Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-04 / 69. szám

4 NOGRAL 1964. május i. hétfő A „Béke és szecializmus“ új száma A folyóirat vezércikket közöl E. Burnelle, a Belga KP elnöke tollából „A kommunisták felelősséggel tartoznak a népeknek” cím­mel. A szerző szól a kom­munista mozgalomnak az emberiség fejlődésében ját­szott szerepéről, és hangsú­lyozza, hogy a kommunis­tákra, akik a világ forra­dalmi, szocialista átalakí- táásért harcolnak, óriási felelősség hárul azért, hogy megtalálják e harc leg­jobb módszereit, és min­den adott helyzetben gon­dosan számbavegyék az osztály-erőviszonyokat. Burnelle elítéli a kínai ve­zetők tevékenységét, amely ellentétes a nemzetközi kommunista mozgalom fő vonalával s e mozgalom ket.tészakítását célozza. R. Leroy, a Francia KP Központi Bizottságának tit­kára cikket szentel a Fran­cia KP küszöbön álló XVII. kongresszusának. A cikk, mely a hatesztendős de Gaulle-ista uralom mérle­gének is tekinthető, megál­lapítja, hogy Franciaor­szágban veszély fenyegeti a demokratikus szabadság- jogokat, a rendszer tekin­télyuralmi jellege egyre, erősödik, külpolitikája pe­dig a nemzetközi feszült­ség és a fegyverkezés fenn­tartására, irányul. Az irodalomkutatás időszerű kérdései SZÁZADUNK a technika ben rendelkezik az említett százada. Ez a tény jelen- művészeti ágak olyan mély tős mértékben réányomja ismeretével, hogy azokat bélyegét az iskolai oktatás- az esztétikum oldaláról ra is. A reál tárgyak tan- megközelítve oktatni tud- anyaga hatalmas léptekkel ja. Ennek megváltoztatá- növekszik, amely maga sára a jelenlegi egyetemi után vonja az óraszám oktatásban sincs semmi esetleges felemelését teljes eredmény. Még nagyobb a joggal. Hasonlóképpen he- nehézség az óraszám terén lyeselhető az 5+1 beveté- hiszen változatlan, sőt leg- se, amely az élettel való több esetben csökkentett szorosabb kapcsolat megte- óraszámba kell bepréselni remtésére törekszik. De az említett új ismeretek ezek után joggal merül fel oktatását is. Ezért kell fel- a kérdés, hogyan tartanak tétlenül új módszerek al- lépést e fejlődéssel a hu- kalmazásához folyamod- mán tárgyak, milyen új nunk. módszerekkel igyekeznek kiküszöbölni a látólagos EGYIK legfontosabb mo- háttérbeszorítást? Hatva- mentum a korszerű iro- nyozott mértékekben fenn- dalomoktatásban, hogy a áll ez a probléma az iroda- sémák tanítása helyett az lomoktatás terén, ahol a irodalom társadalmi és lé­hatalmas anyaggal nehéz lektani szerepét, szépségét megbirkózni tanárnak és kell közvetíteni. Az iskola diáknak egyaránt a hagyó- — és ezalatt jelen estben mányos módszerek alkal- a középiskolát értem — íel- mazásával. Ez az oka an- adata kell, hogy legyen a nak, hogy az utóbbi idő- könyvek megszerettetése a ben olyan sokat olvasha- tanulókkal, hogy megtanul­tunk a lapokban az iroda- janak gondolkodni olvashi, lomoktatás időszerű kérdé- érezzék, hogy az irodalom séiről. ' nem más mint az élet ve­KIINDULÓ PONTKÉNT tülete a könyv lapjain. Ez­Hozzájárulni a város jövő) éhez Találkozás a veterán katonával, a tudós kutatóval Igen becses tudós ven- elvtárs... a baglyasi Kos- hét szó népgazdasági szin- déget köszönthettünk Sál- léder elvtárs... Beszélget- ten. A módszert egyelőre gótarjánban Hevesi Gyula tem most olyan elvtársak- kísérletként, egy-két üzem­akadémikus személyében, kai is. akik a Horthy-re- nél vezetjük be. Ez annyit zsim idején dolgoztak itt, jelent, ha új gyárat tervez­Nevéhez az 1919-es Ta- akiket személyesen nem nek, az eddigi 42 óra he- nácsköztársaság salgótar- ismertem, mert már emig- lyett 56 órát veszünk mű- jáni dicsőséges eseményei- rációban éltem. szaknak, így 25 szúzalék­nek számos mozzanata fű- kai kisebb kapacitásra, ki­ződik. Ezeket az emléke- — Mostani jövetelemnek sebb üzemre készülhet a két „Mérnök a farrada- egyéb célja is van. A Tu- terv. De mondom, még az lomban” címmel könyv dományos Akadémián előzetes tanulmányozás stá- alakban örökítette meg s ipargazdasági kérdésekkel diumában vagyunk s az el- ma is szívesen emlékszik foglalkozom, mégpedig a gondolást egyelőre csak a vissza a 45 év előtti ese- folyamatos munkarend papírüzemben valósították menyekre. S bár ritka al- kérdésével. Ez a csoport meg. A lehetőséget tudo- kalomként, de mindig vetette fel a hat munkanap mányosan a Szovjetunió­örömmel látogat vissza - W ^ m ’ ’----­f énylő napok városába. A salgótarjáni a utáni két szabadnap lehe­tőségét. Az üzem azonban .. , . hét napot termelhet. i • ,»- 1 u*as" A folyamatos munkarend 53SS* ’!”ESÄ •** «*. Y»»t­ért kívánatos, hogy a köte­lező tananyag mellet a ta­nulók már az iskola pad­jain megismerkedjenek a jelenlegi magyar és opti mális esetben a világiroda­örömmel kell üdvözölnünk az új reform tantervet, amely 1965-ben lép életbe. Jellemzője, hogy a hornP- lex esztétika nevelés beve­zetésére törekszik és az ....... irodalom tanításban is azt hehany problémájával, az elvet igyekszik szém- viszonylatban a előtt tartani hogy az isko- szakkorok feladata kell la közelebb kerüljön a hogy legyen a megyei iro- mindennapi élethez. Az új , ® mi hagyományok apo- tanterv szerint csökken az lasa- Fokozottabb merték- életrajz adatszerű tanítása ben támaszkodni a és, előtérbe kerül a XX, ma,r megkezdett író-olvasó század irodalmában és a találkozók tapasztalataira, világirodalomban való el- melyek elsősorban a fiatal A nyugatnémet munkás- ^élyülés. Hasonlóképpen nemzedék körében hatáso' «,«,1*5 heWtével foe- dlcferetes’ ^;gy bevezetik saK­a középiskolákban a szín- XT17__ „wv.TVf1 , ház. a film, a tv és a rádió NEM KÖNNYŰ a peda- esztétikai alapelemeinek ?^us lelyz°‘e- a1miko" oktatását. És itt kezdődik üven .sok nehézséggel kell a probléma, amely többől- megKuzdeme, de remelhe- dalról is kétséget von ma­ga után. Az ilyen irányú oktatásban ugvanis megfe­lelően felkészült pedagógus­ra van szükség. A tanár Szaktárgyának alapos is- | méretén kívül ritka eset­ei. Alba, a Panamai Népi Párt egyik vezetője „Pana­ma harcol nemzeti szuve­renitásáért” című cikkében beszámol a panamai nép­nek a jenki imperializmus ellen vívott hősi harcáról. mozgalom helyzetével fog­lalkozik Erich Glückauf, a Német KP Politikai Bizott­ságának tagja „A nyugat­német szociáldemokrácia és a kommunisták” című cik­kében. ségében ezekről: ban vetettem fel annakide­jén s ott is most kezdenek áttérni a kivitelezésére. — Milyenek a benyomá­beszelgetunk hozásban js jelentős to- sai a 45 év utáni városról? vábbfejlődésre. Például . A Tanácsköztársaságról mintegy 30 százalékkal nö- (^rd^dk..a nagy fejlö­szóló könyvem második vélni lehet az írószergyár désnek, örülök benne a ré­kiadását készítem elő - — munkáslétszámát, exportle- Sí. harcos társaknak, külö­mondja jövetele céljáról — hetőségét. Hasonlóan ugyan- hősen az olyannak, mint s ehhez szeretnék kiegé-\ ez érhető el az üveggyár- Kos léd er elvtárs, akivel szítő adatokat gyűjteni ban, általában az egész közvetlen kapcsolatban vol­veterán társaimtól, felele- üvegiparban. Főleg a nőket veníteni az