Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-06 / 71. szám
MOGKAU 1964. május 6. szerd-’ TANÍTÓNŐK Nógrádsjpek a szécsényi lén pedig jó helyezést ér- bosok vezetője. Az iskolai járás egyik távoli faluja. A tek el. foglalkozásokon nemcsak járási székhellyel csak rit- Laczkó Brigitta a kisdo- társasjátékozik a gyerekekkel, hanem megmutatja az asztaliteniszütő helyes kezelését, megköti a kislányok kibomlott hajszallag- ját és vidám dalokra tanítja őket. Meló Mária a Hazafias Népfront Bizottságában dolgozik. Sok értékes javaslata volt a község csinosítását, rendezését illetően. ö szorgalmazta, hogy az egyik gabonaraktár helyén megnyissa kapuját a községi könyvtár. György Zsuzsa a helyi KISZ szervezet munkájában vesz részt. Még máig is emlegetik a?t a tábortűzzel egybekötött műsort, amit a falu feletti hegyen rendeztek. Amig délelőttjüket és délutánjukat a tanítás köti le, addig estéik jórészét a társadalmi munkának áldozzák. Ezután pedig a tankönyvek fölé hajolnak. Az Egri Pedagógiai Főiskola felvételi vizsgájára készülnek, hogy ennek elvégzése után itt Nógrádsipeken, vagy a megye más valamennyi falujában éljenek hivatásuknak. Kovács Margit György Zsuzsa az első ősz tályban tanít. ka autóbuszjárat köti ösz- sze. Itt tanít és vesz részt a falu. életében az a négy ..címzetes” tanító kisasz- szony, akik tavaly érettségi után jelentkeztek tanítói munkára. Meló Mária- Laczkó Brigitta. Szekeres Mária és György Zsuzsa munkájuk mellett tevékenyen részt vesznek a község társadalmi életében. Szekrényesi Marika a községi úttörő csapat vezetője. Tartalmas és gazdag programmal dolgoznak a gyerekek. Az irányítás alatt tevékenykedő kul- túrcsoport nevét megismerte a környék lakossága, a járási kultúrális seregszemLaczkó Brigitta a kisdobosaival. (Fotó: Csúzi Zsuzsa) PINTER -XZ-APO : ■'A-ÍN: KOCCiMöS VAhAHAT ^Cávútn új film a májusi mús&rhM \ Filmszínházaink májusi műsorán három feltétlenül figyelmére érdemes, bár művészi értékét tekintve nem éppen problémamentes alkotással találkozhat a néző. Már nem olyan időket élünk Közülük, amivel elsőként ismerkedhetünk meg. Kállai István forgatókönyvéből készült és Már nem olyan időket élünk címmel kerül közönség elé — Salgótarjánban éppen ezekben a napokban. Az új magyar film ugyan fonák, de eléggé reálisnak ható és időszerűségében is elfogadható alaphelyzetből bontakoztatja történetét. A tekintélyes intézet mérnökét, Telkes Zoltánt és gazadsági szakA Salgó vendégkönyvébe: HatrÓKkocsma vagy eszpresso A fővárosból érkezett vendég egy csendes hétköznapon hosszú várakozás után megkapta, s elfogyasztotta vacsoráját a Salgó Éttermében. A népte- len helyiségből ezután átballagott a presszóba egy feketére» 21. ÖRA. Egy híján minden asztal foglalt. Kellemes hangulat, tánc. A bejáratnál szennyes szürke munkaköpenybe öltözött férfi tűnik fel. Bűvészmozdulatokkal csikket varázsol elő, majd cipőtalpa alá „tünteti”. Elővarázslás után hamut hint cipője orrára. Zsebkendőjével előbb lábbelijét, majd orrát tisztítja meg. Gyors tudakozódás egy törzsvendégtől. A bűvész nem részeg. Enyhén elmebeteg, de nem köz- veszélyes. 22. ÖRA. Vörösbarna és fekete lány a szomszéd asztalnál. Két, sportosan öltözött férfi lép hozzájuk. Hangfoszlányok. A férfiak ismerkedni akarnak, a lányok nem. 23. ÓRA. A falon kétnyelvű felirat tájékoztat arról, hogy képeslap a felszolgálónál kapható. E szerint a vendéglátó vállalat a presszóban külföldi vendégekre is számít. Az ő mulattatásukra engedélyezné azt a matrózkocsmára emlékeztető egzotikumot, hogy a helyiségben huszonegy vendég álldogál, javarészt kalapban, s nem csekély hányaduk üvegből issza a sört?... A még mindig bohóckodó bűvésszel senki sem törődik. Mutatványának unalma — vagy a szesz? — már álomba ringatta az egyik vendéget. 23 ÓRA 30 PERC. Záróra. Fizetek! Fizetni!... Volt ez meg ez. Igenis, kérem; ennyi meg ennyi. Köszönöm! — Egy pillanatra még, kedves kartársnő! Megengedett dolog, hogy másféltucat vendég állva iddo- gáljon egy zenés presszóban? — Nem, nálunk csak ülvefogyasztás van, kérem. — S ha csak az van, miért szolgálja ki őket? — Mert nem szeretem, ha a kezemet és fülemet megégetik cigarettával. — Mit csinálnak??? — Megégetik cigarettával... De nem szólhatok semmit, mert rögtön utána mosolyogva kérnek bocsánatot. Elnézést! A szomszéd asztalnál is fizetnének. .. — b. z. — Az erdész ismét gallyakat vágott, de most már nagyobbakat, erősebbeket, aztán összekötötte a disznó két-két lábát, és a botokat befűzte. — Aki este vaddisznóhúst akar enne, az segítsen. .. — szólította közteherviselésre a csoport férfi tagjait1. 'Liszkai elsőnek ajánlkozott, aztán Sípos is odalépett. hogy segítsen. Vál- iukra vették a disznót. Hetven-nyolcvan kilós lehetett az állat, s a fülledt melegben nem volt könnyű megindulni vele. — Felvisszük a házamba. Ott szétszedjük, elosztjuk. s lefelé már köny- nyebb lesz — vigasztalta a többieket az erdész, akik szorongva nézték, hogy bukdácsol a két fiatalember. Ugyanis rövidesen rájuk kerül a sor. Ropogott az avar Sípos 61. ép Liszkai lába alatt, de férfiasán tartották magukat. Háromszáz métert tehettek meg, amikor a vékonyabb dongájú kérte Sípost, hogy álljanak meg. Cseréltek. Mások léptek a helyükbe. Pálos és az öreg nyugatnémet megint seregnaj- tóként kapaszkodtak a meredek hegyoldalon. Hallgattak. -Hiszen úgysem értenék egymás szavát. Az őrnagy a családjára gondolt, s arra. hogy már ötödik napja eljött otthonról, de még egy levelezőlapot sem küldött nekik. Hiába, nagyon lefoglalta ez 'az ügy. minden idegszálával erre koncentrált... Jól sikerültek a szerelő' által készített fényképek. Sipos nem tudja majd letagadni. hogy találkozott a szakaszvezetővel. De talán nem is a fényképen fog meglepődni, hanem azon a hangszalagon, amelyről majd viszonthallhatja a közte és a szakaszvezető között lefolyt beszélgetést. Elég nehéz volt megoldani ezt a technikai trükköt, de sikerült. Bár a beszélgetésnek eleje nincs meg, a lényeges momentumokat rögzítették. (A hallgató mikrofont a lépcsőház falára tapasztották, s a rendkívül érzékeny, minden rezzenést, moccanást rögzítő készülék, ha halkan is dé felvette a két ügynök párbeszédét.) Az erdész nevetve biztatta az éppen soron lévő két teherhordót, hogy most már tartsanak ki, mert rövidesen megérkeznek. Valóban. egy kis hajlatot kell még megmászniuk, s aztán eléjük tárul a csodálatos kis tisztás az erdészlakkal. Gerendákból készült, a tetején pala, ablakaiban muskátli. — Jöjjenek, be fogom mutatni idomított állataimat meg a vadászsólymomat — hívta a csoportot Járíás. — Persze csak ókkor, ha akarják. .. De még be sem fejezte a mondatot, amikor a ház mögül egy őzike szaladt oda hozzá. Mint egy kiskutya, a hátsó lábaira állt. Mellső patáival nekitámaszkodott az erdésznek. Orrát beledugta Jártás nadrágzsebébe, és valamit keresett. — Szereti a cukrot, mondta az erdész. Megsimogatta az őzike fejét, aztán elővett egy szem kockacukrot, és odadta neki. Az őzike vidáman ropogtatta az édességet. Éva s még néhányan odamerészkedtek a rozsdabarna szőrű állathoz... — A legszívesebben le- heverednék erre a nagyszerű, zöld szőnyegre — mondta Pálos az erdésznek. — Egész nyugodtan tanár úr... Lehet.. . Telepedjenek csak le, mindjárt hozom a többi állatomat is... Láttak már idomított galambot? — Nem! — hangzott kórusban a válasz. — Tubi-tubi-tubi! — kiáltott Járíás egészen küllőn ös turbékoló hangon. Egyszerre vagy tíz-tizenöt galamb röppent elő a ház mögül. Rászóltak az erdész vállára, fejére kinyújtott karjára. Mindegyiket elhessegette, s csak azt tartotta magánál, amelyik a mutató újjára repült. — Bukfencet! — suttogta parancsolóan a gálámnak. De a madár nem mozdult, csak sandán nézett' a gazdájára. — Bukfencet! — ismételte Járfás. A galamb ekkor egy félméternyit felröppent, megfordult a levegőben, zuhant néhány centit s anélkül, hogy szárnyait egyszer is megbillentette volna, visszazuhant az erdész ujjara. A kirándulókból akaratlanul is kitört a csodálkozás. Felcsattant a taps. Az erdész még egyszer produkálni akarta a madarat. \ — Bukfencet! A madár ezúttal azonban megint nem teljesítette gazdája parancsát. Járfás még egys.zer elismételte a parancsszót, de a galamb nem mozdult. Járfás mentegetőzött és megcsókolta a galamb csőrét. (Folytatjuk) értőjét, Zombori Évát egy hivatalos kiszállás kényszerű együvé kerülése a vidéki magányosságban bensőbb kapcsolatba hozza. Ezt a kapcsolatot s a körötte kavarodó vihart próbálja elemezni a szocialista társadalmi morál szemüvegén át a feleség, a vőlegény, a barát s a hivatal más-más nézőszögéből a Már nem olyan időket élünk. Gábor Miklós és Váradi Hédi kettőse mind a humoros-ironikus jelenetekben, mind a drámai helyzetekben kitűnő. Sinkovits Imre tragikomikus figurában nyújt elsőrangút és tetszett a feleség alakjában Dallos Szilvia. Karambol A másik bemutatásra kerülő új magyar produkció a Karambol. Máriássy Judit írta, Máriássy Félix rendezte az erősen giccs határán balanszírozó történetet, amely egy nagy kutató laboratóriumban hozza össze a fiatal, de komoly, tudós mérnököt s az egyszerű kis kifutó- lányt, akiből a szerelem tudásban is méltó élettársat formál. Ezt a boldogságot azonban minduntalan megzavarta egy fékezhe- tetlen természetű huligán, a bikaerejű Terpinkó. aki nemcsak valóságosan, de már-már lelkileg, képletesen is karambolt idéz elő a hősök életében. Rokonszenves egyéniség Éva alakjában Balogh Zsuzsa főiskolai hallgató és Latinovits Zoltán Weber mérnöke. A szerelem másik arca Érdekes montázsjáték Gabriella Parca: Olasz nők gyónnak című könyvének filmváltozata, amely nálunk A szerelem másik arca címmel, a neves Zvat- tini rendezésében kerül, vetítésre. Hiteles nyersanyagot, újságokban napvilágot látott „lelki postákat” vett alapul a film, amely Zvat- tini mellett tizenegy fia- tál rendezőt foglalkoztat. ' Igaz. megfázó történetek X állnak itt össze, látszólag alig összetartozóan, mégis egyetlen cél szolgálatában.. A nők sokféleképpen megnyilvánuló megaláztatásában a társadalmi gyökerekig igyekszik hatolni a hiteles és bátor szociográfiai körkép. , A rövid történetekben i bőven jut helye az alkotónak a káros előítéletek, a képmutatás ostorozására, j Tartózkodóan, inkább csak (jelzésszerűen utal a film a ] leányanyák jól ismert, meg- i alázó helyzetére, a szülők ; hibáira a gyerekek felvilá- Jgositása teltén, kitér a há- i zasságon kívüli szerelmi J élet problémáira és több i történet központi kérdése | az az igazságtalanság, hogy a férfiak más morál szerint J élnek, mnt amit a nőktől i megkövetelnek. Ezekre a történetekre alig tíz perc jut a film ke- ! rétében. így nem várhatjuk, hogy a rendezők mű- ; vészi magaslaton, izzó ; drámákban bontsák ki té- j májukat. a l t
