Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-28 / 65. szám

Éljen dolgozó népünk vezetője, a Magyar Szocialista i^ankáspárt l 0* Milliók parlagon Beszélgetés a mezőgazdasági beruházásokról — Erről a legnehezebb Márpedig dokumentáció „kaptunk” a megyei la­beszélni— mondja a szé- nélkül, építőanyag nélkül nácstód 260 ezer forintot, csényi járási tanács me- nem lehet megkezdeni az hogy építsük meg a tele­zőgazdasági osztályvezető­je, amikor az idei beru­házásokról érdeklődünk — Azonnal behívjuk Bartus elvtársat is. Győri Sándor osztályve­zető az idén a megyében legkevesebb beruházási összeget kapja a szécsényi zeti Beruházási Iroda járás. Valamivel több mint termelőszövetkezeteket négy és félmillió forintot. S ráadásul ebből az ösz- szegből kell fedezniök a múltévről áthúzódó épít­kezéseket is. előkészületeket. Pedig jó pet. De se tervet, se a- lett volna kihasználni a got nem biztosította^. Mi tavaszi munkák megkez- mégis megprób; uk a.ie­Áthúzódó beruházások — Mi maradt el a múlt­évről? Bartus Venczel építési előadó válaszol. — A szé­déséig meglévő időt is, mert most már kisebb a lehetőség és erő az anyag- szállításra. Hiába értéke­sítette a Termelőszövetke- a az anyagkiutalásról, a TÜ- ZÉP telepeken alig lehet kapni cementet, téglát, meg egyáltalán nincs. — Az a legnagyobb baj, hogy ha termelőszövetke­zeti építőbrigáddal csinál­tatunk valamit nagyon ne­hezen, vagy egyáltalán nem tudjuk beszerezni a TÜZÉP-néí a szükséges építőanyagokat — mond­ja az építési előadó. — Az állami, vagy tanácsi vál­csényi hajtatóház 528, s az lalat megkapja az an.yagot, enrefalvai százas tehénis­tálló és a borjúnevelő 361 ezer forinttal. Mindkettő a kivitelezők (Szécsényi Ve­gyes KTSZ, Állami Építő­ipari Vállalat) hanyag munkája miatt. Tehát az egyébként is csekély beruházási keret­ből ráadásul több mint 1 millió 200 ezer forintot visznek el az áthúzódó be­ruházások. Ami marad aligha lesz elegendő az igények kielégítésére. — Mindenekelőtt az át­húzódó beruházásokat fe­jezzük be, csak azután fogunk hozzá az idei fela­datok megvalósításához. Az anyagi erőnkhöz mérten az idén csupán egy-két jelen­tősebb építmény elkészíté­sére kerül sor. Egyházas- gergén száz férőhelyes nö­vendékistállót, Szécsényben hatvan férőhelyes borjúne­velőt. Litkén 32 vagonos magtárt, Ludányhalászihan Hydroglóbust építenek. Ezenkívül hat helyen épül még a járásban hidegleve­gős szénaszárító. Huza-vona — Készülnek-e már a hideglevegős szénaszárí­tók? — A fát már kitermel­ték Etesen, azonban még nem döntötték el illeté­kesek, hogy melyik fajta szárítót lehet megépíteni. Eddig jó volt egy olcsóbb, szerfás megoldás, erre ké­szültek a tervek is. Ezt nem akarják engedélyezni, csak a Vámosi-félét, ami lényegesen drágább az ed­dig alkalmazott szerfás tí­pusnál. .. Nem jó ez a huza-vona. Sem az építési előadónak, sem az osztályvezetőnek nem tetszik. így az után nem lehet felelősséget vál­lalni a takarmánybetakarí- tás, szénakészítés eredmé­nyéért. — Az illetékesek csak variálgatnak. Addig-addig, hogy a kaszálás a nya­kunkba szakad s itt állunk szénaszárítók nélkül — panaszolja az építési elő­adó. Ami nélkül nem lehet De még ha csak ezzel lenne baj! Sok beruházás­hoz hiányzik még a terv­dokumentáció és az építő anyag. Egyedül a litkei 32 vagonos magtárhoz van meg a terv és az anyag. hetetlent, tervet és anya­got akartunk szerezni. Azonban hiába pocsékol­tuk az erőt, mert az álta­lunk készített tervet nem fogadták el. Pedig előzőleg tanulmányoztuk a dunaal- mási korszerű telepet is. Kiderült később az is, hogy viziszárnyastelep terv nincsen az osrzágban. Köz­ben az idő elszaladt s ve­le a pénz is elveszett. Szó­val mi így kaptunk pénzt: nesze semmi fogd meg jól. Egy kérdésre nem kap­tunk a beszélgetés során választ, mire jó az ilyen felemás, a gyakorlatban nem sok haszonnal járó segítség? P. A. Az asszonyokra számíthatnak Garantált munkaegység Homokterenyén A TÖBB mint 1 300 hol­das homokterenyei Kos­suth Termelőszövetkezetet évek óta a gyenge gazda­ságok között tartják szá­mon. A 134 tagnak jelen­tős része —, majd száz —, így aztán a termelőszö- hogy lelkiismeretesen meg- vetkezetet egyszerűen el művelik azt a területet,; sem lehet képzelni a sző- amely az 50 hold kukori-' vetkezeti asszonyok mun- cából, a 36 hold burgonyá­ké ja nélkül. Különösen so- ból és az 5 hold cukorré­kat dolgoztak tavaly a két pából egy-egy munkacsa­szocialista munkacsapat P&tra jut. Hogy mennyi . . ... , , lesz ez a terület? Azt még tagjai. A múlt evben 22 hold egyeüen munkacsapat sem asszony, a környékbeli bá- burgonya, kukorica, és cu- tudja, mert a termelőszö­nyákban, ipari üzemekben .korrépa megmunkálását vetkezet vezetőségének dolgozó ipari munkások fe- vállalták, s ezt még hat mindmáig nem volt „ide­hold burgonya termésének je” arra, hogy ezt az asz­betakarí fásával toldották szonyok tudomására hozza, meg. Ezenkívül a két mun­kacsapat tagjai, 26 asszony, szakmailag is képezte nv- gát. Lelkiismeretes munká­lesége. A férfitagok leg­többje meg idős. mert a fiatalokat inkább csábítot­ta az üzem, a bánya, a ha­vi biztos fizetéssel, mint a vezetési, munkaszervezési gondok tömkelegével küz- juk nagy hatással volt a dő termelőszövetkezet né­hány forintos munkaegy­ség előlege. viszont házi építkezés ese­tén csak nagyon nehezen tudjuk 1 eszerezni az anya­gokat. Hiába szaladozunk a legtöbbször nincs szeren­csénk a TÜZEP telepeken. Nem megnyugtató a szé­csényi járás termelőszövet­kezeti építkezéseinek elő­készítése. Ha ez továbbra is így megy, még a rendel­kezésünkre álló kevéske millióknak is megmarad a fele. Van, de nincs Az osztályvezető azt is felsorolja, hogy milyen épületekre lenne sürgősen szükség még a termelőszö­vetkezetekben. Többek kö­zött megemlíti a Ludány- halásziba tervezett vizi- szárnyastelepet. — Nagyszerűen lehetne hasznosítani a halászi ta­vat — körvonalazza a nagy tervet. — Ludányha- lásziban hiába erőltetjük mi a sertéstenyésztést, ami nem megy. Azt meg nem csinálhatjuk, ami menne. Tavaly szeptemberiben Bizonyára sokan emlé­u keznek még a fel- szabadulást követő évek hasznosi szenzációjára, amikor is Sánta Lászlóné, az egyházi ügyekben jár­tas. fiatal parasztasszony azzal álltatta a hívő lelke­ket, hogy Szűz Mária sze­mélyesen felkereste őt és megkérte, hogy égi üzene­teit közvetítse a földi em­bereknek. Az első üzenet az volt hogy „Szűz Mária a Mátra hegyein, Hasznos és Mátraszentimre határ­vonalán fekvő, rosszvizű forrást szent forrássá avat­ta amely, megtisztítja a foltos lelkeket, meggyó­gyítja a betegeket és fo­gékonnyá teszi a meddő asszonyokat”. Egy másik üzenetben Sántáné jogkö­rét bővítette az égi üze­net: „Megbízlak Klára asz- szony. hogy imádkozzál, járj közben azokért, akik hozzád járulnak bánatuk- .al, sebeikkel és én meg­hallgatlak téged. Egyetlen kikötésem, hogy a befolyt pénzen építtess kápolnát számomra a szentforrás mellett. Ezt üzenem, Klára asszony”. Az első igazi csoda, j azonban most következett I be. Hiába mosolyogták meg ugyanis a kevésbé elva­kult, a természettudomá­Gyógyszervegyészeti találmány Hosszú kutatómunka, is, hogy felszívódását Ge- számos ellenőrző vizsgálat rendás Mihály eljárásával szabályozni lehet, előre be és sok tárgyi nehézség el­hárítása után nagy jelentő­ségű gyógyszervegyészeti lehet állítani, találmány érkezett el az üzemi gyártás megkezdésé­hez. Dr. Gerendás Mihály Kossuth-díjas vegyész, ku­tatóintézeti osztályvezető, évekkel ezelőtt megkezdett laboratóriumi kísérleteinek eredményeként a vérplaz­ma fehérje anyagából, a fibrinből különböző más myagok hozzáadásával jlvan műanyagszerű vér­zéscsillapító és sebvédő terméket állított elő. amely íz élő szövetek közé beül­tetve miután regenerálta a műtéttel eltávolított beteg testrészt — lebomlik és nyomtalanul felszívódik a szervezetben. A bioplaszt- nak elnevezett anyagnak különleges tulajdonsága az termelőszövetkezet vala­mennyi tagjára. A napokban újra össze­jöttek Homokterenyén ezek az asszonyok. Herc- zeg Ferencnét és Nádasdi Ferencnét választották a két munkacsapat élére. Az asszonyokra most is szá­míthat a termelőszövetke­zet. Mind a két munka­csapat tagjai vállalták, A BURGONYÁT, a cu­korrépát már elvetették a termelőszövetkezetben. Az 50 hold kukoricát ezekben a napokban teszik földbe a közös gazdaságban. Min­den bizonnyal növelik az asszonyok munkakedvét, hogy az idén először a ter­melőszövetkezet garantálja valamennyi tagjának a ha­vi 25 forintos munkaegy­ség előleget, ezenkívül az asszonyok megkapják a kapásnövények tervezett hozamán felüli termés 50 százalékát is. Szentgyörgy-nap után a Cserhát lejtőin. Már zöld a fű, van mit legelni a nyáj­nak. ÚJABB CSODA HASZNOSON nyokban jártasabb haszno- siak az átlátszó álmot, hiá­ba hitték, hogy Klára asz- szony nagy vállalkozása dugába dől, hiszékeny em­berek bőségesen akadtak, akik felkeresték Klára asz- szonyt, hogy járjon közbe a Szűz Anyánál bűneik bocsánatáért. És dőlt a pénz. mert a hívő lelkek nem akarták magukra ha­ragítani a Szüzet, azzal, hogy a kápolna építéséi elhanyagolják, nem támo­gatják anyagi képességeik­hez mérten. A második csoda vi­szont az volt. hogy Klára asszony évekig űzhette kisded játékát s közbelé­pésre már csak akkor ke­rült sor, amikor a szent forrás körül többezres hi­székeny tömeg verődött össze az ország minden tá­járól, főként Heves és Szá- bolcs-Szatmár megyéből és az elcsigázott emberek a hideg avaron pihentek le, miközben Klára asszonyon kívül különféle alvállal­kozók és haszonlesők szedték, gyűjtötték a pénzt a „kápolnára”. Az ellen-1 őrizhetetlen pénzügyi ügy­letek. a nyilvánvaló szél­hámosság elkerülhetetlen­né tették a rendőrség köz­belépését, Klára asszony előbb vizsgálati fogságba, később ideggyógyászati ke­zelésre kórházba került. Az egyház pásztorlevélben adta tudtára a híveknek, hogy Klára asszony csoda­látása nem igazi csoda. A harmadik csoda az, hogy az elmegyógyintézeti kezelés után hazatérő Klá­ra asszony még mindig tu­dott toborozni híveket. Hasznosról, meg a közvet­len környezetből már nem. de Szabolcsból. Szolnokról. Hevesből még annál in­kább. Elhíresztelte ugyan­is. hogy Antikrisztus pró­bálta legyőzni őt, ámde. mint személyes példája mutatja, ő itt van és él. S elmondta, hogy a gyulai elmeevógyintézetben is: az általa tolmácsolt égi üze­netre római katolikus hit­re tért át az egykori zsi­dó vallású ideggyógyász is. Az utóbbi tíz év alatt ^ azonban az embe­rek tudása, látóköre sokat fejlődött, íev azután Klára asszony kliensei is meg­csappantak. Mit tehetett Klára, visszavedlett Sán- tánénak és ment a férjé­nek segíteni a tsz-be. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy Klára asz- szony teljesen felhagyott az iparral. Mert amíg hi­székeny és tudatlan embe­rek akadnak, addig Klára asszony is talál pácienst. Azután a súlyos, gyógyít­hatatlan betegségek, a két­ségbeesés sokszor meggon-^ dolatlan lépésekre. pró­bálkozásokra ösztökélik egynémelyik embert: ..Tu­dom. hogy bolondság, mégis megpróbálom!'. Hát alföldi látogatói. különö­sen a sántáik, bénák, süke­tek. vakok, némák és vég­ei gyengülés ben levő öre­gek köréből, még mindig akadnak Klára asszony­nak. S ő közbenjár a Szűz Anyánál, elbeszélget a ké­relmező érdekében.. A Szűz Anya tesz néhány bomálvos. határozatlan és feltételes Ígéretet és meg­üzeni. hogy kicsi a kápol­na a hegyen, jó lenne most már templomot, épí­teni, csakhogy ahhoz is pén z kell. Klára asszony tehát köz­benjár. gyógyít. S íme, hadd tegyem köz­hírré a’legeslegújabb hasz­nosi csodát. Az történt ugyanis, hogy Klára asz- szony a téli hónapok egyikén megcsúszott a je- gesrefagyott havon, végig­vágódott a járdán. Válla kificamodott, karján ki­sebb törés keletkezett. Hí­vők és hitetlenek egy­aránt azt várták, hogy Klá­ra asszony ebben a nagy bajban égi barátnéjához, a készséges Szűz Máriához fordul segítségért, gyógyu­lásért. Ámde nem ez kö­vetkezett be. Sántáné, vagyis Klára asszony mégcsak nem is a kápol­nát kereste fel, hanem Pásztora utazott és a szak­orvosi rendelőintézet se­bészetén keresett oltalmat, istápolást, gyógyulást. Az­óta is állandó orvosi ke­zelésre jár Pásztora, mi több — amint elmesél­te — maga követelte meg a röntgenezést. TAe, ha valaki bajával mégis őt keresné fel azt ugyan nem irányít­ja a kórházba. Azért köz­benjár az égieknél. Min­denesetre ez a legújabb csoda tovább rontot csap­panó tekintélyén s amúgy is rosszabbul menő üzle­tén. L. Gy. I

Next

/
Thumbnails
Contents