emlékeket, foglalkoztató üzemekben Örömmel látom, hogy van- van na^y jelentősége en­nak még a régiek közül, nek. A lehetőségek tanul­mint például Nagy Béla mányozása tehát jövetelem elvtárs... Sulyok elvtárs, másik célja, mert az elő­aki 18 éves fiatalember zetes vizsgálat szerint sok­volt akkor... Benkő Antal milliós megtakarításról le­tam. S örülök majd annak, ha ipargazdasági kutató munkámmal az új Salgó­tarján fejlődéséhez is hoz­zájárulhatok. B. T. Új könyv: FRANK HARDY: Nehéz út. A svéd agrárpolitika idő­szerű kérdéseivel foglalko­zik. E. Karlsson, a Svéd KP Végrehajtó Bizottságá­nak tagja. tőleg pár éven belül az új tanterv és az egyre korsze­rűbb módszerek segítségé­vel jelentős fejlődésnek le­szünk tanúi az irodalom­oktatásban is. 'T'öbb mint tíz észtén- resztmetszete tárult fel a háború utáni szocialista deje jelent meg ma- fiatal Hardy első könyvé- realista világirodalomban gyárul — nagy sikert arat- ben” állapította meg az is. va olvasóink között is — olasz Carló Bo, aki pedig a „John West hatalma” nem volt (és azóta sem című regény. Frank Hardy lett) kommunista, vagy irta, egy fiatal ausztrál iró akár rokonszernvező. Több és azt ábrázolta — mar- mint egy évtized távlata káns. érdekes eszközökkel ból azt is megfogalmaz­Nos, ennek a regénynek! a regénye az eredetileg 1961-ben napvilágot látott „Nehéz út.” Nem esztéti­kai önvizsgálat ez a könyv Kans. eraeaes eszaozoase. w s nem az alkotói folyama­- miképpen szerzett va- hatjuk, hogy Frank Hardy >vnV«n+­gyont, tekintélyt, hatalmat regénye nemcsak az új egy bizonyos John West. ausztráliai irodalom ki- „Ausztráliának, a jámbor komoly rangot vívott ki illuziós országának egész tok 'mély lélektani önkont­rolja. Bár Hardy azért igyekszik érzékeltetni azt a „szinte már énhasadásig Cs. B. gazdasági és politikai ke­PINTÉR-SZABÓ : +>+ ■+.. kOLÖMOS VAOMIAT ban ugyanezt az utat meg­tegye visszafelé... Sipos mozdulatai ■ azon­ban semmit sem árultak el az őrnagynak. A nyugat­németek egy térképet né- zegtetek, az útviszonyokat tanulmányozták. Ekkor Liszkait hirtelen emelkedő alkotása, hanem feszítő” belső állapotot, magának a második világ- amit egy regény — kü­lönösen első regény és na­gyon nagy igénnyel és re­ménnyel irt regény — al­— Zavaros szöveg, nehéz 1 kotása jelent, a lényeg a megfejteni a jelszavak is- v külső körülmények ábrá- merete nélkül. . \ Szólásában van. Hardy leír­„ ... .. ..Aja, hogy mielőtt forradal­- Halljam a szöveget! iróv£ ]ett előbb- súgta aZ őrnagy. «forradalmár volt. A vaj­Az ajtóban megjelentek A gyári munkás fia, aki volt á többiek., munkás, rikkancs, katona, Hány pettye van egy y rajzoló és sport-tudósító is, — Nem tudom nézni a őket vadászni, s útközben legyeket! Ha egyet meglá- majd meglátogatják az ő tok, valami velős kényszer kis erdészházát is, fönn a temista fiú hamarosan jöttr is vissza, és szemével ban. Az őrnagy Sipos ar­cát figyelte. Nagyon gya­nús volt neki, hogy olyan intett a zenetanárnak, hogy hajt, hogy -agyoncsapjam... hegyekben. A meghívottak gyakran látja a ku.ípldi fontos mondanivalója van. No, de mennem is kell. Te- között volt Sipos és Éva is. vadászok körül. Most is ott Az őrnagy, aki eddig bot­hát ahogy megállapodtunk! Pálosnak és Liszkainak sündörgött. Vajon egy moz- jára támaszkodva csende- pettye van? telefonhoz hívták. Az egye- katicabogárnak? - kérd_ez- fcf» akib!" te most már hangosan Pá­lost a fiatalember. — Hét. — Hogy lehet az, hogy sése egy sor könnyelmű tulajdonsággal is elegye­dett, nehéz helyzetben ed­ződött igazi férfivá, az ül­mM„ katicabogárnak Világos minden ugye? ugyan rjem szólt az erdész, dulata, egy tekintete nem sen szemlélte a zajongó Sipos -kisimította az ülés- de az őrnagy, amikor meg- árulja el, hogy régebbről csoportot, megszólalt: tői kissé összeráncosodott hallotta a készülődő kirán- ismer valakit?... A kül- __ Gyerünk ki a levegő­nadrágját, aztán elindult az dulást, megkereste Járfást. földiek egyre kevesebbet re_____Minek állunk itt a jtó felé. Rápillantott az és kérte, hogy velük tart- jártak ki Nvadászni, s egy- Egy perc múiVa már a órájára. Már egyre járt az hasson. re többet tartózkodtak a teraszon beszélgetett Lisz­idő... Azt mondta neki, ' — Egy öreg erdész kollé- szállodában. Kovács igaz- kaival hogy óránként indul az gának? Hát az csak termé- gató megint elment vala­autóbusz. Legkorábban te- szetes — válaszolt az er- hová, s így megkövetelték hát csak kettőkor indi/hat dész. az erdésztől, hogy költöz­nél, s fél három lesz, mire , — A fiatal egyetemista zön a szállodába, mert kiér az üdülőbe. Éva biz- barátomat is elvihetem? — nincs tolmácsuk. Járfás, tosan haragszik majd. De próbálta ,a csoportba be- elég kelletlenül ugyan, de Miért szürke minden A A „Nehéz út” legizgal- szamár? — szólt közbe ne-«masabb részét mégis azok vetve Járfás, aki szintén A a-fejezetek adják, ahol elő­hallotta az egyetemista \ zetes letartóztatásáról fon utasítást kapott, való­színűleg a B. 26-ostól! — súgta neki Liszkai. — Honnan? — kérdezte ■réről számol be Hardy, renék ugyanis visszaütöt­tek és a Hardy elleni haj­szát egybekapcsolva egy, az ausztráliai kommunista „ .. , .. , , n párt elleni rágalomhadjá­lattal - súlyos börtön- büntetésre akarták ítéltet­ni az írót, amiért „élő sze­kérdését. — És miért hat­szögletű minden méhviasz? — Igen, a természet tör- A szakaszvezető tele- “ toldotta me§ Pálos. — Indulunk? — válaszolta az erdész. A csoport — lehettek vagy huszonötén §y°r'5 mélyeket tollára tűzött és hát mit csináljon? Külön- csempészni Liszkai főhad- bevonult a számára egyéb- ugyanolyaW halkan az őr- san felkapaszkodott a he- ^ azokat megrágalmazta” ben is, ez izgatja őt a leg- nagyot az őrnagy. ként is fenntartott sze- hagy, miközben látszólag gyj ösvényre. Sipos és Éva * kevésbé... — Aki jön, jön. Minden- mélyzeti szobába. Az egyik szórakozottan egy katica- most |s együtt mentek, de X A John West hatalma kit' szívesen látok... Per- fűtő lakott benne, de még bogárral játszadozott, ame- ej gém tudták volna kép- \ •‘“■"írója kiszabadult és 17. sze, az egész üdülőt nem egy ágyat betettek mert tyet a kőkorlátról vett fel. ^ginj őket külön-külön. í folytatta nem könnyű, de hívhatom meg a házam- gyakran előfordult, hogy — Miskolcról, nyilvános Közvetlenül az erdész mö- A gyönyörű, bátor harcát né­Másnap délután egy kis ba... az erdésznek késő estig fülkéből. gött lépkedtek, akinek egyípéért, az’emberséges világ­csoport gyülekezett a hall- — No persze — mondta dolga volt a külfödiekkel, — Hány órakor? kétcsövű vadászpuska volt áért. Gábor Jozefa jó fór­ban. Az erdész ugyanis Pálos. s inkább lent maradt, mint ' — Hajnali három óra öt- a vállán. dítása tolmácsolja a ma­megígérte néhány vendég- így esett, hogy Pálosék hogy hazagyalogoljon nyolc vénkor. • gyár olvasóknak az auszt­nnk. hoev ismét elviszi is ott álltak a kis csoport- kilométert, aztán hajnal- — Mi volt az utasítás? (folytatjuk ráliai író izgalmas könyvét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents