Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-07 / 72. szám

Az iktafáiügy helyzete és feladatok [lka Pál előadása am MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP VIII. Kong­resszusa szamba vette kul­turális forradalmunk ered­ményeit és kijelölte továb­bi feladatainkat. Ezek je­lentőségét különösen alá­húzza az a körülmény, hogy — a KB referátumát idézve — „Társadalmunk fejlődésében olyan sza­kaszhoz értünk, amikor a forradalom teljes győzel­mének egyik legfőbb felté­tele a szocialista ■ kultúra erőteljes kibontakozása”. Mivel a szocialista társa­dalom fejlődése igen sok­ban függ a tömegek tuda­tosságától, általános és szakmai műveltségének színvonalától, a szakembe­rek számától és tudásától — kulturális forradalmunk további fejlődésében meg­határozó szerepe van a köz­oktatásnak! Ezért fordított a Magyar 'Szocialista Munkáspárt és i kormány megkülönböz­etett figyelmet az oktatás­ügy fejlesztésére. • Oktatásügyünk tovább- ejlesztéséről seóló törvé- iyünk megszületése óta ten rövid idő, mindössze ét és fél esztendő telt el,- ’ munkának még csak az 'éjén tartunk. Figyelembe Ml venni, hagy az okta- sügy reformjának teljes ’egvalósítása nem máról ilnapra való kampány, ■mem évtizedes munka. — / Mondotta . Ilku elvtárs najd rámutatott: — -A tanulás utáni vágy gyre fokozódik, s a tanu­lás valóságos népmozga- lommá vált. Hazánkban ma minden negyedik em­ber szervezett oktatásban vesz részit. A közoktatás szélesítésé­nek egyik fontos tényezője a tankötelezettség időtar­tmának növelése. Tízéves, fiayenes, kötelező oktatás valósul meg hazánkban. Ez ' loggal kelt büszkeséget bennünk, hiszen csak a °gutóbbi években vált tíz­évessé a tankötelezettség még az olyan fejlett tőkés- országban is. mint Anglia, t'rrmeiaország, Svédország. Reform és 'körzetesítés \ Altalanos iskolánk bebi- ■ nyitotta életképességét, s a reform eddig eltelt deje alatt is sokat fejlő­éért. A nyolcosztályos ál­alános iskola és a négy- ■sztalyos középiskolák szi­lárd szerkezeti keretei ma- ■adhak továbbra is iskola- r-ndszerünknek. ~ Az általános iskola mun­kának javításában azon­ban nagyon komoly köz­vetlen feladataink vannak még. Ma a felső • tagozatos tanulók 89 százaléka szá­mára vannak meg a szak- rendszerű oktatás szerveze­ti keretei. Ennek a jelentős eredménynek azonban van egy szépséghibája, éspedig az, hogy a? adott óráknak csak 57,2 százalékát tanítja megfelelő képességű szak­tanár. Ennek egyik oka a szaktanárhiány, a másik a települési viszonyainkban keresendő; sok még a ta­nyai iskola. Ezután Ilku elvtárs hang­súlyozta. hogy teljes szak- rendszerű oktatás megva- ■ósítása oktatásügyünk Igg- urgősebb, legfontosabb eladata A megoldás útja • körzeti iskolák további elépítése. A körzeti isko­lák száma jelenleg 1013. a tagiskoláké 1608. Csak eb­ben a tanévben is 67 új körzeti iskolát hoztunk létre, 204 tagiskolával. Je­lenleg 51 ezer felső tago­zatos tanuló jár a körzeti iskolákba. Erősen növeke­dett az autóbusszal bejáró gyerekek száma is. A kör­zeti , iskolák fejlesztése egész társadalmunk ügyel A szülőknek érdeke, hogy támogassák a körzeti isko­lákat, még ha a távolabbi községbe való bejárás át­meneti nehézséget, kényel­metlenséget, anyagi ki­adást is jelent a családnak. A termelőszövetkezetek igen sokat ^ehetnek. Hazánk települési viszo­nyai olyanok, hogy a kör­zetesítés nem mindenütt oldható meg bejárással. Szükség van tehát minél nagyobb , számban tanyai internátusok építésébe is. A VIII. Kongresszus ki­mondta a középiskola ál­talánossá tételének szük­ségességét. A múlt év nya­rán az általános iskola nyolcadik osztályaiban vég­zett tanulók 77 százaléka tovább tanult, mégpedig 46,2 százalékuk középisko­lában és a többi az általá­nos iskolánál magasabb tu­dást és szakmát nyújtó iparitanuló-intézetekben: Ehhez azonban számítsuk hozzá azt a 160 000 felnőt­tet, aki mindennapi mun­kája mellett végzi el a Kö­zépiskolát. Ezek száma