Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-12 / 52. szám

2 N oOKAi) 1964. április 12, vasárnap Magyar-Szovjet Közös Nyilatkozat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány meghívására N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének vezetésével 1964 március 31-től április 10-ig baráti viszontlátogatást tett a Magyar Népköztársaság­ban a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség részt vett Magyarország felszabadulá­sának 19. évfordulójának ünnepségein, felkeresett ipari és mezőgazdasági üzemeket, megismerkedett a magyar népnek a szoci­alista társadalom építésé­ben elért legújabb ered­ményeivel. A forró, testvé­ri légkörben lefolyt talál­kozások hozzájárultak né­peink barátságának továb­bi megerősítéséhez. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség forró kö­szönetét fejezi ki a Ma­gyar Szocialista Munkás­I. A felek eszmecserét foly­tattak a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió politikai és gazdasági hely­zetéről, a két ország párt- jajnak és kormányainak tevékenységéről, a szocia­lizmust és a kommuniz­must építő munka tapasz­talatairól, valamint a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió sokoldalú Együttműködésének to­vábbfejlesztéséről. A Magyar Népköztársa­ság párt- és kormánykül­döttsége az egész magyar nép nevében őszinte elis­merését fejezte ki a szov­jet népnek azokért a nagy­szerű eredményekért, ame­lyeket a kommunista tár­sadalom építésében a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak lenini köz­ponti bizottsága vezetésé­vel elért. A Szovjetunió hatalmas ipari állam, amely nagy eredményeket ért el a kommunizmus anyagi-tech­nikai bázisának megterem­tésében és a dolgozók élet- színvonalának emelésében. Vezető helyet foglal el a világűr meghódításában, a rakétatechnika és az atom- ipar létrehozásában, a tu­domány és a technika szá­mos más területén. A szovjet népnek a kommu­nizmus építésében elért eredményei történelmi je­lentőségűek, megvilágítják az emberiség fejlődésének útját a boldog jövő felé. A szovjet munkások, kol­hozparasztok és értelmi­ségiek sikerei buzdítóan hatnak a magyar dolgo­zókra, A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége nagy örömmel állapította meg, hogy a magyar nép ki­emelkedő sikereket ért el a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén, a jólét növelésé­ben. A Magyar Népköztár­saság dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspártnak és központi bizottságának tapasztalt vezetésével lel­kesen, alkotó kezdemé­nyezőkészséget tanúsítva magabiztosan haladnak a szocializmus maguk válasz­totta útján. A szovjet em­berek szívből örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a magyar nép a szocializmus építésében el­ért. A szovjet küldöttség megállapította, hogy a ma­gyar nép gazdag tapaszta­latokat szerzett az állami munka, a pártépítés, vala­mint a gazdasági és a kulturális élet területén. Ezekkel a tapasztalatokkal, amelyeknek alapja a szo­cializmus általános tör­vényszerűségeinek és az ország konkrét sajátossá­gainak helyes összhangja, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar nép értékesen járul hozzá a szocialista építés elméleté­hez és gyakorlatához. A felek leszögezték, hogy a két ország kapcsolatai minden téren eredménye­sen fejlődnek. A küldött­ségek többek között meg­állapították, hogy a nem­rég létrehozott magyar­szovjet gazdasági és mű­szaki tudományos együtt­működési bizottság máris lényeges eredményeket ért el, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a bizottság munkája révén A felek megállapítják, hogy a szocialista világ- rendszer erejének növeke­dése, a kapitalizmus mind­inkább elmélyülő általános válsága, a nemzeti felsza­badító mozgalom fejlődése következtében, továbbá annak eredményeként, hogy erősödik a nemzetkö­zi proletariátus osztályhar­ca a tőkés országokban, az erőviszonyok végérvénye­sen a szocializmus, a hala­dás és a béke javára vál­toztak meg. A különböző társadalmi rendszerű államok kapcso­lataiban a felek változat­lanul a békés egymás mel­lett élés lenini elvét köve­tik. Ez külpolitikájuk alap­ja, ez a jelen történelmi körülmények között az egyetlen politika, amely megfelel az emberiség, a béke érdekeinek és meg­könnyíti a szocializmus ha­talmas erőinek további előrehaladását. A szocialista országok kezdeményezéseinek ered­ményeként az elmúlt évek­ben kedvezőbbé vált a nemzetközi helyzet. esők­ként a nemzetközi feszült­ség. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió egyetért abban, hogy meg kell szilárdítani és tovább kell fejleszteni a már ki­vívott sikereket, el kell érni, hogy a nemzetközi helyzetben beállott enyhü­lés fordulópontja legyen a tartós békéért folyó küzde­lemnek. E célból tovább kell keresni a megegyezést az erre megérett nemzet­közi kérdésekben, olyan határozott intézkedések meghozatalára kell töre­kedni, amelyek a világhá­borús veszély elhárítását szolgálják. Minden kor­mánynak, amely tudatában van a népe sorsáért viselt felelősségének, kötelessége elősegíteni a, nemzetközi feszültség további enyhü­lését. párt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztár­saság 'kormányának és az egész magyar népnek az­ért a rendkívül szívélyes, testvéri fogadtatásért, amelyben mindenütt része­sítették. A látogatás idején meg­beszélésekre került sor a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége és a szovjet párt- és kormányküldöttség között. tovább fejlődik és szélese­dik a testvéri együttmű­ködés a két ország népgaz­daságának minden ágá­ban. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kö­zötti árucsereforgalom év- ről-évre jelentősen növek­szik és az utóbbi hat év­ben több mint kétszeresé­re emelkedett. A felek azonos nézetet vallanak abban, hogy to­vább kell bővülnie a szo­cialista országok gazdasá­gi együttműködésének a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának kereté­ben. Különösen fontosnak tartják távlati terveik egyeztetését és a kétoldalú együttműködés bővítésével egyidejűleg a többoldalú együttműköűés hatéko­nyabb fejlesztéséj. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy si­keres együttműködés ala­kult ki a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió tudományos és kulturális intézményei között és nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttműködés tovább­fejlesztésének. A magyar-szovjet együtt­működés kiszélesítésében nagy szerepük van a tár­sadalmi szervezeteknek, a Szovjet-Magyar és a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ságnak, a két ország me­gyéi és városai, üzemei, tudományos és kulturális intézményei közötti baráti kapcsolatoknak. A két fél mély megelé­gedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kapcsolatait a rendkívüli melegség és szívélyesség jellemzi. Ezek a kapcsola­tok a szocialista nemzetkö­ziség, a szoros együttmű­ködés alapján, az idő megpróbáltatásait kiállt testvéri barátság szellemé­ben fejlődnek, megfelel­nek a két ország népei alapvető érdekeinek. az egész szocialista közösség érdekeinek. II. A magyar nép tudatá­ban van annak, hogy az emberiség békéjének, biz­tonságának legfőbb őre a Szovjetunió. A szovjet ál­lam fennálása óta a bé­ke megőrzésének lenini po­litikáját folytatja. Történelmi jelentőségű az emberiség számára a Szovjetuniónak a békéért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért folytatott küzdelme, e harcban tanúsított állhata­tossága. A békéért, a nem­zeti függetlenségért, a né­pek barátságáért világszer­te küzdő százmilliók leg­főbb támaszukat. legjobb szövetségesüket látják a Szovjetunióban. A Szov­jetunió a második világ­háború befejezése óta sza­kadatlanul küzd a hábo­rú maradványainak felszá­molásáért, a legégetőbb nemzetközi kérdések meg­oldásáért. Elsősorban a Szovjetuniónak köszönhető, hogy az emberiség az utób­bi években az imeprialis- ták által sorozatosan elő­idézőit, súlyos nemzetközi válságok ellenére elkerül­te a világháborút. A szovjet nép nagyra értékeli a Magyar Népköz- társaság erőfeszítéseit a béke biztosításáért, az ál­lamok közötti békés egy­más mellett élés elveinek elfogadtatásáért és a szo­cialista közösség egységé­nek, összeforrottságának megszilárdításáért vívott harcban. A szovjet embe­rek őszintén örülnek an­nak, hogy a Magyar Nép- köztársaság szüntelenül nö­veli nemzetközi tekintélyét, jelentősen bővítette külpo­litikai kapcsolatait és te­vékeny szerepet játszik az - Egyesült Nemzetek Szerve­zetében, valamint más nemzetközi szervezetekben. A felek megállapítják, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhítése szempontjá­ból rendkívüli jelentőségű az államok általános és teljes leszereléséről szóló szerződés megkötése. Ugyancsak fontos minden olyan részegyezmény, amely e cél felé vezet. A genfi tizennyolchatalmi le­szerelési értekezlet mun­kája mindeddig eredmény­telen a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Ál­lamok politikája miatt az általános és teljes leszere­lésre vonatkozó szovjet ja­vaslatok jó alapul szol­gálnak annak a feladatnak a megoldásához, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai a genfi leszerelési értekezlet elé tűztek. A magyar nép támogat­ja a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a tizennyolchatalmi bizott­ságban kifejtett azón erő­feszítéseit, hogy jöjjön lét­re szerződés az általános és teljes leszerelésről, szi­gorú nemzetközi ellenőr­zés mellett, és tegyenek olyan intézkedéseket, ame­lyek lépésről-lépésre csök­kentenék a fegyverkezési hajszát, elősegítenék a nemzetközi feszültség eny­hülését. Mindkét fél kijelenti, hogy továbbra is mindent megtesz az államok fegy­veres erői létszámának és katonai költségvetésének csökkentésére, a bombázó légierők megsemmisítésére, a nukleáris fegyverek to­vábbi elterjedésének meg­akadályozására, a váratlan támadások megelőzését szolgáló intézkedések meg­hozatalára és a földalatti atomkisérletek eltiltására tett szovjet javaslatok el­fogadásáért. A felek megerősítik, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, valamint a többi szocialis­ta ország álláspontja sze­rint részben vagy egész­ben ki kell vonni és saját nemzeti határaik mögé kell visszavonni a külföldi ke­rületeken állomásozó csa­patokat. Erre vonatkozó­lag a szocialista országok számos alkalommal ter­jesztettek elő megfelelő javaslatokat. A szovjet csapatok a Varsói Szerződésből eredő szövetségi kötelezettségek alapján tartózkodnak ide­iglenesen a Magyar Nép- köztársaság területén. A szovjet csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodá­sát nem belső okok, ha­nem a jelenlegi nemzet­közi helyzet teszi szüksé­gessé. A Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság, a Varsói Szerződés többi szocialista tagországával együtt újból megerősíti azokat a javaslatait, hogy valamennyi külföldi csa­patot vonjanak vissza más országok területéről nem­zeti határaik mögé. A felek állást foglalnak a csapatoknak az idegen területekről való teljes, vagy részleges kivonása mellett, beleértve Magyar- országot is, ha azok a NATO-tagállamok, ame­lyeknek csapatai idegen területen állomásoznak, megfelelő kötelezettségeket vállalnak és egészen vagy részben visszavonják csa­pataikat nemzeti határaik mögé. Mindkét fél szükséges­nek tartja hangsúlyozni annak nagy jelentőségét, hogy létrejött a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomfegyver-kísér­letek megtiltásáról szóló szerződés, továbbá annak, hogy létrejött a Szovjet­uniónak és az Egyesült Ál­lamoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete által megerősített megállapodása, amely szerint nem juttat­nak a világűrbe nukleáris fegyvereket. A magyar fél rendkívül jelentősnek tartja N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének a világ állam- és kormányfőihez 1963 december 31-én inté­zett üzenetét a határ- és területi viták békés rende­zéséről. A felek kijelentik: el kell érni, hogy az atom­energiát már a mai nem­zedék életében csak békés célokra használják fel. Eh­hez jó kezdetül szolgálna atomfegyvermentes öveze­tek létesítése. Közép- és Észak-Euró- pában, a Balkán és a Föld­közi Tenger térségében, Afrikában és a világ más részein, valamint az atom- és hidrogénfegyverek to­vábbi elterjedésének meg­akadályozása. Ennek fő akadálya a NATO sokolda­lú atomhaderejének létre­hozása, mert ez megnyitja az atomfegyverhez vezető utat a nyugatnémet revan- sisták előtt. A felek támogatják a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának azt ajánlatát, hogy a két né­met állam — a Német De­mokratikus Köztársaság társaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság — vál­laljon kötelezettséget, hogy nem gyárt, nem használ fel, nem szerez be és nem helyez el területén atom­fegyvert, és a Lengyel Népköztársaságnak azt a javaslatát, hogy írjalak alá megállapodást a Közép- Európában elhelyezett atomfegyverkészletek to­vábbi növelésének eltiltá­saroL A Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió mint korábban, most is úgy véli, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tag­államai közötti megnemtá­madási szerződés megköté­se jelentősen csökkentené az új háború veszélyét, hozzájárulna a világon uralkodó feszültség további enyhüléséhez és a bizalom megteremtéséhez az állam­közi kapcsolatokban­Jelenleg a legfontosabb a nemzetközi feszültség leg­veszélyesebb gócainak meg­szüntetése. Sürgető kérdés ezzel kapcsolatban a máso­dik világháború maradvá­nyainak felszámolása és a német békeszerződés meg­kötése mindkét szuverén német állammal: a Német Demokratikus Köztársaság­gal és a Német Szövetségi Köztársasággal. így lehet megbízható módon pontot tenni a második világhá­ború végére és megfékezni a Nyugat-Németországban újjáéledő militarizm»st« hogy Európa népei bizton­ságban érezhessék magu­kat­A Német Demobratffcns Köztársaság területén fek- Nyugat-Berlm a szerző­dés megkötésével váljék demilitarizált szabad vá­rossá. A felek kijelentik, bogy teljes eltökéltséggel állnak a szocializmus építésének útjára lépett bős kubai nép oldalán és teljes mér­tékben támogatják a Ku­bai Köztársaság kormá­nyának öt ismert pontját, amelyek a helyzet norma­lizálásának alapját képezik a Karib Tenger térségé­ben. Mindkét félnek eltö­kélt szándéka, hogy a töb­bi szocialista állammal, valamennyi békeszerető erővel együtt segítséget és támogatást nyújt a kubai népnek a szabadságáért é6 nemzeti függetlensége meg­szilárdításáért vívott igaz­ságos harcához. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége most és a jövőben is mesz- szemenő segítséget nyújt a szabadságukért és füg­getlenségükért harcoló né­peknek. A felek kifejezik szoli­daritásukat Dél-Vietnam népével és mélységesen el­itélik az amerikai imperi­alistáknak a szabadságáért és nemzeti függetlenségé­ért küdző dél-vietnami lakosság ellen folytatott háborúját. Felháborodással állapítják meg, hogy az Egyesült Államok agresszív köreinek cselekedetei as­zal a veszéllyel járnak, hogy a föld e térségében tovább terjed a háború. A felek támogatják Viet­nam népének azt a köve­telését, hogy vessenek vé­get a külföldi imperialista beavatkozásnak Dél-Viet- nam belügyeibe, űzzék ki a betolakodókat és ezzel Dél-Vietnam lakossága kapjon lehetőséget betű- gyeinek önálló intézésére. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió el­itén az imperialista hatal­maknak azt a politikáját, amely akadályozza a gyű­löletes gyarmati rendszer teljes felszámolását Afrik» földjén. A felek nagyje­lentőségűnek tarják aas af­rikai államok külügymi­nisztereinek lagoszl kezletén elfogadott (folytatása a 3. ok!ni—J

Next

/
Thumbnails
Contents