Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-08 / 48. szám

1984. április 8. szerda WOGRÄB 5 A műszaki fejlesztés a tanácsi iparban Nehéz kezdet — Előnyös fejlődés — Szakember hiány Elvették a pénzt — Öntevékenyebben Lehetőségek és a valóság Nem mindegy, hogy egy- egy gyártmány előállítása milyen időt vesz igénybe, milyen költséggel készül, tetszik-e a vásárlónak, mennyiben elégíti ki a jelentkező igényeket. Ezeknek a feladatoknak jó elvégzése csak úgy le­hetséges, ha állandóan" és céltudatosan fejlődik a termelés műszáki színvo­nala. Ezért érthető, hogy a tanácsi helyiipari válla­latoknak az idén az egyik legfontosabb tennivalója a műszaki fejlesztés. Erről beszélgettünk Gombár Já­nossal, a megyei tanács ipari osztályának vezető­jével. / — Milyen mérték­ben fejlődött a he­lyiipari vállalatok műszaki színvonala az elmúlt évben? óvatosság, a tartalékok tttkolása, az alacsony szín­vonalú munkaszervezés, ragaszkodás a régi, meg­szokott gyártási módok­hoz. az új technológiák körülményes bevezetése. — Az idén meny- nyit költenek a ter­Hol, mire kell összpontosítani a fi­gyelmet a műszaki melőberendezések korszerűsítésére, a technikai színvonal növelésére? — A tanácsi vállalatok­nál nem lehet olyan köve­telményeket támasztani a műszaki kultúráltságot il­letően. mint a régi nagy múlttal és tapasztalatok­kal rendelkező miniszté­riumi vállalatoknál. Éspe­dig azért, mert nehéz kö­rülmények között alakul­tak. nem volt törzsgárdá­juk, kellőszámú szakem­berük, fejlesztésük üteme és módszere is eltér a nagy vállalatokétól. Gép­parkjuk jórészét könyvjó­váírással szerezték, telep­helyeik régiek magániparo­sok munkahelyeiből tevőd­nek össze. A műszaki fej­lesztés központi keretből évenként elérte a 200—500 ezer forintot. De a felújí­tásra szánt összeg egyré- széből is kisgépeket vásá­roltak. Alapvető változás az 1961-ben megjelent kor­mányhatározat után kö­vetkezett be, amely rész­letesen meghatározta a műszaki fejlesztés tenni­valóit. Ennek végrehajtá­sa során vállalatainknál felmérték a kapacitásokat, kidolgozták a gyártásra kerülő termékek dokumen­tációját, felülvizsgálták, majd az élethez igazították a normákat, növelték a teljesítménybérben foglal­koztatottak számát. Ezál­tal szervezettebbé vált egy-egy termék előállítása, csökkentek a munkaszer­vezési hiányosságok, meg­teremtődtek a technológiai fegyelem betartásának alapjai. Ennek a munkáinak ha­tékonyságát azonban jelen­leg is több objektív és szubjektív tényező befolyá­solja. A kevésbé modern gépparkon kivül, kevés magasfokú műszaki mű­veltséggel bíró szakember van a vállalatoknál. Emiatt sok esetben nem tervezik a gyártást, ha­nem a kialakult termelési metódust írják elő köve­telményként Ez történt a Szécsényi Vegyesipari Válallatnál a redőnygyár­tás beindulásánál, a Nóg- rád megyei Vasipari és Javító Vállalatnál az egyik nagysorozatú termék elő­állításánál. Lassítja a mű­szaki fejlesztést a felszer- számozás nehézsége, az — Központi keretből az idén 200 ezer forintot kap­tunk, amelyből a Szécsé­nyi Vegyesipari Vállalat­nak egy szárító berende­zést akartunk vásárolni. Ezt az összeget azonban tervosztályunk más célok­ra vette igénybe. Egyéb­ként felújításból vásárol­juk meg a Balassagyarma­ti Bútorgyárnak szükséges szalagfűrészt és vastagoló gyalut. Saját rezsiben két célgépet készítünk éL Amennyiben a vállalatfej­lesztési alapra tervezett építési mutatót nem kap­juk meg, akkor az arra szánt összegből is gépeket vásárolunk. Mindezek alapvetően befolyásolják az egész termelés menetét, csupán egyes részfolyama­tokat gyorsítanak meg. A lehetőségek azonban ezzel nem merültek ki. A vállalatok vezetőinek ren­delkezésére álló műszaki fejlesztési alapot csak két vállalat kért. A másik le­hetőség az ÖCSI — önkölt­ség csökkentő — hitel igénybevétele. Ebből a legégetőbb termelési prob­lémákat gyorsan meg le­het oldani. Vezetőink még­is idegenkednek ettől, mondván azt, hogy a részleteket