Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-30 / 67. szám

6 SÖGRÄD 1964 április 30- csütörtök Salgótarján közügyéiről Beszélgetés Sándor Elemérrel, a városi tanács elnökével Jóllehet, önkényes a ha­sonlat, a város fejlődését mégis a hirtelen növekvő kámaszhoz lehet hasonlí­tani. Az arányokat, a kon­túrokat már látjuk. A hir­telen növekedésnek azon­ban vannak kellemetlen velejárói .a „bfelső szervek” nem fejlődnek úgy, ahogy azt a szervezett organiz­musa megkövetelné. Ez aztán sokféle szóbeszédnek a tárgya. Salgótarján, ez az erőtől duzzadó munkásvá­ros lakóinak számát te­kintve (33 ezer lélek) már régóta város, a" vele szem­ben támasztott igényeket azonban csak részben tud­ja beváltani. A toronyda­ruk, a formálódó épületek poliszának lakosai, még Lgen sokat várnak a helyi vezetőktől, ezenkívül az orzságos intézményektől is. Ezek késztettek arra, hogy érdeklődésünkkel be­kopogtassunk a városi, ta­nács vb. elnökéhez, Sándor Elemér elvtárshoz. Gomb már van, de kabát nincs A varosban polgárjogot nyert egy figyelmeztetés: csak ritkán viselj fehér in­get Sándor elvtárs is osztozik ebben. A levegő, — a gyárak, az épületek kéményeiből kiáramló füst és korom miatt — a völgy­be zárt városban igen szennyezett — Elkészült ezzel kap­csolatban egy tanácsrende­let — adia tudtunkra a tanácselnök. Elmondhatom, hogy a távfűtés bevezetése — melyet három lépcső­ben tervezünk —, lényege­sen változtat a helyzeten. A rendelet szerint a meg­lévő közintézmények, fűté­si berendezéseit, kazánhá­zait rekonstrukció alá kell venni, vagyis be kell ve­zetni a távfűtést. Ebből kö­vetkezett az az intézkedés is, hogy az üveggyárban nem engedtük felépíteni a PINTÉR -SZABÓ tervezett kazánházat. Táv­fűtést kapnak' az iskolák, az újjonan épült bérházak, s a legtöbb közintézmény. Nem újszerű az a meg­állapítás sem, hogy a leve­gő szennyezettségén kívül más bajok is vannak. Sze­metes a város. A lukas fazekakban, kimustrált ko­sarakban tárolt szemét nemcsak előnytelen a vá­rosképre, de egyáltalán nem felel meg egy városi korszerű higiéniai köte- lezményeinek. Szemétgyűj­tő kuka kellene. — Ez egy külön mise — válaszol Sándor elvtárs. Az ország legtöbb városába ta­lálni már kuka szemét gyűjtőket, mi is igényel­tünk ilyeneket. ígéretet kaptunk arra- hogy külde­nek a városba egy ’ utca­seprő- és szívógépet. Ren­deltünk két csehszlovák gyártmányú kuka-szemét­gyűjtőt is, megrendelésünk azonban pillanatnyilag holtpontra jutott. A mi­nisztertanácstól is kaptunk rá Ígéretet, ám az eázel foglalkozó budapesti válla­lat az igényeinket nem tudjá kielégíteni. Arra szá­mítva, hogy megkapjuk a kocsikat, már megrendel­tük a Csepeli Vas és Fémművekben a hozzátar­tozó tárolóedényeket. 500 darabot és a kocsikhoz szükséges alkatrészeket már visszigazolák, de mit érünk ezzel, ha nincs ko­csi, vagyis azt is mondhat^ nám, megvan a gomb- de még nincsen kabát. Most újból 3! kormányhoz fordu­lunk és elküldjük mind­azt a levélcsomót, ami en­nek a tárgyában született. A köztisztaság megoldá­sa természetesen nem csu­pán a városi vezetők fela­data, ezért a város polgá­rai is sokat tehetnek. Nem ritka látvány az utcán szemetelő járókelő, eldob­ják a papírzacskót, az al­macsutkát. Elpben a vonat­kozásban a tanács több se­gítséget vár a rendőröktől. Ez az igény valóban jogos, A_ tapintatos figyelmeztetés esetenként a bírságolás to­vább javíthatná a város köztisztasági helyzetét. Ugyan ezt várják a város lakói, az éjszakai hangos- kodók. nem ritkán garázda elemekkel szemben. Befejezés előtt a burgonya- és kukoricavetés Csökkent a lemaradás Taxi bajok Sokat kell még javulnia a városi közlekedésnek is. Az utazó közönség ezzel kapcsolatban arányos és igazságos díjszabást vár, s ennek megoldása az AKÖV vezetőire tartozik. A köz­lekedéshez tartozik a taxi is. Az AKÖV vezetői a ta­nács szerint arra , esküsz­nek, hogy van elegendő taxi, az éjszakai vonattal érkezők azonban nem tud­ják ezt ilyen egyértelműen tudomásul venni. Sokszor közelharcot kell vívni egy kocsiért. Erről is tudnak a városi tanács