Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-17 / 81. szám

1984. május 17. vasárnap aIÖGRAl 5 Hogyan képviseli az üzemi nőbizottság az acélárugyár nődolgozóinak érdekét? A megváltozott község Séta Somoskőújfaluban AZ ACÉLÁRUGYÁRI nőbizottság valamennyi tagja szívügyének tekinti a nők problémáival való foglalkozást. Ahol móci van rá, segít is azt elintézni. Való tény azonban: a nő­bizottság tagjainak nincs könnyű dolguk. A gyárban 697 nő dolgo­zik, közülük háromszáz- legyvenöten fizikai mun­kán. A nőbizottság a még elhelyezkedésre váró nők érdekében felméréseket . folytatott olyan munkahe­lyek kijelölésében ame­lyekben ugyancsak lehet nőket foglalkoztatni. Így sikerült még újabb 86 lány, illetve asszony fog­lalkoztatását biztosító munkahelyet találni. Bár a vállalatnál foglal­koztatott nődolgozók — ezt nagyon hangsúlyozza Molnár Béláné, az üzemi nőbizottság vezetője — megállják a helyüket a munkapadoknál és íróasz­taloknál egyaránt, sok a probléma körülöttük. A legtöbb olyan, amely az üzemek vezetőivel kapcso­latos. Sokszor idegenkedve fogadják a női munkást. Nem egy példa van arra az Acélárugyárban, hogy a rájuk bízott feladatok jól teljesít^ nők r.em ré­szesülnek ugyanolyan er­kölcsi és anyagi megbecsü­lésben, mint az azonos munkát végző férfiak. A legutóbbi bérrendezéskor több üzemben, így a TMK- ban, a MEO-ban és a ko­vácsológyárban egyetlen nőnek nem emelték és csak 125 nőnek Rendezték a fizetését. De problémák vannak az alkalmazotti beosztásban dolgozó nők megbecsülésével is. Csak Jllacjálúl (iá az érdé? EZT a szólás-mondást még most is gyakran lehet hallani laikusoktól, fatol- vajokt' , olyan emberek­től, ■ í az erdei tüzeket ok A falusi lakosság jól tudja, hogy az - —<*4tói nő azt az erdőgazdaság, á taná­csok számtalan felhívást tesznek közzé, figyelmezte­tő táblákon, falragaszokon hívják fel a figyelmet a tűzveszélyre. De ez mind­hiába, sok-sok erdő pusztul -1 ói—-ito szemberek ha­a közelmúltban öt gépíró­nő hagyta ott a gyárat, mert máshol azonnal 100- 200 forinttal több fizetést kapott. A keresetben jelentkezik annak a következménye is, hogy a nők általában kevesebb szakmai gyakor­lattal rendelkeznek mint a férfiak. Ez azonban nem jeleni azt, hogy a gyárban a nők nem tudnának helytállni felelős beosztás­ban. Szubjektív előítéletek miatt azonban nem kap­nak magasabb beosztást. Nehéz dolga van a nőbi­zottságnak olyan ügyek in­tézésében is, mint a nők állandó nappali műszakba helyezése. Van a gyárban egy édesanya, aki évek óta nem tudja elintézni, hogy férjével külön műszakba járjon. Nem kis gond az óvodá­ba, bölcsődébe nem járó kisgyermekek szüleinek helyzete sem. A nőbizott- ság ebben a ■ kérdésben nagyon körültekintő mér­legeléssel jár el, azonban még így is. több esetben a kevés hely miatt megol­datlan a kisgyermekes anyák problémája SOKRÉTŰ, felelősség teljes, és nehéz feladatra vállalkoztak a nők érdek- védelmet társadalmi mun- nőbizottság űekedetükben a törekvés a ' elősegítsék, Itabb. köny- a gyárban íte. U. M. | MOST sem a hivatalá­ban találtam /Molnár Sán­dort, a somoskőujfalui köz­ségi tanács-vb titkárát. Térképpel a kezében a község Fő-terének parko­sításai munkálatait ellen­őrizte Czibula Elemérrel, az idős népfront-aktívával. — Az idei tervünkben ez lesz az egyik legna­gyobb munkánk — fordult mindjárt felém. — Szép parkot létesítünk, ahová szökőkutat is építünk. Járdaszegéllyel látjuk el, s innét lesz a busz indu­lása is. Molnár Sándor arcáról, olvashattam: örül, hogy a nyilvánosság előtt is bizo­nyíthatják: a közös össze­fogás eredményes, rövid idő alatt meg lehet vál­toztatni egy falut. — Ha csendesen aka­runk beszélgetni, induljunk egy sétára — javasolta. — Űtközben mindenről szót ejthetünk, hiszen úgy is a falura kiváncsi. Kaptam az alkalmon. — Tudni kell, hogy a községnek kétezerhétszáz lakosa van, határa pedig meghaladja a kétezer ka­taszteri holdat. Arról is ér­demes beszélni, hogy a fel­nőtt lakosság legnagyobb része kijár a faluból, so­kan az Acélárugyárban, a bányánál és a vasútnál dolgoznak. Ennek ellenére nincs különösebb problé­mánk — mondja és ciga­rettával kínál. — Vegyük csak sorjába. A felszabadulás óta kishí­i előszövetkezet is megy az jak az utat és újra híres lesz a kozárdi gyümölcs- n jól magam termelés. termelőszövet- nagy gazdaság, agy küzd gond- nt a több ezer luk is a munka- >kozza a legtöbb Jenő, a termelő- t elnöke megin­vvidék a miénk, létünk nem nagy, /ék legnagyobb a miénk. Igé- t követel. lés a múlté Kozárd híme- mölcs alapozta s József, a tsz zó ja sóvárogva issza a régi vi- or már hajnal- nyos embei'ek a igyekezett a útállomásra és imölcsöt Loson­fároly, a raktá- ;ette a kenyere pár puttonyt ő már a Cserhá- tja Szélest, e se kívánja i bizonytalansá- cipekedést. In- törekvés kéne, in híressé tette őseinket, íznak, keresik, •emtsék meg a : a munkakedv, Kozárdon van, arra: megtalál­Hazajönnek A termelőszövetkezet el­nöke bizakodik. Legutóbb két fiatal hazajött az üzem­ből. Valóczi Károly, az Acélárugyárból, Tari Fe­renc pedig az útfenntartó­tól. Fogatosok lettek. Két fiatal erő sokat jelent egy termelőszövetkezetben. De ahogy ez a két fiatal haza­jött, hazajön még több is. Kedvezően hat a fiatalok­ra, hogy az elmúlt évben munkaegységenként 38 fo­rintot osztottak. De ez nemcsak a távol­lévő fiatalokat, hanem a termelőszövetkezet tagsá­gát is egyre jobb munkára sarkallja. Marcsó Józsefné, özv. Bagyinszki Istvánná, özv. Fülöp Jánosné, Fehér Józsefné — és sokan má­sok — példát mutatnak. A kora tavaszi munkát pon­tosan elvégezték, most pe­dig hozzáláttak a növény- ápoláshoz, a gyümölcsösök kezeléséhez. A szőlő művelése válto­zatlanul nagy gond. Régi telepítésű, nem tudnak benne gépi munkát alkal­mazni. Végzik azonban buzgó szorgalommal, ezért néptelen mostanában a fa­lu. Nem nagy kiterjedésű a kozárdi termelőszövetke­zet birtoka, de ahogy gaz­dái dolgoznak, a terület ellenére is nagy tsz lehet. B. Gy. ja háromszáz új lakás épült. A községi költség- vetés az elmúlt évben meg­közelítette a két rrjilliót. Községfejlesztésre hétszáz- nyolcvannyolc ezer forin­tot költöttünk, amiből a lakosság a költségek egy- harmadát jelentő társadal­mi munkát végzett. Molnár Sándor a szá­mokat mindjárt tényekkel illusztrálta is. — Ez itt a bölcsődénk. Eddig csak idényben mű­ködött, most állandóvá alakítjuk át — mondja — Naponta huszonöt gyer­mekkel foglalkozhatnak majd a szakképzett böl­csödéi alkalmazottak. Később pedig: — Itt a sportpályánk, hatalmas földmunkát vé­geztek a falu lakói. Már épül a klubház is, külön öltözőkkel, hideg-meleg vízszolgáltatással. Remél­jük, a környék egyik leg­modernebb sportlétesítmé­nye lesz. | KÍSÉRŐM fáradhatatla­nul beszél a falu átala­kulásáról. — Feltétlen jegyezze fel — büszkélkedik —, hogy a falu száznyolcvan laká­sában van vízszolgáltatás. Az utcákon hetvenhat köz- kútból nyerik a vizet a la­kók. És ha még azt is el­mondom, hogy az idén újabb ötszáz méteren he­lyezünk el vízvezetéket, akkor ez azlt is jelenti, hogy a falu minden részén jó ivóvízhez jutnak a la­kók — emelte fel hang­ját. A termelőszövetkezt mel­lett haladunk el. S ő aki lassan másfél évtizede szolgálja a falu népét, a termelőszövetkezet dolgai­ban is alaposan járatos. — A Salgó-hegyvidéki Tsz néven három község­hői egyesült termelőszövet­kezetünk. Harminöt fo­rinton alul még soha nem fizetett. Tavaly a prémi­ummal együtt, elérték a negyvenet. Jól gazdálkod­nak. Az uj hattantermes is­kola mellett haladunk el. Tavaly épült. Sajnos már­is kicsi, újabb nyolc tan­termes kellene. —Az iskoláról kell meg­említenem, hogy a faluban már harminc egyetemet, vagy főiskolát végzett fia­tal van. Az érettségizettek száma százhetven. Szinte minden családnál van rá­dió, a televízió előfizetők száma pedig meghaladja a százat. Meglátogatjuk az új egészségházat is. A ma­mák, amíg picinyeikkel vá­rakoznak, magnószalagról hallgatják a legkülönbö­zőbb orvosi tanácsokat. Ha a községfejlesztésből épült járda teljes hosszát végig járnánk, , csaknem tíz kilométer utat tennénk meg. Csupán az elmúlt évben ötezer méteres új szakasszal gazdagodott a község. — És nézze •— mutat a villanyoszlopokra. — Min­denütt higanygőzlámpa vi­lágít. | A MÜVELÖPÉSI otthon­ról most csak annyit: Falai között öt szakkör műkö­dik. A különböző ismeret- terjesztő előadásokon — fi ■ lozófiai, irodalmi, művé szeti, egészségügyi — csak nem kétezren vettek rész' Ezerhétszáz kötetes könyv­tárnak háromszázhúsz be­iratkozott tagja van. A kölcsönzött könyvek szá­ma — egy évben — - meg­haladja a tízezret! A séta végén Molnár Sándor elismerő kérdésem­re így válaszol: — Érdemes erről is be­szélni. Községi tanácsunk­nak negyvenöt tagja van Tanácsüléseinken amelye­ken a tanácstagok túlnyo­mó többsége rendszereset résztvesz, mindig élénk vi­ta alakul ki a napirendé-, ken. Nem ritka, amikor tizennyolc-húsz tanácstag kér szót. És hasonló akti­vitás tapasztalható, ha tár­sadalmi munkáról van szó Nagy elismeréssel említhe­tem — a többi között — Simon László, Sulyok Jó­zsef és Szabó István nevét. — A tanácstagoknak jó a kapcsolatuk választóik­kal: Rendszeres a család- látogatás, a i tanácstagi fo­gadóórák . megtartása. A legtöbb problémát itt vi­tatják meg az emberek Kielégítő a testületi munka is — fűzi hozzá — állan­dó bizottságaink megannyi segítséget nyújtanak, el­sősorban a szakterületei­ken. Közös megértéssel, megfelelő javaslatok alap­ján hozunk tanácsi rendel­kezéseket. I SÉTÁNK végére értünk. Hosszú volt az út, a be­szélgetés. Megérte. A Sal- gó lábánál fekvő telepü­lés valóban a megváltozott falu közé tartozik. So­moskőújfalu pedig csak egy, a sok közül... Somogyvari László Képzett könyvelők a termelőszövetkezetekben Az elmúlt egy év alatt Nógrád megye közös gaz­daságaiban jelentős mér­tékben megerősödött a számviteli munka. Ezt nagymértékben elősegítette az a tény, hogy évről év­re növekszik a termelőszö­vetkezetben a szakképzett számviteli dolgozók, köny­velők száma. Két évvel ezelőtt a me­gye 134 termelőszövetkeze­tében 110 könyvelő rendel­kezett képesítéssel. Tizen­kettő mérlegképes. 98 pe­dig képesített könyvelő volt. A főkönyvelők szak­képzettsége ezidőben a kö­vetkezőképpen alakult: 12 mérlegképes, 81 főkönyvelő pedig képesített könyvelői vizsgát tett. Az idén' Nógrád megye közös gazdaságaiban már 167 képesítéssel rendelke­ző könyvelő dolgozik. Kö­zülük 39 mérlegképes, 128 csupán képesített könyve­lői vizsgát tett. A főköny­velők száma 118, s ebből 21 mérlegképes és 97 képe­sített könyvelő. Szakmai képzésüket továbbra is a megyében megrendezésre kerülő tanfolyamok bizto­sítják.

Next

/
Thumbnails
Contents