az év végi nye­reségből kell törleszteni. Ez viszont csökkenti a dol­gozók között szétosztható nyereséget. Ezzel a szem­lélettel és gyakorlattal nem értünk egyet, mert fékezi a fejlődést, nem csökkenti, hanem növeli a termeléssel kapcsolatos gondokat. fejlesztésnél? — A jelenlegi gyakorlat szerint vállalatainknál — egy-két kivételtől eltekint­ve keveset törődnek a gyártmány korszerűsítés­sel, illetve gyártmányfej­lesztéssel. Emiatt egy-egy új termék bevezetése hosszú időbe kerül és fő­ként körülményes. De sok olyan cikk hiányzik a piacról, amelyet vállala­taink tudnának gyártani. Ez év elejéig a fa feldol­gozásánál jelentkező hul­ladék hasznosításával sen­ki sem törődött. Az előbbieken kívül rá kell térni az üzemek adottságaihoz igazodó leg­fejlettebb gyártástechnoló­giákra. Gyorsabban kell alkalmazni a tapasztalat- cseréken szerzett haladó munkamódszereket, de he­lyes többet gondolni a munka és üzemszervezés­sel, elsősorban az anyag- szállításnál mutatkozó visszáságokra. Van mit tenni az anyagelőkészítés­nél és a szerszámellátás javításánál. Az előbb em­lítettek jól példázzák, hogy milyen nagy szükség van a kezdeményezőkész­ségre. a távlatokban való gondolkodásra. Indokolja ezt továbbá az is, hogy tanácsi vállalatainknál, ter­melésük szerkezetében és összetételében nem követ­kezett be olyan változás, ami az ország iparát jel­lemzi. Szükség volna meg­barátkozni olyan termékek gyártásával, mint a mű­szeripar, a híradástechni­kaipar és a műanyagfeldol­gozás. Vállalataink vezetői ami­kor a műszaki fejlesztést központi kérdésnek tekin­tik, akkor nemcsak mun­kájukat könnyítik meg, ha­nem jó alapot teremtenek a jövő évi még erőtelje­sebb fejlődéshez — fejezte be Gombár János. V. K. Megyeren is megkezdték a vetést Nógrádmegyerben a ter­melőszövetkezet tagsága között megtörtént a műve­lésre váró területek szét­osztása. Minden tag vállal­ta, hogy a kapások terüle­tét a legjobb minőségben megműveli. A munkába bekapcsolódtak a tanácsta­gok is. Vállalták, hogy az idén az időszerű munkákat példamutatóan időben el­végzik. A napokban már Nógrádmegyeren is hozzá­láttak a tavaszi munkák­hoz. Végeztek a műtrágyá­zással és megkezdték a ve­tést. Olyan mozgás van a faluban, amilyenre náluk már régen volt példa. Ezt bizonyítja az is, hogy azok a tsz-tagok is jelentkeztek, akik eddig a közös mun­kában nem vettek részt. Az utóbbi években el­maradt a község a felvá­sárlási tervek teljesítésével is, mert a baromfi- és to­jásfelvásárlás is jobban ha­lad. A lakosság egyre na­gyobb érdeklődést tanúsít a baromfitenyésztés iránt. A pártalapszervezet és a tanács végrehajtó bizottsá­ga is megtárgyalta az idő­szerű mezőgazdasági fel­adatokat. Nógrádmegyer lakosságát nem találta fel­készületlenül a hirtelen berobbant tavasz. Hüvelyes poralakban Az amerikai élelmiszer- ipar egyik legújabb talál­mánya: hüvelyesek por­alakban. Az eljárás a kö­vetkező: a babot, borsót, vagy lencsét áztatják, majd pürévé főzik, aztán átpréselik egy apró lyu­kakkal ellátott szitán. Egy percig szárítják és porrá őrlik. így kerül fémdobo­zokba. Több mint bosszantó! A kenyér Tegnapelőtt nem volt a városban kenyér, de pék. sütemény sem. Az üzletek polcai üresen tátongtak és az elárusítók sajnálkozva tárták szét kezüket. — Várjuk... Minden percben meg kell érkez­nie. .. S a percek hosszúra nyúltak. A várakozás dél­utántól késő estig tartott. S addig? Ijedt szaladgá­lás volt Salgótarjánban és akik könnyen hajlanak pá­nik felé, tücsköt-bogarat mondtak, bolhából lett ele­fánt, fából vaskarika és még sokminden. A túlzáso­kon nevettünk. Kenyémek- valónk van, még ha rosz- szul is fizetett tavaly az aratás. A kenyér azonban ko­moly dolog! Mi magyarok mindenki­nél jobban szeretjük és mindenkinél többet eszünk belőle. Asztalunkról elma­radhatatlan — kultusza van. Ezért aztán a keres­kedelmet és mindazokat, akik nem sütöttek, vagy nem rendeltek eleget, csak elmarasztalni lehet. Reméljük