év­ről évre nő és ebben a tanévben már megháladta a rendes korú középiskolá­sok számát. A középiskola általános­sá tétele elsősorban a mun­kások és tsz-parasztok gyermekeinek minden ed­diginél nagyobb számban való iskoláztatását jelenti. Uj tantermek Az utóbbi hal évben csaknem 500 középiskolai tantermet építettünk és 150 középiskolai tanműhelyt létesítettünk. Tervszerű te­lepítési politikával változ­tatunk azon a helyzeten, hogy a gimnáziumok és az összes technikumok első­sorban nagyvárosainkban s azokban is jórészt a belső kerületekben épüllek. Számba véve az igényeket és lehetőségeket, ott épít­jük az áj iskoláinkat, ahol' azokra a legnagyobb szük­ség van. ahol ezek továb­bi munkás- és pacasztgyer- m^kek számára teszik lehe­tővé a továbbtanult. A tehetséges fiatalok ta­nulásának segítése érdeké­ben szerveztük me? közép­iskoláinkban a speciális osztályokat is. A speciális osztályoknak mintegy fele Budapesten van, s ez nem kedvező arány. Még komolyabb probléma, hogy nem fei- lődnek kellően ar termé­szettudományos műveltsé­get adó tagozatok, mert a működő osztályok 88 száza­léka humán és csak 12 szá­zaléka természttudományos jellegű. A gimnáziumok melleit egyre nagyobb szerepet vállalnak a középfokú ok­tatásban szakközépiskolá­ink. Ez az új iskolatípu­sunk 1959-ben öt kísérleti osztályban 200 tanulóval in­dult meg. Ma már 35-íéle szakmában 17 400 diák ta­nul szakközépiskolai osz­tályban, A múlt tanévben első Ízben hagyták el vég­zett tanulók a szakközép- iskolákat. Az eddigi ta­pasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy a fiatal szakközépiskola beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szülők és a tanulók ha­mar megkedvelték, mert érettségizett szakmunkáso­kat képez, megkönnyíti számukra a pályaválasz­tást, s a termelőmunkába való bekapcsolódás mellett, megnyitja az utat a felső­fokú oktatás felé is. A felvételek tapasztalatai A középiskola általános­sá tételével szoros' össze­függésben keli szólnunk a 8. kongresszusnak, a tanuló ifjúság szármázása szerinti kategorizálását megszünte­tő határozatáról. Az 1963-1964. évi felvéte­li vizsgák eredményei egy­értelmű választ adnak az addigi aggodalmaskodók­nak. Az egyetemek és fő­iskolák nappali tagozatára felvettek Tcözül a fizikai dolgozó szülők gyermekei­nek arányszáma 43.9 száza­lék. (tavaly hasonló számí­tások alapján ez az ,arány 37 százaiéi? volt.) A fizikai dolgozók gyermekeinek 43.9 százalékos aránya termé­szetesen nem tartalmazza azokat a további 8-10 szá­zalékot kitevő hallgatókat, akiknek szülei a régebből származási kategóriák sze­rint munkásnak, illetőleg parasztnak minősültek, de jelenleg főképp értelmiségi vagy alkalmazott kategóri­ába sorolandók. Mit bizonyítanak' ezek az adatok? Mindenekelőtt, hogy az új felvételi rend­szer jelentős politikai győ­zelem. Növeli a szocializ­mus iránti bizalmat, erősí­ti a munkásosztály és a parasztság művelődését, segíti a párt szövetségi po­litikáját. Megváltoztattuk a hall­gatóknak nyújtandó állami támogatásunk rendszerét is. Véleményünk szerint a jelenlegi minden eddigi ösztöndíj rendszernél igaz­ságosabb, mert figyelembe vesszük a család szociális helyzetét, s mert a jutta­tás másik része a tanulás eredményességétől függ. Ismeretes, hogy a reform alapelveit a következőkben határozza meg a törvény. — Szorossabbá -kell ten- rtii iskoláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal. a termeléssel; — emelni kell az álta­lános és szakmai művelt­ség színvonalát, korszerű műveltséget kell adnunk; — oktató-nevelő mun­kánk tervszerűen szolgál­ja a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását, E ^szélesen értelmezen­dő és komlex módon meg­valósuló alapelvek egyik fontos alkotóeleme a szer­vezett munkaoktatás. Gyakorlati oktatás 1 Az állaláuos iskolában 1958-1959-ben került sor a gyakorlati foglalkozás- cí­mű tantárgy bevezetésére. Jelenleg a felső tagozatos tanulók 76.3 százaléka vesz részt gyakorlati foglalko­záson. 2650 iskolai hiű- I íel v létesült. 1644 iskolá­nak van gyakorló kertje. A munkaoktatás gyorsan meghonosodott az általá­nos iskolákban, és ahol a felételek megfelelőek, ott a gyerekek túlnyomó több­sége megkedvelte. _ Sokkal több a vita és a tisztázatlan kérdés a gim­náziumok szakmai foglal­kozásával kapcsolatosan. A reform vitájában egyönte­tű volt az a felismerés, hogy végre be kell vonul­nia a munkának, a munká­ra nevelésnek ebbe az is­kolatípusba is. Jelenleg a gimnáziumi tanulok 89,7 százaléka részesül 5 plusz 1-es rendszerű szakmai elő­képzésben. A fizikai mun­ka bevonulása az iskolá­ba megszüntette a nevelés és az oktatás egyoldalú intellektualizmusát. A leg­lényegesebb nevelési érté­ke ennek a változásnak azonban mégiscsak az, hogy nagyobb megbecsü­léssel tekintenek a tanu­lók azokra, akik számuk­ra a mindennapi javakat előteremtik, megismerik a mi7 társadalmunk éltető elemet, részeseivé válnak az uj értékek létrehozásá­nak. A gimnáziumi szakmai előképzéssel kapcsolatban sok a vitatott kérdés, nem­csak azért, mert alig 4-5 éves „múltra” tekinthet vissza, hanem: azért is, mert ennek a foglalkozásnak a megszervezése sokkal komplikáltabb, mint, mondjuk, egy történelem- óráé. Itt sokkal több sze­mély együttműködését, tárgyi, technikai feltételek biztosítását kell megoldani, ami nemcsak bonyolultabb folyamat, de még-elég ta­pasztalatunk sincs hozzá. Ez azonban más kérdés, mint a munkaoktatás elvi kérdése! Nem helyes a megvalósítás legelején tar­tó fontos kezdeményezés elvi részét összekeverni a feltétlenül javításra szoru­ló gyakorlati végrehajtás­sal. Eddigi tapasztalataink a munkára nevelés elvé­nek fontosságát, helyessé­gét igazolták. — Mondotta Ilku Pál, ugyanakkor rámutatott, a megvalósítás folyamatában itt-ott előfordultak torzuld^ sok. A felnőtt► oktatásról S~ ' ' Ezután Ilku Pál elvtárs szólt a felnőttóktatás pers­pektívájáról és reformjá­ról. A dolgozók általános és középiskoláiban több mint negyedmillió ember tanul a mindennapos ter­melő munka mellett. A dolgozók esti iskolájá­ban két. mulasztásunkat kell pótolnunk. — Jelentet-, le ki. Az első: az életkor­hoz kapcsolódó tanterveket rövid időn belül ' biztosíta­nunk kell. A már vitára bocsátott tanterv olyan tananyagot akar adni a dolgozóknak, amely nem a gyermekek számára már kiválogatott tananyag egy­szerű redukciója, hanem figyelembe veszi az élet­kori érettséget. Második felada'unk, hogy a VIII: kongresszus hatá­rozatának megfelelően, az általános műveltség és szakképzettség megszerző-. sét megközelítően - egyide- júlég nyújtsuk a dolgözók- nak. A n^egoldás útjá a népgazdaság különböző ágazataiban eltér, de az mégis azonos, hogy az alap­jában véve egységes tan­anyag választható anyag­részeket is tartalmaz, hogy azt tanulhassák, amire el­sősorban szükségünk van. Az előadás ezután érin­tette a felsőoktatási reform egyes kérdéseit, majd a re­form új Iskolatípusáról, $ felsőfokú technikumokról szólt. Ezeknek létrehozásá­val legfőbb célunk a tech­nikusképzés színvonalának felemelkedése a korszerű követelmények szintjére. Jelenleg 46 felsőfokú technikum és szakiskola működik. A hallgatók szá­ma három év alatt oly gyorsat^ növekedett, hogy ez önmagában is igazolja ennek az oktatási farmá­nak a népgazdasági jelen­tőségét. A nappali tagoza­ton 4912, az esti tagozaton 3622, levelező tagozaton 3915 — összesen tehát 12 449 hallgató tanul. Az oktajás színvonaláról még nem lehet általános érvényű megállapítást ten­ni. Határozottan nemet kell azonban pTondani az olyan törekvésekre, amelyek a képzési időt akarják meg­hosszabbítani. El kell ké­szítenünk a felsőfokú tech­nikumok távlati fejlesztési tervét. Nem helyes, hogy azonos jellegű felsőfokú technikumot akar szinte minden megye létrehozni. Az általános és szakmai műveltség színvonalának emelését elsősorban a tan­anyagok korszerűsítésével, a módszerek fejlesztésével igyekszünk elérni. Kapcsolat az élettel Nehéz. de alapvetően fontos munkálatokat kellett elindítanunk a főiskolákon és az egyetemeken a taní­tási anyag korszerűsítése érdekében. Ennek cél jaj hogy felsőoktatásunk a szo­cialista társadalom köve­telményeihez igazodjék; hogy olyan kereteket te­remtsünk, amelyek elősegí­tik az egyeteipi végzettségű kommunista ' szakemberek képzését. El kellett fogadtatni azt az elvet, hogy az egyete­meknek, a főiskoláknak nem a tudósképzés a fel­adatuk, hanem a szakem­berképzés, s ezért nem a szűk specializáció megva­lósítására kell törekedni. (E feladatot később, a to­vábbképzésben kell meg­valósítani.) Elfogadták egyetemeink azt az elvet is. hogy mindenütt szilár­dítani kell az alapképzést, s a tananyag meghatáro­zásánál a pontosan elem­zett népgazdasági Igényből kell kiindulni. A szocialista világnézet és erkölcs kialakításának elősegítését ugyan a har­madik alapelvként fogal­mazta meg a törvény, ez azonban- nem jelent vala­miféle fontossági - sorren­det. Az eddig tárgyalt két alapelv, a munkára neve­lés. az iskola és élet kep- csolatának erősítése és az általános, valamint a szak­mai műveltség emelése az ifjúsági szocialista világ­nézetének és erkölcsének kialakítását is szolgálja. És viszont: az ifjúság szocia­lista nevelése az öntudat fejlődése következtében Erősíti a munka, a tanulás szeretetét. így kapcsolódik egybe az oktató -és ne«-e- lőmunka, ' Ahhoz, hogy ismert cél­jaink elérése érdekében mai és holnapi tennivaló­inkat a nevelésben helye­sen határozhassuk meg, ismernünk kell ifjúságunk jellemző tulajdonságait. Az ifjúság valósághű meg­ítélése fontos politikai kér­dés. Fiataljaink megítélésekor nem szabad elfelejteni, hogy a felszabadulás után nőttek fel. élményeik és ta­pasztalataik a népi demok­ratikus rendszerhez fűződ­nek, Számukra szocialista rendünk, természetes, meg­szokott, magától értetődő tény, és nincs ott mögötte az új társadalmi rend születésének, az érette ví­vott harcoknak nagy élmé­nye. A nevelőmunka eredményéért Való igaz, amit a VIII. kongresszus állapított meg: ”... ifjúságunk döntő többsége helyesli a párt politikáját, igyekszik aktí­van részt venni annak megvalósításában, ifjúsá­gunk megérti azt, hogy csak a szocializmus bizto­síthatja a nemzeti és egyé­ni felemelkedés útját”. I^szmei, politikai nevelő­munkánkat fejleszteni kell. hogy ifjúságunkat minél mélyebb érzelmi szálak fűz­zék világnézetünk tartal­mához, hiszen a fiatalok körében végzett nevelő­munka eredményessége nagyrészt azon múlik, hogy milyen érzelmi élményeket visznek magukkal a' fel­nőttkorba. Miként társadalmunk ál­talában, ifjúságunkban is fejlődő tendenciát mutat az új erkölcsi normák, az erkölcsi és magatartási szokások kialakulása. Ma­gatartásukban — olykor tudatosan, máskor spontá­nul — egyre világosabban érvényesülnek a szocialista erkölcs elvei és normái. Egy kisebb réteg maga­tartásában előfordulnak könnyelmű és felelőtlen mozzanatok; un. „magán­életek” a szórakozás, az életstílus terén lelhetjük meg ennek tüneteit. Jelentősen nőtt a fizikai munka megbecsülésé is. Egyre nő azoknak a .száma, akik magától értetődő ter­mészetességgel készülnek a fizikai munkával járó pályára — gyakran még szüleikkel való ellentétek árán is.' 'Sokat szidjuk a fiatalo­kat amiátt, hogy az egye­temi diploma megszerzése után nem kevesen húzód-1 nak a vidéki beosztások­tól. Ennek egyik oka két­ségtelenül hivatástuda­tuk gyengesége. Nem ke­rülheti el azonban figyel-' műnket, hogy sok fiatal tanító, tanár, mérnök vagy agronómus" vidékre kerülve nehéz körülmények között él. Magukra maradnak, drága albérletben laknak, megélhetésük jövedelmük­nek nagy hányadát fele­mészti, fejlődésük, kulturá­lis lehetőségeik korláto­zottak. Mindezeken azon- - ban segíteni lehet és sok helyen segítenek Is, Ilku Pál ezután részlete­sen elemezte a fiatalok he­lyes neveléséhez szükséges tennivalókat. x

Next

/
Thumbnails
Contents