Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-07 / 47. szám
1964. április 7. kedd NÓGRÁD 5 Békebomba Beváltották a szavukat Á Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt és a Salgótarjáni Acélárugyár teljesítette negyedéves tervét A palotást kihívás Baromfigondozók tanácskozása Salgótarjánban Baromfigondozó asszonyok és lányok népes csoportja gyűlt össze a hét közepén a Nőtanács meghívására, Salgótarjánban, a Megyei Tanács épületében hogy gondjaikról, terveikről, tapasztalataikról tanácskozzanak. A tanácskozást Takács Lajosné, a Nógrád megyei Nőtanács munkatársa nyitotta meg. Buchtieska József, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa ismertette az árutermelés lehetőségeit a baromfitenyésztésben. Elmondotta, hogy az ötéves terv végére a vágóbaromfi termelést 17,4, a tojástermelést 40,7 százalékkal kell növelni. A megye a baromfihús termelésnek az ötéves tervben esedékes hányadát már tavaly túlteljesítette, viszont sok még a tennivaló a tojástermelésben. 1965 végére a megyétől évi hét millió tojást vár a népgazdaság, az 1963-ban felvásárolt tojásmennyiség ugyanis alig haladta meg az ötmilliót. A mennyiségi és minőségi termelés növelése mind a háztájiban, mind a közösben elérhető. Egyrészt a takarmánykérdés megoldása, másrészt a baromfitenyésztés és a sertéshizlalás egyensúlyának megteremtése lehet célravezető. t A bevezető előadást élénk vita követte. Záhorszki Erzsébet, az érsekvadkerti Magyar- Csehszlováik Barátság Termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy náluk négyen gondoznak húszezer baromfit s ebből títzezret önetetővel táplálnak. Gábor Istvánná, a bujáki Zöld Mező Tsz baromfigondozója kifogásolta, hogy a balassagyarmati keltető állomás libatojást nem hajlandó átvenni keltetésre. Mészáros Jánosné a balassagyarmati Palócföld Tsz gondozója elmondotta, hogy náluk az elhullás elenyésző s ezt a tisztaságnak, higiéniának köszönhetik. Váradi Mihály né, az egy- házasdengelegi Kossuth Termelőszövetkezet küldötte arról számolt be, hogy az eresztvényi szakmunkásképző tanfolyamon tanultakat eredményesen tudja hasznosítani munkájában. őszi Ilona, az érsek- vadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Tsz baromfi- tenyésztő tanulója pana-* szát mondotta el ,hogy róluk a mezőgazdasági taTöbb megbecsülést a tsz-ek szakembereinek Ülést tartott az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja Április elsején kétoldalas képriport jelent meg az Ország Világ-ban Salgótarjánról. Mikor elolvastam, először áprilisi tréfára gondoltam: a szövegben szó van a korszerű hideghengerműről, amelyet korszerűsége ellenére mégis korszerűsítettek; arról, hogy megnyílt a Karancs Szálló, amely akkor még nem nyílt meg; arról, hogy épül a kilenc- szintes gimnázium, amely nem kilencszintes és még nem épül; hogy épül a kenyérgyár, amely viszont már megépült. Innen értesültem, hogy Sal- gókő vára hirdeti a múltat, holott az a vár Somoskő vára, és nem hirdet semmit, naphosszat hallgat, mint a csuka. És mindez a palóc Olimposz alján. Érdekes, morfondíroztam, nem is tudtam, hogy a Karancson istenek tanyáznak. Lehet, hogy Szlovacsik néni, meg a férje, harminckilós hátizsákkal a hátán — ők lennének azok? De hogyhogy erről egy szót sem szóltak eddig.. f Az egyik képaláírás olvastán még el is szégyelltem magamat. Az van benne, hogy az új szállónak a tarjániak már új nevet is adták: a város békebombája. Csakugyan? — döbbentem meg. — És én erről sem tudtam... Azóta legalább háromtucat tarjánit kérdeztem meg. így: — Tudja-e az új szállodát hogy nevezik?' — Hogyne — azt mondja — Karancs Szállónak. — ön szerint — néztem átható pillantással a kérdezett szemébe — tehát nem békebomba? — Furcsa kérdés — tekintett rám kissé gyanakodva. — Ha egyszer Karancs Szálló a neve, minek a békebomba? Azonkívül, ha bomba — minek a béke, jobban mondva, ha béke — minek a bomba... És érezve, hogy belezavarodott a magyarázatba, bosszúsan faképnél hagyott. Mások gúnyosan nevettek: — Ugyan kérem! Honnan vette ezt a zöldséget? De szerintem nincsen igazuk. Hívjuk a szállodát ezentúl békebombának. Csak bátran! Hisz robbanni úgysem fog'. Azonkívül fellelkesedvén az Ország Világ kezdeményezésén, máris volna néhány igen használható javaslatom. Mert ha a szálloda békebomba, — az új Pécskő utcai lakótelep legyen békebombavető; — az épülő tpronyházak: békeágyút; — a főtéri tizenhármas: békerepülögépanyahajó; — a pártszékház: békevezérkari főhadiszállás; — a művelődési ház: bé- ketrén; — az üzletház: békekan- tin. A sétányon, láttam, építenek egy nyilvános... szóval egy olyan nyilvános izét. Arra is volna egy kitűnő javaslatom... Miért ne? Ha egyszer valakinek nem tetszik a normális neve..! Cs. G. Azt Ígérték a nógrádi szénmedence bányászai, hogy a január-februári elmaradás ellenére teljesíteni fogják negyedéves tervüket. ígéretüket megtartották. A tröszt termelési osztálya közölte, hogy a három hónapra kiszabott 945 800 tonna szenet még 181 tonnával meg is toldották. Különösen a Zagyvái Bányaüzem jeleskedett. Korábbi nagyszerű eredményeik töretlen folytatásaként, az első negyedévet 102.2 százalékos teljesítménnyel búcsúztatták- Annál dicséretesebb ez, mert bizony viszontagságos hónapokat hagytak maguk mögött. A tél az idén sem kedvezett, ráadásul a székvölgyi bányatűz két teljes napon át munkaszünetre kényszerítette a bányászokat, s heteken át több, mint száz embert kötött le a tűz elszigetelése, lokalizálása. Rónán kötélszakadás következtében három napot állt a munka. Különösen januárban és februárben a vagonhiárty hátráltatta a kifejtett szén elszállítását, akadályozta a termelést. A vagonhány megnehezítette a többi bányaüzemek munkáját is. Januárban 22 ezer, februárban majd 20 ezer és még márciusban is 16-17 ezer tonna kiesés származott abból, hogy a vasút nem tudta biztosítani a szén időbeni elszállítását. így aztán például a mizserfai aknák hiába teljesítették 102,1 százalékra a tervüket- Vagonhiány miatt a külfejtés elmaradt, s ez elvitte nemcsak a többletet, de még azon felül is. Az Acélárugyár dolgozói Kétszeres aprómag-hozam Mint arról már hírt adtunk. megalakult megyénkben a Tessedik Sámuel nevét viselő lucerna- és vöröshere magtermesztő brigád. Ez a brigád — amelyben tulajdonképpen az aprómag termesztő szövetkezetek tömörültek — célul tűzte ki, hogy ebbén az évben több és jobb minőségű lucerna és vöröshere magot termeljen a tervezett területen, mint a korábbi években. Ismeretes, hogy megyénkben — de országosan is — alacsony az aprómag- hozam. Gondosabb, szakszerűbb munkával azonban ezt növelni lehet. A Tessedik Sámuel brigád úgy tervezi, hogy az idén 1800 hold lucerna és 4000 hold vöröshere magfogásos területen az átlagterméseket háromszorosára. illetve több mint kétszeresére növeli. Kapáslucernamag- ból 150, sűrűsoros lucerna- magból és vörösheremag- ból pedig 110-110 kilogram- ra növelik az átlagterméseket. E célkitűzés elérése esetén 2100 mázsa lucernamagot és 4400 mázsa vö- rösheremagot takarítanak be, amely 20 millió forint jövedelmet hozna a termelőszövetkezeteknek. bebizonyították, hogy magukévá tették a Központi Bizottság tavaly december 5. határozatát, amely mint ismeretes, különös jelentőséget tulajdonít az export tervek teljesítésének és túlteljesítésénekA vállalat gyáregységei együttvéve több, mint 230 tonnával teljesítették túl első negyedévi export tervüket. Elől jár az üzemek között a hideghengermű időben, sőt határidő előtt, kielégítette, s jutott ereje ahhoz is, hogy előgyártással megkönnyítse a következő negyedév feladatainak teljesítését. Elismerést érdemelnek a többi gyáregységek is, amelyek között nincs egy sem, amely ne teljesítette volna negyedéves termelési tervét. Pedig a huzalmű és a kovácsológyár munkáját például néhány cikk folyamatos előállításában makacs alapanyaghiány gátolta. A Hazafias Népfront szervezésében, Czottner Sándor elnökletével hétfőn Szé- csényben tartott ülést az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. Képviselőink, Molnár Sándor, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztály vezetőjének előterjesztése alapján a termelőszövetkezetek szakemberellátását megvitatták. A megye termelőszövetkezeteiben nem újkeletű gond a szakemberhiány, az új termelési eljárások alkalmazása pedig kellő szak- képzettségű, hozzáértésű szakember irányítása nélkül elképzelhetetlen. Elemezni a munkát! A tsz-szakemberek munkájának két fő hiányossága; évközben nem mindenütt elemzik az elvégzett munkákat, hogy idejében javíthassanak a hibákon, és több helyütt kevesebb időt fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére, mint a növénytermesztésre. A legnagyob gond mégis a szükséges létszámú szakember biztosítása. Szövetkezeteink fejlődésével egyidejűleg különösen egyetemi képzettségű mezőgazdászokra és specializált szakemberekre, állattenyésztőkre, kertészekre, gépészekre stb. van szükség. A szakember utánpótlás biztosításának egyik legjob formája a társadalmi ösztöndíjak számának növelése. Termelőszövetkezeteink — szerződésben rögzítve — 1962-ben 18, 1963-ban pedig 15 egyetemi, főiskolai és technikumi hallgatónak biztosítottak ösztöndíjat. A megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai szeretnék elérni, hogy minden tsz maga gondoskodjon legalább egy fiatal szakember neveléséről s ezért meghirdetik az „ahány tsz, annyi ösztöndíjas” mozgalmat. A jobb szakemberellátást biztosíthatná az is, ha a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek több megbecsülésben részesítenék a szakembereket, megoldanák lakásgondjukat, kedvező munkakörülményeket teremtenének működésükhöz. Könyvelőkkel viszonylag jobban vannak ellátva termelőszövetkezeteink. Ennek köszönhető, hogy az országosan előírt határidő előtt két évvel megyénk valamennyi termelőszövetkezetében bevezették a kettős könyvelést. Kevesebbett törődnek viszont a reszortfelelősök (raktárosok, pénztárosok, állatszámadási felelősök) oktatásával, akik pedig tudvalévőén a fontos alapbizonylatokat készítik. Több, fiatal szakmunkást . A gyors ütemű gépesítés szükségessé teszi a gyorsított ütemű, nagyobb létszámú traktoros- és szerelőképzést. Az is nagyon fontos lenne, hogy a szakmunkásképzésbe minél több fiatalt vonjanak be, ehhez azonban bővíteni kellene az iskolahálózatot. A képviselők a szakmunkáshiány pótlására és a szakmunkásképzés meggyorsítására több javaslatot tettek. A gyűlés után, a délutáni órákban a képviselő csoport tagjai megtekintették az újonnan épült Karancs szállót nulókról megfeledkeztek és a második évi elméleti tanfolyamra nem hívták be őket. Matkó Éva, a ka- zári Zöld Mező Tsz baromfigondozója annak az észrevételnek adott hangot, hogy szövetkezetükben a vezetőség nem tulajdonít jelentőségéhez méltó fontosságot a baromfitenyésztésnek s így a megelőző. intézkedésekkel megkésnek.! Alapi Lászlóné, a pásztói Béke Tsz tojóállományának takarmányozásáról és özvegy Wirschinger Jánosné, a szendehelyi Kossuth Tsz tojástermeléséről számolt be. Varga Márta, a palotáéi Május 1 Tsz baromfigondo- dozója munkacsapata nevében versenyre hívta ki a megye valamennyi barom- figondozóját a „Kiváló baromfigondozó csapata” cím elnyeréséért. A verseny célkitűzései: a tsz termelési tervét maradéktalanul teljesítik; hústermeléshez egyöntetűen Sárga magyar és New-Hampshirei fajtát alkalmaznak; az egy kiló baromfihús előállításához szükséges takarmány mennyiségét 3.5 kiló alá csökkentik; helyes takarmányozással elérik, hogy a baromfi tízhetes korára egy kiló súlyúra gyarapodjon; korszerű tartási módok alkalmazásával &■ elhullást tíz százalék alá csökkentik; a tojástermelés érdekében New-Hamshirei törzsállományt hoznak létre; az egy tyúkra jutó tojástermelést 140-150 darabra növelik; háztáji gazdaságonként két kiló baromfihúst és háromszáz tojást adnak el közfogyasztásra a földművesszövetkezet felvásárlójának; a baromfitenyésztők a szakmunkás képzésben való részvételen kivűl tapasztalatcseréken vesznek részt. A versenykihívást a résztvevők egyhangúan elfogadták, Kerek Antalné, a litkei Kossuth Tsz tagja elmondta, hogy náluk a szövetkezetnek még nincs baromfiállománya, de addig is a háztájiból igyekeznek hozzájárulni a jobb baromfihús- és tojásellátáshoz. Takács Lajosné záróbeszédében ismertette, hogy a versenyben legjobb eredményt elérő munkacsapatoknak három, mégpedig egy 3000, egy 2000 és egy 1000 forintos díjat tűznek ki. Ajándékelőadás úttörőknek A MÉH vállalat március hónapra rongygyűjtési versenyt hirdetett a járás és a város útörőcsapatai részére. Munkájuk jutalmául az elmúlt napokban a járási és városi pajtásoknak ajándékelőadást rendeztek. A 4—500 úttörőt Pataki Ferenc fejszámolóművész szórakoztatta. Utána Vajek Róbert, a Rádió ifjúsági rovatának munkatársa igen érdekes mozgásos társasjátékokat mutatott be gyakoroltatott az úttörőkkel. A műsort irodalmi, történelmi és természettudományos témakörbe tartozó szellemi vetélkedővel zárták be, melynek végén értékes jutalmakat osztottak ki a nyertesek között. G — n. Balassagyarmat Komszomolisták Salgótarjánban A napokban szovjet komszomolistákat láttak vendégül a salgótarjáni Rákóczi úti iskola úttörői. Egy úttörő pajtás vörös nyakkendőt köt a vendégek nyakába