vezetői, sze­mélyesen Sándor Elemér is. Mivel mondhatnánk sok az eszkimó, kevés a fóka, vagyis sok az utas, így bi­zonyos visszáságok is elő­fordulnak. Az igények sürgetnek Amiről Sándor elvtárssal beszélgettünk, jóllehet kö­zel sem öleli fel azokat a városi problémákat, ame­lyeket meg kell oldani. Az igényeknek hosszabb a lis­tája, több, tágasabb tejivó reggeliző hely kellene, jobb járdák — a szanálás aláke­rülő városrészekben is. Eziek megoldása még nem tart lépést az általános fejlő­déssel, s ha most -4 mint már többször is szóbahoz- tuk — azért tettük, mert az igények sürgetnek- s a város fejlődése csak úgy lehet egészséges, ha a ka­masznak a „belső szervei sem sínyli meg azt. Gulyás Ernő Az elmúlt egy hét alatt erőteljesen meggyorsult a mezőgazdasági munkák üteme Nógrád megye ter­melőszövetkezeteiben, ál­lami gazdaságaiban. Ez alatt az idő alatt sikerült lényegesen csökkenteni a korábbi elmaradást és mintegy 3500 hold cukor­répát, burgonyát és kukori­cát vetettek el a gépállo­mások és a termelőszövet­kezetek gépei a Kényelmes és csinos RENDELJE NÁLUNK ÚJ CIPŐIT A kisipari szövetkezetek a cipők javításán kívül a divatnak megfelelő új cipőit is elkészítik. A hozom- viszem szolgálat már eddig is a lakosság érdekeit szolgálta. 1S11181P1IÄ! |pjr ' «PR* x ;.vX'F,';­' - <v ÜJ FAZONOK KÉNYELMES CIPŐK HATÁRIDŐRE SZALUIT NK UJ CIPŐT A KTSZ-tőL K01WÖS VAb AM AJ — Ha mondom! Egyéb­ként csak úgy megjegyez- lern, hogy semmiféle visz­?atáncolás nincs, mert re­mélem tudja mi vár ma­cára! A parancsnokai önnyen értesülhetnek ró­la, hogy milyen bűnök ter­helik magát, A szakaszvezető rákö­nyökölt az asztalra, s így Sipos nem láthatta, hogy az arca megrándul. — Szó sincs erről! A parancsot végrehajtom! El­végre katona vagyok! — mondta ugyanolyan komo­lyan. amilyen komolyan gondolta. — Tehát be ke^ll mennie az ' irodába... E pillanatban csenget­tek. A két férfi egymásra nézett. A szakaszvezető gyorsan felállt, s az asz­talon heverő pénzt az ágy alá dobta. — Vidéki rokon vagyok, erre jártam benéztem ma­gához. Tegezzük egymást — hadarta Sípos az ajtó fele tartó szakaszvezető­58. nek, aki meggyorsította lépteit, mert újra csen­gettek. . . Egy szerelő állt a lépcső­házban. — A földszinten rossz a levezető csatorna, ebben a lakásban keli megnéznem, hogy nem eyeszt-e.. . — mondta a szerelő. — Itt nincs semmi baj a vezetékkel. .. — próbálta eltanácsolni a katona. De ! a szerelő tovább erősködött, hogy neki itt is meg keli néznie, mert különben nem tudja meg­javítani, s az alsó lakókra ömlik a plafon. , — Hát nézze meg... — engedett mégis a szakasz- vezétő. A - szerelő benyitott a melékhelyiségbe, s amíg odabent kotorászott, a sza­kaszvezető hallkan becsuk­ta a nyitva felejtett szo­baajtót. Nem kellett soká­ig várnia, mert a szerelő hamarosan megállapította, hogy ebben a lakásban minden rendben van. Kö­szönt és elment. — Mit akart? — kér­dezte Sipos. — Szerelő volt. .. — Vigyázni kell nem szeretném, ha megtudnák, hogy itt jártam magánál. Nos, legkésőbb négy napon belül eljuttatom a kulcsok mintáit. A főpostán teszem le, jeligés csomagban. Há­nyas a postafiókja? — Most változott, ^Hét- ve változtattam, százhá­rom. Persze nem az én nevemen van... — Aztán azonnal el kell készíttetni a kulcsokat. A mikroíényképezőgép? — Megvan. Természete­sen. .. — A film? — Az is. Úgy. ahogy megkaptam. —A tervrajzokat le kell fényképezni. A mintát a 'főpostán helyezze el. Érti? — Igen! — Egy telefont kérek Lillafüredre, hogy. a mama megbetegedett. Akkor én már tudni fogom. . . —• És ha nem sikerül bejutnom az irodába? — Azt mondtam, hogy be kell jutnia! Persze na­gyon vigyázzon! Jó előre ki kell eszelni valami trük­köt, hogy miért megy oda! — Ha jelentést kér a B. 26-os adjak? — Egyenlőre ne — vá­laszolta Sipos. — Egyéb­ként lehet, hogy kap majd egy telefont, hogy a mama felgyógyult. Ez azt jelenti, hogy már megszereztem, amire szükségünk van. Az esetben nem kell csi­nálnia semmit. h A szakaszvezető igyeke­zett elpalástolni a sóhajt, amely felszakadt belőle. De nem nagyon sikerült. Sipos észrevette. — Szeretné mi? A pénzt zsebrevágni, tizennégy év óta belőlünk élni, de dol­gozni, azt nem. Emberek vagyunk... — Maga egy szolgálatnak a tagja! Magának még eszébe sem juthat, hogy jobb lenne simán átvészel­ni egy-egy ilyen akciót! Ki­búvókat nem engedünk! Megértette? Mi nem vicce­lünk! A szakaszvezető meg- semmisülten hallgatta az ügynök kioktató szavait) Úgy pattogott Sipos, mint az ostor. Az öregedő katona, hogy elüsse valamivel ezt a szerencsétlen melléfogást, panaszkodni kezdett, hogy lehetetlen körülmények kö­zött lakik, és ez is befolyá­solja a munkáját, mert a társbérlője kibírhatatlan. — Folyton leskelődik utánnam, még azt is szá­mon tartja, hogy mikor jövök haza. Egy szarházi. aki azért irigyel, \ mert jobban élek mint ő! — Ki1 ez az alak? — Egy írnok az adóhiva­talban-! — Miért nem költözik el innen? — Mert nem adnak la­kást! Talán majd most, megígérték, hogy kapok egy honvédségit... — No látja az jó lenne... Biztonságosabb körülmé­nyek között élhetne — mondta Sipos, azután hosz- szan hallgatott. Nagy dongólégy röpkö­dött a szobában a csillár körül, de most alább me­részkedett, s rászállt a sza­kaszvezető fejére. Sipos aki falun nevelkedett, s hozzá­szokott az örökös légyfo­gáshoz, óvatosan felállt, és agyoncsapta a legyet a sza­kaszvezető fején. A katona úgy megijedt a váratlan ütéstől, hogy majdnem ki­csúszott alóla a szék. Si­pos felnevetett. (folytatjuk.) múlt héten A ba­lassagyarmati és a szécsé- nyi járás néhány termelő­szövetkezetei kivételével a cukorrépavetést már befe­jezték a megye közös gaz­daságai, A burgonya, a terve­zett vetésterület 80 százalékán már a föld­ben van és több mint 25 500 holdon vetettek eddig kukoricát a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságok­ban. Nógrád megye állami gazdaságaiban a cukorré­pavetést teljes egészében befejezték a múlt évben. Burgonyát mindössze eg,V gazdaságban, Szécsényben vetnek ezekben a napok­ban és mintegy 20 hold van még hátra. Befejezés előtt áll a kukorica vetés is. A Sziráki és a Kistere- nyei Állami Gazdaságban van még 150-150 holdnyi vetetten terület. Amint azt a megyei operatív bizottság a hét elején Rétságon megtar­tott ülésén megállapította, a cukorrépa, a burgonya és a kuko- ricavetés lényegesen jobban halad most. mint egy évvel ezelőtt. A munkák jelenlegi üteme azonban nem tehet elbi- zakodottá egyetlen mező­gazdasági szakembert, ter­melőszövetkezeti vezetőt sem. A megyei pártbizott­ság és tanács közös ülésén hozott határozatban meg­jelölt határidő erősen kö­zelit. s nagy erőfeszítések­re, gondosan szervezett munkára van szükség ah­hoz, hogy a héten vala­mennyi közös gazdaságban befejezzék a munkát. A megyei mezőgazdasági osz­tály megfelelő intézkedése­ket tett arra vonatkozóan, hogy a hiányzó vetőburgo­nya mennyiséget vala­mennyi termelőszövetke­zetnek biztosítsák. A gép­állomások pedig a gabona­vetőgépeket alakítják át, '/ hogy azok alkalmasak le- ‘ gyenek a kukorica vetése- ' re, A rétsági járásban ed­dig 25 vetőgépen végezték el ezt a munkát. Annak ellenére, hogy a múlt héten jelentős volt az előrehaldás, a vegysze­res gyomirtásban —, eddig mintegy 10 500 holdon végeztek a me­gyében vegyszeres nö­vényvédelmet, — a héten feltétlenül fo­kozni kell a munkák üte­mét. Több termelőszövet­kezetben ugyanis az a ve- \ szély fenyeget, hogy a ga- | bona fejlődése olyan erő­teljes. hogy a növényvédő gépek kárt tesznek benne, ha halogatják a munkát. Azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol nincs 1 biztosítva a burgonya és a í, kukoricavetés, gyors be- Y fejezése a gépek, a terme­I ", lőszövetkezeti tagok műn- > kában töltik az ünnepeket ! ís. j A gépek burgonyát és kukoricát vetnek, va- ' Iamiirt pótolják az el-/ maradt szántásokat. ! A gépállomásokon és azok­ban a termelőszövetkezetek­ben, ahol a tavaszi mun­’ kát már befejezték, meg- yj kezdték az előkészületeket | kiosztották a kapáeíiö 0 vények területét, előkészi* . |( tették a géneket, eszközö­ket — a növény áoolásra

Next

/
Thumbnails
Contents