Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-09 / 49. szám

1964. április 9. csütörtök NÖGRÁD 5 Egészséges állatállományt A megyei íőállatorvos nyilatkozata Nagyüzemeink a tartási, takarmányozási, az egész­ségügyi viszonyok és az ál­lomány minőségének to­vábbi javításával növeljék a hozamokat és csökkent­sék az elhullási vesztessé­geket.” v Rövid, de sokatmondó része ez, a Központi Bi­zottság februári mezőgaz­dasági határozatának. Kü­lönösen fontos figyelem­be venni a mi megyénk­megtartani. Ennek * több oka van. Sok helyen nincs még lehetőség a beteg és egészséges állatok elkülö­nítésére, külön legeltetésé­re, itatására. Az is előfor­dul, hogy a tbc-s gondo­zó fertőzi meg az egész­séges állományt. Egyes felelőtlen termelőszövetke­zeti vezetők pedig az állat­orvos tanácsa, vizsgálata nélkül vásárolnák állatot, s a legtöbbször az ilyen ben, ahol mind több sze- beteg állattal fertőzik meg repet tölt be s nagy lehe- a többit. tőségek előtt áll az állat- tenyésztés. \ Az állategészségügyi eredményeinkről, tenniva­lóiról beszélgetünk dr. Kö- röskényi Gyula megyei fő­állatorvossal. j — Hogyan értékeli a megye állategészségü­gyi munkájának helyze­tét, eddigi eredményeit? — Lényegesen jobb a helyzet, mint néhány év­vel ezelőtt Nagy fejlődést értünk el a fertőzéses ál­latbetegségek leküzdésében, megelőzésében. Csák a két legjelentősebb fertőző be­tegséget említem. Két év­vel ezelőtt még 69 udvar­ban 316 sertés hullott el sertéspestisben, valamint 41 udvarban 330 szárnyas- baromfi baromfipestisben. Egy évvel később 1963-ban már lényeges a javulás. Sertésből 59, baromfiból 76 darab hullott el. De mind a 22 féle bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségnél csök­kent az elhullás. Mindez a megelőző védekezésnek köszönhető. —- Jelenleg melyik be­tegség okoz gondot? — Legnagyobb gondunk évről-évre a fertőző ál­latbetegségek megelőzése, elhárítása. Minden évben előtérbe kerül valamelyik. Jelenleg a mételykor van napirenden. Azt vizsgáljuk, hogy a megye szarvas- marha- és juhállománya mennyire fertőzött ezzel a betegséggel. Ahol az állat- létszám öt százalékánál több állat fertőzött, az egész állományt kezelés­ben részesítjük. — M| az oka annak, hogy szinte egyik pillanatról a másikra felüti a fejét egy-egy fertőző állatbetegség? — Röviden: a gondatlan- sag, hanyagság, tisztátlan- ság. Például az egyik köz­ségben sertéspestis megbe­tegedés történt. Azonnal „körülhatároltuk”, a kör­nyezetben lé^ő' sertések ol­tást kaptak .S mint ilyen­kor szokás, az okokat ke­restük; miért történhetett? Kiderült, hogy a betegség­gel fertőzött vaddisznó hú­sának megmosására hasz­nált vízből készítettek a házi jószágnak moslékot. Sajnos nem hiszik el, hogy a legapróbb gondatlanság is súlyos bajt okozhat. — Milyen eredménnyel halad a gümőkór-men- tes szarasmarha-állo- mányok kialakítása? — A múlt évben 34 ter- melőszövetekezetben fog­lalkoztunk gümőkórmente- sítéssel. Sikerült is 24 he­lyen betegségmentes állo­mányt kialakítani. Az a nagyobb gondunk, hogy nem mindenütt sikerült — Az idén újabb tíz he­lyen alakítunk ki gümő- kórmentes tehenészéteket. De