Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-22 / 85. szám
1964. május 22. péntek NÓGRÁD 5 „Velük a hegyeket is meg lehet mozgatni ff LEÁLLÍTJA a marógé- le van Kapás János har- sen a tél viseli meg. De pet és kezét nyújtva mond- madéves és Ábrahám Pé- amire ő azt mondja, hogy jó, az biztos úgy van — gombolyítja tovább a beszéd fonalát a művezető. — Mindenki ott dolgozik, ahol a legtöbbet adhatja. Ez sikerünk titka. — nyomja meg a szót a brigádvezető. ja: Szilágyi József vagyok. A teltarcú, zömök fiatalember a Kisterenyei Fűtőház szocialista címet és oklevelet elnyert mozdonylakatosok brigádvezetője. Arra a kérdésre, miért éppen őrá esett a választás Valcsik Árpád, művezető válaszol: esztergályos a szakmája, de ismeri a gyalulást és a marás fortélyait, ért a hegesztéshez, ha kell lakatos munkát végez, sőt jó ismerője a motoroknak is... Az ő sokoldalúsága, munkaszeretete jellemzi a tér másodéves mozdonylakatos ipari tanuló. Ők a vízkőtől megtisztított távcsöveket szerelik ösz- sze. — Hosszadalmas és komplikált munka — világosít fel a rnűvezető. — Ha rosszul javítanánk Ki, szétfolyna a víz a kazánban — avatkozik a beszédbe Szilágyi József brigádvezető. cA méhész PEDIG mindannyian fiatalok a szakmában. Átlagos életkoruk negyed századra tehető. Kettőjük kivételével mindannyian — Eddig sem fordult tagjai a KISZ-nek. Italo- elő, ezután sem lesz zás, fegyelmezetlenség, baj — szól határozottan a igazolatlan mulasztás teltarcú gyerekember, nemcsak a brigádban, haakinek még csak most nem az egész fűtőházban i . pelyhedzik a legénytoll az nincs. Nevük mellett a brigád többi tagjainak: Művezetője azonban statisztika sokat mondó Kovács Lászlónak, „ Orbán Józsefnek, Tamás Péternek, Szomszéd Lajosnak, Rákos Lászlónak és a többieknek a munkáját. Ha az írás úgy szól, hogy hogy a hat havi időszakos mozdonyjavítást hat nap nap alatt, az éves nagyjanagy rajongással a hangjában beszél róla. — Ilyen munkát, egyéves mozdonylakatos segédre, másutt nem bíznak. ő azonban olyan ügyes, és amellett nagyon lelkiismeretes, hogy nyugodtan rábíztam. Mások vitást tizenkét nap alatt viszont Szomszéd Lajosról kell elvégezni, akkor nevetve megkérdezik: lehet kevesebb idő alatt is? Kovács Laci a szabályozó tömszelencét szedte szét, amikor megismerkedtünk. — Ki kell cserélni, mert kikopott — magyarázza. — Másfél óra múlva kész lesz — fűzi tovább gondolatait, majd fejből sorolja mi vár rá még a mai nap. TŐLE nem messze dolgozik Szomszéd Lajos. Vészárnál díszelegnek: 15 mozdony részlegvizsgájá- nál 16 napot, azaz 640 munkaórát, a hat havi vizsgáknál pedig 59 napot, azaz 2680 órát takarítottak meg ak elmúlt évben. Kezük alól csak kifogástalan állapotban, kijavított mozdony került és kerül ki. Ez utóbbit már Földi József fűtőházfőnök helyettes közli irodájában, majd kitekint az ablakon. Az eddigi komoly arc derűssé válik. Kisvártatva nagy nyugalommal a és kamrák javításának hangjában a következőket nagy mestere. Az öt órá- mondja: ilyen munkatárra tervezett munkát más- sakkal még a hegyeket is fél óra alatt végzi el. Pe- meg iehet mozgatni... dig egeszsegevel sem nagyon dicsekedhet. Különö- V. K. azt állítják: már vérbeli vasutas. Ha a szükség úgy kívánja, vasárnap éjszaka is bejön dolgozni. Az értesítőnek még egyszer sem mondta: nem érek rá... Orbán Józsi bácsiról, a brigád legidősebb tagjáról pedig az járja: a lefúvató váltók, túlhevítő elemek A u.utraverebélyi termelőszövetkezetben is teljes erővel folyik a növényápolási munka. Az asszonyok a cukorrépa sarabolását végzik A méhészek is megkezdték a munkát A mama nyugodt?... A minap mi, akik az egyik fodrászüzletben várakoztunk, szomorúan tapasztaltuk, hogy van édesanya, aki bár minden széppel elhalmozza gyermekét, csupán a legfontosabbat, gyermeke féltését nem tartja fontosnak. A szóban forgó mama beült a búra alá — egy regénynyel a kezében — ügyet sem vetett arra, hogy gyermeke az üzletből ki-s be szaladgál. Szóltunk többen. Fékeztük a gyermeket. De a mama nem figyelt ránk Akkor döbbent csak meg amikor a búra alól kijőve az úttestén suhanó autó hosszú fékcsikorgatását meghallotta. Láttam már csodálatra méltóan nyugodt embert, aki minden időben tudta mit kell tennie. Ilyen anyával azonban még soka, sehol nem találkoztam Vajon ennyire közömbös 'enne akkor is, ha a gyermeke felé rohanó autó fékberendezése — legköze- I lebb esetleg — felmondja I majd a szolgálatot? Tj. Sxállég'jntflés Miiserfási Már egy órája tart a ben közbeszólnak és nem- választott önkormányzati szállógyűlés. Több kérdést csak kérik, de követelik: bizottság irányítja. Képvi- tűztek napirendre Mizser- ha már egyszer megvan seli a mintegy 100 ottlakó fán a bányatelepen. Élénk minden szobában a hang- dolgozó érdekeit és gon- volt a tanácskozás több szóró, az ne legyen néma. doskodik a szórakozásról, hozzászólás tarkította. — Kicsi a házikönyvtár nevelésről, és ha kell a fe— Nem kielégítő a szál- forgalma. Ritkán cserélik gyelmezésről is. ló tisztasága — vetik fel a könyveket. Legutóbb is. Az utóbbi időben keve- többen. is. olyanokat kaptak, ami már sebb a fegyelemsértés. — A takarítónők nem megvolt a 150 kötet kö- Bosszúság, amint a felszóhasználják ki a munka- zott és egyébként sem sok. lalásokból érződött, azért időt. Sokáig elbeszélgetnek, — A könyveszekrényeket akad. A gyűlésről elég so- ezért nem jut idő minden- is az nyitja ki aki akarja, kan hiányoztak. Ennek re — így az egyik. mert nincs rá zár. okát azzal magyarázták a — Mi is hibásak va- — A fürdőben gyakori többiek, hogy feleslegesgyünk, mert föltartjuk a vízhiány. Ilyenkor hiába nek tartják a hibák felüket a beszélgetéssel — szaladgál a „vízfelelős” — sorolását, ha úgy sem tör- emígy a másik. mert ilyen is van. ténik intézkedés. Lehet eb— Nem tartják be egye- _ Sok a fiatal, elkelne ben valami igazság, ami sek a fürdési időt sem. hanem takarítás után mennek. — — A szobai hangszórók készítenék a pályát, hónapok óta hallgatnak. — salakot hozasson a egy röplabda pálya. A labda és a háló meg is van, társadalmi munkában el is csak válanem megnyugegyáltalán tató. Az önkormányzat az utóbbi időben javuló munkát végez, de a gondnokkal és az üzemvezetőséggel karöltve éppen az ilyen apró gondok megolsítő megjavításáról hosszú sok felesleges buszjáratról ^^ával még ^ nagyon sokat idő óta nem gondoskodtak, esik szó. ami egy, vagy Ez a gondnokság mulasz- két ember miatt megy. tása. — Azután még töbtérnek azután át más té- lat. — mara- • Azután a konyhai ellen— A rádió jó, de az erő- őrzésről majd később a AZ ÖREG számadó juhásznak, Batta Istvánnak nagy a hírneve a megyében. Messze környékről járnak hozzá tanácsot kérni juhászok, állattenyésztők, ha betegség lepi meg a nyájat. Még az állatorvosok is szívesen meghallgatják tanácsát. Régi juhászfamília sarja, apáról fiúra szállt a tudományuk. Sümegi János, a szécsényi tsz elnöke úgy nyilatkozik róla, mint a hűség mintaképéről. Legutóbb az öreg számadó juhász egy díszes miniszteri oklvelet is kapott. Soha betegség nem tizedelte a kezére bízott jószágokat, de a termelőszövetkezet A SZÁMADÓ JUHÁSZ ballag a faluba, hogy pótolja élelmiszerét. Azonkívül csendes az aranyosi hosszú völgy. Azért telepedtek sapkányi fészkükkel a varjak is a tanyaszéli jegenyékre. Senki nem háborgatja őket. Az öreg juhászt meg már megszokták, talán a kezéből is elfogadnák a feladatot. Ö is megszokta őket, hozzájuk igazítja az időt. Este, ha elcsendesednek, behajt, reggel meg a kiabálásukra ébred, szomszédságban élnek. Salgótarjánban a megyei állattenyésztők jelezték, hagyva a sokadalmat ballagott a tanyára. kiA TÉL VÉGÉN .. _ hogy sok szép látnivaló a™La gyapjut b0seg- akad Aranyoson, és az gél adták. Kint él az öreg az Aranyoson, messze minden lakott helytől, két hűséges szolgájával, a kutyákkal és nyájával. Az elnök meg az agrosómus szokott néha kikocsikázni hozzá, akkor elbeszélget velük a világ dolgairól. Meg olykor beidős juhásszal igen hasznos lehetne egy hosszabb eszmecsere. De az öreg számadó juhász fukarkodik á szóval. Legutóbb behívták a közgyűlésre, amelynek a végén nagy jövés-menés, beszélgetés kerekedett. Annyira bántotta ez csendességhez szokott természetét, hogy otttörtént, hogy egy éjjel rettentő haraggal csaholtak, harsogott tőlük a hóborította környék. Az öreg bentről figyelte, de leginkább azt hallgatta, nyugtalankodnak-e a bárányok Aztán kilépett, szólította a kutyákat. Addigra azonban a rosszban sántikáló Jó idegen kereket oldott. Magányos hely az Aranyos, ilyesmire fel kell készülni és ők hárman készen állnak. Az ellés idején pedig a rókát csípték nyakon, mert báránypecsenyére fájt a foga. Csendes a tanya, néptelen, de azért mindig történik valamilyen esemény. Most ért véget az ellés. Kétszázötven kicsiny jószágot vártak. Tízzel több lett. Erre különösen büszke az öreg. De a világért nem dicsekedne vele. Úgy kell a szót forgatni, hogy ez is belekívánkozzék a beszédbe. Akkor aztán felcsillan a szeme. — Ikrek ezek, kérem. Mennyi melegség van ennek a szikár alacsony embernek a tekintetében, amikor a nyájáról beszél A juhászok a betegséget rettegik a legjobban. — Rettenetes az, amikor ez az ártatlan állat megbetegszik. Szemével könyörög a segítségért. Mert amilyen ártatlan, olyan érzékeny is. tehetne azért, hogy ez a második otthon — ahol A szálló életét öt tagú ®^etük nagyobb részét töltik a dolgozók — még inkább otthon legyen. Ha pem ilyen hibákról kell majd tanácskozniuk több idő jut másra, hasznosabbra, a közös rendezvényekre, művelődésre, ismeret- terjesztésre. Az alapfeltételek . biztosításához azonban még van mit tenni Mizserfán. — bodó — állandóan fertőtlenítette az ólat, mosta a jószágok lábát és figyelte őket. — Most már majd leválasztják róluk a bundát és elválik, megszolgáltuk-e bérünket. ÜGY MOSOLYOG, rossz harapás, hirtelen eső, felázott istálló tönkreteheti. Jónéhány éve az állami gazdaság juhaiba kapaszkodott be a betegség, a mint aki biztos a dolgában. Azután komolyra fordítja a szót. — Érdemes mesterség ez kérem. De mi lesz. ha mi, öreg juhászok nem leszünk már? Mert az öreg Battával véget ért egy híres juhász- dinasztia. A gyerekek már nem követték mesterség- Egy ben apjukat. Elcsábította őket a puszta csendjéből a motor. (Kárhoztatja is miatta a technikát, a civilizációt. De ugyanakkor minden vágya, hogy egy táskarákörömfájás, hullott az diót kapjon magányába!) állat. Ezt a betegséget még a szél is továbbítja. Orvosok, juhászok mind talpon álltak. Szerencsére a baj idáig nem ért el. Azt mondják Batta István nem húnyta le a szemét, Mi lesz, ha ő is eltávozik a dús nyájlegelőkről? Annyi bizonyos: Batta István számadó juhász hírneve nem egyhamar vész feledésbe. Bobál Gyula Gyermeki lelemény... A balassagyarmati eszpresszóban vagyunk. Szokatlanul csendes most a presszó, a rádió is hallgat. Mellettem egy két éves körüli kislány ül édesanyja társaságában. Lám, mégis megtörik a csend. Az ismerős . megkérdezi a kicsitől: — Most hol vagytok csillagom? Mire a kislány bűbájos hangon: — A piacon! Először nem tudtam a választ megfejteni, de a kislány folytatta: — Otthon nem szabad tudni, hogy itt vagyunk!