ebből az eset­ből — akikre tartozik ko­molyabb tanúságot is le­vonnak! Sötétség Ma, amikor a legkisebb faluban is ^...harsan a lángok lármája a lámpák...” a Villany, mint ideghá­lózat fonja át az országot, lemosolyogjuk, a kocsik alján himbálózó viharlámpást. Az a száz és ezer tarján! lakos azonban, aki esténként a Rákóczi útról nyíló sikátor utcákon át közlekedik, nem mosolyog. Még egy gyertyának is örülnének, ha véletlenül kezükbe akadna az esti át­kelés során. Egyáltalán nincsen közvilágítás. És most még a Hold sem segít. Az úttalan utakon söté­ten tátongó félig bontott házak mellett valósággal ijedelem a közlekedés. És ha még nem volt bokatö­rés, ficamodás, lesz. E lap hasábjain már többször szóvátettük ezt. Az eredmény azonban annyi, mintha a Holdat kiabáltuk volna. Vagy áltassuk magunkat: Vannak még hibák, fel kell mérnünk a körülményeket. Koordináljunk és ér­tekezzünk? Félő, hogy amíg ez a sötétség és packázás tart, valaki tényleg kitöri a lábát. És ezért bizony a számlát, a kártérítést a városi tanács egyik osztályá­nak kell majd megfizetnie. Méltatlanság Mikszáthot olvassuk és szeretjük. Okunk van ar­ra, hogy a Palóc föld nagy megjelenítője érzelmileg is közel álljon hozzánk. A művész keze mellszobrot formált az íróról, akinek tolla világosságot gyújtott egy korhadozó rend sem­mittevő urairól. Fájdalom, ez a szobor még nem kapoft méltó he­lyet Salgótarjánban. A föl­dön hever, a Május 1 úti iskola mellett egy másik hasonló sorsú szobor társa­ságában. Aki elmegy mel­lette pironkodik és szé­gyent érez. De mit érez az, aki csi­náltatta, akit fizetnek azért, hogy egy ilyen kul- túrkincsről gondoskodjon? Gulyás Ernőé A salgótarjáni kórház építése A PÉK ötszáz kernyér fut át félóra alatt a Nagybátonyi során. Az adagolástól és a formázástól mentesíti a kenyértésztát rakja. A Salgótarjáni városi ta- építésének időszerű kérdé- nács végrehajtó bizottsága seivel foglalkozott. Azépít- legutóbbi ülésén a kórház kezesre — ütemterv sze­rint — ebben az évben ,, huszonhétmillió forintot I kell felhasználni: három- •f ' negyed részben szakipari munkákra. A befejezési határidő biztosítása érde­kében kívánatos, hogy a kivitelező vállalat ez évi tervét 12-13 millió forinttal túlteljesítse. E könnyűnek nem ígérkező feladatról megkezdődtek a tárgyalá­sok. A távfűtés bevezetése szükségessé tette a kór­házi hőközpontok átterve­zését, ami ez év őszén fe­jeződik be. Az áttervezés nem hátráltatja a kazán­ház üzembe helyezését, így a téli munka miatt szük­séges fűtést sem. A salgótarjáni új kór­ház épülettömbjében 586 betegágyat helyeznek el: nem mellőzhető tehát a jelenlegi orvoslétszám lé­nyeges emelése. 1966 őszé­re — minőségi fejlesztést is figyelembe véve — to­vábbi harminc orvos, egy gyógyszerész, egy mérnök munkába állítása szüksé­i ges. Kenyérgyár automata gép­pékeket. Jakub János a Számos fiatal már meg­kezdte ugyan az ápolónői tanfolyamot, sőt be is fe­jezi azt a -kórház megnyi­tásának idejére, a közép­káder gárda kialakításának feladata még koránt sek megoldott. A még nem teljes létszámot .elsősorban megyénkben jelentkezők soraiból kívánják kiegészí­teni. Tranzisztoros motor működteti a szivét A 12 esztendős Neu Elvirát nemrég súlyos szívzavarokkal az Országos Kardiológiai In­tézetbe szállították, ahol azon­nal műtétet hajtottak végre a kislány megmentésére. Az operáció után a beteg sorsa is­mét válságosra fordult, mert szivének ritmusa nagy mérték­ben csökkent, percenkint már alig 30-at vert, ami az agy vérellátásához nem elegendő. Átmeneti megoldásként a szív­be gyenge elektromos áramot vezettek, a pulzust ezzel sike­rült gyorsítani, de a természe­tes szívműködés továbbra sem indult meg. Ezért az Orszá­gos Műszerkereskedelmi Válla­lat és a METRIMPEX útján az Egyesült Államokból légi úton, soronkivül tranzisztoros szív­motort hozattak, amelyet be­építettek a kislány mellkasá­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents