Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-30 / 67. szám

19«. április 30. csütörtök WÖ6RÄB 9 BORISZ SZLVCKIJ: (Várakozás Mvnt egy csipetnyi só az ételekben, A várakozás gondjában keverten Oldódik e furcsa egyesülés: Csipetnyi boldogság és szenvedés. Az arc komoly most. Rezzenéstelen, E kérdések a többit gúzsba fonják: Mi történhet a messzi starthelyen, Hol jeladásra várnak a pilóták? A műszereken égnek már a fények Várnak még? Start? Híreket mondjatok! Kedveznek-e az űri repülésnek A remegő rakéták, csillagok? S a technika? Rendben a repülésre, Hogy száguldjon az űr kék útjain? Hallatszik-e Tyitov halk érvelése? S milyen tanácsot adott Gagarin? Mily szenvedély repíti és mi várja A hallgatag fényű csillagsoron, Ha célhoz ér a Galaktika cárja — Az örök vándor-ősökkel rokon? A talajtól a Nap felé — CL YflCLQ Törvényével egyre feljebb hatolnak. S íme már testvéreim száguldanak. — Fémtestük a végtelen égbe olvad. (Havas Ervin fordítása) Jl kozmoszban mindenkinek jut bely A Pravda vezércikkéből „Amikor Daidalosz, a mitológiai hős szárnyakat adott fiának, Ikarosznak, hogy repüljön, aggódva intette, féljen mindenkitől, a Naptól, a Földtől, az ég­től. Amikor nagy hazánk kozmikus útra bocsájtja a XX. század Ikaroszait, a dicső szovjet űrhajósokat, a szárnyukkal együtt szi­vükbe oltja kimeríthetetlen erejének, határtalan hősi­ességének és bátorságának részét is. És hazánk, egy­szerű szerény fiai, akár­csak honfitársaik ezrei és milliói, népünk erejének, tehetségének, génuszának megtestesítői lesznek” — írja 1962. augusztus 14-i vezércikkében a Pravda. „A szovjet emberek — nem igényelnek különleges hősiességhez. Bátor és hős jogot a bátorsághoz és a hazafiakat minden nép, minden ország nevelhet. A dolog lényege az, hogy mi­lyen eszmények lelkesítik az embert, miért él, mi­lyen céloknak szenteli éle­tét, miben nyilvánul meg hősiessége és bátorsága.” Ürrandevú után — földi találkozás —: az első és a második páros űrrepülés hőse, Nyikolajev és Tyereskova házasságkötése Felhívás a világ népeihez As űrutazás utáni fogadás A vnukovói repülőtéren már jóval a repülőgép ér­kezése előtt ott volt a Jal­tából röviddel előbb meg­érkezett Hruscsov, megje­lentek a szovjet kormány s az SZKP vezetői. Külö­nösen izgatottak voltak azok, akik az ukrajnai Uzinból, s a távoli Csuvas Sorseliből érkeztek: a har­madik és negyedik űrhajós hozzátartozói, akiket külön repülőgép hozott Moszkvá­ba. Itt volt az első két szovjet űrhajós, Jurij Ga­garin alezredes és Ger­man Tyitov őrnagy is. Nyikolajev édesanyja megjegyezte a tudósítók­nak, hogy a csuvas nép is nagyra értékeli fia teljesít­ményét, annál is inkább, mert hiszen ez a kis nép a cári időkben kiirtásra volt ítélve. A repülőgépből elsőnek Andrijan Nyikolajev őr­nagy lépett ki, az az em­Magyar vezetik távirata L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elnökének és N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjet­unió Minisztertanácsa el­nökének, Dobi István és Kádár János elvtársak üd­vözlő táviratot küldtek, a harmadik és negyedik Vosztok űrrepülése alkal­mából. „Mindannyiunk szíve együtt dobog a két hős űr­repülő, Andrian Grigorje- vics Nyikolajev és Pavel Romanovics Popovics elv­társ szívével... Szívből üd­vözöljük mindazokat a munkásokat, technikusokat, mérnököket és tudósokat, akik a páros űrrepülés si­kerén dolgoztak... Erőt, egészséget kívánunk szov­jet barátainknak e leg­újabb csodálatos győzelem alkalmából.” Vezetőink valóban az egész nép lelkesedését és érdeklődését fejezték ki üzenetükben, hiszen azok­ban a napokban az egész ország feszült izgalommal várta e csodálatos út sike­res befejezését bér, aki még a vasidgezetű űrhajósok között is, legen­dás nyugalmáról és hideg­véréről nevezetes. Akik kö­zel álltak hozzá, láthatták: egy pillanatra elfogódot- tan megállt a gép ajtajá­ban, s végigtekintett az ünneplő sokaságon. Talán 95 órás kozmikus útjára gondolt, vagy arra a má­sik „kozmikus” magassá­gokba vezető útra, amely a valaha eldugott kis csu­vas faluból ide vezetett. A két űrhajós itt is, csak­úgy mint a kozmoszban, egymással pontosan „szink­ronban” haladt. Elléptek a tisztelgő díszőrség sorfala előtt, s az emelvényen je­lentést tettek Hruscsov elv­társnak. Elsőnek Andrijan Nyikolajev jelentette, hogy a párt és a kormány által meghatározott feladatnak eleget tett, s zavartálan kapcsolatot tartott a Vész­tők 4. űrhajósával. Jelen­tette azt is, hogy teljesen egészséges. Hruscsov elvtárs nagy- nagy szeretettel, széles öle­léssel magához szorította és két oldalról, orosz módra megcsókolta a meghatódott űrhajósokat. A párt és kor­mány vezetői, Brezsnyev, Mikojam, Kozlov elvtársak s a többiek szinte kézről kézre adták őket. S azután — miközben a szovjet himnusz ünnepi hangjai csengtek, a díszüteg mély sortüzei dörögtek — a két űrhajós hozzátartozóihoz lépett. Andrijan Nyikola­jev elsőnek idős édesany­ját szorította magához, aki életében először jött el Csuvasiából, repülőgépre ült, hogy köszönthesse fiát... ' , Az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöksége és a Szovjetunió kormánya felhívást intézett a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szovjet nép­hez, a világ népeihez, a kormányokhoz, az egész haladó emberiséghez. „Most már egészen nyil­vánvaló, hogy a szovjet űr­hajós-pilóták több millió kilométeres távolságok megtételére is képesek. Kö­zeledik az idő, amikor ha­talmas űrhajókat vezetnek majd a Naprendszer boly­gói felé. A Föld körül vég­zett több napos csoportos repülés új szakasz az űr­kutatásban.” A felhívás utal arra, hogy a Vosztok 3 szput- nyik-ürhajó Anrijan Nyi- kolájev irányításával 95 óra vagyis majdnem négy nap alatt1 több mint hat­vannégyszer kerülte meg a Földet és több mint 2 600 000 kilométeres távol­ságot futott be. „A világűr meghódításá­ban elért újabb kimagas­ló sikerek — folytatja a felhívás — meggyőzően mutatják, hogy a, kommu­nizmus egyik győzelmet a másik 'után aratja a kapi­talizmussal folytatott bé­kés versenyben.” „Most az egész világ lát­ja, hogy a kommunisták biztonsággal haladnak az emberiség élcsapatában a Földön és a világűrben.” „A szovjet kormány is­mét felhívja az összes kor­mányokat, és népeket, még állhatatosabban harcoljanak azért, hogy az emberiség megszabaduljon a termo nukleáris háború fenyege­tésétől, hogy megbontha­tatlan béke uralkodjék a Földön.A szovjet emberek bíznak abban, hogy a né­pek kemény harcban, meg­védik a békét” — mond­ja a felhívás. H ' Vyikolajev édesanyja egy levelet olvas, amelyet fia hősi tetteiről írtak a távoli Szibériából Pápai szózat Nyikolajevet és Popovicsot Hruscsov üdvözölte elsőként. A Vörös téren mind­két űrhajós beszédet mondott. Szavaikból az őszinte hála csendült ki szülőha­zájuk és a kommunista párt. iránt. Utánuk Hruscsov emelkedett szólásra. Szí­nes, élvezetes beszédét gyakran szakította félbe taps. Különösen sokáig zúgott az éljenzés akkor, amikora szovjet kormányfő \ közölte, hogy a szovjet haza bá­tor fiainak, Andrijan Nyikolajevnek és Pavel Popov icsnak odaítélték a Szov­jetunió Hőse kitüntető címei, valamint a Szovjetunió Űrhajósa címet. XXIII. János pápa nyá­ri rezidenciájából felhívást intézett a népekhez, amely­ben kijelentette: „Imáink­ba akarjuk foglalni a fi­atal űrhajósokat. Az űrrel foglalkozó tudományos év­könyvben történelmi győze­lemként fogják számon- trtani az Űrrepüléseket. Az Űrrepülések a szilárd em­beri testvériség felé ve­zető-. őszinte és békés fej­lődés megnyilatkozásai.” Az azóta elhunyt pápa nyilatkozatát a vatikáni rádió akkor röpítette vi­lággá, amikor Nyikolaje- vék már második napja keringtek a Föld körül. (összeállította: Kondorosi János)

Next

/
Thumbnails
Contents