Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-28 / 90. szám

1964. május 28. csütörtök NÓGRÁD 5 „Büntetés”: a segítőkészség A társadalmi bíróság as üsemi demokrácia fóruma Mohora és Pásztó az élen Földművesszövetkezeteket tüntettek ki Szocialista társadalmi ren­dünk építésének mindin­kább jellemző vonása a szocialista demokratizmus erősödése. A dolgozók tár­sadalmi szervei fokozato­san átvesznek egyes olyan feladatokat, amelyeket ed­dig az állami szervek lát­tak el. Ilyen igen fontos intézményünk a társadal­mi bíróság. Az új törvényerejű ren­delet életbelépése után me­gyénkben 54 társadalmi bíróságot választottak, melyek közül 1963-ban 37 társadalmi bíróság műkö­dött rendszeresen. Körültekintően Megyénk társadalmi bí­róságai 1963-ban 132 ügyet tárgyaltak. A dolgozók ne­velése érdekében helyes intézkedéseket hoztak és mindössze két társadalmi bírósági határozat ellen nyújtottak be panaszt. A hozzájuk áttett ügyek mint­egy 60 százalékát általá­ban az előírt 15 napos ha­táridőn belül letárgyalták, az ügyek 30 százalékában 15-30 nap volt az elintézés ideje, míg 10 százalékában 30 napon tűi tárgyalták le az ügyeket. Tehát, az ügy­intézés gyors, időszerű. Né­hány esetben még a kése­delem oka is indokoltnak látszott, mert igen sok időt fordítanak a tárgya­lás előkészítésére. A zül­lött élemódot folytató dol­gozó ügyének tárgyalása előtt felkeresik a családot, a közeli hozzátartozókat, a községi párttitkárt, a ta­nácsvezetőket és így igye­keznek részletes adatokat szerezni a dolgozó minden­napi életéről. Találkoztunk azonban indokolatlan kése­delemmel is, amelynek oka a nemtörődömség. Nem egy társadalmi bí­róságnál tapasztalható olyan helytelen gyakorlat, hogy a nyomozás megszün­tetésével áttett kisebb je­lentőségű bűnügyekben nem vesznek fel közvetlen bizonyítást, a tanúkat a tárgyaláson nem hallgat­ják meg, csupán a jegyző- könyvi anyagot használják fel és annak rövid ismer­tetése alapján hoznak ha­tározatot. Máskor pedig abban az esetben, ahol vizsgálati feljegyzés nincs de az elkövető beismeri a cselekményét — mellőzi a bizonyítási eljárás lefoly­tatását. Ami a tárgyalást illeti, különösen 1963. első felé­ben volt tapasztalható, hogy a rendes- bíráskodást igyekeztek utánozni. Vagy a tárgyalási jeéy- zőkönyvek elkészítésénél két véglettel is találkoz­tunk: az egyik, amikor gyorsírással a tárgyaláson elhangzottakat szóról-szóra rögzítik és egy kisebb ügy jegyzőkönyve is 15-20 ol­dal, a másik viszont — ami súlyosabb hiba — ami­kor meghallgatják a ta­núkat, de vallomásukat írásban nem rögzítik. Ez utóbbi azonban már csak szórványosan fordul elő. Az eljárási szabályokat is betartják, Széles körben biztosítják a hallgatóság számára a hozzászólást, vagy kérdés-feltevési jogot. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy a magánvádas ügyekben a békéltetésről sohasem feledkeznek meg. ami gyakran eredménnyel is jár. Legtöbb javítani va­ló jelenleg még a határo­zatok indokolásában van. Az indokolásból ugyanis gyakran nem tűnik ki, mi az a magatartás, ami mi­att a dolgozóval szemben eljártak. Igen sok társadalmi bí­róságunknál a határozatok szóban történő kihirdetése általában alaposabb, rész- letesebbb, mint az írásbeli, sőt nem egy társadalmi bí­róságnál (Kisterenyei Álla­mi Gazdaság, Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat, ÉMÁSZ, Szorospataki ak­naüzem) kifogástalan, és színvonalas. Túlzások nélkül A társadalmi bíróságok intézkedési általánosság­ban megfelelőek és alkal­masak az eljárás alá vont, valamint az üzem többi dolgozóinak nevelésére. Leggyakrabban alkalma­zott intézkedési forma a megrovás és az írásbeli megrovás. (Körülbelül az öszes ügyek 60 százaléka.) A nyereségrészesedés meghatározott százalékban történő megvonására 18 esetben került sor. Emel­lett alkalmazták a törvény- erejű rendeletben biztosí­tott egyéb intézkedéseket is, például: jutalomból va­ló kizárás 7, pénzbírság 7, kártérítés 11 ügyben, azon­nali hatályú elbocsátásra 6 esetben, kényszerelvonó kezelésre pedig 3 alkalom­mal tettek javaslatot, míg a fizetés megfelelő száza­lékának a csalód számára való kiutalását 12-szer rendelték el. ítélkezéseik általában arányban állnak az elbí­rált cselekmény súlyával és helyesen veszik figye­lembe az elkövető szemé­lyi körülményeit is. Túl szigorú, vagy megtorló jel­legű intézkedésekkel nem találkoztunk. Észlelhető viszont az. hogy az ügyész által áttett kisebb jelen­tőségű bűntettek esetében gyakran igen enyhe intéz­kedéseket alkalmaznak. Üzemeink, vállalataink dolgozói nagy érdeklődés­sel kísérik a társadalmi bíróságok működését. Erre utal az a körülmény, hogy általában sok a tárgyalás* hallgatók száma, volt nem egy olyan, amelyen mint­egy háromszázan is megje­lentek. A tárgyalások soha­sem folynak le anélkül, hogy a hallgatóság sorai­ból 5—10 dolgozó hozzá ne szólna és meg ne tenné javaslatát. Ezzel kapcsolatban érde­mes megemlíteni a követ­kező példát: a Kisterenyei Állami Gazdaság társadal­mi bíróságának tárgyalása este 6 órakor kezdődött és a bizonyítás fél tíz körül fejeződött be. A tárgyalá­son résztvevő mintegy 50 főnyi hallgatóságból kö­rülbelül negyvenen meg­várták azt a félórát, amíg a társadalmi bíróság ta­nácskozott csak azért, hogy a határozatot, annak indo­kolását meghallgassák. Meglepő eredmények Az összes ügyekben nem volt lehetőség, de néhány­nál igyekeztünk megálla­pítani, utána nézni, hogy a korábban fegyelemzetlen magatártást, züllött élet­módot tanúsító dolgozó fél évvel a társadalmi bí­rósági eljárás után változ­tatott-e magatartásán. Az eredmény minden esetben meglepő. Aki fi­zetését korábban nem ad­ta haza, hanem elitta —, fél év múlva elhívta laká­sára a társadalmi bíróság elnökét megmutatni, hogy ezidő alatt menyit gyara­podtak, mi mindent vásá­roltak. Olyan eset nem is for­dult elő, hogy valaki visz- szaesőként került volna a társadalmi bíróság elé, Természetesen ez nem je­lenti azt. hogy nem volt kivétel. Tehát társadalmi bíróságaink beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket. Nevelték a dolgozókat, elősegítették a dolgozók emberi méltóságának és egyéb jogainak kölcsönös tiszteletben tartósát. Dr. Káplán János megyei főügyészség csoportvezető ügyésze Elnöksége megyénkben a Pásztó- és Vidéke, vala­mint a Mohora- és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezetnek ítélte oda a „Kiváló oklevelet a velejá­ró pénzjutalommal együtt az 1963. évben végzett jó munkájuk elismeréseként. A pásztói földműves- szövetkezetnél húsz kollek­tíva nevezett be a szocia­lista brigád és 16 egység a kiváló bolt címért. Ez azt jelenti, hogy összesen 136 bolti dolgozó igye­kezett megfelelni a kultu­rált kereskedelem követel­ményeinek és közremű­ködni a szövetkezeti moz­galom célkitűzéseinek meg­valósításában. A szocialista brigád címet 12 kollektíva, a kivó5 '■ kitüntetést 13 boltegys i és 20 dolgozó nyerte el. A jó irányítás és politikai munka eredményeként a pásztói szövetkezet taglét­száma 297 fővel gyarapo­dott és a leltárhiány száz forintoként 66 fillér. Kis­kereskedelmi forgalmi ter­vüket, vendéglátóipari és felvásárlási tervüket túl­teljesítették. Lemaradás, megfelelő felszerelés hiá­nyában, csak a növény- védelmi munkában volt. NEM KISEBB az érdemük a Mohora és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet dolgozóinak sem. Itt sokkal kisebbek a lehetőségek, mert a Pásztó­hoz tartozó 16 községnek 24 ezer, a Mohorához tar­tozó községeknek csak 7500 lakosa van és ráadásul az előbbi járási székhely is. Mégis mindennek elle­nére valamennyi tervüket magasan túlteljesítették, amelyek közül említésre érdemes a felvásárlás 20,3 százalékos és ezen belül a baromfi felvásárlás 35,7 százalékos túlteljesítése. Ugyancsak a mohorai dolgozók összeforrottsá- gának és lelkesedésének tulajdonítható, hogy a vál­lalt 3 ezer forint értékű társadalmi munka helyett 42 ezer forint értékűt vé­geztek. Magyarnándorban új szeszfőzdét építettek, továbbá dolgoztak hídépí­tésnél parkosításnál, bol­tok csinosításánál. Igaz, hogy a mohorai szövetkezetnél csak a te- rényi bolt nyerte el a Ki­váló címet, Kiváló dolgozó oklevelet pedig öten kap­tak, de ha figyelembe vesszük, hogy a pásztói körzetnek kétszer annyi dolgozója van, mint a mohorainak, akkor ez az eredmény is elismerést ér­demel. MINDKÉT földművesszövetkezet so­kat tett azért, hogy a falu áru- és kulturális igényeit kielégíthesse és a szövet­kezeti mozgalom feladatait maradéktalanul végrehajt­sa. Több segítséget várnak a fiatalok Gondok Balassagyarmaton a KISZ lakásépítkezésen Már a kora tavasszal be­számoltunk arról a lelkese­désről, amit tapasztalni le­hetett Balassagyarmaton a KISZ társasház építkezé­sen. Tavaly három épületet adott át a KISZ ,az idér pedig 9 ikerházat' illetve 18 lakást készít a Nógrád megyei Vas Fém és Gépja­vító Válallat építőrészlege. A lelkesedés ózonban egy­magában nem elegendő. Ma már kiütköznek ezen az építkezésen a nem kel­lő előkészítésből' eredő hi­bák, amelyek nagymérték­ben gátolják a tervszerű munkát. A falazásokhoz szüksé­ges gázszilikátblokk folya­matosan érkezik. A fala­zást mégsem lehet folya­matosan, szervezetten vé­gezni, mert hiányoznak a betervezett nyílászáró szer­kezetek. A TÜZÉP Ígérte, az építők azonban nem tudják mikor érkezik olyan áru, amilyenre éppen szükség van. Az is gátolja az anya­gok beszerzését, hogy — ta­nácsi vállalatokról lévén szó, — egyszerre csak 10 ezer forint értékű anyagot vásárolhatnak. Ez pedig nagyon kevés a közel két­millió forintos munkánál. A jövendő lakástulajdo­nosok, akik havonta ezer forintot fizetnek be, ott vannak, segítenek. ,de más segítségre is szükség len­ne. Ha már ilyen társulá­sok, szövetkezések alakul­nak, megérdemelnék a na­gyobb segítséget az építke­zések jobb előkészítéséhez. Kevés idő menne kárba, gyorsabban megvalósulná­nak a tervek. 