szigorú intézkedéseket is hoztunk a kialakított fertőzésmentes állományok megtartása érdekében. Nem ártana valamiféle anyagi felelősségrevonást is alkalmazni a vétők ellen. — Terveink szerint tíz év alatt az egész megyé­ben kialakítható a fertő­zésmentes szarvasmarha állomány. Hosszú időnek tűnik, de még az is kevés lehet, ha az állatgondozók nem nyújtanak segédkezet. — Egy-egy fertőző be­tegség jelentkezése ese­tén tömeges állathullás fordul elő. Ilyenkor a a termelőszövetkezetek az állatorvost hibáztat­ják. Mi a\ véleménye erről? — A felelősség elhárí­tása megszokott dolog és ez a legkényelmesebb. Előfordulnak jelentős ká­rokkal járó esetek, de a nagyobb felelősség mégsem az állatorvosé. Ezt a gya­korlat bizonyítja. Ugyanis a termelőszövetkezetekben bekövetkező állatelhullá­sok 10 százaléka a mi hi­bánkból, de 90 százaléka a termelőszövetkezet hibá­jából következik be. Ezt több tényőző igazolja. Sok helyen szakképzetlenek az állatgondozók, szakszerűt­len a tenyésztői munka; sok :még a korszerűtlen is­tálló, ól. Jónéhány terme- lőszövetkeztben a télen súlyos betegek lettek a jószágok. Nincs minden rendben a takarmányozás körül sem, sok helyen szak­szerűtlen a takarmánytá­pok adagolása is. Ezek mind-mind az állatállo­mány „vámszedői”. Nagyon megdöbbentő és elgondol­koztató statisztikát lehet­ne készíteni a közvetlen ellés utáni, illetve, növen­dék korban lévő állatok el­hullásának okairól.: — Az állatorvosdk hiva­tásbeli kötelességüknek te­kintik a feltétlen segítség- nyújtást, de már arra is van példa, hogy az állat­orvos, állattenyésztői fela­datot is vállalt a terme­lőszövetkezetben. Jelenleg folynak a jelentkezések, hogy ki akar szerződést kötni ilyen tevékenységre. Ilyenformán még jobban érvényt tudnak szerezni célkitűzéseinknek — fejez­te be nyilatkozatát Kö- röskényi Gyula dokor. P. A. Megvizsgálták a panaszok, kérelmek ügyintézését a balassagyarmati járásban A' dolgozók panaszainak, hoz, művelődésügyi és tekkel találkoztak Cserhát­bejelentéseinek elintézésé- pénzügyi osztályához. halápon, Terényben, Csi­ről, orvoslásáról tárgyalt A gondos ügyintézésre táron, Hugyagon és Ma- legutóbb a Balassagyarma- jellemző, hogy a titkárság gyamándorban. Ezzel ti Járási Tanács Végrehaj- minden esetben kikéri a szemben az ilyen esetek- tó Bizottsága. Felülvizsgál- szakigazgatási szervek vé- ben példásan intézkedik a ták, hogy 1963. január 1- leményét, s a bejelentések községi tanács Cserhátsu- től 1964. február 29-ig elintézéséről írásban érte- rányban, Honton és Nóg- hány panasz, egyéni és sitik -a tanácstagot és a be- rádmarcalon. közérdekű bejelentés érke- jelentő választót, aett a dolgozók részéről. , Ezenkívül vizsgálták azt is, hogy a járási és községi tanácstagi beszámolókon Határidőn belül Különös gondossággal vizsgálták a panaszok ügy­intézését. Ezzel kapcsolat­ban lényegesebb kifogásol­ni Valót nem találtak. Késlekedés A dolgozók panaszainak, eddig hány egyéni, illetve ,A .községi tanácsok vég­közérdekű bejelentés hang- rehaJ'to bizottságaihoz er- ej kezett panaszok, bejelenté­sek intézését vizsgálva Csupán a járási tanács megállapították, hogy ezek szakigazgatási szerveihez, többsége a törvényes na- a különféle osztályokhoz táridőn belül nyer elinté- bejelentéseinek intézése so- 1028 kérelem, 56 panasz és zést. Azonban szinte vala- kát javult a balassagyar- 37 közérdekű , bejelentés mennyi községben előtör- mati járásban. Azonban érkezett. Ugyancsak ezalatt dúl, hogy a beadványok szükséges, hogy minden az idő alatt 102 közérdekű kis részét csak a törvényes esetben tartsák be az ügy­es 80 egyéni bejelentés határidőn túl intézik el. intézés törvényes határide- volt a járási tanácstagi fo- Cserháthalápon, Szügyön, jét, valamint a rendelkezés gadóórákon. Megállapítást Magyamándorban és Ipoly- szerinti ügyintézési forma­nyert, hogy a szakigazga- vécén előfordult az is, hogy Ságokat. Nem fordulhatnak tási szervek többségükben a kérelmezőt nem értesi- elő olyan esetek, mint pél- betartották a törvényes ha- tették ü%ye elintézéséről. A dául Csesztvén, ahol nagy ., , , . késedelmes intézkedések késésekkel tárgyalja meg taridot es harminc napon gyakran abból adódtak. a tanácsülés a beadványo- belül elintézték gyakran abból adódtak, a a beérke- hogy egyes kérelmeket már kát és az elintézésről egy- zett panaszokat, bejelentő- a tanácsülés elé is késve általán nem értesíti a vá- seket és kérelmeket. terjesztették. Ilyen ese- lasztókat. Bejelentés és válaszi vizsgálat megállapító! :a. hog-y ennél az osztály­nál lényegesen javult az ügyintézés. Hasonlóan sok kérelem érkezett még a járási tanács titkárságá­Az újítási kedv és a bürokrácia Bányagépgyári tapasztalatok Nyugtalan emberek akad- I960 nyarán benyújtotta a nak szépszámmal a Zagy- tengelykapcsoló módosítása vapálfalvi Bányagépgyár- című újítási javaslatát. Ez ban is. Olyanok, akik min­dig olyasmin törik a fejü­ket, amivel könnyebbé, egyszerűbbé tehetik a mun­kát, időt, anyagot takarít­hatnak meg. Az elmúlt évben példá­ul 102 újítási javaslatot nyújtottak be. Ebből 48 bizonyult megvalósításra alkalmasnak. Az újítások­ból eredő évi megtakarítás 1 millió 362 ezer forint volt. Nagy Jenő az újítási megbízott maga is aktív újító. Eddig négy javaslata valósult meg, ami négy­százhuszonhárom és fél­ezer forintot eredményezett a népgazdaságnak. Jó az, ha olyan ember foglalko­zik az újításokkal aki maga is keresi az újat. Sietteti is a‘ javaslatok megvalósí­tását, erről tanúskodik a napló. Az idén eddig már 21 javaslatot nyújtottak be közülük, hét nem lett al­kalmas, kilenc javaslatot elfogadtak, a többi szakvé­leményezésre vár, de az ügyintézésnél nincs elma­radás­Antal Józsefnek, az üze­mi MEO vezetőjének két újítási javaslata volt a hulladékanyagok hasznosí­tására. A két újítás éven­te több mint hétszázezer forint megtakarítást ered­ményezett­Ne higyje azonban senki, hogy a bá­nyagépgyári újítóknak nincsenek gondjaik. Julasi Aladár gépésztechnikusnak bizony bőven akad. Már egy olyan öntöttvas rész elhagyását eredményezi ami egyszerűbbé teszi a gyártást, könnyíti a szere­lést. Lassan négy év telik el, mire az első prototípus megvalósul. Először az volt a baj, hogy ilyent nem ismer a magyar szabvány. Azután a szabványügyi hivatal szabványosította. Igenám, de a gyártás csak a kiadott tervek szerint történhet. Egy év kellett hozzá, mire egyetlen ilyen módosított darabra megérkezett az engedély, pedig évente csak a Zag> vapálfalvi Bá­nyagépgyárban a függesz­tett bányaszállító szalagok­hoz 120 darab tengelykap­csoló kell és ezen kívül ké­szülnek még egyedi gyárt­mányok is. Anyag és mun­kabér takarékosságot je­lent ez, mégis ilyen sokáig tart a megvalósulása. Az újítók lelkesedésén nagyon sok múlik. Olyan rejtett tartalékot hasznosí­tanak, amiről egyetlen üzemben sem mondhatnak le. Nem szabad, hogy a bürokrácia kedvüket szeg­je. — B. J. PIHENŐBEN flf/em akármilyen em- bér Uhrin Józsi bá­Falusi arcképek: Az ellető kanász esi, az őrlialmi Hazafias Népfront Termelőszövetke­zet sertéstenyésztője, öt­venkilenc éves és ebből . negyvenhét évet a sertések 4 tapasztalt serteste­mellett töltött. Ö volt a ^ftőrol számtalan le- Majláth-grófok és később gendu .sza,U szájról szájra a Buttler-bárók legtehetsé­gesebb ellető kanásza és bi­zony több évtizedes gya­korlata nélkül a termelő- szövetkezet sertéstenyész­tése ,sem érte volna el a mai magas színvonalat. esi mégis kedvetlénnek lát­szik. — Tán nincs valami baj? Az — kérdezem. — Baj nincs, de gond a tsz-tagok körében, egyik ilyen arról szól, hogy egy alkalommal kieresztet- van. ték a hatvan koca kisma- — Mégpedig? lacát, a kocákat meg elhaj- — Házasodik tották. Uhrin Józsi bácsi Pisti. a Szilvás pedig szépen sorba vissza­- Az ellések ideje alatt “ malacokat a ma­alig aludt másfél órát — tájékoztat Bállá István tsz­guk rekeszébe, pedig úgy hasonlítottak azok egymás­elnök,'miközben a kutricák r.a: rnir'-\ a tojás a tojásra. Józsi bácsi avatott szemet sorát járjuk, ahol parányi, fehér malacok örülnek az életnek. Józsi bácsi _ botjára tá­maszkodva vezet bennün­ket és sorra néven nevezi a'kocákat. Pedig a szövet­kezetnek hatvan kocája dalmában, azonban nem lehet megté­veszteni. A malacok szépen fej­lődnek, az elhullás jófor­mán ismeretlen az ö biro- minden menne a maga rendién. Józsi bá- x — Nem hagy itt minket a Pisti — erősködik a tsz- elnök. — El sem enged­nénk. Ügy látszik, ez megnyug­tatja Uhrin Józsi bácsit. Már indulásra lóbázza ka- nász-botját, de azután még­is megtorpan. — Csakhogy aki meghá­zasodik, azt már odahaza is agitálják — mondja. — Magának is megbo­csátja a felesége a három műszakos munkát — vetem ellene. — Az előbb mesél­Merthogy nem helyben, (e épp, hogy elléskor a ma- Hugyagra házaso- jorba hozta a főtt ételt. — Hát igen — hümmóg Szilvás István, a tsz-fia- Józsi bácsi —, de arca még talok egyike, huszonkét mindig beszédesen komor, esztendős és Józsi bácsi f> iküdni mernék, hogy sok szeretettel, jóindulattal IX kétségbe vonja a őt neveli már évek óta mai fiatalasszonyok áldo- utódjául. A fiú szereti is a zatkészségét. szövetkezetei, a ' sertéste- Így azután csak várja- nyésztésben a jövedelme is várja azt a sorsdöntő eskü­igen szép és most „Hugyag- vöt. Gondban és kétségek ra házasodik”. között... Lakos György Es ez miért baj? hanem dik. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents