. Mezőgazdaság viszonyítva több mint 2 és félszeresé­re emelkedtek. A beruhá­zások zöme (69,7 százalék) kommunális és igazgatási beruházás volt. A szocialista épitőipar termelése 1964 első ne- A tavaszi állatszámlá- 1962. évi 175 millióról, gyedévében kétszerese lás adatai szerint a megye több mint 198 millió fo- volt az 1963. év azonos termelőszövetkezeteinek rintra. Az 'egy tagra jutó időszakának, ennek elle- szarvasmarha állománya részesedés 6521 forint, ma- nére tervüket — előzetes 6,7 százalékkal több, mint gasabb, mint a szomszé- adatok szerint — csak 88.5 az előző év azonos idősza- dós Borsod megyében százalékra lerjesítették. a kában. A háztáji, kisegítő (6300 forint) egyéni gazdaságokban növekedés nincs ugyan, de megnyugtató jelenség, hogy a több éve tartó csökkenés megszűnt. A megye sertés­Kereskedelem Tanácsi Építőipari Válla­lat 37,7 százalékos lema­radása miatt. A szövetke­zeti épitőipar 27.8 száza - .ékkai termelt többet, mint majdnem 63 százalékra, hanem arról is, hogy ezek- tejtervüket 49,6-ra, sertés- ben a közös gazdaságokban felvásárlási tervüket vi- kiegyensúlyozatlan, terv- szont csak 33,8 százalékra szerűtlen a sertés tény ész­teljesítették. A számok vi- tés. lágosan megmutatják, hogy Egyesek arra hivatkoz- míg a baromfitenyésztés nak, hogy nincs hízó alap- továbbra is kielégítően fej- anyag, nem tudnak mit lődik, valami nincs rend- hizlalni. Igazuk van; ha ben a sertéstenyésztés, il- nincs malac, nem lehet letve hizlalás körül. hizlalni. De miért nincs? A felvásárlási kirendelt- Ennek több oka lehet, ségen megnyugtattak, hogy Az azonban semmiesetre ezt a lemaradást év végére sem, hogy nincs elegendő behozzák. A termelőszö- koca, hiszen a statisztikai vetkezetek inkább a máso- jelentés szerint egy év alatt dik félévben értékesítenek, jelentősen tovább növeke- régi szokás, hogy az év vé- dett mind a közös, mind a Ivóvíz-társulások alakulnak (Tudósitónktól) évenként, egyenlő arány­ban kell befizetniük. A Az általános fejlődés so- vízművelési vállalkozáshoz azoknak is hozzá kell já- rulniok, akik nem léptek be a társulásba. Ezek rövi- debb idő alatt fizetnek, rán megyénkben is napi­rendre került a községek egészséges ivóvízzel való ellátásának kérdése. Egy­egy község, vízművesítése mivel számukra nem nyújt azonban jelentős anyagi megterhelést jelent, s csu­pán csak községfejlesztési hitelt az OTP. Ilyen eset­ben azonban ríagyon sok az egyéni panasz, bonyo­alapból gyorsan nem lehet lultabb az ügyintézés. En­megvalósitani. Viszont az erre fordítható állami tá­nek elkerülésére az újabb társulások szervezésénél mogatás is csak korlátozott csak akkor, hoznak létre A megye egyik legrégibb községe: Nagyoroszi. Még a XI, századbán alkuit s nevét onnan kapta, hogy első lakói öaliciából ide­települt oroszok voltak. 1, A megye kiskereskedel­állománya 1964 március mi forgalma 1964 első ne- , 31-én közel 116 ezer, 33,3 gyedévében 28.7 millió 42 e'oz® ev azonos idosza- százalékkal több, mint egy forinttal (8,6 százalék) volt kában és tervét 112,1 szá- éwel korábban. Ez a szám magasabb, mint. egy évvel zalékra teljesítette, a megyében rekordnak számít. 17,8 százalékos ja­vulás van a baromfifélék­nél is. Tovább szilárdult az el­múlt évben a termelőszö­vetkezeti közös" gazdaságok anyagi helyzete is. Az egy szántóegységre juttó gaz­dálkodási eredmény 1059 forintról 1455 forinra emel­kedett, és 656 millió fo­rintról 845 minió forintra nőtt a közös vagyon is. Az 1962-ben még gyen­geként nyilvántartott 82 szövtekezetből 30 a közepe­sen, 1 pedig a jól gazdál­kodó szövetkezetek színvo­nalára emelkedett. Ugyan­csak a jsk közé számít már 14, korábban közepe­sen gazdálkodó tsz is. A mérleghiányos tsz-ek száma 18-al csökkent, és az 1963-as gazdasági év-, ben már csak 15 mérleg­hiányos tsz van, közel 7 miUió forinttal. Ez az ösz- szeg 2 millió forinttal ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábban. Államunk 1963- ban is fokozta a termelő szövetkezeteknek nyújtott anyagi támogatást. A tá­mogatás összege közel 71 millió forint, melyből 56 millió forintot a gyenge tsz-ek kaptak, A halmozott termelési érték az 1962. évi 512 mil­lióról 621 millió forintra, a bruttó jövedelem 198 mil­lióról, közel 303 millióra nőtt Emelkedett a tagok sze­mélyes jövedelmi mértékben áll rendelkezés­re. A községek vízműve­sítése a lehető leggyorsab­ban és leggazdaságosabban ivóvíz-társulások segíté- sével oldható meg. A társulás tagjai jelen­tős előnyöket élveznek az építkezés során. Az Orszá­gos Takarékpénztár 6-8 évre szóló középlejáratú hitelt ad a társulatnak kedvezményes kamat! al Az építkezési hozzájárulást újabb társulásokat, ha az érdekeltek legalább 80-90 százaléka belép. A megyében Diósjenőn és Szécsényben már mű­ködik ilyen társulat. Szé­csényben 7 tpillió 390 ezer, Diósjenőn 2 millió 160 ezer forintba került a közmű­vesítés. ebből a diósjenőiek 1 millió 600 ezer, a szé- csényiek 4 millió 500 ezer forint állami támogatást kaptak. háztáji kocaállomány. In­kább másutt kell keresni az okokat. Az ipolytamóci Béke Termelőszövetkezet májusra és júniusra leszer­ződött sertéseinek súlya például alig haladja meg az 50 kilogrammot, noha ezek novemberi malacok tpolytarnócon rosszak a körülmények, nincs ele­gendő férőhely. Csak az az érthetetlen/ hogy ebben a termelőszövetkezetben három éve építettek egy fiaztatót, amelyet később hizlaldának szántak, s amiben most juhok ta­nyáznak. Riniócon meg a Vancsó-pusztai . serlésfiaz- lató és hizlalda a sertésál­lomány tízedelőie. A mély­fekvésű, vizenyős területre épített épületekben sok a beteg jószág, szapora az elhullás. Itt is van érthe­tetlen momentum A ter­melőszövetkezet főma.ior- J iban áll egy 120 férőhe­lyes sertéshizlalda, de eb­ben növendékmarbnk szál­lásolnak. Sajnos, nem egyedülálló példák ezek. Termelőszö­vetkezeti beruházásaink nem mindig célszerűek, nem szolgálják a termelő- munkát. Sokszor a terme­lőszövetkezet is kényszer­helyzetben van, inert ha nincs elegendő és célszerű épülete, viszont a tervfe­gyelem megköveteli a fel­adatok teljesítését, úev se­gít magán, ahogy tud. Az ilyen szükségmegotdások nem teszik lehetővé a ter­melés ideális körülményéi­nek megteremtését Így az­tán az eredmények is sze­gényesek. A SZÉCSÉNYI .iarasban az év végére remélhetőleg a hizottsertés felvásárlási terveket is teljesítik. De a termelőszövetkezetek szem­pontjából nem mindegy', hogy milyen áron. Pádár András cA rendes kcrídwáqásban mába akarnak lépni annak szövetkezet tizennégyéves vetkezeti vezetők nagyon a jólétnek, amelyet a történelméből mintegy ti- szomszédos Drágelypalank zenkét év állandó fejlódés- Isz- gazdái élveznek, vagy ről tanúskodik, azt mutat- olyan erőssé, szilárddá ja, hogy a tsz-tagok meg- akarják tenni szövetkeze- találták számításukat, és tűket, mint a pataki és csak két esztendő gazdál- Az egykori, varosokat ipolyvecei tsz-tagok. kodása zárult nagyon ked­megillető kiváltság arra A nagyoroszi Egyetér- vezőtlenűl. Tsz-tagok. köz­utal, hogy valamikor vi- lés Tsz ugyanis tavalyi ségi és szövetkezeti ve- rágzó jólét ágya volt a gazdálkodásával kétes ér- zetők mái" sokszor vitat- völgyben elnyúló nagy tékű . hírnévét szerzett. Úgy ták ezt a kérdést s kisebb­község, amelyet északról a mondják a két millió fo- nagyobb fogyatékosságok Középhegység, délről pe- rintot meghaladja a közös tömegét sorakoztatják fel.' dig a Börzsöny karol át. gazdaság múltévi veszte- Talán a legmeggyőzőbb és A vásárjog kiváltsága pe- sége. Nagyobb összeg ez, mindenki által elismert ok: dig gazdag állattenyésztés- mint egy kisebb szövetke- a szövetkezet előbbi vé­ré, virágzó marhatartásra zet egészévi bevétele. Va- zetósége nem tudott meg­utal. Mindez pedig bíznak a tagság hozzáér­tésében és kitartó szorgal­mában. És kölcsönösen: a tagság is teljes bizakodás­sal tekint az új vezetőség munkássága elé. Ha nem is túlságosan könnyen, az Egyetértés Tsz-ben nevéhez méltóan helyreállt az egyetértés. .. 3. mutatja, hogy Nagyoroszi adottságai jobbak, mint más kisebb hegyi közsé­geké. Öröm a nagyoroszi ha­tárt járni, mindenütt a .01 Cl *-*'— L* V» OC. V i 1/1—. V Vrf 1V— 11 . • V Ct *"*' ‘ Ör J V’il X Ifd V4. !"(, XX 1C*S| , ^ • - j r * azt lahol nagy hibát követtek bórkózni a megnövekedett szorgalom, a bizakodó új­éi a nagyorosziak... Ezt egyébként a nagy­orosziak is jól tudják .Nem véletlenül hangsúlyozta a legutóbbi zárszánjadó köz­gyűlés szöveges beszámoló­ja is: „Voltak itt jó gaz­dák, akik tudtak maguk­nak szerezni. 2. feladatokkal. 1950-ben 500 holdon kezdték a gazdálko­dást, 1952-ben 1500, 1959- ben 3000 és 1961-ben 3670 holdra növekedett A tavaszi vetési munkák nyomában jutottam e! Nagyorosziba s a jövő rakezdés beszédes bizonyí­tékaival talákozhatunk. A gépek már pihenőbe -vo­nultak. A tavasza vetésű a lsz árpa is dúsan zöldén a hullámzó tájban. A csak­nem nyoloszáz holdas bú­zavetés túlnyomó hányada intenzív, nagyhozamú faj­ta s a gyomosodásnak ki­tett kétszáz holdon már területe. A hatalmas terű letet már nem bírták át­fogni, meglazult á munka­fegyelem, szakmai hibák iránti kíváncsiság Vezetett, csúsztak be. Kikerülhetetlen azonban, December óta új vezető- , hogy a tavalyi fogyató- seg irányítja a 320 tagot naPokkal előbb végeztek a mert mind kosságok okai szóba ne számláló nagy szövetkezet ve§yszeres gyomirtással, a növénytermesztésben, jöjjenek Ha az elveszett munkáját. Micsik Imrét, a Impozáns és igazi nagy­mmd az állattenyésztésben jfot milliót kutatjuk, azt a község népszerű párttitká- üzemre vall, a nagy táb­kiváloan dolgoztak. Az számadás azonnal kimu- rát választották elnökké, Iák kialakítása. A dűlő­adott körülmények között tatja: több mint 1,3 milliót Szalai Imre személyében még inkább el lehet ^ ér- vittek el a növénytermesz- 'tapasztalt, nagylátókörü ni jó eredményeket...” tésí kiesések, csaknem mezőgazdászt kapott a sző- ringatják az őszi-, vagy a Azonban Nagyorosziban nyolcszázezer forintot az vetkezet, Újhelyi József, az frissenbújt tavasza vetése­eredményeket csak na- állattenyésztésé. elnökhelyettes pedig még két. Szélükön szakszerűen gyob erőfeszítés, küzdelem Az okokra már nehezebb a régi szövetkezetben szer- kezelt, tégiaalakú kupacok­ig a2 ’ árán lehet elérni, ha nyo- rátalálni. Különösen, ha a zett megbecsülést A sző- ba, úgynevezett szarvasok­utak mentén mindenütt öt­ven- hatvan holdas táblák ba rakott ístailóitrágya vár­ja, hogy az új kenyémek- való betakarítása rjtán szétterítsék és beszántsák az oroszi barna löszbe. A krumpli — ugyancsak olyan mammut-tablában — még nem mutatkozik, Vi­szont a palánki út mentén minden irányból szépen sorol az idén tavasszal te­lepített húsz holdnyi fe- kete-ribizli Ez a jövő re­ménye Nagyorosziban. Minden holdja Után tizen­hatezer forint jövedelmet várnak, ha három-négy év múltán termőre fordul A zöld kis bokrokon máris mutatkozik itt-ott az új növény fürtös virága. És célkitűzése, terve, ál­landó gondja a szövetke­zet tagságának az állatte­nyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése is. A nagyoro­szi tehenek tejhozama úgy feljavult, hogy a szomszé­dos községekben már híre futott. A íejési átlag meg­közelíti a tíz litert, tavaly még a négyliteres átlag szépnek számított. _ Már épül az új, korszerű te- hénistálló is, ahol a tej ho­zamot még tovább, szeret­nék emelni. Tervek' és bizakodás. Ez­zel a két szóval lehet jel­lemezni a nagyoroszi tsz- tagok jelenlegi hangula­tát.-Lakig íiyöirgv «■ > t

Next

/
Thumbnails
Contents