99 Összkomfortos” magnó A japánok elkészítették ezt a kis magnetofon készü­léket, amelybe egy egész kicsi tranzisztoros rádiót i: beépítettek. Ez már összkomfort! Arcképek A „nyughatatlan” nyugdíjas r árva az ablak, és Bo­kor János bácsi előtte ül a könyvektől ros­kadozó Íróasztalnál. Köny­vet látni egyébként min­denütt. A rádióasztalon, sőt az ablakpárkányon is. Melegíti a szobát a május délutáni nap, odasüt egé­szen a kerékasztalig, ahol ülünk, a kényelmes bőr­fotelben és beszélgetünk. — Hogyan telnek a nap­jai Bokor bácsi, mióta nyugdíjba vonult? — kér­dezem. Aztán nagyon ha­mar helyesbíteni kell ezt a kérdést. Mert a hatvan­hat éves Bokor János nem vonult nyugdíjba, dehogy vonult. Szeptember elsején búcsúztatták ugyan mun­katársai. a megyei tanács pénzügyi osztályán, de már másnap ismét ott „lábat- lankodott” az illetékkisza­bási hivatalban. Méghogy abbahagyja a munkát! Nem! Nem. tudná ő azt megtenni! Ügy örült már akkor, öt éve, amikor letelt az ideje, hogy nem enged­ték el. Marasztalták; — Já­nos bácsi szükség van rád, maradj még, maradj! Mi­kor betöltötte a hatvan­ötöt, akkor aztán mégsem tarthatták tovább. Napi négy órát azonban dolgo­zik azóta is. — Miért, miért? — kér­dezi méltatlankodó hang­súllyal. — Szeretem az embereket, azért. Szívem­hez nőtt a közigazgatás, azért. Elviselhetetlen ne­kem, a tétlenség, azért. Meg azért is, mert irtó­zom még a gondolatától is annak, hogy én már nem vagyok hasznos ember. Hát mindezért. Gondolom mellesleg jól is jön a nyugdíja mellé az a négy-ötszáz forint, amit így megkap, a négy óráért. Gondolom, de ebben sincs igazam. Mert ez a négy óra csekélyke töredéke an­nak az időnek, amit a kö­zösség javára szentel pi­henéséből. Hozzájön még a népfrontnál végzett társa­dalmi munkaóra. Ezt nem mérik időben, ezt nem do­tálják pénzzel. Azt, hogy elnökségi tagja maradt a megyei népfrontnak, s megtartotta tisztségét is. mint a megye békebizott ság titkáraJ Aztán hol it1 hol ott találkozni veit Megy a sportolókhoz. Se gít a különleges feladató ellátásában is, mint ami­lyen volt most a leszere lési hónap. Nem egy ren­dezvény sikere fűződik az ő nevéhez. De a TIT is számíthat rá. Ott az ellenőrző bi­zottság tagja. Gazdasági és egyéb jellegű ellenőrzési feladatot lát el egy fillér nélkül, csakugyan azért, mert szeret dolgozni, mert szereti az embereket. No és ami még ezenfe­lül marad a napból? Azt megosztja a két szenve­dély, a bélyeggyűjtés, és az olvasás között. A köny­vespolcon nemcsak klasz- szikusok, és mai irók mű­vei sorakoznak, hanem né­met és román nyelvű könyvek is megtalálhatók. Elnézem fiatalos rugalmas járását, vidám arcát és nevető szemét... M ilyen csodálnivalőan ga.zdagszívüek és sokra képesek ezek a ma öregek! Ujlaky Mária A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ

Next

/
Thumbnails
Contents