Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-21 / 84. szám

«3 ■3t Liz Világ proletárjai» egyesüljetek! AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA fii A ME6VIJ TANÁOS LAPJA XX. ÉVF. 84. SZÁM. Mérföldkő 0faa klálIUám A pártmunka eszközével A gyógyítás körülményei Batassagyamaton Ara: 60 fillér 1064. MÁJUS ti. CSÜTÖRTÖK I Hasznos tanulságokkal véget ért a televízió salgótarjáni országos konferenciája — Legyen a TV-nek is levelezőhálózaf i A Magyar Televízió sal­gótarjáni országos konfe­renciája kedden délután és szerdán élénk érdeklődés­sel kísért népművelésmód- saertani és' általános mű­sorpolitikai vitával folyta­tódott. Elsőnek Duber Titusz Győr megyei népművelési csoportvezető kért szót s arról beszélt, miképp hasz­nosítják a televízió adásait megyéjük népművelési munkájában. Beszámolt az eredményekről, amelyeket a tv segítségével különböző kulturális szerveik ösztön­zésében elértek. Sióvá tet­te a televízió vasárnapi műsorainak fogyatékossá­gát Szimai Norbert buda­pesti textil szakszervezeti könyvtáros a televízió szemléltetési fölényére mu­tatott rá. Tapasztalata sze­rint jó segítője a-könyvtár- munkának is. Igaz, kevesebb időt enged az olvasásra, de éppen ezzel megtanítja sze­lektálni a könyv­anyagban az embere­ket. Dr. Lányt Márton az egész­ségügyi felvilágosítás sze­repéről beszélt s arról, hogy az eddigieken túlmenően még mit tehet ennek érde­kében a tv. Dr. Borsos Jó­zsef pécsi népművelési ve­zető arról számolt be, mi­ként kapcsolódik, városuk népművelési munkája a te­levízió programjához. Bog­nár Gyula jászalsószent- györgyi mezőgazdász járá­suk és a tv gyümölcsöző kapcsolatáról beszélt s ár­tól, hogyan megy náluk a televízió tnezőgazdasági műsorainak értékelése és hasznosítása a gyakorlati munkában. Bugyi Ferenc tanító a Csongrád megyei Balástya község életének formálódá­sáról adott képet, arról; mit jelent a falusi ember szellemi, tudatfejlődésében korunk vívmánya. Nádházi Lajos, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának csoportvezetője nagyon fontos feladatnak tartja, hogy a káros v~- eredményre vezető válö|&tás nél­küli műsornézés he­lyett megtanítsuk az embereket a helyes műsorszelektálásra. Véleménye szerint a nép­művelők a tv hatását cél­tudatos felhasználással nö­velni tudják. A jobb ered­mények érdekében a műso­rokkal kapcsolatosan mód­szertani kiadvány, rendsze­res értesítő megjelentetését javasolja. Horváth Györgyi Komárom megyei klubve­zető a tv olvasótermi soro­zatáról beszélt elismerés­sel, mint hasznos, a könyv- tármunkát jelentősen segí­tő műsorból. Schillinger Attila, a Heves megyei Népművelési Tanácsadó ve­zetője indítványozta: a hosszabb időre, ne­gyed, fél évre érvé­nyes műsortervezések előtt rendezzen több a.nkétot a televízió az egyszerű nézőkkel, így több segítséget kapna a tervezéshez s a program­ra kevesebb panasz hang­zana. Javasolta: a sajtó példájára a televízió is építsen ki széleskörű leve­lező hálózatot, ezzel tudó­sítói szolgálata gazdagod­nék. A következő felszólaló Tóth Sándor, a pozsonyi Népművelési Intézet tudo­mányos osztályának kutató munkatársa volt, aki a csehszlovák télevízió nép­művelési munkáját ismer­tette. Rámutatott arra, hogy a tv iránti érdeklődés a dolgozók természetes ismeretvágyán ala­pul. A népművelési otthonok még nem használják, ki eléggé a nyújtott lehetősé­gekét. Szinetár Miklós, a tele­vízió művészeti adásainak vezetője kapott ezután szót. Elsősorban a művészeti műsor szerkesztése terén mutatkozó problémákba nyújtott bepillantást. Azok- 'ba a gyakran egymással el- lentétes szempontokba, amelyeket a televíziónak tekintetbe kell vennie. A televízióval kapcso­latos elégedetlenség — mondotta — világszer­terjedésének falusi és vá­rosi megoszlását ismertet­te A kétnapos konferencia tanulságait Mol.iár János művelődésügyi miniszter- helyettes foglalta egybe: — Azt hiszem, mind­nyájunk véleményével ta­lálkozik az a megállapítás, hogy a konferencia hasz­nos, előremutató volt. A vita legjellemzőbb­jének azt kell látnunk, Hajnal Kornél, a Magyar Televízió elnöke megnyitja a konferenciát te megoldatlan prob­léma. Kétségtelenül ign sok hi­ba van műsorainkban, igyekszünk ezen segíteni. Egyik-másik sorozatunk, — mint az Irodalmi Klub — bizonyos tekintetben elfá­radt, egy kicsit megmere­vedett. Ismeretterjesztő mű­soraink még nem elég ha­tásosak. Erdész Tibomé, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal kulturstatisztikai osztályá­nak vezetője a televízió hogy a népművelés televízióban rejlő nagy eszközét miképp tud­juk bekapcsolni mun­kánk egészébe. Ez a konferencia — mon­dotta befejezésként — ah­hoz is hozzájárult, hogy jobban lássuk azt a fej­lődési lehetőséget, amely a televízió előtt a népműve­lés terén áll. Szorgos munka a tsz-kertészetekbon Űj gyümölcsös 578 holdon Ezer üzemóra öntözés A mezőgazdaságban az idény jelegű munkák el­végzése megnöveli a ter­mést, ezért a gazdaságok­nak nagy figyelmet kell fordítaniuk a határidők pontos betartására. A gyümölcstelepitésnél például két részre oszlik a feladat. Egyik: a most fo­lyó telepítések gyors befe­jezése — amelyet különö­sen Pásztón kell szorgal­mazni, — a másik feladat pedig az idei őszi telepítés­nek előkészítése. Ez an­nál is inkább nagy figyel­met érdemel, mert mint­egy 578 hold területen kell ősszel új gyümölcsöket te­lepíteni, Ezzel egyidőben természetesen el kell vé­gezni az ápolási munkákat is. Ehhez a gépállomáso­kon 30-40 régi tipusú ma­gyar tárcsa áll rendelke­zésre, amelyet a termelő- szövetkezetek meg is vásá­rolhatnak. Ezek a tárcsák gyümölcsösök művelésére alakíthatók. A telepített gyümöcsösökben eső után gyomosodásra számítha­tunk. A tárcsázás követ­keztében a gyümölcsösök­re káros gyomok elpusz­tulnak. Emellett a tőközö­ket kézikapával kéll gyom- talanítani. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a ^korábbi években telepített gyümöl­csösök ápolását több ter­melőszövetkezetben elha­nyagolják. A terület kapá- latlan, felnőtt benne a ta­rack és a per je. Ez nagyon rossz hatással van a gyü­mölcsösökre befolyásolja a terméseredményeket. Nem hagyható szó nélkül hogy a dejtári termelőszö­vetkezetben szaka zerutle nül végezték el a szamóca­telepítését Csupán öt ven százaléka kötött meg. Emiatt károsodás érte a tér- , melőszövetkezetet, amelyet gondosabb munkával elke­rülhettek volna. Most leg­alább arra ügyeljenek, hogy a kapáláskor az in­dákat hagyják meg és a sorokban földeljék le, hogy gyökeret eresszen. A soron következő felada­tok közé tartozik a szőlők­ben a perenoszpóra elleni védekezés is. A védőszerek rendelkezésre állnak, nem szabad késlekedni a mun­kával A gyümölcsösök művelé­se mellett most alapozhat­juk meg a jó zöldségter­mést is. Több termelő­szövetkezetben nagy ütem­ben végzik a palántázást. De hogy a munka még ütemesebben menjen, hasz­nos volna a kertészetekben külön palántázó brigádokat szervezni. Erre a munká­ra. szívesen vállalkoznak a felsőbb tagozatú iskolások is. Nagyon fontos az ön­tözőberendezések maximá­lis kihasználása is. Ez ak­kor lesz jó, ha legalább 1000-1200 üzemórát mű­ködük. Az elmúlt évi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkeze­tek kertészeteiben az ön­tözőberendezéseket nem használták ki megfelelően. Már ebben az évben is ta­pasztalható ilyen, például Diósjenőn, Dnégelypalán- kon és Szurdokpüspökiben. Háromszáz-négyszáz üzem­órát dolgoznak, ez pedig ; nem kifizetődő. Befejezés előtt a Síküveggyár Zagyva I. üzemének átépítése A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Befejezéséhez közeledik a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyva I. üzemének átépí­tése. A gépek április 10-e óta nem húznak üveget, április 17-én fogtak hozzá a bontáshoz. Napjainkban a Kemence és Gyárkémény építő Vállalat 117 kőműve­se rakja az új kemencét. Terv szerint május 21-re kellett volna befejezniük, de a kezdeti nehézségek miatt néhány napot kés­nek. Átmeneti problémát okozott, hogy április 1-től Kihasználni az időt Itt az ideje a rétek és pillangósok kaszálásának. A megyében 9000 holdnyi területről kell a lucernát betakarítani. Ezzel egyidő­ben a vöröshere és más pillangósok kaszálását is folytatni kell. A munkála­tokhoz 292 fűkasza áll rendelkezésre és 30 lóvori- tatású kasza. Ha nem kés­lekednek és minden ren­delkezésre álló időt jól ki­használnak, akkor a fela­dat nyolc nap alatt elvé­gezhető. A gépállomások gyors ütemben végzik a gépek javítását. Gyorsan végre, kell hajtani a szem­léket. A takarmány tárolá­sát lehetőleg hideglevegős szárítássá) kell tárolni. Ez évben hideglevegős szárító nagyven helyen épül. a kemenceépítőknél is be­vezették a rövidített mű­szakot. Ezzel az előkészítés során nem számoltak. Hát­ráltatta az átépítés ütemét, hogy az első hetekben ki­sebb létszámú kőműves gárdát állított a kivitele­ző vállalat munkába, mint amennyire számítottak. Az időveszteséget a Síküveg­gyár főmérnöke alapos szervezéssel és a tűzálló anyagok előfaragásával gyakezett csökkkenteni. A felújítás egyébként átalakítást is jelent. A ke­mence-tető körülbelül hat­van centiméterrel lesz ala­csonyabb, s a hőfüggöny beépítésével itt is megpró­bálják érvényre juttatni azokat a hasznos tapaszta­latokat, amelyeket a Zagy­va II, üzemeltetésénél sze­reztek. i

Next

/
Thumbnails
Contents