Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-28 / 90. szám
196i. május 26- csütörtök WÖ6SÍ9 3 Jó exportáru a pecsenyebárány A megye termelőszövet- kizeteiben és állami gazdaságaiban gyakori vendégek az olasz, görög algériai és francia kereskedők. Pecsenybárányokat vásárolnak. Az elmúlt évben ezek a kereskedők az allami gazdaságoktól több mint hét ezer, a termelő- szövetkezetektől pedig mintegy ötezer pecsenyebárányt vásároltak. Ebben az évben is nagy érdeklődést tanúsítanak az exportbárányok iránt. Csak a termelőszövetkezetekben eddig hatezer darab bárány vásárlására kötöttek szerződést. A gazdaságokban egyre inkább felismerik, milyen jól jövedelmez az exportbárány- nevelés. A cserhátsurányi termelőszövetkezet a múlt évben 100 exportbárányt nevelt. Az idén a görög kereskedőkkel szerződés alapján 200 pecsenyebárányt nevel. Az exportbá- rányck kilogramjáért 13 forintot kapnak. A termelőszövtekezetek az exportbárány nevelésére nagy gondot fordítanak. A bárányokat jó súlyban választják le az anyától, dús legelőn táplálják és szállítás előtt két hónappal ,.hízóba fogják”. A bá- .rányok exportra történő előkészítése eddig még mindig jól sikerült, amit a külföldi kereskedők egyre növekvő érdeklődése is mutat. Ebben az évben a pecsenyebárányon kívül szopósbárányt is szállítanak a termelőszövetkezetek külföldre. A ceredi, a szilas- pogonyi, a szécsényi termelőszövetkezetek közösen 500 darabot szállítanak, amelyekért 113 ezer 425 forintot kaptak. Újabb termelőszövetkezetek kapcsolódnak be a szopósbárány exportra nevelésébe. Az erdőkürti, va- nyarci, nógrádmegyeri termelőszövetkezetek 250 bárányra kötöttek szerződést. Egymillió forint megtakarítás A Zagyvarónai Vasötvö- zetgyárban igen jól hasznosítják a szovjet tapasztalatokat. Bevált új módszereket alkalmaztak a nagyobb tisztaságú 90—98 százalékos fémszilídum előállításánál is. A kezdeti eredmények után azonban hamarosan apró darabos kvarcot, kokszot, faszenet és vasforgácsot adagoltak az egyéb minőségű és tulajdonságú ötvöző fémek olvasztásához is. A szovjet gyártástechnológia alkalmazásával már a múlt évben 1 millió forint értékű energiát takarítottak meg. Szécsényi képek A Szécsényi Tangazdaságban a takarmány begyűjtését végzik. Munkában a rendfelszedő. A felszedett takarmány a szárítóhoz kerül. A pótkocsikról átrakják a hideglevegős szárítóra, nymodon jó minőségű takarmányt nyernek (Foto* Kínka László) Komoran ácsorgó fenyők szegélyezte úton zörög a hintó. Az út egyik kanyarulatánál hirtelen kitágul a völgy. A nap sugár kévéje beragyogja a tájat. Jobbról emelkedik fölénk Buják régi, híres vára, balról a Kápolna-hegy zárja el a kilátást. Néhány perc múlva már az Aga-földön kaptatnak a lovak. Meredek ösvényen jutunk fel az egykori vár romjaihoz. Olyan innen a vidék mint a széljárta tenger. Nyugatra a B’ekete-hegy vonulata a Sasbérccel, Északra a Macska-hegy és a Purga-hegy, Keletre a Tepke csúcsa, Délre az egyre enyhébb dombok beleszaladnak a Gödöllői- dombságba. A gyönyörű Cserhát legszebb része. Sok millió évvel ezelőtt tengerek hordták össze a Cserhát alacsony hegy- és dombvidékét .De a hegység keleti arculatának alakításában később vulkánikus kitörések is beleszóltak. Hosszú, keskeny gerincek, kőszálak, szeszé- lyesvonalü tömbök jelzik a hajdani hasadékvulkánokat, A későbbi földmozgások sok kis medencét is létreB ist ősitják a zöldáru ellátást A zoldsé^^yumolcs ellátásról nyilatkozik Fekete Sándor, a MÉK elnöke Az utóbbi napokban szerkesztőségünkhöz és a megyei szervekhez is több panaszt érkezett, hogy noha már május végén járunk, a MÉK és a földművesszövetkezetek árudáiban kevés a friss zöldárú, a háziasszonyok hiába keresik a salátát, retket, karalábét és zöldhagymát .Az újságokból és rádióból értesülnek sokan, hogy ugyanakkor más megyékben és különösen a fővárosban már zöldborsót & új burgonyát is árusítanak. Felkerestük Fekete Sándort, a Szövetkezetek Nógrád Megyei Értékesítő Központjának (a MÉK- nek) igazgatósági elnökét, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a zöldség-gyümölcs ellátás megyei helyzetéről. KÉF.DÉS: Tudomásunk szerint az ipari centrumokat és ezek szerint Nógrád megyét is kivételes, előnyösebb ellátásban részesíti a SZÖVÉRT. Mi az oka, hogy jelenleg a kivételes bánásmód inkább a zöldség-gyümölcs ellátás fogyatékosságaiban mutatkozik meé? VÁLASZ: Kétségtelen, hogy egyes zöldségfélékből, különösképpen salátából és retekből az utóbbi néhány napon át nem tudtuk kielégíteni a fogyasztók növekvő igényeit. Ez azonban nem megyei, Iranern országos probléma és függvénye nemcsak a késői kitavaszodásnak, hanem az esőtlen májusnak., is. Az ország legnagyobb részében csak a múlt hét végén hullott megfelelő mennyiségű csapadék és a szárazföldi kertészetekből csak most várhatunk majd zöldségből megfelelő tömeget. Az időjárás több helyütt még a palántázásnak sem kedvezett. A helyi, Nógrád megyei termelőkre pedig nem támaszkodna- tunk, mert megyénk éppen a jelenlegi hiánycikkből nem tud termeszteni. Csak a zöldborsó az, és a zöldhagyma amelyből a megye termelőszövetkezetei még országos ellátásra, sőt exportra is bőségesen termesztenek, de nálunk, a megye északi fekvése miatt későbben szedhető a zöldborsó is. KÉRDÉS: Az objektív tényezők feltétlenül befolyásolják a zöldség-gyümölcs ellátást. Nem hisz- szük azonban, hogy a válasz így önmagában kielégítené a fogyasztókat. Mit mutatnak a számszerű ösz- szehasonlítások? VÁLASZ: Mi rendszeres statisztikát vezetünk, így megvannak az összehasonlító adataink a tavalyi és az idei április 15-től május 15-ig terjedő időszakra is. Ezek a számadatok inkább azt igazolják, hogy a megye zöldségellátása javult. Értékesítésre 1963 kerülő áru április 15 1964 —május 15 Burgonya 85 70 vagon Hagyma 490 284 mázsa Sárgarépa 116 270 „ Gyökér 76 142 >, Paraj 69 Saláta 138 161 ezer Retek 120 142 „ Zöldhagyma 41 44 „ Sóska 17 105 mazsa Kelkáposzta — 91 „ Karalábé 6000 2100 csomó A számokhoz csak any- nyit tennék hozzá magyarázatul, hogy burgonyából és hagymából jóval nagyobb igényeket is ki tudtunk volna elégíteni, de úgy látszik, hogy a lakosság ezekből nagyobb téli tartalékokat képezett. Tavalyi karalábé is van még mindig raktáron. A salátaellátást viszont az is kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a termelők nem a szabvány-súlyban szedték le a salátát és a kisebb fejekből nyilvánvalóan több is fogy. Biztatóul hoz. zátenném még, hogy az időjárás kedvezőbb alakulása módot ad a hiány megszüntetésére. A SZÖ- VÉRT-től, irányitó szervünktől ígéretet kaptunk, hogy a hét végére az or-' > szagos keretekből biztosítanak Salgótarján és Nógrád megye ellátására atsld- borsót, újburgonyát, salátát. Lesz új karalábé is es cseresznye is érkezik más megyéikből. KÉRDÉS: A aoldséggyümölcs ellátás mennyiségi adatai és a Fekete elvtárs által vázolt helyzet megfelelő magyarázatot ad. Viszont mivel indokoljak a szövetkezeti kereskedelem ellen elhangzó minőségi kifogásokat? VÁLASZ: Mit tagadjuk az objektív ökokon kívül bizonyos fokig felmerül a mi felelősségünk is. A MÉK valóban rugalmasabb piackutatást és gyorsabb igényfelmérést végezhetne. A SZÖVÉRT ssm tett meg minden tőle telhetőt a be jelentett igények gyors es hiánytalan küégítésére. De ezeken a szükséglet-bejelentések javítása azonnal segít. Sokkal lényegesebb kérdés a zöldségboltok rendszeres ellenőrzése. A minőségi kifogások sok esetben azért helytállóak. mert árusaink a boltokban nem kezelik megfelelően a zöldséget, gyümölcsöt. A minőség javításához Salgótarjánban és Nagybátony- ban az is hozzájárul, hogy ezeken a helyeken 2-2 kondicionáló gépet helyeztünk üzembe. De technikai felkészültségünk még közel sem kielégítő, ezért nélkülözhetetlen az árusok gondossága es figyelme. Mindenesetre az elhangzott észrevételek arra intenek bennünket, hogy munkánkon tovább javítsunk és az igényeknek megfelelően „terítsük” a zöldséget és a gyümölcsöt a megyében. Ügy hisszük, ahogy munkánkban tavaly is a javulás és a fejlődés volt a jellemző, az idén is sokkal kevesebb lesz a kifogás, Epéről azonban a fogyasztók sem feledkezhetnek meg: a mi jó vagy rossz munkánk a legtöbb esetben a terméseredményektől fü»~ L, Gy. A SASBFRC ALATT "‘t í, ud hoztak, amelyekbe községek települtek, Cserhát- szentiván, Alsótold, Garáb és a többiek. Amerre a szem ellát haragoszöld tölgyerdők. De sok a világosabb cser. s a majdnem feketének tűnő fenyves. A vidék gazdag fafajokban, hiszen majdnem harmincfélét említenek a szakkönyvek. Kezdve a kocsányos tölgytől a vörösfenyőig. A gazdag növényzetű vidék, a Magyar Középhegység flóravidéke északkeleti szárnyának nógrádi flóra járásába (Neogradense) tartozik. A Cserhátnak ez a része, az Apc-Zagyvaszántó, Szi- rák. Bér, Szanda, Heren- csény, Garáb. Mátraszőllős, Pásztó által határolt terület a Bujáki Erdészet. A Cserháti Erdőgazdaság legszebb tájegysége. Az erdészet 6300 hektáron, illetve csaknem 11 000 holdon törül el. Ennek a területnek a legnagyobb része a fel- szabadulás előtt hosszú aldÁk ideig gróf Károlyi Erzsébet, Pappanheim Szígfrid- né tulajdona volt. Az erdő is közkinccsé lett a felszabadulás után, s a szépségét, hasznát mindenki élvezi. — De azét jó lenne kerítés, meg kaPu — sóhajt Illés József, az erdészét,ye- zetője. Bármennyire furcsán hangzik, igaza van. Sokan visszaélnek az erdei szabadsággal. Rongálják, lop- jájc az erdőt, titkon lövik a vadat. Nem tisztelik a természet szépségeit, a szorgos- erdei emberek munkáját. Leereszkedünk a Selyem- rétre, megállunk. Megkóstoljuk a közeli forrás hűs vizét. Közben az erdészet vezetője elmondja, hogy tizenkét kerületből áll az erdészet. Önálló kerület a csehietekért és a vasúti rakodó Apc-Zagyvaszántón. Mindegyik élén kerületvezető erdész áll. Az erdészet vezetését pedig hár- fnan látják el: a vezető erdész es két erdómernök. Varró János a fakitermelést fahasználatot. Karacs Sándor. az új erdők telepítését, ápolását irányítja. Az árnyas fák alatt fűszál sem rezzen. A napfény aranylándzsaként tör be a lombok között. Tavaszi telj ükben pompáznak a növények. Csak a rigók énekelnek, dallamosan. Ezekben az erdőboritotta hegyekben a századfordulótól kezdve bányászkodtak is. A Bástya és a Negró — furcsa nevű hegyek — környékén még most is. látni a régi szellőzőnyílásokat. Kiskér-puszta mellet álltak a bányaépületek. Volt itt György, Sándor és Szent István táró hegy beszélik, hogy az utolsó tárót 1947. április 1-én zárták be. Kincseket ér itt a felszín és a föld méhe is. Cseri Miska bácsi, az öreg fogatos megfordul a hintóval. Hazafelé porosz- kálunk. Néha meglegyinti a lovakat. Szórakozottan, elgondolkodva. Mintha a grófné, meg a gróf járna az eszében, akiket egykor ő kocsikáztatott. Fádat András Következik: Gondot cmzddk
