Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-17 / 81. szám

/ilág proletárjai, egyesüljetek! nogrAd megyei bizottsága Es a megyei tanács lapja kX. ÉVE. 81. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1964. MÁJUS 17. VASÁRNAP SZAKEMBEREK a termelőszövetkezetekben 4 őzecsenyi Mezőgaz- l~ dasági Technikum nappali tagozatán évente 18-20 fiatal szerez techni­kusi képesítést. Sok közü­lük, képtelen elhelyezkedni a szakmájában, mert a szövetkezeti vezetők egy része idegenkedik a fiatal technikustól. A megye mezőgazdaságát irányító szervek jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy viszonylag rövid idő alatt valamennyi közös gazdaságban hozzáértő szakember szervezze, irá­nyítsa a mezőgazdasági termelést. Eddig elveszett tonnák, hektoliterek soka­ságát jelentené ez a nö­vénytermesztésben és az állattenyésztésben. A két esztendeje született megyei párthatározatnak megfele­lően, az elmúlt egy év alatt jelentősen megszaporodott a megye termelőszövetke­zeteiben tevékenykedő szakképzett elnökök, me­zőgazdászok, brigádvezetők száma. Növekedett a termeló- •. óvetkezetek ben dolgozó eehnikusok száma is. Ma nár több mint nyolcvanat artanak számon belőlük a ermel őszövetkezetek ben s öbb mint 600 növényter­mesztő, szarvasmarha-, ser­tés- és baromfitenyésztő, zöldség- és gyümölcsterme­lő szakmunkás dolgozik a közös gazdaságokban Há­rom esztendeje megindult a mezőgazdasági tanuló- képzés, s az idén is több mint ötven fiatal kötött szerződést a termelőszö­vetkezetekkel. A megyében dolgozó szakemberek, szakmunká­sok azonban rflég koránt­sem elégítik ki a jelent­kező igényeket. Még sok sok szakképzett elnökre, mezőgazdászra, brigádveze­tőre, szakmunkásra van szükség, hogy azok a mil­liók, amelyeket tenyészál­latok vásárlására, különbö­ző gazdasági épületek épí­tésére, korszerű gépek vá­sárlására fordítunk eddig meg is térüljenek. Ma ugyan még könnyen meg lehet számolni a me­gyénkben azokat a helye­ket, ahol egyetemet végzett mezőgazdász irányítja szak­mailag a közös gazdasá­got. A jövő azonban már most világos: ne csak a mezőgazdász sajátítsa el felsőfokon szakmáját? A cél az, hogy az elnök a brigádvezetők is elvégez­zék legalább a mezőgazda- sági technikumot. Az ehhez szükséges lé­péseket már most meg kell tenni a megyei irányító­szerveknek és a termelő­szövetkezeteknek. Ami a szakemberek felsőfokú ok­tatását illeti, tovább nö­vekszik az egyetemen, fel­sőfokú mezőgazdasági technikumokban tanuló fi­atalok száma. Jelenleg 28 ösztöndíjasuk van. s öt szintén felsőfokú mezőgaz­dasági szakiskolán tanuló fiatal ösztöndíját a terme­lőszövetkezetek biztosítják. A mezőgazdasági tech­nikusok elhelyezkedése is könnyebb lenne, ha egyes mnkaköröket már most megfelelő szakmai képzett­séghez kötnék a termelő- szövetkezetekben. Itt van nak példának a szövetke­zeti brigádvezetők. Nagyon fontos szerepet töltenek be a termelés szervezésében, irányításában ellenőrzésé­ben, s mégis a 318 bri­gádvezető közül mindössze 15-en végeztek mezőgazda­sági technikumot. A leg­több közülük önhibáján kí­vül nem jutott tovább az általános iskola hatodik osztályánál. Ma még sok szövetkezeti vezető többre becsüli a több esztendős gyakorlatot, mint a szak­iskolát. A mezőgazdaság előtt álló feladatok azon­ban egyre sürgetőbben ve­tik fel a kérdést: miért nem bíznak meg már most több technikust egy-egy növénytermesztési vagy ál­lattenyésztési brigád veze­tésével? A mezőgazdasági tanu­lók és a felnőtt szakmun­kásoknál nemcsak a lét­számnövelés volna tanácsos a. jövőben. Helyes lenne az oktatás formáján is változ­tatni azért, hogy a tanuló fiatalok és felnőttek az oktatás alatt valóban meg is tanulják a szakmát. Mert ma még igen kevés az a mezőgazdasági üzem ahol: megfelelő szakembe­rek segítik a tanulók gya­korlati oktatását. Magyar- nándorban például a II. Rákóczi Termelőszövetke­zet leszerződtetett egy le­ánytanulót baromfitenyész­tőnek, ugyanakkor a ter­melőszövetkezetnek most még nincs baromfiállomá­nya, s így a kislányt a nö­vénytermesztésben foglal­koztatják. Pedig azt már most megtehetnék az ilyen szövetkezetek, hogy a gya­korlati időre a tanulókat olyan üzembe adnák „köl­csön” ahol megfelelően felkészülhetnének, elsajá­títhatják a szakma leg­alapvetőbb követelményeit. A végleges megoldást azonban a jelenlegi okta­tási fonna megváltoztatása jelentené. Balassagyarma­ton már az ősszel szarvas- marha és tejkezelői szakon bevezetkik az öt hónapos elméleti és hathónapos gyakorlati képzést. A fel­nőtt szakmunkásképzés ta­pasztalatai ugyancsak azt bizonyítják, a bentlakásos tanfolyamok hoznak bizto­sabb. jobb eredményt.­Természetesen ezeket * a gondokat nem le­het megoldani egyik nap­ról a másikra. De hogy ha­logatás nélkül hozzá kell látni itt a megyében is a megoldáshoz, ahhoz sem­mi kétség nem fér. Megyerik ipara a Budapesti Nemzetközi Vásáron Irodalmi esemény Séta Somoskőújfaluban Családi kör jr — Sokan látogatják a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyen megyénk gyáréi is kiállították gyártmányaikat, kül- és belföldre szánt termékeiket Erről szól » harmadik oldalon összeállított képes riportunk is Nógrád megye 73 községében mór végrehajtották a földvédelmi törvényt — A megyei vezető-földrendező nyilatkozata — A népgazdaság egyre nö­vekvő igényei szükségessé teszik, hogy minden arra alkalmas területen mező- gazdasági termelést foly­tassunk. Az elmúlt évek tapasztalatai viszont azt bizonyítják, hogy a mező­gazdaságilag hasznosított terület egyre csökken: Az évek óta elhanyagolt la-: lajvédelem ugyancsak a termőterület jelentős csök­kenését vonta maga után. Az országgyűlés 1961. de­cemberi ülésszakán megal­kotta a mezőgazdasági ren­deltetésű földek védelmé­ről szóló törvényt. Ennek értelmében felülvizsgálják a földek rendeltetésszerű használatát, megakadályoz­zák a termőföldek indoko­latlan csökkenését- fokoz­zák a természeti erők ta­laj pusztító hatása elleni munkát és a talaj termő- képességét, A földvédelmi törvény megyei végrehaj­tásáról nyilatkozott la­punknak Kaposvári Pál megyei vezető földrendező. — Milyen eredménye­ket hozott a földvédel­mi törvény végrehaj­tása az elmúlt két év alatt? — itt a megyében 1962­ben 31 községben hajtottuk végre a földvédelmi tör­vény célkitűzéseit. Tavaly 36 község felülvizsgálatát terveztük ,de a munka olyan jól haladt, hogy újabb hat község felülvizs­gálatát is sikerült elvégez­nünk, — kezdte nyilatko­zatát Kaposvári elvtárs. — Két évvel ezelőtt a közsé­gek felülvizsgálatánál elég sok nehézséggel kellett szembenéznünk. A gondót csak növelte ,hogy ebben a munkában akor még kevés volt a gyakorlatunk, a ta­pasztalatunk. A bizottsá­gok nagy része pusztán a szántóterületek minden áron való növelésében látta a törvény eredményes vég­rehajtását és nem terjedt ki a' figyelmük a talajvé­delem, a talajjavítással kapcsolatos tennivalókra. Tavaly már sokkal ered­ményesebben dolgoztak a bizottságok. Ez azzal ma­gyarázható, hogy megfele­lő szakemberek álltak ren­delkezésünkre és rendszeres volt az ellenőrző munka is. A bizottságok tavaly már több javaslatot tettek a talajvédelmi és a talaj­javítási munka megjavítá­sára is. — Milyen tapasztala­tokat szereztek a föld­védelmi törvény egyik legfontosabb célkitűzé­sei közé sorolható mű­velési ágváltozás vizs­gálatánál? — A művelési ágvalto- zásra vonatkozó javaslatok főleg azokat a szántóterü­leteket érintették, amelye­ket korábban indokolatla­nul legelőnek minősitettek. Az ilyen területek 90 szá­zaléka az állami gazdasá­gok tulajdonában volt, s ezek jelentős részét terven kívül iá szántóként hasz­nosították. A múlt év őszén például az állami gazdaságok főigazgatósá­gának kiküldötte felkért bennünket arra, hogy né­hány olyan állami gazda­ság tulajdonában lévő földterületet szeretne meg­tekinteni, amelyek szántó­ra való átminősítését a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága is elrendelt. Meg­tekintettük Herencsény község határában a Sziráki Állami Gazdaság tulajdo­nában lévő 360 holdas föld­területet. amelyet koráb­ban indokolatlanul legelő­nek minősítettek, de a vizsgálat időpontjában már 140 holdat szántóterület­ként hasznosítottak belőle. S ilyen tapasztalataink nemcsak a Sziráki Állami Gazdaságnál voltak. Több termelőszövetkezetnél, ál­lami gazdaságnál is az volt a helyzet, hogy az azonnali, hatállyal elrendelt művelé­si ágváltozást nem minden esetben hajtották végre. Néhány esetben még sza­bálysértési eljárás megin­dítására is sor került. Az elmúlt két év alatt "3 községben összesen 237 660 hold földterületet vizsgáltunk felül. Ennek alapján 1850 holddal nőtt a szántóterület. Talajjaví­tást 5356 holdon üzemi ta­lajvédelmet pedig 6493 holdon javasolt a bizottság. — Hogyan látja bizto­sítottnak az idei évre beütemezett községek felülvizsgálatának vég­rehajtását? — Az idén 40 községben vizsgáljuk felül a földte­rületet. Az előkészít«* na­gyobb részben mar befe­jeződött. Bizottsági titká­rok és a mezőgazdászok ki­jelölése is megtörtént. a vizsgálatban résztvevők számára pedig még áprili. felében négy napos sza­mai tanácskozást tartó' tunk Az előkészületeket kintve minden remény tor meg van ahhoz, nogy földvédelmi törvényi 196- ben is eredményesen haji­juk végre — fejezte be nyilatkozatát Kapós*-»:­elvtárs. Kulturális és tudományos tanácskozások hete Salgótarjánban Salgótarján a jövő hét első felében orszá­gos fontosságú kulturá­lis és tudományos ta­nácskozások színhelye lesz: A Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Magyar Rá­dió és Televízió, valamint a Népművelési Intézet a Népművelési Tanácsadó közreműködésével május 19-én, 20-án, kedden ( és szárdán konferenciát ren­dez „A televízió helye és szerepe a népművelésben” címmel. A tanácskozáson részt vesznek többek között: Kö- peczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága agitá- ciós és propaganda osztá­lyának vezetője, Molnár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes, Bíró Ve­ra. a Művelődésügyi Mi­nisztérium közművelődési főosztályának vezetője, a minisztérium érintett fő­osztályainak. osztályainak képviselői. Kiss Imre, a Népművelési Intézet igaz­gatói a, az intézet osztályve­zetői. a Magyar Televízió elnöke, elnökhelyettesei, a tv osztályvezetői szinte teljes számban, a központi népművelési intézmények, a TIT, a SZOT, a KISZ, Hazafias Népfront, a Ni tanács, az Egészségügy Felvilágosító Intézet é egyéb s szenek képviselő a megyék népmű veiéi csoportvezetői, a Népim i vetési Tanácsadók vezető megyei könyvtárosok, já rási, községi, üzemi füg getlenített művelődési ott hon igazgatók, múzeuir igazgatók. Az ankétot Sanda György, a Magyar Televi zió népművelési adasaina igazgatója vezeti be refe fátumával. A konferencia kedden délelőtt fél 10-kor kezdő dik a megyei tanács nagy­termében, mintegy 200 vendég részvételével. Csü­törtökön délelőtt újabb fontos országos tanácsko­zás lesz a megyei taná­csosi. Ez alkalommal „A szociológiai utasítások ta­pasztalatai és hasznosítása a népművelési munka ter­vezésében” címmel dr. He­gedűs András, á Magyar Tudományos Akadémia szociológiai csoportjának igazgatója tart beszámo­lót az ország különböző részeiből érkező vende­geknek,. népművelési, tudo­mányos meghívottaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents