Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-07 / 72. szám
Az iktafáiügy helyzete és feladatok [lka Pál előadása am MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP VIII. Kongresszusa szamba vette kulturális forradalmunk eredményeit és kijelölte további feladatainkat. Ezek jelentőségét különösen aláhúzza az a körülmény, hogy — a KB referátumát idézve — „Társadalmunk fejlődésében olyan szakaszhoz értünk, amikor a forradalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista ■ kultúra erőteljes kibontakozása”. Mivel a szocialista társadalom fejlődése igen sokban függ a tömegek tudatosságától, általános és szakmai műveltségének színvonalától, a szakemberek számától és tudásától — kulturális forradalmunk további fejlődésében meghatározó szerepe van a közoktatásnak! Ezért fordított a Magyar 'Szocialista Munkáspárt és i kormány megkülönbözetett figyelmet az oktatásügy fejlesztésére. • Oktatásügyünk tovább- ejlesztéséről seóló törvé- iyünk megszületése óta ten rövid idő, mindössze ét és fél esztendő telt el,- ’ munkának még csak az 'éjén tartunk. Figyelembe Ml venni, hagy az okta- sügy reformjának teljes ’egvalósítása nem máról ilnapra való kampány, ■mem évtizedes munka. — / Mondotta . Ilku elvtárs najd rámutatott: — -A tanulás utáni vágy gyre fokozódik, s a tanulás valóságos népmozga- lommá vált. Hazánkban ma minden negyedik ember szervezett oktatásban vesz részit. A közoktatás szélesítésének egyik fontos tényezője a tankötelezettség időtartmának növelése. Tízéves, fiayenes, kötelező oktatás valósul meg hazánkban. Ez ' loggal kelt büszkeséget bennünk, hiszen csak a °gutóbbi években vált tízévessé a tankötelezettség még az olyan fejlett tőkés- országban is. mint Anglia, t'rrmeiaország, Svédország. Reform és 'körzetesítés \ Altalanos iskolánk bebi- ■ nyitotta életképességét, s a reform eddig eltelt deje alatt is sokat fejlőéért. A nyolcosztályos álalános iskola és a négy- ■sztalyos középiskolák szilárd szerkezeti keretei ma- ■adhak továbbra is iskola- r-ndszerünknek. ~ Az általános iskola munkának javításában azonban nagyon komoly közvetlen feladataink vannak még. Ma a felső • tagozatos tanulók 89 százaléka számára vannak meg a szak- rendszerű oktatás szervezeti keretei. Ennek a jelentős eredménynek azonban van egy szépséghibája, éspedig az, hogy a? adott óráknak csak 57,2 százalékát tanítja megfelelő képességű szaktanár. Ennek egyik oka a szaktanárhiány, a másik a települési viszonyainkban keresendő; sok még a tanyai iskola. Ezután Ilku elvtárs hangsúlyozta. hogy teljes szak- rendszerű oktatás megva- ■ósítása oktatásügyünk Igg- urgősebb, legfontosabb eladata A megoldás útja • körzeti iskolák további elépítése. A körzeti iskolák száma jelenleg 1013. a tagiskoláké 1608. Csak ebben a tanévben is 67 új körzeti iskolát hoztunk létre, 204 tagiskolával. Jelenleg 51 ezer felső tagozatos tanuló jár a körzeti iskolákba. Erősen növekedett az autóbusszal bejáró gyerekek száma is. A körzeti , iskolák fejlesztése egész társadalmunk ügyel A szülőknek érdeke, hogy támogassák a körzeti iskolákat, még ha a távolabbi községbe való bejárás átmeneti nehézséget, kényelmetlenséget, anyagi kiadást is jelent a családnak. A termelőszövetkezetek igen sokat ^ehetnek. Hazánk települési viszonyai olyanok, hogy a körzetesítés nem mindenütt oldható meg bejárással. Szükség van tehát minél nagyobb , számban tanyai internátusok építésébe is. A VIII. Kongresszus kimondta a középiskola általánossá tételének szükségességét. A múlt év nyarán az általános iskola nyolcadik osztályaiban végzett tanulók 77 százaléka tovább tanult, mégpedig 46,2 százalékuk középiskolában és a többi az általános iskolánál magasabb tudást és szakmát nyújtó iparitanuló-intézetekben: Ehhez azonban számítsuk hozzá azt a 160 000 felnőttet, aki mindennapi munkája mellett végzi el a Középiskolát. Ezek száma évről évre nő és ebben a tanévben már megháladta a rendes korú középiskolások számát. A középiskola általánossá tétele elsősorban a munkások és tsz-parasztok gyermekeinek minden eddiginél nagyobb számban való iskoláztatását jelenti. Uj tantermek Az utóbbi hal évben csaknem 500 középiskolai tantermet építettünk és 150 középiskolai tanműhelyt létesítettünk. Tervszerű telepítési politikával változtatunk azon a helyzeten, hogy a gimnáziumok és az összes technikumok elsősorban nagyvárosainkban s azokban is jórészt a belső kerületekben épüllek. Számba véve az igényeket és lehetőségeket, ott építjük az áj iskoláinkat, ahol' azokra a legnagyobb szükség van. ahol ezek további munkás- és pacasztgyer- m^kek számára teszik lehetővé a továbbtanult. A tehetséges fiatalok tanulásának segítése érdekében szerveztük me? középiskoláinkban a speciális osztályokat is. A speciális osztályoknak mintegy fele Budapesten van, s ez nem kedvező arány. Még komolyabb probléma, hogy nem fei- lődnek kellően ar természettudományos műveltséget adó tagozatok, mert a működő osztályok 88 százaléka humán és csak 12 százaléka természttudományos jellegű. A gimnáziumok melleit egyre nagyobb szerepet vállalnak a középfokú oktatásban szakközépiskoláink. Ez az új iskolatípusunk 1959-ben öt kísérleti osztályban 200 tanulóval indult meg. Ma már 35-íéle szakmában 17 400 diák tanul szakközépiskolai osztályban, A múlt tanévben első Ízben hagyták el végzett tanulók a szakközép- iskolákat. Az eddigi tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy a fiatal szakközépiskola beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szülők és a tanulók hamar megkedvelték, mert érettségizett szakmunkásokat képez, megkönnyíti számukra a pályaválasztást, s a termelőmunkába való bekapcsolódás mellett, megnyitja az utat a felsőfokú oktatás felé is. A felvételek tapasztalatai A középiskola általánossá tételével szoros' összefüggésben keli szólnunk a 8. kongresszusnak, a tanuló ifjúság szármázása szerinti kategorizálását megszüntető határozatáról. Az 1963-1964. évi felvételi vizsgák eredményei egyértelmű választ adnak az addigi aggodalmaskodóknak. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára felvettek Tcözül a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek arányszáma 43.9 százalék. (tavaly hasonló számítások alapján ez az ,arány 37 százaiéi? volt.) A fizikai dolgozók gyermekeinek 43.9 százalékos aránya természetesen nem tartalmazza azokat a további 8-10 százalékot kitevő hallgatókat, akiknek szülei a régebből származási kategóriák szerint munkásnak, illetőleg parasztnak minősültek, de jelenleg főképp értelmiségi vagy alkalmazott kategóriába sorolandók. Mit bizonyítanak' ezek az adatok? Mindenekelőtt, hogy az új felvételi rendszer jelentős politikai győzelem. Növeli a szocializmus iránti bizalmat, erősíti a munkásosztály és a parasztság művelődését, segíti a párt szövetségi politikáját. Megváltoztattuk a hallgatóknak nyújtandó állami támogatásunk rendszerét is. Véleményünk szerint a jelenlegi minden eddigi ösztöndíj rendszernél igazságosabb, mert figyelembe vesszük a család szociális helyzetét, s mert a juttatás másik része a tanulás eredményességétől függ. Ismeretes, hogy a reform alapelveit a következőkben határozza meg a törvény. — Szorossabbá -kell ten- rtii iskoláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal. a termeléssel; — emelni kell az általános és szakmai műveltség színvonalát, korszerű műveltséget kell adnunk; — oktató-nevelő munkánk tervszerűen szolgálja a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását, E ^szélesen értelmezendő és komlex módon megvalósuló alapelvek egyik fontos alkotóeleme a szervezett munkaoktatás. Gyakorlati oktatás 1 Az állaláuos iskolában 1958-1959-ben került sor a gyakorlati foglalkozás- című tantárgy bevezetésére. Jelenleg a felső tagozatos tanulók 76.3 százaléka vesz részt gyakorlati foglalkozáson. 2650 iskolai hiű- I íel v létesült. 1644 iskolának van gyakorló kertje. A munkaoktatás gyorsan meghonosodott az általános iskolákban, és ahol a felételek megfelelőek, ott a gyerekek túlnyomó többsége megkedvelte. _ Sokkal több a vita és a tisztázatlan kérdés a gimnáziumok szakmai foglalkozásával kapcsolatosan. A reform vitájában egyöntetű volt az a felismerés, hogy végre be kell vonulnia a munkának, a munkára nevelésnek ebbe az iskolatípusba is. Jelenleg a gimnáziumi tanulok 89,7 százaléka részesül 5 plusz 1-es rendszerű szakmai előképzésben. A fizikai munka bevonulása az iskolába megszüntette a nevelés és az oktatás egyoldalú intellektualizmusát. A leglényegesebb nevelési értéke ennek a változásnak azonban mégiscsak az, hogy nagyobb megbecsüléssel tekintenek a tanulók azokra, akik számukra a mindennapi javakat előteremtik, megismerik a mi7 társadalmunk éltető elemet, részeseivé válnak az uj értékek létrehozásának. A gimnáziumi szakmai előképzéssel kapcsolatban sok a vitatott kérdés, nemcsak azért, mert alig 4-5 éves „múltra” tekinthet vissza, hanem: azért is, mert ennek a foglalkozásnak a megszervezése sokkal komplikáltabb, mint, mondjuk, egy történelem- óráé. Itt sokkal több személy együttműködését, tárgyi, technikai feltételek biztosítását kell megoldani, ami nemcsak bonyolultabb folyamat, de még-elég tapasztalatunk sincs hozzá. Ez azonban más kérdés, mint a munkaoktatás elvi kérdése! Nem helyes a megvalósítás legelején tartó fontos kezdeményezés elvi részét összekeverni a feltétlenül javításra szoruló gyakorlati végrehajtással. Eddigi tapasztalataink a munkára nevelés elvének fontosságát, helyességét igazolták. — Mondotta Ilku Pál, ugyanakkor rámutatott, a megvalósítás folyamatában itt-ott előfordultak torzuld^ sok. A felnőtt► oktatásról S~ ' ' Ezután Ilku Pál elvtárs szólt a felnőttóktatás perspektívájáról és reformjáról. A dolgozók általános és középiskoláiban több mint negyedmillió ember tanul a mindennapos termelő munka mellett. A dolgozók esti iskolájában két. mulasztásunkat kell pótolnunk. — Jelentet-, le ki. Az első: az életkorhoz kapcsolódó tanterveket rövid időn belül ' biztosítanunk kell. A már vitára bocsátott tanterv olyan tananyagot akar adni a dolgozóknak, amely nem a gyermekek számára már kiválogatott tananyag egyszerű redukciója, hanem figyelembe veszi az életkori érettséget. Második felada'unk, hogy a VIII: kongresszus határozatának megfelelően, az általános műveltség és szakképzettség megszerző-. sét megközelítően - egyide- júlég nyújtsuk a dolgözók- nak. A n^egoldás útjá a népgazdaság különböző ágazataiban eltér, de az mégis azonos, hogy az alapjában véve egységes tananyag választható anyagrészeket is tartalmaz, hogy azt tanulhassák, amire elsősorban szükségünk van. Az előadás ezután érintette a felsőoktatási reform egyes kérdéseit, majd a reform új Iskolatípusáról, $ felsőfokú technikumokról szólt. Ezeknek létrehozásával legfőbb célunk a technikusképzés színvonalának felemelkedése a korszerű követelmények szintjére. Jelenleg 46 felsőfokú technikum és szakiskola működik. A hallgatók száma három év alatt oly gyorsat^ növekedett, hogy ez önmagában is igazolja ennek az oktatási farmának a népgazdasági jelentőségét. A nappali tagozaton 4912, az esti tagozaton 3622, levelező tagozaton 3915 — összesen tehát 12 449 hallgató tanul. Az oktajás színvonaláról még nem lehet általános érvényű megállapítást tenni. Határozottan nemet kell azonban pTondani az olyan törekvésekre, amelyek a képzési időt akarják meghosszabbítani. El kell készítenünk a felsőfokú technikumok távlati fejlesztési tervét. Nem helyes, hogy azonos jellegű felsőfokú technikumot akar szinte minden megye létrehozni. Az általános és szakmai műveltség színvonalának emelését elsősorban a tananyagok korszerűsítésével, a módszerek fejlesztésével igyekszünk elérni. Kapcsolat az élettel Nehéz. de alapvetően fontos munkálatokat kellett elindítanunk a főiskolákon és az egyetemeken a tanítási anyag korszerűsítése érdekében. Ennek cél jaj hogy felsőoktatásunk a szocialista társadalom követelményeihez igazodjék; hogy olyan kereteket teremtsünk, amelyek elősegítik az egyeteipi végzettségű kommunista ' szakemberek képzését. El kellett fogadtatni azt az elvet, hogy az egyetemeknek, a főiskoláknak nem a tudósképzés a feladatuk, hanem a szakemberképzés, s ezért nem a szűk specializáció megvalósítására kell törekedni. (E feladatot később, a továbbképzésben kell megvalósítani.) Elfogadták egyetemeink azt az elvet is. hogy mindenütt szilárdítani kell az alapképzést, s a tananyag meghatározásánál a pontosan elemzett népgazdasági Igényből kell kiindulni. A szocialista világnézet és erkölcs kialakításának elősegítését ugyan a harmadik alapelvként fogalmazta meg a törvény, ez azonban- nem jelent valamiféle fontossági - sorrendet. Az eddig tárgyalt két alapelv, a munkára nevelés. az iskola és élet kep- csolatának erősítése és az általános, valamint a szakmai műveltség emelése az ifjúsági szocialista világnézetének és erkölcsének kialakítását is szolgálja. És viszont: az ifjúság szocialista nevelése az öntudat fejlődése következtében Erősíti a munka, a tanulás szeretetét. így kapcsolódik egybe az oktató -és ne«-e- lőmunka, ' Ahhoz, hogy ismert céljaink elérése érdekében mai és holnapi tennivalóinkat a nevelésben helyesen határozhassuk meg, ismernünk kell ifjúságunk jellemző tulajdonságait. Az ifjúság valósághű megítélése fontos politikai kérdés. Fiataljaink megítélésekor nem szabad elfelejteni, hogy a felszabadulás után nőttek fel. élményeik és tapasztalataik a népi demokratikus rendszerhez fűződnek, Számukra szocialista rendünk, természetes, megszokott, magától értetődő tény, és nincs ott mögötte az új társadalmi rend születésének, az érette vívott harcoknak nagy élménye. A nevelőmunka eredményéért Való igaz, amit a VIII. kongresszus állapított meg: ”... ifjúságunk döntő többsége helyesli a párt politikáját, igyekszik aktívan részt venni annak megvalósításában, ifjúságunk megérti azt, hogy csak a szocializmus biztosíthatja a nemzeti és egyéni felemelkedés útját”. I^szmei, politikai nevelőmunkánkat fejleszteni kell. hogy ifjúságunkat minél mélyebb érzelmi szálak fűzzék világnézetünk tartalmához, hiszen a fiatalok körében végzett nevelőmunka eredményessége nagyrészt azon múlik, hogy milyen érzelmi élményeket visznek magukkal a' felnőttkorba. Miként társadalmunk általában, ifjúságunkban is fejlődő tendenciát mutat az új erkölcsi normák, az erkölcsi és magatartási szokások kialakulása. Magatartásukban — olykor tudatosan, máskor spontánul — egyre világosabban érvényesülnek a szocialista erkölcs elvei és normái. Egy kisebb réteg magatartásában előfordulnak könnyelmű és felelőtlen mozzanatok; un. „magánéletek” a szórakozás, az életstílus terén lelhetjük meg ennek tüneteit. Jelentősen nőtt a fizikai munka megbecsülésé is. Egyre nő azoknak a .száma, akik magától értetődő természetességgel készülnek a fizikai munkával járó pályára — gyakran még szüleikkel való ellentétek árán is.' 'Sokat szidjuk a fiatalokat amiátt, hogy az egyetemi diploma megszerzése után nem kevesen húzód-1 nak a vidéki beosztásoktól. Ennek egyik oka kétségtelenül hivatástudatuk gyengesége. Nem kerülheti el azonban figyel-' műnket, hogy sok fiatal tanító, tanár, mérnök vagy agronómus" vidékre kerülve nehéz körülmények között él. Magukra maradnak, drága albérletben laknak, megélhetésük jövedelmüknek nagy hányadát felemészti, fejlődésük, kulturális lehetőségeik korlátozottak. Mindezeken azon- - ban segíteni lehet és sok helyen segítenek Is, Ilku Pál ezután részletesen elemezte a fiatalok helyes neveléséhez szükséges tennivalókat. x
