Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-04 / 46. szám

12 1964 április 4. smeu­ulr>n iágok teieielmes háziállat Az 1930-as években ho­nosodott meg az angol kisállattenyésztésben a koi- pu nevű, délamerikai hod- fajta. Néhány parasztem­ber hozatta be az első pél­dányokat drága pénzen. Most a koipu már egyál- •talán nem ritkaság a szi­getországban, sőt az a baj, hogy amióta egyik-másik kiszabadult a ketrecéből és '•adón kezdett élni, rend­kívül nagy mértékben el­szaporodott. A rengeteg hód patkány nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak, üppen , ezért a hatóságok a napokban irtóhadjáratot • vidítottak ellenük. A küz- delemnek még a felénél sem tartanak és már 60 ezer fontsterlinaet áldoz­tak rájuk. Hol élnék a legerősebb szarvasok? A Baranya megyei Szen- regát nevű vadasterületen -endkívül értékes 21 ágas -zarvas agancs-párt talál- 'nk A vadászszakemberek •éleménye szerint ez -gyedülálló ritkaság, hi­ssen ilyen vastag szárú és ’ ülönleges elágazású agan­csot eddig nem láttak. Az ■tgancs hivatalos mérési adatai a következők: a két szár hosszának átlaga ’02 cm, a két rózsa kör mértéke átlaga 29 cm, a i óbb szár köbmétere a szemág és a középág kö­zött 18,4 cm. a balszár körmérete a szemág és a középág között 20 cm. A Hkk megállapítása szerint az az eíhullajtott agancs- oár ismét bizonyíték arra, hogy a világ legerősebb szarvasai a Duna-Dráva szögletben vannak, illetve annak környékén. El számította magát Kansas Cityben egy üj mosoda tulajdonosai, hogy jó reklámot csináljanak maguknak, első ügyfelük­nek ünnepélyesen átnyúj­tottak egy okmányt, amely az illetőt feljogosítja, hogy •Hete végéig díjtalanul : génybevegye a mosodát önmaga és háznépe számá­ba. Később kiderült, hogy az első megrendelő a szomszédos kollégium ve­zetője volt. akinél 1220 diák lakik. Előkelő társaság gyűlt össze a svédországi Göte­borg „Christine” kiállító termében. Ott voltak a felső tízezer ismert képvi­selői, ifjak és kevésbé if­jak, elegáns hölgyek, zsa- kettos urak. Érthető, hi­szen kiváló festők angol, francia, osztrák és svéd művészek alkotásait mu­tatták be, úgyhogy a kiál­lítás valóságos nemzetközi művészeti eseménynek B majom és rajongói rizsban, a Saint-Germain- des Prés-i kiállításon ta­lálkozott. Az újságírók gondosan jegyzeteltek, meginterjúvolták a külön­böző szakembereket és már meg is fogalmazták ügyes, gördülékeny mon­datokkal a másnapi hírla­pok kulturális rovatai szá­mára, az új nagy ab­sztrakt sztár felfedezését. Pierre Brassau képei pe­dig pillanatok alatt elkeltek méghozzá darabonként 750 svéd koronáért. Az első boldog irigyelt Brassau tulajdonos Bertil Eklöt, az ismert dúsgazdag műgyűj­tő volt, aki főleg absztrakt művekre specializálta ma­gát. dött szezon mérlege: 340000 vagon répát dolgoztak fel. 43000 vagon cukrot és 15500 vagon melaszt készítettek. A? összesítésből azonban egy meghökkentő adat ki­maradt. Történetesen az, hogy a cukorgyárak 2000Ó vagonra való földet is ..feldolgoztak”. A cukorrépa kellemetlen tartozéka már leszedés után a hozzáragadt föld. s látható, hogy nem is kis mennyiség. A „ragaszko­dó” teher együtt utazott a gyárakba a répával, s ezt Ezután robbant a bom­ba. A megdöbbentő való­ság minden fantázián túl­tett, Kiderült, hogy a ti­tokzatos, az utolérhetetlen a különleges lelkialkatú művész a Göteborg melletti Borad állatkert lakója, ami egészen természetes, mivel Brassau mester nem más, mint egy hároméves csimpánz, aki ott éldegél békességben Pia nevű pár­jával együtt. A művészeti tevékenységre három tré­fás újságíró szoktatta rá, Dzsessz-szünet az iskolákban? A korszerű elektromos szemléltető és kísérleti eszközökön kívül mind jobban részt vesz az okta­tásban közvetlenül, vagy közvetett módon a rádió és a televízió is. Az általános és középiskolák 80 szá­zalékában van rádió, 18 százaléka kapott televíziót, csaknem felében van lemezjátszó. Csupán az általá­nos iskolák közül több ezernek van televíziója és ame­lyik még nem rendelkezik vele, ott is többnyire meg­szervezik az iskola-televizió nézését, átmennek a leg­közelebbi művelődési otthonba. Az iskolarádió-hálózatot újabban néhány közép­iskolákban nemcsak a közlemények, üzenetek továbbí­tására használják fel, hanem a diákok szórakoztatásá­ra is. Reggel a tanulás megkezdése előtt pattogó rit­musú zeneszámokat közvetítenek és a nagy szünetben is zenét szolgáltatnak. Ilymódon kettős örömet jelent a diákoknak az általuk elnevezett dzsessz-szünet, a tízperc. A tanárok véleménye még megoszlik a dzsessz-szünetről, de a legtöbb tanár és főként diák azt állítja, hogy a kis kikapcsolódás után felfrissül­tebben. figyelmesebben és sokkal aktívabban vesznek -észt az órákon azok a tanulók, akik egyébként is Jól felkészültek. mar izgalmas vita bonta­kozott ki. Az érdeklődés középpontjában egy eddig ismeretlen, titokzatos mű­vész Pierre Brassau képei állottak. „Ez az igazi spon­tán alkotás”; Nem, nem, ez mér az instinktivizmus legfinomultabb csúcsait ostromolja”; „Csodálatos­nak tartom a kép disszo­náns harmóniáját” stb. stb. Csak úgy röpködtek az absztrakt irányzatok tol­vajnyelvének különös ki­tételei. Egy kritikus külön előadást tartott az alkotó egyedülálló lelkivilágáról, amely szerinte a színössze­állítások, az árnyalatok vi­lágosan és félreérthetetle­nül tükröznek. A másik Húszezer vagonnyi „potyautas” Aki nem latta még so­hasem — s nem ismeri töviről-hegyire a gyártás folyamatát — az iskolából bizonyára emlékszik még arra, hogyan készül a cu­kor. Arról is hírt kapunk egy-egy kampány végén, hogy mennyi cukrot gyár­tottak. A most befejező­majom-képet, , a Christine teremben. Lehet, hogy Brassau csimpánz átütő si­kere ezek után új lehető­ségeket nyit meg az ab­sztrakt irányzatok történe­tében. Utóvégre nem ő a legnagyobb majom ezen a területen. S. E. NYÜLTENYESZTÖ MAMMUT-TELEP A Szovjetunióban műkö­dik a világ egyik legna­gyobb broilet nyúltenyész- tő telepe. Az üzemet 4000 tenyészállat befogadására tervezték, s az évi húster­melése 4100 mázsa. Egy gondozó 140 tenyészállatot, illetve 1500 növendékálla­tot lát el. a ragaszkodást az üzemek­nek elég drágán kell meg­fizetniük. Nem szólva ar­ról a költségről és mun­káról, amely a répa „mos- datásával” jár, jókora ösz- szeget tesz ki a föld feles­leges kétszeres kocsikázta- tása is. Nem elég, hogy egyszer befuvarozták a cu­korgyárba, még el is kell onnan hordani. A szükség­telen de elkerülhetetlen „potyautas” szállítgatása ezúttal körülbelül 16 mil­lió forintjába került a eu- koripanak. amellett kardoskodott, ígérkezett. A nagynevű hogy ezzel a töretlen stí- és ugyancsak ők állították kritikusok között csakha- lussal eddig még csak Pá- ki a . frenetikus sikerű HUNOR Bajkeverők Az öregember, meg az öregasszony férjhezad- ták idősebbik lányukat. Már három év eltelt, de unokájuk nem született. — Menj csak el asszony a pópához, mond neki, tartson istentiszteletet. Majd csak kiimádkozza a rég várt unokát — mond­ta egy nap az öregember. Az öregasszony ajándé­kokat vitt a pópának: egy köcsög zsírt, vagy egy tu­cat csibét és tojást. El­mondta neki bánatát: — Idősebbik lányunk már három éve férjnél van, de nincs gyereke. — Végy egy egyrubeles gyertyát és állítsd a szent­életű Nyikolaj képe elé, én meg istentiszteletet tartok — mondotta a pópa. Egy év múlva az öreg­asszony találkozott a pó­pával és szemrehányóan mondta: — Egy évvel ezelőtt ajándékokat vittem neked, Nyikolájnak egyrubeles gyertyát állítottam, te pe­dig istentiszteletet tartot­tál. De mindketten össze­zavartátok a dolgokat: fiatalabbik, hajadon lá­nyomnak imátkoztatok H egy fiúcskát Orosz népmese nyomán írta A. Nyecsajev (Ford.: Csontos lia) Vj:.uí •» ŰVL Ruznyecov rajzai Szabad egy kis tfizet? <L. Nyerímrovszkij fl^jza) i

Next

/
Thumbnails
Contents