Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-29 / 66. szám

1964. április 29. szerda 5 NÖGHÄBi Hogyan tovább? Amíg' meg valósulnak beruházásaink ... Az utóbbi időben Salgó­tarján hatalmas változáso­kon megy keresztül. Egy­más után nőnek ki a föld­ből azok az impozáns épü­letek, amelyeket a máso­dik ötéves tervben szán­dékoztunk megépíteni, me­lyek jó előhírnökei a me­gyeszékhely új arcának. Ugyanakkor a megye más területein is jelentős fejlő­désnek lehetünk tanúi. Évenként négy-ötszáz millió forintot tesz ki az új állóeszközök építésére, to­vábbá 250—300 millió fő­pontot a felújításra fordított összeg. A közeljövőben elkészül a kenyérgyár, a nyomda és a pártszékház, folyamat­ban van az új kórház, a kultúrház építése. Ez óv­óén kívánjuk megvalósíta­ni a távfűtést, újabb len­dületet vett a regionális vízmű építése és még ez év nyarán üzembe akarjuk helyezni az új tóstrandot. Az év végéig pedig 387 la­kást kell átadnunk. 1965- ben pedig több mint 600 lakást szeretnénk felépíte­ni. A harmadik ötéves tervben irányoztuk elő a városnak a vasúttal kelet­re eső részének teljes újjá­építését. Ennek következté­ben az előbb említett he­lyeken véglegesen eltüntet­jük a múltból ránkmaradt rossz emlékű Szilárdi-ud- var nyomortanyáit, a Fő utca egy részén meghúzó­dó egészségtelen és korsze­rűtlen, vizes, földszintes, részben vályogból épített lakásokat. A feladatok végrehajtá­sa önkételenül felveti a kérdést: hogyan tovább? A sok jó tapasztalat mel­lett vannak sürgősen kija­vításra váró hibák is. Ezek közé tartozik az ipari és egyéb kommunális építke­zések időtartamának, az építkezések költségeinek csökkentése, a lakosoknál pedig a minőségi hibák fel­számolása. Amire ügyelni kell Ezért a beruházási esz­közökkel való takarékos­ság megköveteli a beruhá­zások szükségességének és gazdaságosságának előzetes elbírálását, a népgazdasági méretek figyelembevételét. A beruházási eszközök­kel való takarékosság azt jelenti, hogy már az elha­tározás idején fel kell mérnünk a megvalósítandó létesítmények szükségessé­gét, a termelő beruházások előkészítése során pedig ki kell mutatnunk annak gaz­daságosságát. Ennek jegyé­ben születtek új üzemeink, amelyek nemcsak . maga­sabb termelékenységgel dolgoznak, de egészsége­sebb munkakörülményeket is biztosítanak a dolgozók­nak. A kommunális, egészség- ügyi, szociális' és kulturális építkezéseinket illetően — a múlt hibáiból kifolyólag — megyénk országos vi­szonylatban I is elmaradt más megyék fejlődésétől. A lemaradás pótlása érde­kében figyelembe véve a helyi szükségleteket, to­vább kell növelni ezeket a beruházásokat. A gazdaságossághoz tar­tozik a beruházások olcsó és jó minőségű kivitelezése is. Jelenleg az előkészítés hibáiból, a hiányos tervező munkából eddig megvaló­sult beruházásunk legtöbb­je meghaladja a tervezett összeget. Vonatkozik ez a nemrég átadott szállodára, az épülő nyomdára, ke­nyérgyárra, de előrelátha­tólag így lesz ez a kórház­nál is. Azért, mert nem egy esetben háromszor is kellett módosítani a prog­ramot. Alapos előkészítést A jövőben tehát a beru­házás előkészítésében és lebonyolításában résztvevő szerveknek alaposabb, gon­dosabb munkával kell biz­tosítani azt, hogy a létesít­mények a megtervezett költséggel időben valósul­janak meg. Fontos elv a népgazdasá­gi összefüggések figyelem­be vétele. Ennek érvénye­sítését szolgálja a Beruhá­zási Kódex, amely előírja, hogy egy-egy új termelő- egység létrehozásánál a népgazdasági összefüggése­ken keresztül figyelembe kell venni a KGST-ben rejlő lehetőségeket és en­nek megfelelően a párt- és a kormány által meghatá­rozott irányban kell fej­lesztenünk iparunkat. Kezdeményezzünk A megye irányító szervei ezen a területen az Orszá­gos Tervhivatal és az irá­nyító hatóságok intézkedé­sére támaszkodnak. Azon­ban a helyi ismeretek bir­tokában kezdeményezők­ként léphetnek fel és olyan termelő berendezéseket lé­tesítsünk, amelyek a mi adottságainknak a legjob­ban megfelelnek. Itt a gaz­daságosság mellett figye­lemmel kell lennünk a munkaerő helyzetre is. Megyénkben, de Salgó­tarjánban is az utóbbi idő­ben nem kielégítő a női munkaerők foglalkoztatott­sága. Erre felfigyeltek a megye párt- és gazdasági vezetői. Olyan intézkedése­ket tettek, amelyeknek nyomán javult a helyzet. Ezt a célt szolgálta a Bu­dapesti Töltőtollgyártó KTSZ salgótarjáni üzem­egységének beindítása. Ce enyhítenek a helyzeten az új kommunális , és egyéb létesítmények is. Például a szálloda 88 női munkaerőt foglalkoztat, a , kórház üzembehelyezése után is sok . asszonykéz talál majd munkát. Balassagyarmaton a Kőbányai Porcelángyár üzemegysége megkönnyí­tette a női munkaerők el­helyezkedését. A jövő év­ben kezdődő új 200 milliós beruházás a Kőbá­nyai Porcelángyár üzem­egységének- bővítését szol­gálja. A tűzhelygyári re­konstrukció is igen jelen­tősen megkönnyíti a női munkaerők elhelyezését, i Lényeges követelmény a koncentrált megvalósítás elve. Ennek értelmében az eszközöket elsősorban a már folyamatban lévő be­ruházásokra kell összponto­sítani. Uj beruházást csak akkor szabac^ a tervjavas­latba felvenni, ha a folya­matban lévő továbbfolyta­táshoz szükséges eszközök biztosítása megtörtént, és ezen felül még további eszközök állnak rendelke­Rohsz gyakorlat Különösen vonatkozik ez a megállapítás a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tervosztályára. Már az elmúlt évben is törekedtek az eszközök szétaprózására, amely fo­lyamat ebben az évben to­vább nőtt. Ennek egyik oka az, hogy a tárgyévben befejezésre kerülő éves ütemét nem teljesítik. Az elvesztett pénzt a követke­ző évben saját értékhatá­rán alatti keretükből kell biztosítani. Ennek követ­keztében a tervezett léte­sítményeket. illetve az új beruházásokat az előirány­zott összegből nem tudják finanszírozni. A beruházás­ban érintett községek veze­tői viszont a létesítmények építésének megkezdését szorgalmazzák. A tervosz­tály. hogy megfeleljen a kívánalmaknak, csökken­tett összeggel is, de meg­nyitja a keretet. Ez tör­tönt többek között a mát- raverebélyi Iskolánál, ahol a kezdési határidő május hónap, és mindössze 300 ezer forintot adtak az előírt 1 millió helyett. Nem a teljesség igényé­vel soroltam fel a szüksé­ges intézkedéseket. Olcsón, gazdaságosan, jó minőség­ben fogjuk megvalósítani azokat a nagy beruházáso­kat, amelyeket az elkövet­kezendő Időkben kell fel­építenünk. Barna Sándor ............ É SiÉÉáiMíMÉl Vetik a burgonyát Igen jóminőségű vető­burgonyát termel minden évben a Szécsényi Tangaz­daság. Az idén 150 holdon vetnek Kisvárdai Rózsát, Aranyalmát és Mindenest. A gazdaság törzs elit vető­gumót termel, amely szár- huzott törzsmagból szárma­zik. Az idén hasonlóan a korábbi évekhez újra szár- húzottan termelik az álla­mi gazdaságok és termelő- szövetkezetek részére a ve­tőburgonyát. Az előcsíráz­tatott vetőgumót jól előké­szített talajba vetik. Egyenjogúságot a vezetésben is Bocsárszki Ágnes agronó- mus vetés előtt még egy­szer megvizsgálja a csíráz­tatott anyagot. Egyszerre százan is vetik a burgonyát. A csaknem háromezer * *■ holdas szilaspogo- nyi Uj Élet Termelőszö­vetkezetben a 299 tag kö­zül 140—160 az asszony. Ezekben a tavaszi napok­ban száz-százhúsz is szor­goskodik belőlük a közös gazdaság burgonyatáblájá­ban. Egyetlen férfi van csak közöttük: a brigád­vezető. De a termelőszövet­kezetek hosszú sorát mond­hatnánk példának, ahol ha­sonló a kép: az asszonyok munkáját férfi brigádveze­tő „vigyázza”. A vezető­ségbe is mindössze egy asszonyt választottak Szi- laspogonyban, s a megye más termelőszövetkezeté­ben is arról van szó, hogy ma még nem kezelik az asszonyokat a férfiakkal egyenlő jogú gazdájaként a termelőszövetkezetnek. A számtalan tény közül, amelyek mindezt bizo­nyítják vegyünk csak pél­dának a legfontosabbak közül néhányat: a terme­lőszövetkezetben elfoglalt helyüknek megfelelően vesznek-e részt az asszo­nyok a közös gazdaságok vezetésében, irányításában, a szövetkezetek tervének kialakításában. Mert ehhez a jogot a szövetkezeti de­mokrácia nékik is bizto­sítja. Híján sem vagyunk rátermett, jól szervező, a munkában élenjáró asszo­nyoknak. A nádújfalusi Vincze Lászlóné a terme­lőszövetkezeti vezetők, tsz- tagok megelégedésére irá­nyította a növénytermesz­tési brigád munkáját. S ha a termelőszövetkezet vezetősége nagyobb megér­tést tanúsított volna ottho­ni gondjaival szemben, még ma sem kellett volna helyébe új brigádvezetőt választaniok. S ez megint nehícsak Nádújfaluban okoz gon­dot. A türelem, a megér­tés hiánya is, hogy a me­gye legtöbb termelőszövet­kezetében egy, legfeljebb két asszony szerénykedik a vezetésben. A megyei nő­tanács felmérése alapján, a mintegy 17 ezer termelő­szövetkezeti asszony közül alig valamivel több mint hétszáz jutott el a csapat- vezetésig. Női brigádvezető mindössze nyolc van a kö­zös gazdaságokban. S a több mint 110 megyei ter­melőszövetkezet közül egyetlen sincs olyan, amelynek élén női elnök, elnökhelyettes, vagy me­zőgazdász lenne. Sok asszony húzódozik ettől a munkától, védeke­zik néhány szövetkezeti vezető, ha az asszonyok szerepét vitatja velük az ember. S valóban akadnak olyan asszonyok, akik még ma is azt tartják, a gazda­ság ügyeinek intézése, mió­ta a világ, világ mindig a férfiak dolga volt. Ezek az asszonyok aztán semmi pénzért nem vállalnak munkacsapatvezetést sem Az igazság azonban az, hogy a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nők több­sége részt kér az irányítás­ból, a vezetésből, s igényt tart arra, hogy a közgyűléseken elmondhas­sák véleményüket, javas­lataikat a közös gazdaság­ra vonatkozóan. Ezt bi­zonyítgatták a szilaspogo- nyi asszonyok is. S na­gyon rosszul gondolkodik az a szövetkezeti vezető — az asszonyok munkára mozgósításának egyik nagyszerű lehetőségét dobja el —, aki húzódozik bevonni a szövetkezeti ve­zetésije az asszonyokat. Mert a velük szembeni bizalmatlanságot a mi szövetkezeti asszonyaink munkája semmiképpen sem indokolja. Vegyszer ide, gép oda, itt a megyé­ben az idén is ők művelik meg a mintegy 21-22 ezer holdnyi cukorrépát, burgo­nya és kukorica jelentős részét. A kapások területé­nek felosztásával, az idő­szaki munkáknál számuk még több száz családtaggal szaporodik. Érsekvadker- ten országoshírű dohány milliós jövedelmét az asszonyok szorgalmas mun­kája biztosítja évről-évre. Karancsságon, az Al­kotmány Termelőszövet­kezetben asszonyok az élenjárói az állatte­nyésztés új módszereinek. Már tavaly is nagyszerű eredményeket értek el ez­zel a sertéshizlalásban, s az idén még alacsonyabb­ra, mindössze 6-6,5 hónap­ra szorítják le a sertéshiz­lalás idejét. Asszonyok hozták létre, — a nógrádi Béke tsz tagjai — az első mezőgazdasági szocialis­ta brigádokat, munkacsa­patokat Is. A salgótarjáni járásabn tavaly 7 munka­csapat versengett a szo­cialista cím elnyeréséért. A munkacsapatok tagjainak, csaknem 100 asszony, munkaegysége átlagosan meghaladta a százat. Vala­mennyien szakmunkás- képző tanfolyamon tanul­tak. Tevékenységük jó ha­tást gyakorolt, az igazi kö­zösségi szellem kialakításá­ra valamennyi termelőszö­vetkezetben. Az ilyen tények alapján aligha lehet kételkedni az asszonyok érettségében. Megérdemlik tehát, hogy helyet kapjanak a vezetés­ben nemcsak az legyen a dolguk a szövetkezetben: reggel beállnak a kukorica vagy burgonya táblába és a sebtében bekapott ebéd után folytatják a munkát egész napnyugtáig. A közös gazdaság ügyeit meg elin­tézik nélkülük a férfiak, mert ez így volt régen, s mert néhány férfi most sem nék jó szemmel asz- szonyt a vezetőségben. "Degen elmúlt nálunk az a világ, amikor a falusi asszony neve a családban, a gazdaságban egyaránt „hallgass” volt. Helyes lenne tehát, ha a megyei és járási Irányító szervek, a termelőszövetke­zeti vezetők felülvizsgál­nák a termelőszövetkeze­tekben dolgozó asszonyok helyzetét és mostaninál több nőt javasolnának a termelőszövekeztetek ve­zetőségébe, s az asszonyok­ból alakult növénytermesz­tési brigádok élére. A to­vábbiakban pedig az eddi­ginél nagyobb megértéssel kellene segíteni áz asszo­nyokat abban, hogy meg is találják helyüket a terme­lőszövetkezetek vezetésé­ben. Vincze Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents