Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-05 / 70. szám

2

NÖGRAD

1964. május 5, kedd

Szovjet kormány-nyilatkozat

az ázsiai és az afrikai országok kormányaihoz

A szovjet kormány nyi- többi afro-ázsiai ország kö- ’.atkozatot juttatott el az zé, mégsem .tudja fejtetőre isziai és az afrikai orszá- állítani a nyilvánvaló té- gok kormányaihoz. Ebben nyékét. Ezért a kínai kor- negállapítja, hogy támo- mány, miközben éket akar ?atja az afrikai és ázsiai verni a békéért és a nem- wszágok második értekez- zeti függetlenségért harcoló .étének, összehívását, ha az népek és államok közé, értekezlet célja valameny- egyre gyakrabban tolja elő. ayi olyan erő egybeforrasz- :ása, amely az imperializ- Trius, a gyarmati rendszer ellen küzd. Ugyanakkor leleplezi a nyilatkozat a Kínai Népköztársaság kormányának arra irányuló kísérleteit, hogy a soknemzetiségű . Szovjetuniót kirekessze az ázsiai országok sorából.

A szovjet kormány nem Kezdeményezte annak a Kérdésnek a megvtatását, nogy részt vegyen-e a .második bandungi” értekezlet munkájában.

Amikor azonban a dja- kartai előkészítő értekezleten több ország javasolta, hogy a Szovjetuniót is hívják meg a tárgyaló asztalhoz, a KNK kormánya durva és gátlástalan obstruk- cióba kezdett.

Csen-ji kínai miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter április 17-én tett lyilatkozatában lényegében csupán egyetlen érvet naszn^lt: „ a Szovjetunió se nem afrikai, se nem ázsiai ország.”

Érve első része egyformán helyes a Szovjetunióra és Kínára nézve mivél egyikük sem afrikai ország. A második rész viszont azt mutatja, hogy Csen-ji. módosítani akarja a földrajzot.

Minden művelt ember tudja» hogy a Szovjetunió nemcsak Európa, hanem Ázsia legnagyobb országa is; Ázsia területének 40 százaléka szovjet terület, a Szovjetunió ázsiai rézé csaknem kétszer akkora, mint Kína egész területe. Ezt a hatalmas, a Caspi-tengertől és az Uraitól a Csendes-óceánig terjedő területet nem lehet a világ valamilyen más •észébe áttolni.

Hiába'' próbál a KNK ormánya erőszakot tenni

geográfián, hogy éket j mindennemű verjen a Szovjetunió és a i avatkozás

térbe a faji szempontokat. Ez a szemlélet káros és veszedelmes a népek létérdekeire nézve — hangoztatja a szovjet kormány nyilatkozata. —

A faji közösség ürügyén azt a gondolatot próbálják becsempészni, hogy a különböző színű emberek nem érthetik meg egymást és nem cselekedhetnek egységesen még akkor sem, ha közösek a céljaik és azonosak ellenségeik”.

A szovjet kormány utal arra, hogy a megpróbáltatások idején, amikor egyes ázsiai és afrikai országokat a nemzeti önállóság elvesztése fenyegette, éppen a Szovjetunió sietett segítségükre. A kínai kormány most szeretné a Szovjetuniót elkülöníteni az afroázsiai országoktól, mégpedig azon az alapon, hogy lakosságának többsége fehér bőrű.

A KNK kormánya által hirdetett faji szemlélet csupán arra irányul, hogy elködösítse az afro-ázsiai országokkal szemben követett 1 egyeduralmi céljait.

A valóságban a faji különbségek hangsúlyozása, a faji előítéletek mesterséges szítása, ezeknek áttétele az afro-ázsiai országoknak a szocialista országokkal

fenntartott államközi kapcsolataira. Mindez a kialakult antiimperialista, anti- kolonialista front aláásása, s egy bizonyos állam vezetőinek szűk nacionalista érdekeit szolgálja, akik az összes ázsiai és afrikai országoknak, de másoknak is vezetői és csalhatatlan, kioktatói akarnak lenni.

(TASZSZ)

Alexandria a szovjet kormányfő fogadására készül

Az Egyesült Arab Köztársaságban készülődnek N. Sz. Hruscsov miniszter- elnök fogadására.

Alexandria, „a Földközi- Tenger gyöngye”, az EAK legnagyobb kikötővárosa. Ebbe a városba látogat először a szovjet vendég. Az utcákon mindenfelé a készülődés jelei láthatók: feldíszítik a házak homlokzatát, kicserélik az utcák és a terek névtábláit, orosz és arab nyelvű feliratokat tűznek ki. Mindenfelé transzparensek hirdetik: „Alexandria üdvözli Hruscsov elnököt!”, „Éljen a szovjet-arab barátság!”, „Éljen Hruscsov és Nasz- szer!”. „Az asszuáni gát- a szovjet-arab barátság jelképet!”.

Alexandria .kormányzójának vezetésével külön bizottság alakult N. Sz. Hruscsov fogadásának előkészítésére.

' Külső <*i*ők szítják az ellenségeskedés füzét

Hruscsov a ciprusi helyzetről

Az Izvesztyija tudósító- ügyeibe, minden olyan ki- ja felkérte Hruscsov szov- sérlet ellen, amellyel kijét kormányfőt, hogy vülről próbálják rákény- mondja el véleményét a szeríleni a ciprusiakra ciprusi helyzetről. A kér- belső proMémáik megoldá- désre Hruscsov az alábbi- sának felfeteleit. A szov- akat válaszolta: jet emberek azt akarják,

— A ciprusi fegyveres hogy szűnjék meg a vérösszetűzések, amelyek vér- ontá? Ciprus szigetén, a ontással járnak és ember- görög és a török lakosság életet követelnek áldoza- jó egyetértésben éljen-egy- tul, mély sajnálkozást és mással nyugtalanságot keltenek minden szovjet emberben.

A fiáta-l Ciprusi Köztársaság függetlenségének ellenségei nem' hagyják békén eZt az országot,

— Mi szovjet emberek együttérzőnk azokkal, akik a Ciprusi Köztársaság függetlenségéért és szuverénitásáért harcolnak, szovjet kormány szilárfegyveres támaszponttá akarják változtatni vagy mint ők mondják, a NATO „elsűllyeszthe- tetlen repülőgépanya- hajójává”

amely a Földközi-tenger keleti részében horgonyoz.

— A Ciprusi Köztársaság őszinte barátai szívük meleA német jövő kovácsa

A

A Földközi-tenger Sóból azt kívánják a cip- keleti övezeteire ,a Közel- Diaiaknak az ottani gö- és Közép-Keletre és min- rögöknek és törököknek den más területre vonatko- egyaránt , hogy egyesít- zó szovjet politika a béke, ** erőfeszítéseiket hazá- a különböző társadalmi nemzeti fuggetlenserendszerű államok békés £fne* ^ megvédésere es ha- együttélése elvein alapszik. tarozottan hiúsítsak meg a

reakciós es imperialista erők azon törekvését, hogy a két nemzetiség között felszított., ellenségeskedést saját céljaikra használják ki. Ciprus barátai bíznak abban, hogy a török és gö— A Ciprusi Köztársaság függetlenségének ellenségei szándékosan szítják az ellentéteket a szigeten élő két nemzetiség között.

dán és következetesen fel- Mi mindig elleneztük, hogy rög lakosság lépett és fellép ezután is SÄ!’ ~'lte M I

külföldi ellen

be- _______„ képviselői

v

alamely nemzetet egy má- megtalálják az együttmű- sik ellen úszítsanak. A ködés módozatait az prCiprus nemzeti és faji ellenségeskedés idegen tőlünk, elf Nyugatnémet körök fehérre akarják mosdatni Hitlert

BONN: nacionalista köröknek terNyugat-Németországban mészetesen az a céljuk, nagy felhábordást keltett, hogy fehérre mosdassák hogy a E'üsseldofban mű- Hitlert.

ködő Rhein-Ruhr-Club, va- A demokratikus közvéle- lamint a „Történelemtudo- ményt azt követeli a kormányi Kutatásokat Ápoló mánytól, hogy lépjen köz- Társaság” fedőnévvel mű- be és akadályozza meg a

ködő jobboldali szervezet meghívta Hogan amerikai történészt, tartson előadás- sorozatot.

Hogan ugyanis a történelmi tények szemérmettervezett előadássorozat megtartását. Ám Höcherl belügyminiszter egy parla-r menti interpellációra válaszolva kijelentette, hogy ,a kormány’ nem tilthatja

len meghamisításával azt •Se az előadásokat. Annyit hirdeti, hogy a második azonban a belügyminiszter ilágháborúért nem Hitler is elismert: a tervezett

felelős, sőt Hitler béke- előadássorozattal a szélső- zerető ember volt, akit jobboldali körök arra tö- alósággal „belehajszoltak rekszenek, hogy „újabb ve- háborúba”. Hogan elő- szélyes történelmi legen- sorozatának megrende- dát” hitessenek el a nyu- c •••—i n szélsőjobboldali gatnémet közvéleménnyel.

szág állami szerveiben és külföldi befolyásának nem _ engedve minden erejüket

meggyőződé- egységes, szuverén államuk megszilárdításáért vetik latba.

— A nemzetiségi kérdés

lentmond nézeteinknek, kommunista sünknek.

Aligha 1 lehet kétséges, hogy a görög és a török lakosság, ha nem akadá- megoldása körül saját or- lyozzák ebben, meg tud szágunkban szervezett gaz- ogyezni egymás között ál- dag és eredményes tapasztalnának igazgatására. A tálatok arról győznek meg munkások, parasztok és ér- bennünket, hogy a népek telmiségiek érdekei minden barátsága és testvérisége országban ugyanazok, füg- alapján meg lehet oldani getlenűl attól, milyen nerrr- a nemzetek és népek közelséghez, milyen közös- zött felmerülő mindenne- séghez tartoznak. A szovjet mű ügyet, kormány a ciprusi konflik- \ fegyver, az erőszak

tus kirobbanásának első alkalmazása nem megoillanatától kezdve erre az feIelö eszköz erre a

álláspontra helyezkedett. célra~ ,-f5inelí előnyös, hogy Fegyverek segítségével r?kozodlek a nemzetek ko- nem lehtet megoldani a zotti ellensegeskedes, hogy nemzetiségek közötti vi- görög és török nemzetisé- s kényes és bonyolult gu egyszerű cmrusi embe- kérdéseit, ek vére folyék? — Véget kell érnie a

— Ez külső erőknek elő- vérontásnak Cipruson. Le- nyös az imperialistáknak hetővé kell tenni, hogy és a reakciósoknak, akik minden ciprusi — görög és saját terveiket igyekeznek török egyaránt — a lehe- ráerőszakolni Ciprusra. tő leghamarabb visszatér- A NATO katonái tömb jen a normális élethez, a érdekében a szigetet békés építő munkához,

Néhány nap múlva az egész világ a Hítler-fasiz- mus felett aratott győzelem évfordulóját ünnepli. Amikor a Reichstag ormára felkúszott az ötágú csillaggal díszített vörös zászló, jeléül annak, hogy minden idők legvérszomjasabb fenevadát, a náci harmadik birodalmat sikerült megsemmisíteni, végétért egy korszak, és kezdetét vette egy új. Az a nap sorsfordulója volt az emberiség történelmének, vég és kezdet a német nép számára. Befejeződött egy gyilkos háború, s megteremtődött az újjászületés és újrakezdés nagyszerű lehetősége. Manapság gyakran esik szó arról, hogy a németség megosztottsága micsoda tehertétele a világnak, mekkora bizonytalanság forrása és mennyire tragikus rpagának a német népnek a szempontjából. Ez mind igaz. Csakhogy az egység felbomlásáért azokat a német politikusokat is súlyos felelősség terheli, akik könnyelműen elszalasztották a történelem által kínált nagyszerű alkalmat, nem éltek az újrakezdés ritkán kínálkozó lehetőségével, hagyták, hogy Németország nyugatiak által megszállt részén újjáéledjen a monopoltőkét kiszolgáló revans- vágyó militarizmus. Nyu- gat-Németország urainak kapóra jött a nyugat egységbontó politikája, mert felmentette ókét a saját múltjukkal való szembenézés és szembefordulás gyötrelmeitől.

Ha a bonni politikusok

szónoklatait hallgatja az ember, hangzatos frázisaikat demokráciáról és békéről, hajlamos arra, hogy mindezt készpénznek vegye. De vigyázzunk: Bonn hamis pénzzel fizet. Bíróság ugyan felelősségre vonja a nácizmus tömeg- gyilkosait, s azzal hitegetik a világot, hogy hadseregük ma már nem holmi esztelen hódító vágy vak eszköze. Hanem polgárok egyenruhába bujtatott gyülekezete.

De elég egyetlen pillantást vetni a mai német valóságra, s rögtön szembe- ötlik, hogy a kormányhivatalokban, a bírói emelvényeken, és a hadsereg tiszti és főtiszti karában hem- zsgenek az egykori náci tö- meggyilkosok; hogy olykor-olykor még a miniszteri bársonyszékekbe is beülhetnek: hogy az egyenruhás polgárok állítólagos „vasárnapi iskoláit” Trett- ner-típusú vérengző háborús bűnösök Irányítják, s hogy senki ne tévedjen a bonni politika céljai felől, maga Erhard kancellár oszlatott el minden félreértést. A poroszok, sziléziai^ pomerániak és brandenburgiak legutóbbi bonni kongresszusán megnyugtatta a „kitelepítetteket”, hogy kormánya soha nem fog lemondani az Oderától és Neissétől keletre fekvő területekről, amelyeknek visszahódítását a nyugatnémet külpolitika fő céljának tartja. Sokan felfigyeltek erre a nyilatkozatra. A Pourquoi Pás című brüsszeli polgári lap egyenesen arra a következtetésre jut, hogy a népeknek önvédelmi szövetségben kell egyesülniük, míg nem késő, s mielőtt még a német imperializmus két háború után kirobbant egy minden eddiginél szörnyűbb harmadikat.

Kár, hogy a Pourquoi Pás és a többiek, akiket már aggaszt a Bonnból áradó régi szellem, még nem akarják észrevenni, hogy a német irrmerializ- mus ellen német íoldön is felvették a harcot, s a Német Demokratikus Köztársaság ezt a harcot győzelemmel zárta. Nem rendeznek itt látványos Auschwitz-pereket, de viszont a közéletben nincsenek nácik, a hadsereget nem vérgőzös világhódító tervek szellemében, hanem a béke védelmére nevelik, s a politikát nem irányítják a kulisszák mögül milliárdos szürke eminenciások, akik annak idején Hitler szekerét tolták, miután a tőkéseket kisajátították, s az NDK a német munkások és parasztok állama. Rövidesen ennek a munkás-paraszt államnak a képviselőit köszöntjük hazánkban, azokat, akikben meg volt az akarat és a bátorság, hogy megragadják a történelmi lehetőséget, szakítsanak a múlttal és létrehozzanak egy olyan államot, amely nemciak a béke és biztonság szimbóluma, hanem a demokratikus német jövő kovácsa is.

Téved, aki azt hiszi, hogy Bonn rossz lelkiismerete és a nyugati politika tisztességtelen szándékai elfedhetik a világ elől az NDK létezését és érdemeit. Bonn évekkel ezelőtt meghirdette a Hallstedn doktrínát. Ennek értelmében az NSZK automatikusan megszakítja a diplomáciai kapcsolatait minden állammal, amely elismeri az NDK-t. S lám, manapság valóságos sportot kezdenek űzni miig Bonn nyugati partnerei is e dokin-/" na megsértéséből. Angol, írascia, olasz politikusok, kormánypárti képviselők tettek látogatást a közelmúltban az NDK-ban, Ceylon konzuli, Zanzibár nagyköveti kapcsolatot létesített vele* s egy angol bíróság „nevetséges makacsságnak” minősítette, hogy Bonn ki akarja sajátítani a Zeiss-cég védjegyét, holott a világhírű optikai gyár az NDK-ban működik.

Nagyon okos tanácsot ad Bonn urainak Sebastian Haffner. a hamburgi Stem- ben, amikor azt írja: ha nem akarjátok az NDK „felértékelését” üljetek le képviselőivel a tárgyalóasztalhoz és egyezzetek meg velük az újraegyesítés mikéntjében. Bonn persze nem lenne Bonn. s az NSZK nem lenne a világ egyik legagresszívebb hajlandóságú imperialista hatalma. ha vezetői megfogadnák ezt a tanácsot. S miután Bonn hű önmagához, az NDK nem egyszerűen csak a német nép demokratikus jövőjének záloga, hanem Európa békéjének biztosítéka is. Magyarország népe éppen ezek miatt az okok miatt becsüli az NDK-t, elismeri érdemeit, büszke rá, hogy szövetségben lehet a sötét múlt terheitől megszabadult és szocialista társadalmat építő német állammal.

Zs1 Ta...

l