Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-22 / 60. szám
1964. április 22. szerda NÖGRAB 5 Visszalépést? Szilaspogony jól mélyen nyúlt a községfejlesztési alap nevű zsebbe, mikor két évvel ezelőtt korszerű tüzoltószertárt építtetett kilencvenezer forintból. A nagyobbik helyiségben annak rendje-módja szerint elhelyezték a felszerelést; a szobácska tavaly decemberig üresen állott. A községi tanács vb. leleményét dicséri, hogy a kihasználatlan helyiséget — addig is, míg építésre lehetőség nincs —, női és férfi fodrász műhely céljára átengedte a salgótarjáni ktsz-nek. Azóta az egész falu megelégedésére ott szépülnek a leányok, legények. OH, de meddig? A salgótarjáni járási tanács vb. igazgatási csoportja a fodrászműhely azonnali kilakoltatására szólította fel a községi tanács vb.-t; hivatkozván arra, a műhely üzemelése az önkéntes tűzoltók kiképzését hátráltatja. Beszéltünk ebben az ügyben a községi tanács vb. elnökével, aki kifejtette ennek az aggodalomnak alaptalanságát. A tűzoltófelszerelés, ruházat jól elfér a szertárban. Téli oktatásra szívesen lát- iák az önkéntes tűzoltókat a tanácsteremben, ahol örömest be is fütené- nek számukra. A társadalmi és személyi tulajdon önkéntes tűzoltók nyújtotta védelmét nem becsüljük le, s nem kívánjuk a hajhullámosí- tás, borotválás — különben t jogos — igényének kielégítése elé helyezni. De azt sem hallgathatjuk el, hoav Szilaspogonyban korábban sohasem működött fodrászműhely; annak teendőit jól-rosszúl magukcsinálta borbélyok látták eL A ktsz fodrászműhelyének megszüntetése visszalépés lenne. Milyen hibridkukoricát vessünk? A HIBRIDKUKORICA Magyarországon teljes győzelmet aratott. Ennek jelentőségét különösen az érzékelteti legjobban, hogy a már jelenleg rendelkezésre álló hibridekkel is meg lehetne kétszerezni a termésátlagokat. Ezt bizonyítják azok a gazdaságok ahol több száz vagy egykét ezer kát. holdon évről- évre harminc mázsa feletti termést érnek el. A lehetőségekhez viszonyított alacsonyabb termésátlagok egyik oka a helytelen faj- tamegválasztásban és fajtahasználatban rejlik. Ma már rendelkezünk egy olyan széles hibridskálával, amelyből lehet válogatni. Érési sorrendben a legkorábban érő hibridtől a legkésőbben érőig a következő hibridek ajánlhatók vetésre: Mv 42, Szegedi 71, Mv 40. Mv 26. Szarvasi 1, Mv 5, Mv 09. Mv 48, Mv 1, Mv 53, Keszthelyi 22. A felsorolt hibridek közül az Mv 26, a Szarvasi 1 és Keszthelyi 22 elsősorban silótermelésre alkalmas. Az Mv 42 másodvetésre, a Szegedi 71 és Mv 40 fővetésben elsősorban az ország legnyugatibb és legészakibb vidékei részére ajánlhatók. Ezeket a területeket kivéve az ország egész területén vethető az Mv 5, Mv 59 és az Mv 48. A Balaton vonalát észak felé meghosszabbítva az attól délre eső területeken elsősorban az Mv 1 és Mv 53 vetése ajánlatos. Ezek a hibridek ezen a területen biztonságosan beérnek és nagyobb termést adnak, mint a korábban érő fajták. Rendkívül nagy előnyük, hogy száruk lényegesen erősebb, mint a felsorolt többi hibridé, kivéve a Keszthelyi 22-es hibridet és ez különösen azokban az üzemekben fontos, ahol a kukorica gépi betakarítását tervezik. Üzemi szempontból, — különösen a betakarítás időszakának széthúzása miatt — szükséges, hogy egy-egy üzemben 3—4 különböző érésű hibrideket vessenek. A korábban érő hibridek gyengébb termő- képességét ellensúlyozni lehet azzal, hogy nagyobb tőszámmal vetjük őket. Az Mv 42, Szegedi 71 és Mv 40 22-26 ezer, helyenként jó talajon, kedvező csapadékviszonyok között nagyobb tőszámmal is vethetők. A közepes érési idejű Mv 5, Mv 59 és Mv 48 tőszáma 18-22 ezer, a későbben érőké 16-22 ezer között lehet. Különösen az Alföld szárazabb vidékein a tőszámot nagyon gondosan kell meghatározni, mert az esetleg túl sűrű állományban sok lesz a meddő tő. Különösen a silótermesztésben szükséges a többféle érésű hibrid vetése. Erre a célra érési sorrend szerint az Mv 26, Szarvasi 1, Mv 1 és Keszthelyi 22 termesztése ajánlható mindenekelőtt. A többféle érési idejű hibrid vetése azért fontos, hogy a silókombájnnal mindig az optimális silóérettségű kukoricát vághassunk. A HELYES fajtamegválasztás tehát alapvető kérdés. Az adott területeken, adott üzemben jól megválasztott hibridekkel a holdanként! termést több mázsával növelhetjük. dr. Kapás Sándor mezőgazd. tudományok kandidátusa TANUL A GYÁR A szakoktatói* tapasztalatai a Salgótarjáni Acélárugyárban A műszaki színvonal emelkedése a technika rohamos fejlődése mindig jobban képzett embereket követel. Felismerték ezt a Salgótarjáni Acélárugyárban is. ahol ma már a dolgozók hatvan százaléka vesz részt valamilyen szervezett oktatásban. Új mérnökök Egyetemen, főiskolán, illetve felsőfokú technikumban nyolcvanan tanulnak. Ebből negyvenhárom ösztöndíjas. Gépész, kohász, villamos, vegyész és építészmérnök jelölteknek ezen kívül közgazdászoknak fizet, a vállalat ösztöndíjat. Az elmúlt három év alatt 602 ezer forintot fordítottak erre a célra. Az idén még csak egyet várnak vissza közülük, de jövőre már tizenkét új mérnökkel gyarapodik a műszaki létszám. A dolgozók körében még soha nem volt ilyen nagy tanulási láz. Általános iskolában 144, különböző középiskolákban esti és levelező tagozaton 378 dolgozó tanul. Idegen nyelv- tanfolyamra 68 dolgozó jár. Amit nem lehet tonnákban mérni Az idén több mint 30 féle szakmai tanfolyamot szerveznek. Jelenleg 23 tanfolyam működik és a hét szinte minden napján van valamilyen foglalkozás. A szaktanfolyamokon 1411 dolgozó vesz részt. Ezek közül a tanfolyamok közül, különösen azok keresettek, amelyek valamilyen szakmát is adnak. Nehezebb a szervezés a továbbképző tanfolyamoknál. Egyébként a fiatal műszakiak továbbképzését is igen jól oldották meg. Ebben hét verj hatan vesznek részt és különböző témakörökből készítenek tanulmányt. amelyet a gyár műszaki színvonalának növeléséhez is kiválóan fel lehet majd használni. A szakoktatás eredményeit nem lehet tonnákban mérni, de az biztos, hogy igen nagy része van a múlt évi termelési sikerekben, amelyekért elnyerte a vállalat az élüzem címet. Jól felkészült szakmunkásgárda képes csak a növekvő feladatok megoldására és ezt az elvet vallják már az iparitanuló képzésnél is. Ma is 214 fiatal tanul szakmát az acélárugyárban és készülnek az iparitanulók országos versenyére. Egyébként négy éven keresztül országos elsőséggel büszkélkedhetnek a kovácstanulók, de az öntők, lakatosok és villanyszerelők is hoztak már el díjat az országos versenyről. Jogos elégedetlenség A szakoktatás sikerét nagymértékben elősegítik a jól felkészült előadók. Kialakult már eay 60 fős előadógárda olyanokból, akik szívesen végzik ezt a munkát, mint például Váraljai Lászl ó a gváresz- közgazdálkodási osztály vezetője, Németh József kohómérnök főtechnológus, Orosz Béla villamosmérnök. Berkes István a villamos- üzem vezetője, Tóth Zoltán elektrotechnikus és még jónéhányan. Legutóbb tantervi vitát is rendeztek, ahol a dolgozók elmondták, szívesen hallgatják a gyári előadókat. mért őket időközben is megtalálják* ha good van a tanulásban. Az eredmények kétségtelen szépek, azonban az oktatási osztályon még sem elégedettek. Ennek egyik oka, hogy például a gyár dolgozói között nagyon sokan vannak, akik még nem rendelkeznek az általános iskolai műveltséggel. A 45 évnél fiatalabbak között például, még mintegy 1600 dolgqzónak kellene letenni a vizsgát a 8 általános iskoláról és még 25 analfabéta is van. Ha ezt vesszük alapul, jogos és egészséges az oktatási osztály elégedetlensége. Egyéni és közösségi érdek is A jövőben elsősorban az ! általános iskolai beiratkozásokat szorgalmazzák. Siker azonban csak úgy várható, ha a párt, a szakszervezet és a társadalmi szervek összefognak. Egyelőre még a meglévő szocialista brigádoknál is tapasztalható bizonyos idegenkedés. Szívesebben vesznek részt a rövidebb szakmai tanfolyamokon. A végső cél mégis az lenne, hogy legalább a 8 általános iskolai műveltséget megszerezzék. Annak, hogy még többen tanuljanak, nincs sem anyagi, sem tárgyi akadálya. Az általános iskola hiánya pedig sokszor a szakmai tanfolyamoknál is érezhető. Talán egyetlen akadály a vidékről bejáró dolgozók oktatása. Erre is keresik a megoldást, de természetes minden áldozatot a vállalat kém vállalhat magára. A nagyobb fokú képzettség megszerzése közös érdek, de elsősorban mégiscsak egyéni érdek. B. J. c/LIl&L meq szelidItik a tieqqeket \ gépállomások doi- gozóinak múltkori tanácskozásán, amikor már jól benne voltak a felszólalásokban felállt egy kiste- renyei traktoros és munkaversenyre hívta ki a Berceli Gépállomás traktoristáit. A szépen megfogalmazott felhívást ezekkel a szavakkal egészítette ki: — Igaz. nálunk a hegyek miatt nehezebb a munka de azért nem félünk. Megtapsolták a kistere- nyei fiút, csak egy vékony fiatalember nem tapsolt. Napbarnított arcán még egy enyhe mosoly is átsuhant. Csendesen odasúgta a mellette' ülő idősebb szerelőnek: — Ugyan, mit szólna a mi hegyeinkhez. Az idősebb szerelő is mosolyított egyet és helyeslőn biccentett. A fiatal traktoros Lavay Tibor már jó néhány esztendeje a szécsényfelfalui termelőszövetkezetben dolgozik. Az idősebb szerelő meg a szomszédos faluban Endrefalván. Hát ha End- refalván nem is, de Szé- csényfelfaluban valóban nagy különbség van a Kis- terenyei dombokhoz képest. A kisterenyeiek igazi dombok, a szécsényfel- faluiak meg igazi hegyék. Az ember is visszabukdácsol róla, nem hogy a gép. Azt mondja az igazgatótanító, hogy ott valamikor a világnak olyan rázkódása lehetett, hogy tornyossá púposodott a föld és úgy került oda élő ember, hogy idegen leigázástól menekülve keresett védelmet a vad vidéken. Az ember élni akar és életet fakaszt a hegyen is. Zúzták-törték az apo- kát és a föld térdrekény- szerült. Azt mondja Kuris Bertalan, aki már éltes ember és ott a hegyek között élte le életét, most meg az állattenyésztés brigádvezetője. — Nekünk mindig keményen ostorkodni kellett, ha ezektől a hegyektől akartunk valamit. Aztán inkább az állattenyésztés felé vonzódtunk. A tej után, a tej, az adott nekünk egy kis pénzt... Galambősz feje sok mindent megérhetett’ már. De az arca sima, piros mint a hegyi embereké. Nézi az agyagtól, meg a homoktól tarkálló hegyet. Emberek nyüzsögnek rajta, szórják a trágyát. Sűrűn, hogy már feketéi lik. — Ha nem sajnáljuk tőle, azit szereti — halk 3 hangja, komoly a tekintete. IVehéz élet lehetett itt mindig. Most is az. Ha ők egy holdról 8,7 mázsa búzát betakarítanak, háromszor annyit dolgoznak érte, mint a síkvidék emberei. Fegyelem, munkakedv kell ehhez. Ez pedig van. Csőri Bertalannal a termelőszövetkezet elnökével bejártuk a határt. Velünk tartott Bódi Pali bácsi, a nyugdíjas bányász, a falu párttitikára is. Megjártuk a háztetőkhöz hasonló Ro- bókát, a Pástot. Végig mentünk a nyaktörő Vi- nen kerékkötő láncra bízva szekerünket, leereszkedtünk a Répáson. Akikkel találkoztunk úgy köszöntötték az elnököt, mint a legkedvesebbet. Nyoma sincs a búslakodásnak. Nem hiszem, ha nem látom, hogy traktor boldoguljon azokon a lejtőkön. Szakadéknak is beillene, olyan meredeken dogozott Kuris Béla öreg Ganz-Bul- dogjával. Vetette a zabot. Nyoma sincs arcán a fáradságnak, nyugtalanságnak. Jókat nevetnek az elnökkel. Ezek a hegyek már behódoltak nékik. A tanácsházán megnéztem mit takarítottak be az elmúlt évben, őszi búzából 8,7 mázsát, tavaszi árpából 10,6 mászát, zabból 12,3 mázsát, holdanként 15 mázsa kukoricát, burgonyából 45 mázsát. Abból a földből ennyit betakarítani nem válik szégyenükre. Ahogy Kurist nézem, ott a lejtőn traktorával. Bódi Pali bátyámat pedig ahogy morzsolgatja tenyerében a földet, Csóri Bertalant, meg ahogy számolgatja a magot a vető- gép nyomában, semmi kétség: ezek az emberek csak győzhetnek. Azt mondja az elnök, amikor a faluban először dübörgött be a traktor, nevettek, hogy mit akar ezeken a hegyeken. Senki sem hitt benne. És Lavay Tibi, a fiatal traktoros, abban az időben lépett ember-sorba. Nem akarom eltúlozni, de neki is köszönhető, hogy azóta gép dolgozik a meredek hegyen. Mert maguk verejtékével jöttek rá, hogy mivel szelídíthetik meg a hegyet. Megforgatni a földet és keresztbe, hogy nem csíkozza fel a lezuhanó víz és trágyát neki, amennyit csak elbír. Ez a fiú ment neki keresztbe először. Az élethez való ragaszkodás tanította meg, hogy ezzel nagyon óvatosnak kell lenni. Mikor először indult, az egész falu nézte. Lentről a hegy aljából. Már ügy látszott, hogy menni fog, de ahogy egyre magasab- ra haladt, egyszercsak meglódult alatta a gép. Már nem volt ideje a motort megállítani, leugrott és két vállával támaszként állt a gép alá. Szikár teste kegyetlenül feszült és tartotta az emberi testnek mérhetetlen nagy súlyt. De a dolgozó motor megduplázta a terhet, ő pedig vesztett erejéből és kiugrott alóla. A gép drámai forgással bukdácsolt lefelé. ' Ilyén nehéz utón lépés- ről-lépésre jutottak el a mához. Ismerik már minden csinját-binját a hegynek. Nyögnek a gépek a lejtőn, jobban is romlanak, de mennek, mert új életet akarnak a szécsény- feifalusiak is. D ividesen eljön az az idő, amikor csak emlék marad a küzdelem. Gyümölcsössel telepítik tele a hegyeket A fel tagság ülteti 10 holdon a málnát 10 holdon a fekete ri- bizkét, azután majd jön a körte, az alma, Bódi Pali bácsi meg arról álmodik, hogy majd egyszer a szőlő, a nemes, az igazi. Mert valamikor a báró idejében híres nemes szőlőtermő volt a felfalui határ. — Régen volt az — csillapítja az elnök az öreget. De volt, miért nem lehetne most is — maikacs- kodik Bódi. Makacskodik, egész életében a jobbért makacs- kodott. Az elnök megérti őt, nagyon reális gondolkodású fiatal parasztember. Jelenleg, amikor a tokai vidék is gondot okoz a kormányzatnak, minek álmodozzon. Tudja ő azt, hogy szőlő is lehetne, mert igazán annak való volna ez a föld. Vulkán szíttá ki a színét. fiók hasznot hozó vita *'"7 zajlik le köztük. Megvitatják, hol volna jobb a cukorrépának, hol a kukoricának, hol a búzának, mert ha valahol, itt nagyon meg kell válogatni a helyet. A tapasztaltabbak tanácsával, a fiatalabbak lendületével születik az új élet. Bobál Gyula T
