Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-30 / 67. szám
\ »röötiB !964 április 30. csütörtök Űj utak én hidak a megyében Tizenhat millió forint a tanácsi költségvetésből NÖGRAD megye terüle- én a helyközi és távolsági 'özúti forgalom 956 kiló- néter állami kezelésben lé- 'ő úton bonyolódik le. kisebb jelentőségűek a he- Vi forgalom lebonyolítá- át célzó tanácsi kezelésben lévő közutak, melyek ossza 1477 kilométer. A negye közúthálózatának lmaradottsága országos nszonylatban közismert ölt. A felszabadulás előtt orszerű utak nem vol- ak. az úthálózat zöme ,5-3 méter széles poros ma adámutákból állt. Mind- <ssze 1,7 százalék volt tormentes burkolattal el- átva, A közutak korszerűsítése megyében igen szerény eretek között az első öt- ves terv során kezdődött o.eg. A Szécsény—Zagyva- tálfalva közötti útból mint- gy 26 kilométer hosszon, komolyabb fejlesztésről ulajdonképpen 1957-től teszélhetünk. Az áruszállí- ások közútra való terelé- e, a személyszállítások i agymérvű növekedése, to- 'ábbá az egyre jobban zaporodó magángépjárművek miatt sürgetően jelentkezett úthálózatunk fejlesztésének szükségessége. Az első beruházások között szerepelt a 21. sz. Hatvan- Salgótarján-Somoskőújfa- lu főközlekedési út megépítése, ami a megye legrégibb és legnagyobb problémája volt. A második ötéves terv a megye területére az állami utakon mintegy 137 kilométer korszerűsítését határozta meg. A terv végrehajtása jó ütemben halad. Az ötéves terv befejeztével a megye állami közúthálózatának mintegy 28 százaléka lesz pormentes burkolattal ellátva. A harmadik ötéves terv során ez az arány eléri a 60 százalékot, s így a megye legforgalmasabb útjai korszerűen burkoltak lesznek. A második ötéves tervben fontosabb útkorszerűsítéseket végeznek. Ilyen a 2. sz. Budapest — Balas- sagyarmat-i út, mely 1964. évben elkészül. A Salgótarján—nádujfalui útszakasz építését is befejezik. Fo-' lyamatosan halad a 206. sz. Balassagyarmat-aszódi fő- közlekedési út korszerűsítése, amely 1965 végéig előreláthatólag Becske községig elkészül. Komoly feladatot jelentett az állami utakon lévő hidak korszerűsítése, a háborús károk elhárítása, az elavult kis teher bírású hidak építése. A második ötéves terv végére a megye területén a fahidakat mind átépítik, ezzel a fel- szabadulás óta mintegy 200 híd átépítése valósul meg. A HELYI forgalmi jellegű utak kezelése, korszerűsítése az illetékes tanácsok feladatát képezi. E területen a szőkébb anyagi lehetőségek miatt a fejlődés lassúbb ütemű. De itt nincsenek is olyan forgalmi követelmények, mint az állami utakon. Évente mintegy 16 millió forintot használnak fel a tanácsok a helyi utak felújítására. 1964-ben a megye területén a legfontosabb tanácsi létesítmény a Dorogháza- újtélepi bekötőút korszerűsítése, a mezőgazdasági szállítások biztosítása érdekében 9 községi híd építése korszerű vasbetonból. Szovjet-magyar mezőgazdasági kapcsolatok Tervszerű cserék — Kölcsönössé» — Egymás előnyére Miként fejlődnek a szov- st—magyar mezőgazdasági apcsolatok? E kérdésire Borisz Bog- / 'anov, a Szovjetunió föld- lűvelésügyi minisztériu- lának szakértője a követezőket feleltei —- A fejlődés igen sikees, mégpedig a barátság ® a kölcsönös segítségnyúj- ás szellemében. Széleskö- űek a kapcsolataink, ez en kétséges. Átadjuk egy- i ásnak a mezőgazdaság' ülönböző kérdéseiről készült műszaki dokumentá- iókat. Eljuttatjuk egymás- •oz a legújabb tudományos zakirodalmat, Vetőmag- 1 tatákat cserélünk, továbbá oltványokat és dugvá- tyokat. A szovjet intézetek 'elegációi és szakemberei zívesen utaznak Magyar- rszágra. A fogadtatásuk ninden esetben meghatóan tarád és őszinte. A szövet és a magyar szakembe- ek nem titkolják eredmé- lyeiket. Ez a kölcsönösség ok új és nagy siker szülő- é. — Például? — kérdezőik. — Nos, Magyarország •lyan búzafajtákat kapott ölünk, mint a Bezosztaja .., a Bezosztaja 4., a Szko- •oszpelka 3., a Risza-Uzrost És a Dubrovszkij 129. De ;sak jót lehet hallani a Vniimk 1646 és a Vniimk 5540 napraforgó, valamint a horch-burgonya magyar- országi szerepléséről is. Ezek a kultúrák nem jelentéktelen mértékben terjedtek el Magyarországon. — És mit hasznosít a szovjet mezőgazdaság? — Például- a nagyszerű magyar őszi árpát, a Béta 40-et, Továbbá a Pannónia elnevezésű őszi bükkönyt. Ez utóbbit jelenleg a Baltitenger mellékén, Ukrajnában, Belorussziában, a sztavropoli területen és a Kárpaton-túl vetik. Kiválóan terdm a Martonvásdri hibridkukorica. Sikeres kísérletezések folynak a Kis- várdai rozsfa.itával és a Hogari cirokkal. — Mi a véleménye a magyar agrokémiáról? — Nálunk, a Szovjetunióban, igen nagyra becsülik a magyar tudósok agrokémiai eredményeit. Nagyon hasznos az az eljárás, amelyet a mész és a gipsz együttes felhasználásával dolgoztak ki a szikes talajok feljavítására. Egerszegi Sándor módszere a laza, homokos talajok termőere- jének növelésére: kitűnő. Csak teljes elismeréssel szólhatunk azokról a gyomirtó szerekről és eljárásokról. amelyek révén^bizto- sítják a kukorica egészséges fejlődését. És jó eredményt. értek el az állattenyésztésben is azzal, hogy az állatok fejadagjához ásványi, vilaminos és antibiotikumos tápanyagokat, kevernek. Borisz Bogdanov így fejezte be nyilatkozatát: — Kapcsolataink teljességét bizonyítja az is, hogy kicseréljük tenyészállatainkat s az állatorvosi eszközök cseréje is állandó. Mindkét állam mező- gazdasági tudománya és termelési tapasztalata drága kincs. Ezeknek kölcsönös 'felhasználása — hatalmas hozzájárulás mindkét ország további, gyorsütemű mezőgazdasáei tailődésé- hez. Házépítés közben a frentmesternél — Ha a teljesítményüket vesszük alapul, tíz év alatt 11 évet dolgoztak le. Havonta átlagosan legalább 10 százalékkal túlteljesítik a tervet. A 60 tagú frontbrigád vezetője Győri Ferenc, a nemrég Munka Érdemrenddel kitüntetett frontmester. ,— Tegnap a délelőttös és délutános szak egy kicsit keveset termelt. Mondtam Győrinek, legalább 140 csille kellene a frontról. Csak annyit mondott: megpróbáljuk. Azután 156 csillét kiadtak éjjel. Pedig az egyik frontszárnyat szerelték is — így vélekedett Schäffer Péter, a kányási üzemvezető Győri Feren- cékről. lis 4-re a Munkaérdaasarend bronz fokozatát — sorolja szerényein, mint aki úgy érzi, meg sem érdemelte, pedig akik adták, tudták kinek adják. Rászolgált elsősorban azzal, hogy jól vezeti a fromtbrigádját, immár tíz éve. Ismét a brigádra terelődik a szó. Elmondja, hogy minden évben rendeznek egy nagyobb kirándulást. Tavaly Egerbe látogattak. Az idén még nincs meg a pontos cél, de a versenybe amire cél jutalmat tűzött ki az üzemvezetőség, beneveztek és meg is akarják nyerni. Jó lesz a céljuta- - , , _ lom a közös kasszára, amiA Itli gondot OKOS bői a kirándulás költségeit tfedezik. ' rón, Szorospatakon dolgoztam. Tíz éve kerültem Ká- nyásra — mondja. — Abban az időben Hányást büntető tábornak tartották. Igaz, megvan ott minden, ami ellensége a bányásznak. Meleg, tűz, vízveszély, sújtólég. Nehéz bánya, mert a geológiai viszonyok sem kedvezőek, de én úgy vagyok vele, mint a második otthonnal. Szeretem azt a bányát, mert,jó kenyeret ad — és itt elmosolyodik. Azután a frontbrigád kerül szóba, amelyiknek a parancsnoka. A etilág erM A gépkocsi fékez Ságúj- faluban Győri Ferencék előtt. Nagy munkában vannak. Alig győzik kiszolgálni a három kőművest. Átépítik a házat, vagy 100 ezer forintot költenek rá. A frontmester most „culá- ger” lett. Tolja a követ az alapozáshoz. Felesége a maltert keveri. Sok kell a három szakembernek. Befelé invitál bennünket a hátsó szobába. Azt nem építik át. Ott beszélgetünk az izmos, középtermetű, fürge mozgású 43 éves házigazdával. Először az építkezésről, azután a banyáról. — Itt kezdtem a környéken harminckilencben. Eteden. Ságújfalun, Margittá— Már kétszer kaptunk szocialista brigád oklevelet, egyszer jelvényt és elnyertük a vöröszászlót is. Jó a kollektíva. Igaz, sok van közöttünk, akiket én csaltam a bányához és olyan is, aki toborzással kertit oda, de megmaradtak, jó bányászok lettek. A másik két szakkal is jól megértjük egymást. Vala Sándor és Dénes Ferenc szakvezetőkkel mindig találkozunk műszakváltáskor. Egy dolog megy nehezieh. Az oktatás. Sok faluból járunk ás ez okoz gondot. — Hogy én milyen kitüntetést kaptam? — válaszol kérdéssel a kérdésre. — Élmunkás jelvény, ^sztahanovista jelvény, azután Bányászati Munkászászló, Szolgálati Érdemérem, Szocialista Munkáért Érdemérem és most, ápriÁpítők Jól halad a Vöröshadsereg úti 150 lakásos ház építése. A Vanya-brigád a harmadik emelet munkálataihoz betont kever Hó-rukk! A Bacsó-brigad az új épület mellé a darupálya sínpárát készíti elő — Jó a kollektiv szellem Mán nekem is mondták, hogy majd jönnek segíteni az építkezésnél. Igaz. én is voltam már több helyen. Becsület dolga Győri Ferenc nemcsak frontmester. Tagja az üzemi pártbizottságnak Nagy- bétonyban, és járási tanácstag Szécsény ben. — Ezekkel a funkciókká! is meg kel] birkózni. Nem könnyű, elég sok elfoglaltságot jelent, de szívesen csinálom. Úgy van az ember az ilyen társadalmi munkával, hogy becsület. Há bizalmat kapott, igyekezzen legjobb tudása szerint megfelelni rá. A beszélgetés azután félbe szakad, mert ilyen nagy munkában udvariatlanság lenne sokáig feltartani a házi gazdát. Amikor bú- csuzás után elindul az autó. a frontmester már egy talicska követ „fuvaroz” a kőműveseknek. ✓ Bodó János Utazik a ki Nemcsak a Nógrádkö- vesdí Kőbányából megy a kő, hanem onnan is ahonnan egyáltalán nem várják a szénbányákból is. Az osztályozókon ez sok- bosszúságot okoz Válogat, in kell. Naponta négyszáz, havonta tíz ezer tonna az a meddő kőmenyiség, amit * nógrádi szén közül az osztályozókon kézzel kiválogatnak. Persze ezt sem lebet alaposan elvégezni ezért mintegy 5 ezer tonna havonta „elmegy” a szén között. Ahol tüzelnek a szénéi, ott csökkenti a meleget, a bányáknál meg az árbevételt. Olyan portéka az, hogy mindenkinek kárt okoz. Bosszankodik a bányász Csak az a baj, ez a bősz szúság sokszor nem vezet jóra. Minek kell például nagy mérgesen annyira szétlőni a szénnel együtt. hogy rapityára törjön. Nem lehetne jobban harcolni ellene, ha nagyobb darabba bullana és rögtön félredobnák: hadd maradjon az omlás alatt? Minek azt utaztatni. Minek boez szántsa még az osztályozó! válogatókat is mert Ingyen utazik és ráadásai kárt okoz. Az ilyen in- gyenutasra pedig semmi szükség. B. J. \
