Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-04 / 46. szám
4 nógrAd 1964. április 4. szombat YBL MIKLÓS Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérvárott. A Károlyi család jóvoltából korán jutott jelentős feladatokhoz Romantikus korszakából való a fóti templom, a Károlyiak családi te- metkezőhelye. Ebből a korszakból való a Múzeum körút 7. sz., rendkívül finom homlokzatú, szép udvaros átjáróház is. A romantika ' villanásnyi korszakát követi az eklektika, melyben a reneszánsz formák megújítása válik divattá Európaszerte. Ybl alkotásai a 60-as évektől lényegében ennek a stílusnak a jegyében fogantak, itt-ott némi barokkos beütéssel, vagy a romantika halvány visszacsendülésé- vel. Legjelentősebb épületei e kortól kezdve a budai Takarékpénztár, a Nemzeti Múzeum környéke — az ott uralkodó jelenlegi állapotok ellenére is — Budapest egyik legszebb, legjellegzetesebb városrésze. A városrész arculatát lényegében Ybl Miklós alkotásai határozzák meg: a volt Festetics palota, a Károlyi Lajos palota, a volt képviselőház, (ma Olasz Intézet) amely mindössze 90 nap alatt ' épült fel, hogy a Pozsonyból akkoriban Pestre helyezett ország- gyűlést benne tarthassák. A közelben van még a Pálffy-palota rendkívül finom franciás homlokzatával. Ezután következnek nagyszabású alkotásai, melyek úgy a tömeg- és homlokzat- képzésben, mint a részletek finom alakításában legkiemelkedőbb alkotásai ennek a kornak. A volt Vám- ház monumentális Du- napartí homlokzatával, valamint a genuai palotákat idéző udvarával. A Várkert bazár kivételes szépségű épület, mely egy egész városrész hangulatát, /határozza meg. Különleges helyet foglai el művei sorában még az Operaház. a Szent István bazilika és a volt királyi palota krisztinavárosi szárnya, mely méreteinél és felhelyezéseinél fogva — Magyarföldön — egyedül álló hatású épület. K. L. Mérföldkövek NÉPMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK Mindig tevékenykedtek e hazában olyan tudós és lelkes amatőr szakértők, akik vitathatatlan tehetségüket és, áldozatkészségüket nép- művészeti kincseink felkutatására és megmentésére összpontosították. Régebben a hivatalos körök nem támogatták őket, vagy csak immel-ámmal — felőlük a népi művészet akár el is sorvadhatott volna. Ámde az önkéntes kutatók áldozatos munkája csodákat művelt, Nekik köszönhető, hogy mindaz, ami a nép művészetében örök — kozkincssé vált s a népi iparművészeiben folytatja színes, gazdag életét. Sőt, az ő munkájuk nyomán vált szükségessé tíz évvel ezelőtt az iparművészeti tanács megszervezése is. Azóta a hagyományok ápolása és a fiatalok érdeklődésének ébrentartása szervezett keretek között folyik. Jelenleg ötszáznál több az alkotó-díjasunk és ölen érdemelték ki a népművészet mestere címet. E légkörben a népművészeti formák és motívumok ■ a közhasználatú tárgyak díszei, sőt, a divat kellékei lettek. Országunkban 28 szövetkezet készít népi iparművészeti termékeket évi 100 millió forint értékben. A kész termékek felét külföldön vásárolják meg, azaz valutát kapunk érte. Ebben az évben 40 külföldi kiállításon szerepelnek majd a magyar népi iparművészeti alkotások és sok nyugati nagyvárosban külön üzletekben is árusítják őket. Világsiker ez. Olyan siker, amelyet szorgos, csendes munka szül, s amely szocializmust építő nagy nemzeti műhelyünk egyik — jogos büszkesége. .. — ny — Minden brigádnak televíziója lesz A balassagyarmati Palócföld Tsz újkóvári határrészén a mély, süppedékes talajon a hét végén szorgalmas asszonyok és férfiak kézzel szórták a műtrágyát, mert a gép jávátehetetlenűl tönkre tette volna a vetést. A műtrágyát szóró tsz-tagok mind a kertészeti brigád tagjai, akik igyekezetükkel, önzetlen munkájukkal már többször magukra hívták a figyelmet- A tél folyamán többi között a dohánysimitásban tűntek ki. A termelőszövetkezet vezetősége méltányolta a kertész-brigád kiváló szorgalmát és ezért a brigád rövidesen egy televízió készüléket kap. Nagy az öröm a brigádtagok körében, mert az újkóvári telepen egyébként nagyon kevés a szórakozási és művelődési lehetőség. Jó munkájáért a vezetőcég határozata szerint a Kincsem-pusztai dohány- termesztő brigád is televíziót kap ajándékba. A két újabb televízió átadásával a balassagyarmati Palócföld Tsz minden brigádjának külön televíziója lesz. 57. — Én? Dehogy ... Dunántúli vagyok ... Illetve budapesti.. . Miért kérdi? — Csak úgy gondoltam. Sipos kissé tűnődve ment ki Éva után a teraszra. Pálos, ez a kedves zenetanár, aki alig egy órája érkezett, már mindenáron menni akart. — Olyan régen jártam erre, hogy már alig emlékszem rá — mondta. — Pedig imádom a Bükköt. Itt egészen más zenéje van az erdőnek, mint máshol... Miért nem indulunk? — Sétabotjával türelmetlenül megkopogtatta a terasz cementlapját. Nem messze tőle ácso-r- gott Liszkai, aki egyetemi hallgatóként mutatkozott be a többieknek. Nem mert Pálos közelébe menni, mert azt a parancsot kapta, hogy öt méteren Délül ne közelítse meg. Így aztan félszemmel figyelte csak, mit csinál az őrnagy, aki hűen tudta utánozni az idős zenetanár lassú, kimért hanghordozását, öreges türelmetlenségét s a korral járó. mozdulatokat. Sipos a mai napot még csak az előkészületekre szánta, nem akarta elsietni a hódítást. A jelek szerint jól alakultak a dolgok. Az este korán lefeküdtek, de megbeszélték, hogy mindketten feltétlenül kimennek kirándulni. S még érdekesebbnek ígérkezett a túra most reggel, miután közölték velük, hogy együtt mehetnek a vadászokkal, s végignézhetik cserkészésü- ket. Éva idegenkedett a vadászoktól, éppen feltűnős- ködő, hangoskodó viselkedésük miatt, de ő is kíváncsi volt rá, milyen is egy vadászat. A leány zárt túracipőt, testhez simuló, feszes nadrágot és pulóvert vett fel erre az alkalomra. Amikor lejött a lépcsőn, mindenki megnézte. Ez hízelgett természetes női hiúságának. Egyébként inkább arra volt kíváncsi, ' vajon mit szól majd Tibi, hiszen akarva- akaratlanul már az első este közel került hozzá. Kellemes volt a tegnapi nap, és a megnyerő modorú fiú egy kicsit már be- fészkelődött a szívébe. Szereti a matematikát! Sipos is tudta, hogyan kell köszönteni a leányt, akit meg akar nyerni magának. Finoman, túlzás nélkül megdicsérte praktikus öltözetét, néhány kedves szót szentelt a reggeli napfénytől szikrázó szőke haHősokról - szemtanúkkal ABRONCS-PUSZTA. Kis viszont a mindennapiról lyuk felől, az erdőn feetanya Csehszlovákiában. Gyönyörű erdős vidék. A tanya a Monosza és a Csengőkő hegységek közé ékelődött. A tavasz első hírnöke a hóvirág már itt is megjelent. S a békés, szorgalmas emberek, a szemtanúk most arra a harcra emlékeznek, amelyik ezelőtt 20 évvel, itt ezen a tanyán zajlott le. v vvsi Magyarország nagy része már felszabadult. A német fasiszták mindjobban menekültek. Ezen a tanyán találták szembe magukat a Nógrádi partizán egység harcosaival. — Ebben a lakásban volt a partizánegység vezérkara. Itt lakott Nógrádi és Tömpe elvtárs, ők irányították a partizánok tevékenységét, — mondja Palicsek János bácsi szlová- kos kiejtéssel. — Sokan a tanyán élő családoknál találtak szállást. Mások a Monosza hegység bunkeréiben töltötték az éjszakát. Az Abroncs-pusztaiak gondoskodtak. — Volt ennivaló bőven — szól közbe az idős ember felesége. — Sok disznót vágtunk abban az időben. kenyeret sütöttünk, főztük a gulyást, hogy segítsük a partizánok ellátását. A történelemi nagyszerű eseménye elevenedett fel ebben a kis csehszlovák paraszti házban. Beszéltek ezek az emberek. Albert. András, Pali- csek György és Krupa Mátyás, akik szemtanúi voltak ennek a harcnak. — E'ecember 20-a körül már voltak vagy riyolcszá- zan. Salgótarjánból, Ra- gyolcról, Somosról, Somoskőből és a környékbeli falvakból, tanyákról, a magyar katonai alakulatokból jöttek az emberek és szervezték. . erősítették a partizánok egységét, az ellenállási mozgalmat. — Emlékezik vissza Albert András. TŐLÜK TUDTUK meg, a partizán egységnek szikra-távírója is volt. Két derék lány kezelte, akik nagy hozzáértéssel teremtettek kapcsolatot a legnehezebb időben is az ellenállási mozgalommal. Ezen a szikratávírón jelentették Debrecenbe, hogy a partizánok felesküdtek a kormányra. — December 28-án, úgy három óra előtt Macskaresztül a tanyára törtek a németek. — beszéli Pali- csek János. — A partizánok biztosították a tanyát. Ha jól emlékszem Novák1 Béla elvtárs volt az őr. Ö riasztotta a partizánokat. Rövid tűzharc keletkezett a tanyáin, A parti-1 zánok a nagy túlerő elleni kénytelenek voltak a Mo-' szona hegységbe húzódni.1 És ekkor következett be a' nagy tragédia. Amikor aj németek a tanyát elfoglal-’ ták szörnyűvé vált az emberek helyzete. AZ én lakásomban találták meg a’ partizánok szikratávíróját.! És megkezdődött az öldöklés. A helyszínen lőtték agyon a 22 éves Szojká Pált. Kézigránátot dobtak az alig másfél éves ártatlan Kurtyinák Marikára. A férfiakat összeterelték, homlokukat tíntaceru- zával jelölték meg. Tizem egy embert elhurcoltak/ Szörnyű volt ez a nap, — merül gondolatába az idős, fáradt szlovák ember, MAGYARORSZÁG, Csehszlovákia felszabadu- lásáért folytatott harc Abroncspusztán is vért,: áldozatot követelt. Partizánokat, a tanya lakóifj gyilkolták a németek. Ott halt hősi halált Bandur jának, aztán a madárcsicsergésről kezdett beszélni, mintha fontosabb közlendője nem lenne. Pedig titokban még az ő hideggé edzett szívét is megfogta kissé ez a leány. S csakugyan milyen szép ez a reggel. Mélyeket kell lélegezni, s a friss levegő vér lesz az emberben. És ez a nagy nyugalom .,. Mennyire vágyott erre éveken át, amikor a szolgálatszerű tanulás, gyakorlat már-már elviselhetetlenné vált számára. Milyen nagyszerű lenne most gondtalanul élni, nem gondolni semmire, senkire, csak élvezni a nagy nyugalmat, amely átöleli ezt az egész vidéket. Az ügynök tulajdonképpen fel sem fogta, hogy gondolataiban, érzésében most renitenskedik. Hiába, a nyugalom utáni vágyakozás nagyon erős lehet, ha az embernek nem igen adatott meg a csendes, gondtalan élet, s főleg ha hiányzott a biztonságérzet, ami talán a legfontosabb. Mert mikor volt neki nyugalma? Utoljára talán akkor, amikor anyja ölébe hajtotta a fejét. S azóta? Amikor kiszökött Magyar- országról? Odakinn, a máról holnapra élés szörnyű létbizonytalanságában? Ábránd volt csupán e nyugalom. Vagy amikor beszervezték ügynöknek és a kémiskolába került? Mindennap arra ébredhetett, hogy akcióra küldik. Aztán mi lett, amikor átlépte a határt? Hiába győződött meg újra és újra, hogy figyelik-e, követik-e, felderítették-e — ellenfelet látott az utcai járókelőkben éppúgy, mint az est sötét köpenyében bur- kolódzö bokorban, örökös viaskodás, örökös éberség. Az űzött vad biztonságosabban pihenhet meg egy bokor alján, ha elhalnak a vadász léptei, mint ő, aki nem is hallja, csak sejti ezt az üldözést. Talán itt, talán most nem sokáig, csak néhány órácskára biztonságérzetet meríthet ebből a végtelenül nyugalmas környezetből. És ebből a lányból. Á, hiszen ezt is úgy kell bevennie, ördögi rafinériával, mint a hadsereg nélküli vezérnek a jól védett várat... (folytatjuk.) Árpád, Valasek József) Szvétlik Barna, Lapin Sándor, Kálló Gyula, Hónig József és a többiek. A szabadságért harcoló’ hősök nevét a csodálatosan1 szép Monosza völgyében1 márványba vésett emlékmű őrzi. A felszabadulás előestéjén emlékeztünk ezekre a hősökre. Szomszéd Imre Egymillió forint város-szépítésre A Magyar-Csehszlovák túristaforgalom erőteljes emelkedése időszerűvé tette a balassagyarmati Mikszáth Kálmán út rendezését. Itt haladnak át azok a járművek, amelyek Slovensko Darmaty felől érkeznek. E célra majdnem; egymillió forintot utaltak ki.
