Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-15 / 54. szám
1964. április 15. szerda ® A D\ Bővítik a sziráki komlótelepet Munkában a speciális traktor — Mesterséges tóból óntóxik a kerteket — Szárítóüxem Habzik a hús komló le- os komlóművelő traktor is. később kapál. elvégzi a ve — a sor. Az első po- A komlótöveket szabadít- permetezést és ősszel a fe- hárral lecsúszik. A máso- ja meg a takaróföldtől, de dést is. Keletnémet mérnökök, munkások készítették. s a napokban érkezett , egy másik hasonló társával a Sziráki Állami Gazdaságba. Az idén újabb 21 holdon telepítenek komlót a gazdaságban. Betonoszlopok bóf. dróthálóból most építik a komló támasztórendszerét. Ezekben a napokban a munkások mintegy 420 betonoszlopot helyeznek a földbe. Közöttük huzalok futnak az oszlopok tetején fekvő dróthálókig. A komló olyan növény, amelyik a melegre, csapadékra egyaránt nagy igényt Molnár Ilona, Koncsek Mária és Brusniczki Teréz a tart' E?ért Szárakon, a legszorgalmasabb lányok közé tartoznak. Két éves komlókertek alján völgy- * omló termesztési szakmunkás Iskolát végeztek záró gáttal, mesterséges diknál elnézegetjük a fehér sörkalapot. Sokan szeretik — van aki nem. Amíg a poharak kiürülnek nem is gondolják sokan mennyi minden történik addig amíg a komló-földekről az ászokpincén át eljut a sor a kedvelőihez Íme egy kis bepillantás a munka első fázisába. Két esztendeje, hogy a Sziráki Állami Gazdaság határában Kelemen Tibor főmérnök irányításával elkezdték a szokatlan növény1; a komló telepítését. Az első földbehelyezett betonoszlopot, oszlopok száza követte később az 50 holdas táblán. Ezekre az ÍJ fflJÍl*. új gondok Látogatás a salgótarjáni „töltőtoll**-gyárban Munkában az RS—56-os keletnémet gyártmányú komlómüvelő traktor tavakat hoztak létre. Négy zsilippel fogják fel a Jcét hegy közötti szorosban * futó Egri patak vizét. Májusban, júniusban már öntözik a komlót. A víz földalatti csöveken jut fel a magasabban fekvő komlókertbe. Ott aztán szórófejek segítségével, természetes esőként öntözi a komlótöveket. Az idén a Sziráki Állami Gazdaság 110 mázsa száraz komlót értékesít. Már tavaly is szüreteltek komlót a kertekben, de a termés szárítása, megfelelő szárítóüzem híján, igen nagy gondot okozott a gazdaságnak Most augusztusra már teljesen elkészül a korszerű gépekkel ellátott komlószárító üzem Épül az újtelepítésű komlótámasztó rendszere. Hol- A számítások szerint a dánként 18—20 ilyen betonoszlopot helyeznek a komlótelep, a mesterséges földbe tó.' a szárítóüzem hét, hét Oszlopokra aztán több ki- és félmillió forintba kerül, lométer hosszú dróthálót feszítettek ki. Erre a dróthálórendszerre fut fel a komló, sörgyártásunk nélkülözhetetlen alapanyaga. Most újra megindult a munka Szirákon a komlókertekben. Mintegy nyolcvan fiatal lány bontja ki a komlótöveket a földből. A komló rendkívül érzékeny a fagyra, ezért földdel takarták a. hideg ellen. Munkához látott a kom- Augusztusban megkezdi működését az új komlószárí- lotelepen az egyik RS—56- é tó üzem is Ez az üzem majdnem a semmiből lett. így mondták az Irószerkészítő KTSZ 2. sz. telepén, vagy ahogy a megyében ismerik a salgótarjáni töltőtollgyárban. Valóban, ahogy a Röltex kiköltöztette a raktárt kevés átalakítással, a múlt év szeptemberében tíz ember megkezdte az írószergyártást. Csak a telepvezető. Ugaros László volt vérbeli töltő- tollas. A többi új ember, akik két hónapja ismerkedtek a szakmával Budapesten. Igaz a kiválogatás sem volt valami alapos, mert közülük ma már csak hárman dolgoznak, A női munkaerő Azután gyorsan peregtek a napok. Jöttek a berendezések és helyből a munkaerő. A megyei párt- bizottság igen sok segítséget adott a fiatgl üzemnek, hisz arról vpl i: szó. hogy a nők számára biztosítsanak munkát. (Köztudomású. hogy Salgótarjánban „ elég sok nő vár munkára még ma is). Év végére már 112 dolgozót foglalkoztatott ez a telep és az utolsó negyedévben 60 ezer töltőtollat és 40 ezer golvósiront gyártott exportra Törökország, Jugoszlávia és Egyiptom számára. A munka könnyű. Valóban nőknek való. de azért rátermettséget, kézügyességet követel. Ebből fakad, hogy a statisztikai normáknak kezdetben csak 50-60 százalékátértékel. A kellő begyakorlottság hiánya a teljesítményeken érződött és — mivel állandóan fejlődő üzemről van szó — még ma is ér- ződik. Úgy mondják, 20 százalékos bérdotációval I dolgoznak még jelenleg is, | ami a begyakorlottság főz kozásával állandóan csökken. Persze vannak jóné- hányan, mint Szummer Károlyné. Laskói Zoltánná, Szlabej Istvánná. Mező Lászlóné, akik már száz százalék felett teljesítik a normát. Az üzemben csak elvétve látni férfiakat. Rácz Ottó műhelyvezető is új ember, most végzi a technikumot. A párt javaslatára került az üzemhez. Igazságos, lelkiismeretes Medved Ferenc, a TMK vezetője is fiatal, de jó szakember. Az ő nyakába, nemcsak az üzemfenntar-. tás, hanem az üzemszervezés, célgépek készítése, műszaki fejlesztés gondja is szakadt, de megbirkózik vele. mert jó szakemberek dolgoznak körülötte. Januárban határozták el például egy automata célgép készítését és két héten belül már üzembe is helyezik A születésénél Medved mellett Bene István esztergályos és Nádaséi József lakatos bábáskodik. A szövetkezet terve állandóan növekszik, ahogy a külföldi igények is. Eredetileg 42 millióban szabták meg, de azóta új piacokat találtak. Romániába, Csehszlovákiába is szállítanak az idén és Nyugat- németország is jelentkezett már. Még mintegy 20 millió forint értéket kell ler- melniök. Vállalták, mert bíznak a salgótarjáni telepben, ami nagv fejlődés előtt áll. Ez a bizalom azonban egymagában kevés. Hogy miért? Erről is szó esett. / Az üzem ma még csak fél üzem. Az éoületek felét ugyanis a Piért használja raktárnak. Szerződésileg június 30-ig át kell adnia, azonban a jelek, a naponta érkező papírszállitmányok, arra engednek következtetni, hogy %Lfe- ledkezlek erről a megállapodásról. 5 plusz 2-es munkahét A KTSZ vezetés«*« minden lehetőséget megjragad Ideiglenesen még a konyha és étkezde egy részét is betelepíti munkásokkal, mert érdeke a külkereskedelem szempontjából is fontos megrendeléseknek eleget tehessen. Ss az is közügy, hogy ha így is, de száz nővel több all hasson munkába. Amennyiben a fejlesztéshez időben nem les?,, meg a hely, nemcsak a termelési ten? van veszélyben, hapem az Is. hogy év vécére 400 dolgozóra felfejlődhessenek. Gondok tehát vannak Megoldásukhoz elkéozale- sek is. Az öcsi" Hite' igénybevételétől sem nad - nak vissza. Ahol lehet kettő sőt három műszakban is dolgoznak, de ennek is határt szab a munka természete. Kényes, sok figyelmet iaényel és énnen ezért foglalkoznak azzal s gondolattal is. hoc,- áttérnek az 5 plusz 2-es munkahetek szervezésére. l£v csökken valamelyest a munkaidő, viszont több nő dolgozót tudnak foglalkoztatni. Az úi gyár tehát úi gondokat hozott, amelyeknek a meso'dása közös érdek ezért meg ig érdemin- a segítséget, i B J. Négy és félmillió Parkosítás a me«ve községeiben Évről-évre több uj lakó- és középülettel gyarapodnak a Nógrád megyei városok, községek, örvendetes törekvése a tanácsoknak, hogy ezzel együtt szebbé tegyék a környezetet is, amelybe a házak kerülnek. Jellemző, hogy az idén a balassagyarmati járás három községében: Érsek - vadkerten. Bérceién és Nógrádi öves den 650 ezer forintot fordítanak a községi parkok virágokkal és cserjékkel, fakkal való beültetésére. valamint műkő virágvályuk elhelyezésére. Hasonló összeg segítségével parkosítanak Pász- tón. Káliéban. Jobbágyiban. Salgótarjánt es Balassagyarmatot is beleszámítva az idén több mint néev és félmillió forintból szénül a megye mintegy tizenöt települése. Falusi arcképek: Juli néni „ T T iünk a nemti inti^ velödési otthonban s várjuk, hogy elkezdődjék a tervtárgyaló közgyűlés. Az asztaltól nem mesz- sze ahol Bakos Gábor az elnök. a beszámolót mondja majd, dorogházi asszonyok gyűrűjében ül Pintér Jo- achimné: Juli néni. A négy szövetkezet, ahogy mondják, egy test lett. január elsejétől közösen gazdálkodik. De mcst még külön csoportban várják a kezdést a szelei tagok, együtt tanyáznak a szuhai asszonyok, s megint csak manókban a nemti tsz tagok. Juli néni is ott ül a do- regházi asszonyok között. Dolgos két keze most tétlenül az ölében pihen. Alig két órája, meg műtrágyát vetett a dímbes- dombos dorogházi határban. Négy esztendeje dolgozik a szövetkezetben. Mindjárt az elején 26 asz- szeny élére állt, s úgy nekiiramodtak a munkának, hogy csakhamar példaként emlegették őket a szövetkezetben. MH nézték ők, hogy kora hajnal, vagy késő este, esik-e vagy fúj? A kertészetben nem állhat a munka, mert akkor nagy kár éri a szövetkezetett A télen elvégezték a szak- munkástanfolyamot. A 26 szorgalmas asszony csapata a szocialista cím tulajdonosa lett. Juli néni pedig „Kiváló termelőszövetkezeti tag.” — Most már mindez nem lesz, mert elvitték a kertészetet Mindszentre... — panaszolja. — Azt mondják, jobb helye lesz ott. mint nálunk. Lehet, csák. most nekünk furcsa lesz. hogy nem bíbelődhetünk o melegagyakkal, a palántákkal... Jön az elnökhelyettes. Katona Károly. Szót voltának, aztán Juli néni úgy folytatja, mintha meg sem szakadt volna « beszélgetés. — Mert nem vagyok én semmi jónak az clrontója —. mondja. — Hogy lennék hát az ötezer holdas nagy gazdasag ellen. Meg aztán végeredményben az te mindegy, hol dolgozik az ember.., Csak az a 26 asszony nagyon összeszokott már és most külön- külön kell dolgoznunk. utat ja a mellet** ülő 1 sápadt, szőke fiatalasszonyt: — Az új csapatvezetőnk Mert azért dolgozunk mi továbbra is rettdesen. Vjabb szocialista csapa - tunk is wen már eg az idén mi is megpróbálkozunk az új asszonyokkal.. Elhallgat, Elől az osztatnál megkezdi a beszámolót Bakos Gábor. Vineze Jsáeásjaé f
