Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-23 / 61. szám
Éljen a munkásosztály legyőzhetetlen eszméje9 a marxizmus-leninizmus! A* iparosodó város TEGNAP ÉS MA Barangolás Balassagyarmaton • • Bányamentők Bátor emberek — A korhatár is fontos 72 ember bevetésen Néhány hete a balassagyarmati Palóc Múzeumban jártam, s régi Nóg- rád megyei újságok kerültek a kezembe. A kolléga, harminc évvel ezelőtt — akaratlanul — a mai olvasó számára is érdekes dolgokat rögzített. A Nógrádi Hírlap 1931 március 15. számában például megbökte a szemem egy rövid közlemény: Dr. Soldos Béla főispán intézkedett, hogy szükség esetén a balassagyarmati szegénykonyha március 15-e után is nyit- vatartson. Egy 1935 februári számban a szegény- ügyi bizottság vezetőjének jelentésében olvastam bele. Innen tudtam meg, hogy akkori megyeszékhelyen minden hónapban 38 hölgy és 15 úr gyűjtötte a szeretetadományokat. „Fídám“ cikkek Báró dr. Kray Pál címzetes kanonok plébános például három malacot, 30 kg babot, 12 kg süteményt 3 üveg paradicsomot és egy feszületet adott. Hogy az adomány bárkit is megváltott volna evilági szenvedéseitől, alig hihető. Hiszen ugyanez az újság később arról is tudósít, hogy november 18-án megkezdte a tüzelőosztást az Ingyen Fa- és Szénegylet. Több, mint 500 család — amely igazolta nyomorát — részesült adományban. „Szívettépő látvány volt a sorban álló lerongyolódott szomorú tömeg sokasága” — írja a tudósító. Aztán közli, hogy a szénosztásra a salgótarjáni bányaigazgatóság küldött minden évben hat vagon szenet (tehát több mint 500 családra jutott 600 mázsa szén), de a hat vagon 1935- ben leolvadt háromra. Találtam persze jobbkedvű cikkeket is. Az egyiknek például, már a címe is vidámságot áraszt: Farsangi hangulat Balassagyarmaton. „Az egész város készül a január 4-i inség- bálra.” A mulatságon ismét lesz olcsó pezsgőakció: üvegje 4 pengő. A legutóbbi inségbál közönsége ebből a pezsgőből 140 fiaskóval eresztett le a torkán. Inségkonyha — gersli leves az egyiknek. Inség- bál-inségpezsgő... a másiknak. A múlt helyén Hát, igen, manapság nem ilyenek a gondok Gyarmaton. Igaz, gondok ezek is, amelyektől szaporodik a barázda a homlokon, az ezüst a halántékon — de- hát, csak más ez! Balassagyarmat kisváros a látogató, akinek még nem volt módjában a falak mögé tekinteni, tán egy kissé álmosnak is vélné. Az utcák csendesek, s még a főutcai forgalom sem jelzi, hogy bent az ipari üzemeket maguk- bafoglaló épületekben gépek zúgnak, szerszámok kopácsolnak, s gyarmatiak százai, ezrei végzik mindennapi munkástevékenységüket. Balassagyarmat, iparosodik. Igen, a régi Balassagyarmat a múlté. A mostani másféle. Teli élniakarással, s teli az egészséges élet, fejlődés jeleivel. Az utóbbi esztendőkben különösen szembetűnő, a város számára társadalmilag, gazdaságilag nagyhorderejű változások történtek itt. Azt mondtam az imént: Balassagyarmat iparosodik. Néhány adat ennek érzékeltetésére elegendő lesz: A Balassagyarmati Vastö- megcikkipari Vállalat 1958-' ban tizenegy és negyed- millió forint értékű munkát végzett — 1963-ban ennék csaknem ötszörösét. Létszáma ezidő alatt megnégyszereződött. A Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat hat esztendővel ezelőtt alig ötmilliót érő tevékenységet foytatott, tavaly már ennek több mint hétszeresét. Munkásainak, alkalmazottainak száma megháromszorozódott. A Bútorgyárban ma háromszor annyit termelnek, mint 1958-ban, akkor negyvennyolcán dolgoztak, ma százon felül. A Kézműipari Vállalat balassagyarmati telepének 1960-ban — amikor megalakult még terve sem volt. Az idén már 10 millióért állítanak elő gyermekruhácskákat, a kezdő létszám Háromszorosával. A Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén az alapítás esztendejének néhány hónapjában — 1960 végén — negyvenöt ember 90 ezer forintnyi munkával szerepelt a vállalati statisztikában. Ez a munka tavaly már 23 milliót ért, igaz, hogy 184-en dolgoztak érte.. A mi korunk szülöttei Ezek csupán a jelentősebb üzemek, amelyekben minden különbözőségük ellenére, van valami közös: az ugyanis, hogy a régi újságokban egyiknek a nevével sem találkoztam, nem is találkozhattam, nem léteztek, őket már a mi korunk hívta eletre. S még az, hogy velük együtt’ néhány esztendő alatt körülbelül ezer ipari dolgozóval lett több Balassagyarmaton. Jelentős részük — köztük több száz nő — bennük lett háziasszonyból, esetleg mezőgazdasági kisegítő dolgozóból ipari munkás. Jelezve e város társadalmi életének mozgás-irányát. „Mozgás-irány” — kissé tudákosan hangzik a kifejezés, bár aligha akadna másik, amelyik hívebben kifejezné a különbséget a régi és a mai Balassagyarmat között, mint a szó; mozgás. S bármii.' különös, a ma és a hol nap legtöbb gondját is e; a „mozgás” szüli. Balassagyarmat kimozdult az évszázados mozdulatlanságból, s az iparosodás révén öles léptekkel halar előre, hogy felzárkózzék < szocialista városokhoz, rp más lehetne, mint örven detes. Igen ám, de a gyár mattak kezdik magukat úgy érezni városukban, mint egy egészségesen növekvő fiatalember a tavalyi ruhában. Szűk a ruha, kinőtték. Sőt, imitt-amott, mintha már akadályozná is a további növekedést. A kinőtt ruha Ez elsősorban a lakásépítkezésre vonatkozik: 1958-tól 1963-ig 316 lakás épült, s ennek csupán egy- harmada állami beruházásból. Számolva a jogos lakásigénylőkkel — de most már azzal is, hogy a város ipari üzemeibe mérnökökre, technikusokra, iskoláiba újabb pedagógusokra ,a kórházba, rendelőintézetbe több orvosra, s megannyi helyre más és Tnás szakemberre lenne szükség, akiknek lakást kell adni, másként letelepedni nem tudnak — bizony több új lakást is „elbírt” volna Balassagyarmat. De rászorulna a kórház, a rendelőintézet épülete is a bővítésre, zsúfoltak a bölcsődék, az óvódák, s ma már nem egy ^írásbeli községnek különb művelődési otthona van, mint ennek az egyébként patinás műveltségű városnak. De zsákutcába nem kerül Balassagyarmat. A kinőtt ruha a mainál jóval kényelmesebbé válik hólapra. Esztendők megoldatlan problémája volt itt például a csatorna hálózat megépítése. Hiánya egyszersmind a legfőbb akadály a lakóházak, középületek építése előtt. Nos, 1965- 66-ra meg kell épülnie: Az Országos Tervhivatal a beruházást jóváhagyta, a tervezés folyamatban van. S ha ez készen lesz, bizonyára — azért bizonyára, mert hiszen a jóslás nem az ujságiró kenyere, de a város jövőjében épp úgy bízik, mint annak polgárai — a gyarmatiak — a harmadik ötéves terv idején is jónéhány változás tanúi lehetnek majd. Tanúi és persze alkotó résztvevői — tanácselnöktől az iskolás gyermekig. Csizmadia Géza Csendesen beszélgetnek. A többiek a televíziót nézik. Zörög a telefon. Egy pillanatra csend. Riadó!!! Bányatűz! A mentőkészülékekért ugranak, azután gépkocsira és már robognak is bevetésre. A vágatban csípi a szemet a füst. Gázzal szeny- nyezett a levegő. A tűz mellett még 80 fok is van és ugyancsak szakad a verejték a 18 és félkilós mentőkészülék alatt. Tartani is elég, de dolgozni is kell benne. Gyakorlatok és rostálás , Bátor emberek a bányamentők és erősek is. Nem akárkit vesznek fel közéjük. Először alapos orvosi vizsgán szűrik őket. Azután a 84 órás tanfolyam. A gyakorlat. Van egy gyakorlótáró, amit nem köny- nyű végigjárni. Az 52 méteres vágatról 30 méteres ereszke, azután olyah hely, ahol csak kúszva lehet átjutni. A meredek gurítón felmászni, majd ismét olyan üreg, ahol kúszni kell. Ezután még harmincezer méter per kilogramm munkát kell elvégezni. Aki ezt nem bírja, nem mehet bevetésre. A jelöltek közül sokan nem jutnak tovább. Akik tovább jutnak? Azok bányamentők lesznek. Az évi rendszeres orvosi vizsga, a negyedéves gyakor- ! latok azután még rostálják az embereket. Csak 20—45 éves korig lehet valaki bányamentőNyugalom, de meddig A központi bányamentő állomáson látszólag most nyugalom van Ki tudja meddig, mikor kell indulni a riadóautóval. Nyolc bányamentő állandóan készenlétben ván. Kedden váltják egymást és egy hét a szolgálat éjjel, nappal egy pillanatra sem hagyhatják el a körletet, még haza sem látogathatnak. Amikor bevetés van, rögtön berendelnek másokat a kivonulók helyére. A naplóból Volt, amikor egyidőben öt helyen dolgoztak a bányamentők. Egyszerre 72 ember volt bevetésen. Az egyik helyen bányatűz, a másikon sújtólégrobbanás, a harmadikon gázömlés volt. Az idei eseménynaplót lapozom. Január 23-án riasztották őket. Vecseklő II. aknán bányatüzet kellett lokalizálni. Gátat építettek. Három nap múlva Székvölgyre robogott a riadó gépkocsi. Ugyancsak bányatűz. Február elején Székvölgyre. Akkor sikerült megakadályozni a nagyobb tüzet. Február 3- án Róna-bányában ütött ki tűz. Palánkgátot építettek és alighogy visszaértek, lerakták a mentőké- szülókeket ismét Szék- völgyre kellett indulniuk, mert füstölt a légakna. A légaknát négy méterre tudták csak megközelíteni, mert akkor már minden lángolt. A tűzoltókkal közösen mentették a menthetőt; másnap már a második rajt is bevetették, azután 16 bányamentő építette a tüzet elzáró gátakat. Az egyik tűznél még nem is végeztek. Reggel Tiribesre és este már Mar- gittáróra riasztották őket. Márciusban ott voltak a szorospataki omlásnál. Legutóbb április 15-én Szilváskőre kellett kivo- nulniok gátépítésre lokalizálni a bányatüzet. Jelenleg 153 bevethető bányamentő tevékenykedik felváltva a salgótarjáni központi bányamentő állomáson. Többre van szükség. Rövidesen tanfolyamot szerveznek 60 fizikai és 25 műszaki dolgozó részére. Ezen a tanfolyamon már két üzemorvos is részt vesz. Ennyi emberrel erősödik a bányamentő csoport. Szükség van rájuk. B. J. Önellenőrzés '"j^’asznos eszköze a sao"ty cialista embertípus kialakításának a szocialista brigádmozgalom. Az elmúlt öt évről rengeteg példát lehetne felsorolni, ami ezeknek a többet, jobbat adni igyekvő. kulturáltabb életre törekvő embercsoportok fejlődését tükrözi. Az erősödő szocialista erkölcs szép példája most van kialakulóban, az önellenőrzés, illetve ahogy elterjedt: önmeózás. Határozottan állíthatjuk; kellő magaslatot kell elérni ahhoz, hogy az emberek kritikusan, talán szigorúbban mint más, vizsgálat alá vegyék saját munkájukat. A minőségileg jobb igénye érlelődött meg egyes szocialista brigádokban. Ezért vállalták a tűzhelygyárban Varga Ferenc Gagarin brigádja, Kassai Re- zsőné Zója brigádja, vagy a Nógrád-megyei Kézműipari Vállalat három női brigádja az önmeózást. Az acélgyár kovácsoló üzemében is van már ilyen kezdeményzés és hä egész széles körben kiterjed ez a módszer mintegy 15 munkaerő szabadul fel. Az önmeózásnak nemcsak a munkaerő megtakarításban van jelentősége, hanem abban, hogy jobban érvényesül a több) szem többet lát elv. A sok „me- ós” jobban észre veszi a hibákat. Ki is tudná megállapítani jobban, hogy mi a hiba, mint az maga aki elkövette. Akadnak ennek az új kezdeményezésnek ellenzői is. akik úgy vélik, ha a dolgozó maga bírálja el azt, amit gyárt, akkor lazább lesz a minőségi fegyelem. Ezt az elvet arra alapozták, hogy korábban a hibás terméket — bár tudta a készítője, hogy az rossz, mégis a többi közé tette, arra számítva, hátha nem veszi észre a meós. Az önmeózás igen nagy felelősséget jelent és nemcsak egyéni, hanem közős felelősséget. Egyrészt addig. amíg a munkadarabok elkészülnek, több kézen is keresztül mennek, másrészt a brigád felelős az általa gyártott termékek minőségéért. Ezért nagy szégyen lenne, ha nem vizsgálnák kritikusan egymás munkáját. A szocialista brigádok e kezdeményezésének nemcsak az ellenőrzés társadalmasítását, hanem általában a minőség javítását kell eredményezni. Pontosabb, jobb munkát követel mindenkitől és azt, hogy a hibákat nyomban kijavítsák. Amit már nem lehet megjavítani az ne menjen tovább, ne kelljen még a következő dolgozóknak is felesleges munkát végezniük. '~7gaz, nem értek meg ^még a feltételei annak, hogy az önmeózást mindenütt alkalmazzák. Bizonyára rövid1 idő alatt még nagyon sok tapasztalat gyűlik össze, amit hasznosítani lehet. A kezdet már most biztató. A tapasztalatok bizonyítják, hogy azok a brigádok, amelyek vállalták ezt, becsülettel teljesítik is Ígéretüket. Érdemes tehát szorgalmazni, mindenütt, ahol csak mód van rá. B JL
