Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-09 / 49. szám
1964. áprűíí 9. csütörtök SŐGSÁD ? Villany-zarándokok! Fizetési felhívást kap az ..áram fogyasztó” a következő szigorú szöveggel: „Áramszámláink a fennálló rendeletek értelmében a bemutatáskor esedékesek. Miuitán a számla bemutatása eredménytelen maradt, ezúton közöljük, hogy az esedékes számla végösszege..satöbbi, satöbbi- A felszólítás ezután közli, hogy ha a számlát elmulasztja kifizetni, kikapcsolják az áramot, ráadásul a végzetes utasítással kiküldött szerelővel kapcsolatos költségeket is viselnie kell. Ne legyünk kicsinyesek. Ne kapaszkodjunk bele az olyan kifejezésekbe, miszerint „a számla bemutatása eredménytelen maradt” — mert kézenfekvő; ha nem volt, kinek bemutatni a számlát a „bemutatás” sem történhetett meg Márpedig abban az időpontban, mikor a pénzbeszedő jön általában nincs odahaza senki. De, a szigorú felszólítás nyomában kelt bűntudat- szégyenérzet utolsó nyoma.1 is szertefoszlottak. mikor az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemvezetőségén (Rákóczi út 224. sz.) megtudtam: hasonló felszólítást talál a leveles ládában havonta több, mint ezer salgótarjáni lakos. Havonta több, mint ezer embernek kell a város legkülönbözőbb sarkaiból idevándorolnia, hogy az ..eredménytelenül bemutatott” számla összegét kiegyenlítse. Sejtem, hogy a hivatal- vezető okvetetlenkedőnek tartott, mikor megkérdeztem: mi lenne, ha felszólítás helyett, vagy azzal együtt, egy csekket hagynának a munkahelyén tartózkodó előfizető lakásán. Mindenesetre, közölte velem, hogy ezen még nem gondolkodott, de szerinte a módszer rengeteg túlmunkát követelne a hivataltól. Helyes. Lehet, hogy az en javaslatom, már első hallásra is rengeteg túlmunkát sejtet. Lehet. De nem biztos. Azonkívül nem vagyok kényes: nem ragaszkodom hozzá, hogy az én javaslatomat fogadják el. Fogadják el másét, vagy esetleg találjanak ki a hivatalban jobbat. Hogy annak az ezer-ezerötszáz embernek ne kelljen havonta elgyalogolnia a Rákóczi-út 224-be. Mert ez is túlmunka. S hogy a zarándokok fogadására a hivatuln-’1' ne kelljen egy dolgozót alkalmaznia. S hogy a havonta több mint ezer előfizetőből körülbelül harminchoz ne kelljen minden alka- > lommal elküldeni a szerelőt, kikapcsolni az áramot — aztán feltehetően újra kiküldeni, mert az előfizető természetesen kéri a visszakapcsolást. A minap egy tudósítást olvastam a Nógrádban- az ÉMÁSZ idei feladatairól- Találkoztam benne a kifejezéssel: „A fogyasztók érdekében. •.” Nos, talán ez is valami: Érdemes lenne gondolkodni egy újabb módszerei), ha már a régi ennyi bosszúságot, túlmunkát, több költséget okoz nem egy, nem öt, vagy tíz, hanem havonta ezer-ezerötszáz jobb sorsra érdemes salgólarjani áramszolgáltatónak. Cs. G. A szövetkezetek támasza Fogynak a „*sáfc-ügvefe” — Akik ismerik ' a jogszabályokat — Hanyagság és nem tudom .. bzed ütött 78 éves öregember vagyok. -Nem tudok már dolgozni kérem, még mozogni sem. S most a termelőszövetkezet vezetősége munkára akar kötelezni...” így szól egy levél a sok közül, amelyek ide érkeznek a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodájához. — Sok a panasz? — kérdezem Márton Lajost, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottját. Érdekes választ ad. — Lényegesen kevesebb mint néhány évvel ezelőtt. Sokan személyesen keresnek fel bennünket, mások levélben írják meg bajukat. Perügyleteket, egyeztető bizottsági eljárásokat intézünk. Évente 500-800 különféle eset, fordul elő. Márton elvtárs a?t állítja, hogy csökken a panaszéit száma. Dr. Tóth György, az iroda jogügyi főelőadója megjegyzi. — Kérem, a fejlődésnek együtt kell járnia az észszer őséggel. Perel a vállalat Bár sokat fejlődött a termelőszövetkezet , ügyintézése mégis gyakori eset, hogy a termelőszövetkezettel kapcsolatban álló vállalatok nyerészkedni akarnak, s így vagy úgy megpróbálják megrövidíteni a szövetkezetei. ; — Az ilyen eset egyre kevesebb. Néhány évvel ezelőtt még sok jogtalan pereskedés folyt a termeltető vállalatok és a szövetkezetek között. Hatnyolc éve még sok volt például a „zsák-ügy” — magyarázza Márton elvtárs. — Az egyik lermeJöszövetkezettö] 42 ezer forint zsákhasználati díjat perelt a kölcsönző vállalat. A végén kiderült, hogy lényegesen kevesebb a jogos követelés. Márton Lajos és Tóth György egymást kiegészítve idézgetik a korábbi évek emlékeit. Ez az iroda 1965-ben jött létre s nemsokára a termelőszövetkezetekkel szembenálló vállalatok is észrevették, hogy a szövetkezeteket védi valaki. lalkoznak nagyon alaposan és lekiismeretesen a termelőszövetkezeti tagság jogvédelmével is. Ki áll a tsz-tag mögött? Ezek szerint tehát a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodája a termelőszövetkezetek es termelőszövetkezeti tagok érdekvédelmi szerve. Igen ám, de mi történik akkor, ha a termelőszövetkezet vezetősége és a szövetkezet tagjai között történik nézeteltérés? — Többször előfordult már, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői munkára kötelezték a pártoló tagokat is. Természetes, hogy azok nem hajtották végre az „utasítást’. Egyik ilyen termelőszövetkezetben : 14 ezer forint kárté rítest követelt a vezetőség a pártoló tagoktól, mivel a rájuk kirótt munka' napszámosokkal végeztéitek el A követelés jogta lan volt. Nemcsak ilven. hanem sok más, a jogi ismeretek hiányáról árulkodó szabálytalanságok fordulnak még elő. Háztáji terüleP jogtalan elvonása, a betegség idejére járó munkaegység jóváírásának elmu lasztása stb. Mindez miért? A válasz egyszerű. — Nagyobbrészt nem ismerik, vagy nem az érvényben lévő jogszabály szerint cselekszenek a termelőszövetkezeti vezetők. Sokszor azonban hanyagságból fordulnak elő szabálytalanságok — mondja Márton elvtárs. Gyenge tsz és szabálytalanság Ezer! a helyzeten pedig változtatni kell. Igaz, hogy jogi ismeretterjesztés is folyik a termelőszövetkezetekben. de ez már kevés az igényekhez. A jelenlegi átmeneti helyzetben az ügyvédi munkaközösségek is a termelőszövetkezet segítségére siettek. A legtöbb esetben kiválóan képviselik a szövetkezeti érdekeket. De rövidesen ez is kevés lesz, mert nemsokára jogasz alkalmazására is szükség lesz a nagyobb trmelőszö- vetkezetefcbem. Lassan-las- san a jogtanácsosi munkakor is bevonul a termelőszövetkezeti vezetésbe. Befejezésként „érdekességként” még megemlítik, hogy a legtöbb panaszos ügy a gyenge termelőszövetkezetekben fordul elő. Pádar András 8 flap alatt elvetik az árpát* a borsót, a mákot és a cukorrépát A Kisterenyei Gépállomás versenyfelhívása A kései tavasz most szervezettebb, gyorsabb munkát kíván a termelőszövetkeze/ tagoktól, a gépállomási traktorosoktól. Az őszről elmaradt három ezer holdnyi szárítatlan területtel együtt meghaladja a 21 ezer holdat a szántásra váró terület. Többezer holdon kell elvetni ezekben a napokban- a tavaszi árpát, a zabot, a cukorrépát, a burgonyát és a kukoricát. A Kisterenyei Gépállomás dolgozói a munkák meggyorsítása érdekében versenyre hívták Nógrád megye valamennyi gépállomásának dolgozóit. A gépállomás vezetői, és dolgozói vállalják, hogy a tavaszi árpát, a borsót, a mákot és a cukorrépa vetését a kezdéstől számított nyolc nap alatt elvégzik valamennyi körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetben. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésén hozott határozatoknak^ megfelelően április 20-ig befejezik a burgonya ültetést, a kukoricát pedig május 1-ig földbe teszik. A tavaszi munkák szervezett, gyors elvégzésére mozgósítják a termelőszövetkezetek tagságát, a szövetkezeti traktorosokat. ; növénytermesztési brigád vezetőket is. Előzzük meg a balesetellet Szigorúan az előírások szerint! 1968-ban a termeloszö- tént. Ebből tíz halálos ki- vebkezetekben és gépállo- menetelő. Ég csak azért, mert nem tartották be a másokon 1094 baleset törmunka védelmi előírásokat, figyelmetlenek voltak.: megfeledkeztek arról, hogy a gép, ha nem az előírásnak megfelelően kezelik, kárt okozhat az emberben. Kit tefhei a felelőség azért, ami megtörtént, hogy a traktoros magas dombról jól megpakolva megengedhetetlen sebességgel vezeti vontatóját és a part közepén hirtelen fékek és a pótkocsi halálra zúzza? Igaz, előfordultak műszaki hibákból eredő súlyos balesetek is, de jobb -arbantartással valameny- nyit megelőzhették volna. Most amikor az 1964 évi mezőgazdasági munkát . ..... . . megkezdjük, az elmúlt évi A .Salgólarjani Acélárugyár szegcsomagolojaban dől- b , , . i(SC,.„T,-lr gozik Somogyi Lászlóné, a KISZ munkabrigád tagja, példák Mint betanított munkás 8 óra alatt 4500 összevarrt : papírdobozt ad át szeget csomagoló társainak. )\ / g. F '-Különleges .Község Tavaly évközben Dejtá- ron már attól kellett tartani, hogy az évről évre hanyatló szövetkezet a fegyelmezetlenség, a.- vezetőség erélytelensége és a járási szervek felszínes irányítása és ellenőrzése miatt mérleghiánnyal zárja az évet. Sók-sok tényező játszott közre ebben s bizony a tagság sem kereste a helyesebb megoldást, célravezetőbb utat. A közgyűlések nyílt, demokratikus légkörét a suttogás, szövetkezeten kívüli véleménynyilvánítás váltotta fel. A Dejtáron tapasztalt fogyatékosságoknak tavaly a Nógrádi Népújságban is hangot adtunk, de azt is megállapítottuk, hogy a járási szervek hathatósabb segítségével, a vezetők és a tagság összefogásával visszaszerezheti régi, ió hírét a szövetkezet. 1. A tél folyamán jótékony erjedés indult meg a községben. A járási szervek már korábban tanújelét adták segítőkészségüknek: betöltötték a tanácselnöki tisztséget, a pártszervezet élére függetlenített titkár került <^> a termelőszövetkezet is „megkapta" végre a várva-várt mezőgazdászt. Két mérföldkövet jelentő közgyűlés is lezajlott a közelmúltban : a zársaámadó közgyűlés, amelyen Tóth László tsz-elnök számolt be bátor őszinteséggel a múlt év mulasztásairól, nehézségeiről és a tervtárgyaló közgyűlés, amelyen felfrissítették a vezetősége) és megszabták a szövetkezet további útját. A két közgyűlés két fontos tanulsággal is szolgál s mindkettő jellegzetes megyei problémára, illetve lehetőségre hívja fel a figyelmet. »* «■» • A zárszámadó közgyűlés beszámolója részletesen elemzi azokat az okokat, amelyek gazdasági nehézségeket idéztek elő. A tervezett jövedelmek csökkenése és kiesése e szerint sok esetben azért következett be, mert a már megtermelt terményt és árut hagyták veszendőbe menni. Már a tavasszal kezdődött, amikor a burgonyaprizmák kibontásakor azt kellett megállapítanunk, hogy csaknem háromszázezer forint értékű .vetőburgonya tönkrement, nagyrészt 1 a szakszerűtlen tárolás miatt. A szövetkezet egyik fő jövedelmi ága: a hagyományos kertészkedés. Tavaly gazdag termést takaríthattak volna be a zöldségfélékből, mert a termés igen jó volt, mégis^paradicsomból a tervezett meny- nyiség 80, zöldpaprikából 58, sárgadinnyéből 38, görögdinnyéből 76, uborkából 62 és fejeskáposztából a tervezett mennyiség 37 százalékát takarították be. Ha a termelési és értékesítési nehézségeket leszámítjuk (hiszen a zöldpaprika és a káposzta egy jelentős hányadát nem Vette át a MÉK!), akkor is jóval meghaladja a százezer forintot a tagság hibájából keletkezett veszteség. Hiszen már az százezer forintos kiesést idézett elő, hogy az uborkát nem szedték le idejében. Az Ilyen oktalan veszteségek munkaegységenként 6—8 forinttal megnövelhették volna a jövedelmet. Furcsa, -de nem sajátos dejtari eset. hogy fáradságos munkával megtermelik az értéket és szervezetlenségből veszni hagyják. Azért helyes, ha a jövedelemelosztási módszert és a prémium feltételeket úgy állapítják meg, hogy az a termés gondozásán kívül a betakarítás körültekintő elvégzésére is ösztönözzön. Amíg a zárszámadás egy általánost fogyatékosságra, addig a terftárgyaló közgyűlés egy megszívlelendő lehetőségre hívja fel a megye tsz-tagjainak figyelmét. A főleg homokon gazdálkodó dejtáriak ugyanis, amint .erről a tervük is tanúskodik, megtalálták a jövedelmezőség kulcsát. Rájöttek végre, hogy mostoha viszonyaik között nem várhatnak nagyobb fejlődést, ha nem változtatják meg minél előbb a vetés szerkezetét. A kedvező viszonyok főzött szép jövedelmet adó növények ugyanis a dejtári homokon csak kínlódnak. A krumpli, három-négy zöldségféle az, ami eddig is a növénytermesztésből származó jövedelem javat adta. Viszont még ennél is nsg: óbb jövedelemre számúnál - nának szamócából es fekete ribizliből. Nagy előrelátással rí.#, tavaly megkezdték a tele pitést és az idei telepítő . sei 60 holdra növelik a szamóca (földieper) és 3» holdra a fekete ribizli területét. A „bogyósok” ugyan az idén még nem hoznak tér mést, viszont néhány even belül észrevehetően növel ni fogják a szövetkezeti tagok jövedelmét. S okos szervezéssel máris arra törekszenek, hogy a kellő időben elegendő hozzáértő munkáskéz álljon a kertészeti brigádvezető rendelkezésére. 4. A „különleges község” szövetkezetének tagjai az idén vezetőik irányításával be akarják bizonyítani, hogy nem felelőtlenek önmagukkal és értékes vagyonukkal, a szövetkezettel szemben. A bizonyítás nem lesz könnyű és az idén még nem is ígér kimagasló jövedelmet. De szorgalmas munkával néhány éven belül helyrehozható, amit három éven at elhibáztak. L Qc.
