Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-07 / 47. szám
1964 április 7. kedd NOGSÄD 5 A háború nem szolgálhatja a szocializmos győzelmét M. Ä, Szuszlov előadói beszéde (TASZSZ) E A. Szuszlov elvtárs az SZKP 1964. február 14-i plénumán előadó beszédet tartott. „Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért” címmel. A beszéd kivonatát alábbiakban közöljük: gial nézeteltéréseket átvit- hanem elsősorban az SZKP- és Latin-Amerika népeire dasági versenyben elérenték az államközi kapcsola- ra s más marxista—leni- saját kalandor koncepcióit dó győzelemhez a szocíalistokra, a szocialista orszá- nista pártokra összponto- és módszereit, gok és a kommunista pár- sitja a fő tüzet. Céljuk az, tok gyakorlati politikájá- hogy bomlasszák és meg- nak szférájába. Peking ma osszák a szocialista tábprt, már kétségtelenül a kom- aláássák a szocialista kö- munista pártok megosztá- zösség népeit összeforraszsára, a marxizmus—leni- nizmussal szemben ellensétó eszmei alapokat és szervezeti politikai elveket. A ges frakciók és csoportok „kínaiasított” szocializmust, Saoeziov beszéde bevezetőjében vázolta a szovjet nép gazdasági sikereit. Továbbiakban beszélt a szocialista világrendszer fejlődésében elért eredményekről. Hangsúlyozta: „Sikereink azonban még jelentősebbek lehetnének, ha nem volnának azok a súlyos nehézségek, amelyek a szocialista táborban és a kommunista mozgalomban a Kínai Kommunista Párt vezetőinek szakadár tevékenységével kapcsolatban keletkeztek.” Elemezve a Kínai KP vezetőségének magatartását az 1960. évi moszkvai értekezlettől kezdve, Szusz- iov rámutat: a kínai vezetők nem a keletkezett nézeteltérések megszüntetésére, hanem azok kiélezésére törekedtek, eltorzították és lényegében elvetették azokat az új értékeléseket és következtetéseket, amelyeket a testvéri pártok kollektív erőfeszítések eredményeképpen a marxlmus-lenlnizmus elveinek korunk feltételeihez való alkotó alkalmazásának alapján kidolgoztak. Elutasítják a kommunista- es munkáspártok közösen kidolgozott nyilatkozatait a Kínai Kommunista Párt vezetői. Ugyanakkor a testvéri pártoknak javasolják a maguk „25 pontját”, amelynek igazi értelme lényegében a következő: a szocialista világrendszer áltál a vilagfejlődés menetére gyakorolt mindjobban növekvő haladás tagadása; a munkásosztálynak a tőkés országokban vívott harca iránti lebecsülés; a nemzeti felszabadító mozgalom szembeállítása a szocialista világrendszerrel és a nemzetközi munkásmozgalommal; kalandorság a külpolitikában és a „hidegháború” helyzetének fenntartása; szektásság és a puccsizmus a forradalom kérdésében; a személyi kultuszra jellemző, a kommunista mozgalom által elítélt módszerek védelme és fenntartása; a frakciós harc igazolása a kommunista mozgalomban. Az SZKP törekvéseit a keletkezett nézeteltérések megszüntetésére a kínai vezetőség elutasította. Sajtójuk szakadatlanul közöl durva támadásokat az SZKP és más marxista- leninista pártok ellen. Rágalmazó cikkeket küldenek szét a világ minden tájára. Általános irányzatát, támadásainak fékeve- szettségét tekintve a kínai propaganda mindinkább egyszintre kerül a reakciós Imperialista körök 8ZOV- letellenes, kommunis- taellenee szerveivel. A KKP vezetői az ídeolólétrehozására vett irányt. Egyre világosabban látszik, faj! alapon szembeállítja egymással a népeket s felbomlasztja a nemzeti felszabadító mozgalom és a munkásmozgalom szövetségét. Szuszlov eivtárs ezután a kalandor, bel- és külpo__ litikai irányvonalat, a sze- mélyebb vizsgálat tárgyáhogy a KKP vezetősége az mélyi kultusz ideológiáját vá tette: honnan ered a kí- ultraforradalmi frázisok és és gyakorlatát akarják rá- nai teoretikusok eltévelye- jelszavak álarca alatt ádáz erőltetni a szocialista or- dése és milyen következ- támadást indított a világszo- szágokra. A KKP vezető- ményekkel járhat a KKP cializmus vívmányai ellen sége azt tervezi, hogy rá- vezetőinek szakadár tevé- s nem az imperialistákra, kényszeríti Ázsia, Afrika kenysége. Két felfogás a szocialista világrendszer szerepéről ta országoknak együttműködésük minél erőteljesebb megszilárdítására van szükség. Pontosan ebben az irányban fejlődik az SZKP és a többi testvérpárt tevékenysége. Ezzel szemben a kínai vezetőség az elmúlt évek folyamán megmutatta, hogy nem érdekli a szocialista világrendszer egységének megszilárdítása. A kínai vezetőség nemcsak, vagy „kiközösíthetnék’' a szocializmusból az egyes pártokat és népeket. Ezt Szuszlov elvtárs a KKP vezetőségének Jugoszláviához fűződő viszonyán keresztül szemléltette. A kínai teoretikusok szemet- húnyva a jugoszláviai szocialisták építőmunkában elért eredményei, a békés együttélésért, a leszerelésért. nukleáris fegyverek betiltásáért, a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáért stb . . a többi szocialista állammal hogy nem hangolta össze együtt folytatott küzdelme tevékenységét a szocialista felett: azt állítják, Jugosz-' közösség többi országaival, láviában ma burzsoá d1 - A második világháború felszabadító mozgalomnak, óta a világban végbement a világforradalmi folya- gyökeres változások első- matban azonban a szocia- sorbsui a szocialista világ- lista országok játsszák a rendszer keletkezésével és főszerepet- Ez először is fejlődésével függenek össze, abban nyilvánul meg. A szocialista közösség or- hogy ezeknek az országokszágai a jelenkorban a fő védőbástyát jelentik minden forradalmi erő számára, s a világbéke megbízható támaszai. Korunk fő tartalma s a világméretű osztályharc magva: a világszocializmus és a világimperializmus harca. Volt idő, amikor a kínai puvpti^rtpí'pk P770I a fontos marxista-leninis- ™ leg: felebre5Ztl forradalmi ta tétellel. De az utóbbi kerek Svakor at lag győzik aktivitásukat. Tehát nem időben a KKP vezetősége ™<!g a..kapl^.lst,f országok csuparl gazdasági kérdés. nak a munkásosztálya, dolgozói sikeresen oldják meg a társadalmi problémákat, létrehozzák azt az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat, amelyért a népek forradalmi harcukat vívják. A szocializmus és kommunizmus anyagitechnikai bázisának megteremtésével egyik csapást a másik után mérik az imperializmusra az anyagi ternépeknek nincs szükségé harcra es forradalomra.” Pedig* soha egyetlen marxista-leninistának sem ju- eszébe azt állítani, hogy a békés gazdasági verseny „pótolja a különböző, országok népeinek szabadságharcát,” hogy a szocializmus győzelme a gazdasági versenyben a kapitalizmus „automotikus” csődjét jelenti s mentesíti a népeket attól, hogy osztályharcot és nemzeti szabadságharcot ' vívjanak... Pekingből ilyesfajta koholmányokat terjesztenek... Holott a békés gazdasági verseny nem kárhoztatja passzív várakozásra a töhanem nyíltan megrendítette a szocialista közösség alappilléreit, összezsugorította gazdasági kapcsolatát a szocialista országokkal, különösen a KGST-or- szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Amikor a szocialista országok kommunista partjai felszámolták a személyi kultusz következményeit, lehetővé tették a testvér- országok kapcsolatainak a proletárnemzetköziség lenini elve alapján történő megszilárdítását. A lest- vérpártok úgy fogadták az SZKP XX. kongresszusának volnalát. mint a szocialista országok kapcsolatai további fejlődésének egyedüli helyes lenini tatúra all fenn s Jugoszlávia ,.az amerikai imperializmus ellenforradalmi különítménye. „E'e rámutatott a kínai vezetők befolyására az albán kérdés kapcsán is.” Eleinte nehéz volt megérteni, müven indokok mozgatták Hod- zsa és Sbehu szovjet- ellenes cselekmcn-clt. Azonban eayre világosabbá vált, bog*- az albán vezetők idege” kottáról énekelnek, szó szerint ismételve azt. amit. Pekingben írnak és mondanak... Az SZKP eevik legfőbb feladatának tartja, hoav harcoljon a szocialista vi- Iáarendszer minden eszközirányzatát. Ez az irányzat zel való megerősítéséért melés területén. Ezek a sí- ÄiÄ" 3 W* minden szociálist. a szocialista rendszerrel és a kapitalista országok munkásmozgalmával szembeállítja a nemzeti felszabadító mozgalmat. ezt nyilvánítja az antiimperi- alista harc főerejének s aláaknázza a jelenkor fordolgozóit arról, hogy a szocializmus vágányain haladva lehet kielégíteni a dolgozó nép alapvető szükségleteit. Mindez forradalmasítja a tömegeket, hogy bekapcsolódjanak a kapitalista rendszer ellen, a társadalmi -és nemzetközi felradalmi erőinek egységét. “ ^ . a u., szabadulásért vívott harcMély politikai értelme van: a kapitalizmust gazdaságilag legyőzni annyit jelent, mint jelentősen megkönyiteni az összes forradalmi erők harcát az imperializmus ellen. A gaznai vezetőknek. Minden jel arra mutat, hogy úgy szeretnének parancsolgatni a szocialista közösségben, mint saját hitbizományukban, rákényszerítve más országokra saját 'akaratukat és diktálorszas gal való testvéri kapcsolatok fejlesztéséért a teljes egyenjoffúsáf' és az önkéntes egvüttműködés alapján, minden szocialista ország összeforrottságának fokozásáért. az imnerialista ag- resszorok elleni közös va azokat a feltételeket, harc. az általános béke a amelyekkel kényük-ked- kommunizmus teljes diavük szerint beengedhetnék dala érdekében. ben függ a kommunista történelmi korba...” „A berek hangoztatják, akik mozgalomnak a háború, a világot csak puskával le- egy nagy szocialista állam béke és a forradalom kér- hét átépíteni.” Azóta azon- kormány rúdjánál ülnek, dcseiben vallott helyes ban a világon gyökeres Lenini idezetek kapcsán stratégiai és taktikai irány- változások mentek végbe s kijelenti: a világháború elveitől — mondotta ez- a békeszerető erők szövet- nem szükséges a szócialisután Szuszlov elvtárs. sége képes felülkerekedni Ezután Szuszlov kimu- az imperializmus erőin, kélatta: a kínai teoretikusok, pes megakadályozni, hogy nek, a világháború nem akik különös buzgalommal kirobbantson egy új világ- szolgálhatja a szocializmus lámadták az SZKP XX. háborút. A kínai vezetők győzelmét, kivívni. Hangsúlyoz- kongresszusának megálla- mindezzel a szocialista orszá- pításait, a testvérpártok törődni. Nyilvánvalóan kérkednek esztelcnségükkel, azt állítják, hogy. a ba. Másodszor: a szocialista államok egyre növekvő mértékben töltik be az imperializmus agresszív el- lenforradal mi terveivel közvetlenül szembehelyezkedő erő szerepét. Továbbiakban Szuszlov elvtárs rámutatott, hogy - a kapitalizmus fölött világraszóló méretekben aratott győzelmet csak a szocialista világrendszer, a munkásmozgalom s a nemzeti szabadságharcok közös erőfeszítésével lehet za: gok történelmi küldetését előírják a társadalmi fejlődés objektív törvényei s azok az országok melyekben győzött a szocializmus, nemcsak a társadalmi ' fejlődés világító- tornyai, hanem hatalmas anyagi erőt is képviselnek. Erőt, mely az emberi tevékenység döntő területén: az anyagi termelésben mér vereséget a kapitalizmusra. Ezután fcJVe*5: hogyan vélekedik a KKP vezetősége Leninnek arról a következtetéseiről. hogy a szocializmus országai gazdasági sikereikkel gyakoroljak a legnagyobb hatást a világforradalom fejlődésére? ,Vajon hive-e a békés gazÁ háború, a béke és a forradalom kérdései Nagy ügyünk sorsa, a majd.. . híd lesz és a hi- népek sorsa döntő mérték- dón az emberiség eljut a a ,.A világ forradalom viharainak fő övezetét Ázsia, Afrika és Latin-Amerika kiterjedt körzetei alkotják” — jelenti ki a KKP Központi Bizottsága. A Renmin Ribao pedig azt írja: „Ma az ázsiai, afrikai és latin-amerikai nemzeti felszabadító forradalom a legfontosabb erő, amely közvetlen csapást mér az Imperializmusra.” Ez a munkásosztály történelmi szerepéről szóló marxista tanítás nyilvánvaló revideálása, a fejlett tőkés országok munkásmozgalmának lebecsülése. Ami pedig a szocialista világ- rendszert illeti, a kínai teoretikusok annak csupán az elnyomott nemzetek és népek forradalmának támogatásához és fejlődéséhez szükséges „támaszpont” szerepét szánják. Mondani sem kell, hogy ez az álláspont csak kárt okozhat mind a szocialista rendszernek. mind a nemzeti felszabadító mozgalomnak, mind a nemzetközi proletármozgalom nagy ügyének. A szocialista világrend- szer szerepének és jelentőségének ilyenfajta felfogása nem áll összhangban a világ tényleges erőviszonyaival és merőben ellentétes a testvérpárok I960-, évi nyilatkozaténak következtetéseivel. Szuszlov elvtars hang- kínai vezetők a lényegét hangzottak el Mao Ce-tung — Hirdette Mao Ce-tung. súlyozza: a marxista-le- azt igyekezve bizonygatni ilyen kijelentései: „A há- Szuszlov rámutatva az ninsták óriási jelentőséget hogy a gazdasági versenyt ború. amelyet az emberi- ilyén kijelentések felelőt- tulajdonítanak a nemzeti azt jelenti; „Az elnyomott ség döntő többsége vív leni egére hangsúlyozza.: különösképpen veszélyes ez azért, mert olyan ernte országoknak, nincs szüksége rá a dolgozó népOdáig el mennem óhajtanak nck a kínai vezetők — mutatta ki Szuszlov — hogy népek sorsát semmibe veszik. Egvik felelős funkcionárius pl. azt hangoztatta: Togliattinak, az olasz KP főtitkárának nincs igaza, amikor aggódva kijelenti, hogy termőnek! eáris háború esetén egész Olaszország elpusztul. „Hiszen megmaradnak ka szerint Mao Ce-tung az .m.as. T Tudottá * 1957. évi Moszkvai Érte- kmal hmkeionam« moszkvai értekezletének a háború, a béke és forradalom kérdéseiben vallott nézeteit, új fogáshoz folyamodva: mesterségesen elválasztják egymástól egy társadalmi folyamat két jelenségét, a forradalmi mozgalommal szembeállítják a béke- harcot. A kínai teoretikusok sémá- kezleten megkísérelte bébijéből az derül ki, hogy aki zonyítani, hogy a szocializ- a békéért és a világháború musért vívott háború ügye . rovaooiaKDan *»>kkai a elhárításáért harcol, az el- a termonukleáris világhá- hamisításokkal, torlene van a forradalomnak, ború titasoKKai nukleáris bomba „papírtigris” semmi új elemet nem visz a háború és a béke kérdésinek feltevésébe. A legelemibb józan észnek is ellentmondó efféle logiaz imperializmus azonban megsemmisül.. ." Továbbiakban azokkal a a forradalmi akadályozza harcot. A KKP vezetői eljulot- a termonukleáris háború- tak addig az állításig, hogy ban, még megmarad a má- a háború, a szocializmus közötti viszont teljesen megsemmi foglalkozott mellyel PekingWkeSaZegvmllt3mellehÄ nyomán nyerni fog egyenesen szuszlov. Ha—az empolitikájában az S2KP és 1 kapitalizmus sík fele, az imperializmus tedulmk'k” ,. 1Z™U5 ko^tt. viszont teljesen megsemmi- perializmus természete ellentmondások megolda- sül s az egész világon csu- megváltozott . sanak elfogadható, sőt lé- pán szocializmus lesz _s egy számításukat az hnpartoes a dasagi fejlődésnek? Ramu- nyegében egyedüli eszköze, fél évszazad alatt a lakos- listák békeszeréte+ére hutát, hogyan ferdítik el a Csaknem három évtizede sag ismét megnövekszik.. ” manitására építik. „kérik és könvörgik” tőlük a békét.
