Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-03 / 45. szám
4 NÓGRÁD 1984. áprffls t. péntek Ahol a legtöbbet lehetne tenni A járások művelődési munkájáról ultúrpolitikánk alapvető céljai közé tartozik a város és a falu műveltségi színvonala közti különbség megszüntetése, intézményeink hatókörének bővítése, a korszerű, rendszeres kulturális ellátottság kiterjesztése a termelőszövetkezetekre, az eddig még nem, vagy kevéssé befolyásolt rétegekre. Határozat mondta ki még 1960-ban, hogy a megyei és a járási művelődési otthon hálózatot két éven belül ki kell építeni és e hálózat útján kell a jövőben szakmai és módszertani segítséget nyújtani a községi és üzemi művelődési otthonok munkájához. A kormányhatározat megjelenése óta eltelt idő alatt létrejött a megyei művelődési házak feladatait ellátó Népművelési Tanácsadó, újjászervezték a járási művelődési osztályokat, a megyei művelődésügyi osztály pedig kijelölte a járási művelődési házak területi feladatait, a feladatok ellátására hivatott intézményeket. A megyei tanácsadó ma, már a továbbképzés lebonyolításával, a különböző felmérésekkel, elemzésekkel, módszertani kiadványok terjesztésével, tapasztalatcserék kezdeményezésével nagy segítséget nyújt a járási művelődési házak erősítéséhez, hatóképes új módszerek terjesztéséhez. Ennek ellenére a területi munkára kijelölt művelődési házak többsége gyengén működik, még a székhelyi tevékenység sem kielégítő, nem példamutató. A falusi kulturális munka nagymérvű hiányosságai pedig nagyrészt ebben kereshetők. A járási művelődési házak területi módszertani munkájának rendszeressé tétele tehát igen fontos kulcskérdés. Az előrehaladás érdekében érdemes vizsgálgatni mi az oka annak, hogy bár a művelődési otthon hálózat szervezetileg kiépültnek tekinthető ugyan, de hálózatszerű munkájuk — csekély kivételtől eltekintve — gyakorlatban nem valósult meg. Mi az oka, hogy a járási művelődési házak még mindig leggyengébb láncszemei a hálózatnak? A gyengeség alapvető okai részben a járások illetékes művelődési vezetőinek szemléletére vezethető vissza. Arra, hogy a járási művelődési házak területi feladatait ma sem látják elég világosan. Visszaveti a munka nagyobb eredményességét az is, hogy a járási művelődési házak munkatársai közül nem egy felkészültségben hiányokkal küzd, a vezetésre állítottak nem élnek megfelelő mértékben o közép és felsőfokú továbbtanulási lehetőségekkel. Szakképzettségbeli hiányaik mielőbbi pótlása pedig nélkülözhetetlen intézményeink tevékenysége korszerűbbé tételéhez. ától ja a' területi munkát a járási népművelők egy részének helytelen munkastílusa, módszereinek merevsége is. Szemléletük leginkább csak intézményükön belüli lehetőségekre korlátozódik. Hiányzik belőlük a mozgékonyság, az ötletgazdagság, a gyors reagálás képessége, a mozgalmi jelleg. Ugyancsak hiba, hogy egyes népművelők mindent egyedül akarnak megoldani. A tömegszervezetekkel való együttműködés hiányában a művelődési otthonok társadalmi vezetősége csak formálisan létezik. A helyi és különösen a területi feladatok példamutató ellátásához a járások többségében még hiányoznak a minimálisan szükséges tárgyi feltételek is. Ha eredményre akarunk számítani, ezen szintén mielőbb segíteni kell. Járási művelődési házainkban kevés a differenciált, mintaszerű foglalkozásokhoz szükséges klub, szakköri, egyéb helyiség, a meglévők berendezése pedig néhány kivételtől eltekintve még a vendéglátó ipar berendezéséhez viszonyítva is elavult. A járási művelődési otthonok technikai felszerelése a puszta székhelyi feladatok megoldásához is rendkívül szegényes. A területi tevékenységhez szükséges eszközök: szállítható ván- dorkiállítási felszerelések, vándoroltatható vetítő hangosfilm berendezések, lemezjátszók, elemes magnetofonok, szalag és lemeztárak. szállítható szabadtéri színpad s nem utolsó sorban saját közlekedési eszköz —, jóformán teljesen hiányoznak. járási szinten működő közművelődési intézmények és szervek, művelődési házak, járási könyvtárak, múzeumok és TIT szervek területi munkájának szervezési és tartalmi összhangja áltálában megoldatlan. A társszervek központjaiktól nem kapnak megfelelő irányítást a járási művelődési házakkal a területi munkában való együttműködésre. Kialakulatlan a kultúrális célokra fordítható anyagi alapok járási szinten összehangolt felhasználása is. Mindenek előtt ezeken a gondokon kell tehát segítenünk, az pedig a megyei és járási szervek tervszerűen összehangolt igazgatási, szakmai-módszertani és gazdasági erőfeszítésével, lépésről lépésre jutva oldható meg. Pl NT.É fi ■'- ‘SZA B Ó : m V» / A IV ;4* J»-'v t’,< -k ✓ A HSk'H Á \ p§; KißtC wOy 1 ; ; ; " v^ 36. — A szöveg? — Fejtik! Illetve, valamit mégiscsak megtudtunk — mondta Istvánfi. — Mit? — Menjünk fel, őrnagy elvtárs a rádióhoz... Felmentek. — A nyolcas fogta — tájékoztatta parancsnokát Istvánfi százados. Végigmentek a rádióstermen, a falakon viliódzó vörös- és zöldfényű lámpák, műszerek mellett, aztán megálltak az. egyik kalitkánál, ahol egy civilruhás rendőr ült, fején hallgatóval. Istvánfi százados a kis asztalról felvett egy grafikont, és odaadta Pálosnak. — Nézze, őrnagy elvtárs, a hullámvonalak nagyon szabálytalanok. Nyilvánvaló, hogy az adás hegy közelében történt. — Lehetséges ... Hol a szöveg? — Hozom. Pálos átfutotta a gépelt papírlapot. Mindössze három mondáit álit rajta: „Fecske biztonságban van. Vételi lehetőség jó. Futárküldeményt megkaptam.” — Hát ebből nyilvánvaló, hogy Kemecsei halála és a Fecske-ügy összefügg ... — dörzsölte az állát Pálos. Elővette cigarettatárcáját, és rágyújtott. — őrnagy elvtárs... A cigaretta ... — Ja persze ... Gyerünk ki — mondta, és zsebrevág- ta a papírlapot. — De azt is elárulja ez a radiogram, hogy a B. 26-os már látta Fecskét... — És ha Fecske a rádiójával jelentkezett be nála? — Igaza van ... Miért nem oltják le ezek éjszakára a villanyt a folyosókon? — csapott át más témára, .majd oda lépett a villanykapcsolóhoz, és lekattintotta. Istvánfi tudta, hogy parancsnoka csak azért beszél másról, mert ezalatt valamin töri a fejét. — Ha ennek a B. 26-os- nak lenne egy kis esze, távol tartaná magát Fecskétől. Dg azt hiszem, hogy már csak a kíváncsiság is ráviszi, hogy megnézze magának ... De szeretném elolvasni azokat a futárutasításokat.'. . Felkészültek a beosztottjai? — Igen. — És a többiek? — ők is. — A rádióskocsit nehogy ittfelejtsék... Mi a véleménye, nagyon meg fog haragudni a kis Liszkai, ha felkeltjük, és közöljük vele, hogy mégsem holnap, hanem most utazunk? — Nem hinném — mondta bizonytalanul a százados. — Lelkes gyerek . .. — Hát akkor küldjön ki érte valakit. Látnom kell, milyen a terep, s főleg, hogy mit csinál a barátunk. Messziről mindig nehezebb megítélni.,. — Az igaz... Pálos a szobájában kiemelt a szekrényből egy nagyobb bőröndöt. A titkárnő készítette oda. Még az este kapta fneg a technikai osztálytól, a szükséges utiholmikkal. Az őrnagy összehúzta a függönyöket, aztán vetközKét millió forint a tanácsi könnyűipar fejlesztésére A MEGYÉT járva nincs olyan beszélgetés, hogy Szóba ne kerülnének a lakosság igényeinek kielégítésével kapcsolatos problémák, a női munkaerő foglalkoztatásának gondja, hivatalos helyeken pedig a helyiipari vállalatok bővítésének szükségessége. Indokoltak a kívánságok és a halogatás csak nehezítené a helyzetet. Mindezek arra késztették a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy a helyiiparpolitikai tervek megvalósítását célzó népgazdasági hitelt — 1, millió 100 ezer forint — ne engedje másra elkölteni. Ebből az összegből próbálja ebben az esztendőben megoldani legégetőbb fejlesztési feladatát a tanácsi könnyűipar. A tervek szerint Rétsá- gon, a Patyolat és a Nóg- rád megyei Vasipari Vállalat létesít felvevő helyet. Az épületek terveit már elkészítették. Mire tető alá kerül az új létesítmény, addigra 321 ezer forintot költ el az ipari osztály. Az üzletek berendezése 25 ezer forintba kerül. A helybeliek, valamint a járási székhelyre utazók, a ruhatisztításon, mosáson, festésen kívül különböző háztartási gépek, berendezések. olajkályhák és gáztűzhelyek kijavítását kérhetik. Jelentős összegbe kerül a szécsényi szolgáltató telephely kialakítása. Az épület tervét a tanácsi Tervező Irodánál már megrendelték. Amennyiben elvállalják, akkor több, mint valószínű, hogy a második félévben tető alá kerül az új üzemépület, amelyre 450 ezer forintot áldoznak. A meglévő szolgáltatási ágak kibővülnek, az áltani kezdett. Már csak egy alsónadrág volt rajta, amikor váratlanul visszaérkezett Istvánfi. Meghökkent a parancsnoka láttán, de Pálos nem zavartatta magát. — Jöjjön csak. Segítsen öltözni. És szóljon fel a hatodikra, hogy jöjjön le valaki maszkírozni... Istvánfi buzgós segített az őrnagynak, és sok bajlódás után végül is elkészültek. Megérkezett Liszkai főhadnagy is, frissen, mozgékonyán. Nem látszott rajta, hogy az ágyból rántották ki. Igaz, ő délután egyszer már felkészült, akkor azonban holnapra halasztották az utat. Most mégis éjjel kerekednek fel! Az ügyeletes fodrász segédletével felkerült a paróka is Pálosra, úgyhogy rá sem lehetett ismerni. Szürke bajusza, őszülő haja, elváltoztatott arca, meggörnyedt alakja idegenné tette. Annyira, hogy Istvánfi századosnak a kapuban álló őrszemnél igazolnia kellett Pálos őrnagyot. .. 12. Harmat ülte meg a növényeket ebben a kora reggeli órában. Éjszaka óriási vihar tombolt, zúgott, csattogott az égbolt, de amilyen gyorsan jött, el is múlt. Alig esett valami. Harmatos reggel kölános lakatos munkát végzőkkel, a villany- vizszere- lőkkel, a bádogosokkal, a cserépkályhagyártókkal. Új kovácsokkal és a háztartási kisgépjavítókkal. új szolgáltatásként vezetik be az autó- és motorjavítást. A szakipari munkát végzők, hívásra a helyszínen oldják meg feladataikat, míg a többi szolgáltatási ágban a jelentkező igények kielégítését egy szervizkocsi segítségével valósítják meg. Szó van arról, hogy a járás nagyobb községeiben felvevőhelyeket létesítenek. Amennyiben az új épület elkészül, akkor 30 községben válik lehetővé a lakosság szolgáltatási igényelnek jobb kielégítése. A Balassagyarmati Autó- és Motor javító Vállalat bővítésére 300 ezer forintot irányoztak elő. Ebből az összegből 240 ezer forintba kerül az új szerelőcsarnok, 60 ezerbe pedig az új gépkocsimosó. FEJLESZTÉSÉT nemcsak a helyi igények növekedése, hanem a Csehszlovákiából jelentkező megnövekedestt gépkocsi forgalom indokolja. A szomszédos országból érkező sáros, piszkos autók a balassagyarmati szakemberek kezenyomán újjászül tve folytatják útjukat az ország belsejébe. Az ez évre biztosított vállalatfejlesztési alapból megkezdik a Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat bővítését, illetve új telephelyre való költöztetését. Ez azt jelenti, hogy a központ az autószerviz, és a vastömegcikk ipari részleg kivételével átköltözik a zagyvapálfalvi téglagyárba. Itt a dolgozók jobb körülszöntötte a korán ébredő üdülőket és a külföldi vadászokat. Fekete-rigók fütyültek. Sokan odahúzódtak a függőkért melletti fákhoz, és hallgatták a napot köszöntő madárdalt. Csak a külföldi vadászok nem bírtak magukkal. .. Lökdösődtek, mint a gyerekek, s oly hangosan beszéltek, hogy hangjuk felhallatszott a szobákba, és sokat felébresztett. Éva és Sípos ott álltak a terraszon. Várták, hogy megérkezzen a túravezető. A három juhász benn ült a hallban. Már akkor ott pipáztak szótlanul, amikor a kirándulásra készülődő csoport első tagjai lejöttek. Többen csodálkoztak is, hogy lehet az, hogy ezek még késő este is a hallban ülnek, és reggel sem lehet őket megelőzni. Éva meg is kérdezte tőlük, nem akarnak-e kirándulni. — Mi pihenni jöttünk... Itt jó hűvös van — válaszolta az idősebbik juhász. Sípos. aki ott állt Éva mögött, hangosan felkacagott. — Nem szeretik a napot? — De bizony, szeretjük mi„ kérem — szólt az öreg pipáját szipogatva. — Mondja, maga nem sátoraljaújhelyi véletlenül? — kérdezte Sípostól. (folytatjuk.) mények közé kerülnek, nyugodtabban dolgozhatnak. Már kész az irodaépület, van fürdő, moesdd, étkezde, elég raktár, csupán az új műhelyek felépítése van hátra. Erre ebben az esztendőben 800 ezer forintot szándékoznak költeni. Mire azonban megvalósulnak a jelenlegi tervek, addigra másfél millióra rúg az építőipari vállalat által benyújtott számla összege. Igaz, akkorra már 1965-öt írunk. Az áttelepítés nem jelent újabb fáradozást a lakosságnak, mert a vállalat Salgótarjánban felvevőhelyeket létesít. AZ ELŐBB említettek csak segítenek, de nem oldják meg a jelentkező igényeket. Éppen ezért a jövőre az eddiginél jóval több beruházást kellene biztosítani a tanácsi köny- nyűipamak. T. K. Egy új kezdeményezés A múltban a termelőszövetkezetek és állami mezőgazdasági üzemek szakemberei nem értesültek rendszeresen az új szakkönyvek megjelenéséről. Pedig az új művek rendszeres tanulmányozása nélkül a termelés színvonala nem igen emelkedhetik. Központi feladattá vált tehát a termelőszövetkezeti szakkönyVtárak létesítése. A Kiadói Főigazgatóság ezért gondoskodott egy olyan szervezet felállításáról. amely ezt az igényt kielégíti. Eddig több, mint 135 termelőszövetkezet és állar- mi gazdaság kötött könyvellátási szerződést a Mezőgazdasági Könyvszolgá- lattal, közel 200 000 forint összegben. A megyei tanácsok, felismerve a kezdeményezés jelentőségét, segítik a szolgálat instruktorainak munkáját Azt tervezik, hogy 1965 végéig a* ország valamennyi termelőszövetkezete és mezőgazdasági állami üzeme rendelkezzék gazdag szakkönyvtárral. ' FIGYELEM! A Munkaügyi Minisztérium 207. Intézet (Bp. XIII. Angyalföldi u. 2.) felhívja a 14-16 éves 8 ált. iskolai végezttség- gel rendelkező ifjúmunkások figyelmét, hogy kőműves szakmára jelentkezzenek ipari tanulónak. A jelentkezést írásban kérjük. A felvétel időpontjáról külön értesítést küldünk. A tanulók részére tanulóotthont, munkaruhát és teljes ellátást biztosítunk. Jelentkezési határidő azonnal.
