Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-19 / 58. szám
iá NOGRAD Férfi pGrirá VASÁRNAPI MELLÉKLETE A NÖGRAD március 29-i száma közölte Vonsik Gyula elvtárs cikkét. „A kis- polgárosodási veszélyről”. A kérdés — már az eddigi visszhangok alapján is — széleskörű érdeklődést váltott ki. Ez a probléma társadalmi jelentősége mellett,, a cikk néhány meglepő, további és vitára, gondolkodásra késztető megállapítása magyarázza. Mivel ma a kispolgári eszmék elleni harc hazánkban a marxízmus-Ieniniz- mus győzelméért folyó harc egyik fontos fontja, harcunk sikere érdekében nagyon lényeges, hogy helyesen állapítsuk meg a frontok mozgásának irányát és az ellenfél erőinek forrásait. A kispolgári gondolkodás — rendkívül széles, jelenségcsoport, amely a szellemi élet minden területén harcban áll a marxizmussal: a politikától a művészetig és az erkölcsig, ' A kispolgári erkölcsi felfogás megjelenési formái változatosak. Törekednünk kell arra, hogy megragadjuk a felfogás „logikai tengelyét”, amely rányomja bélyegét a többi erkölcsi tulajdonságokra is. Ennek segítségével felismerhetjük a kispolgári magatartást bármilyen mezben jelentkezzék is, de megóv bennünket attól. hogy olyanokat is illessünk ezzel a névvel, akik erre nem szolgáltak rá Nem segíti, hanem nehezíti eligazodásunkat, ha életünk minden negatív jelenségét, mindent, ami nem szocialista — a kispolgárísag fogalma alatt gyűjtünk össze. A szocialista és kispolgári erkölcsi felfogás szembenállása mindenekelőtt az erkölcsi ideál kérdésében nyilvánul meg, abban az. eszményben, amelynek jegyében életünket éljük, az élet értelméről, a boldogságról. vallott nézetekben, tilinden ember a boldogságra törekszik, voltaképpen azért él. A szocialista módon élő ember nem a szenvedést, hanem a boldogságot keresi. Boldogságához hozzátartozik az is, hogy anyagi szükségleteit minél teljesebben kielégítse. Nem idegen tehát tőle az a törekvés, hogy jobban éljen. Mi .nem eszményítjük a nélkülözést, a szükségletek korlátozását/ az asztékizmust. Senkit sem tarthatunk kispolgárnak azért, mert jövedelmének és lehetőségének mértékében igyekszik a maga és a családja számára kényelmes életkörülményekről gondoskodni. amelyek munkájához, társadalmi tevékenységéhez a legkedvezőbb feltételeket biztosítják. Ugyanakkor a szocialista embert az jellemzi, hogy a „jobban élni” törekvés alárendeli annak a A kispolgánság kérdéséhez* * A szerkesztőig a cikket az első Írás szerzöjéé'-el együtt vitara bocsátja. másik törekvésnek, hogy mindig többet adjon a szocialista társadalomnak, amely növekvő jólétét biztosítja. Ezért életének értelmét abban látja, hogy képességéit minél teljeseb- ■ ben kifejlessze és azoknak a feltételeknek a megteremtésére használja fel, amelyek minden ember boldogságát biztosítják: a szocializmus, a kommunizmus felépítése érdekében. A mi erkölcsi felfogásunk szerint élő ember nem külön utakon keresi a boldogulást, hanem minden dolgozó emberrel együtt. A nép érdekeiért folyó harc; az alkotás és ennek eredményei fölött érzett büszkeség: a tudás, a képességek fejlesztésének öröme: az emberi kapcsolatok gazdagsága (mint például a barátság, a szerelem); a kötelesség lelkiismeretes teljesítése — ezek jelentik az igazi boldogságot. A kispolgár viszont életének értelmét, boldogságát kizárólag az anyagi jólét, a személyi kényelem biztosításában. bizonyos használati tárgyak birtoklásában latja. Ez törekvésének egyetlen célia, s minden tevékenységét ennek rendeli alá. Az így ér- telmfezett „boldogulást” a kispolgári indivialista módon legtöbbször mások kárára, és az eszközökben nem válogatva igyekszik elérni. Az anyagi jólétet lehetőleg munka nélkül, vagy minél kevesebb munkával szeretné biztosítani, természetesen csak a maga számára. Másokkal, a közösség érdekeivel nem tö1 rődik, nem érzi kötelességének a közös ügy elősegítését. Az ilyen törekvés közömbösséget és ingatag- ságot vált ki a közösség érdekeit érintő lényeges kérdésekben, meghátrálást a nehézségek előtt, az ál- lásoont szélsőséges váltogatását, Miután egyre nyilvánvalóbb, hogy az ilyen felfogás idegen társadalmunk természetétől, gyakran tapasztalhatjuk, hogy a kispolgár valódi céljaik leplezni igyekszik, képmutatóan szocialista látszatot igyekszik adni régi céljainak. Egyesek például így érvelnek: ha a párt a szocialista építés ool'tikáját a nép életszívona’ának emelésével kaocsol.ia össze, akkor megengedhető, hogv ki-ki meggyorsítsa a saját ..kis szociálizmus”-ának a felépítését, azaz anyag' céljainak megva’doítását. háztartásának felszer°lásél gépesítését, stb,. mert ennek eredményeként aztán majd megvalósul a „nagy szocializmus” is. A KISPOLGÁRI -életeszmény kétségtelenül hal még társadalmunk erkölcsi tudatában. Önmagunkat csapnánk be. azzal a megnyugvással. hogy az ilyen felfogás már a múlté, vagy nem veszélyes. A valóság az, hogy ez az életfelfogás még jelentős befolyással bír és épülő szocialista társadalmunk számára veszélyes, mert csökkenti a társadalmi aktivitást, gyengíti az összefogást, az egységet. De mindezt elismerve is fel kell lennünk a kérdést, hogy jogosan beszélünk-e „kispolgárosodás”- ról, mint tendenciáról,,azaz egy folyamatról, melynek során „mind gyakrabban találkozunk olyan jelenségekkel. amelyek tartalmukat tekintve a kispolgári mentalitást mutatják’l Táradalmunk osztályszerkezetének alakulását tekintve természetesen sem kispolgárosodásról, sem kispolgárosodási veszélyről nem beszélhetünk. Éppen ellenkezőleg: a volt falusi és városi kispolgárság létszáma és a munkásosztályhoz és szövetkezeti parasztsághoz viszonyított aránya nagymértékben csökkent és továbbra is csökkentő tendenciát mulat. „ De nem érthetünk egvct a társadalmi tudat mozgásának olyan értelmezésével sem. mely szerint ez a kispolgári eszmék irányába tendál. ..kispolgárosodik”, vagy napjainkban az a reális veszély fen veget, hogy a szocialista társadalmi viszonyok talaján erősödő és terjedő új életfelfogást a régi kispolgári felfogás visszaszorítja a tömegek gondolkodásában. Az elmúlt években a part ideológiai munkájának, a kulturális forradalom mind szélesebb és mélyebb kibontakozásának következtében ezzel ellentétes tendenicia érvényesült. Sokan azok közül, akiknek ' gondolkodására a régi rendszer ideológiája maradandó befolyást gyakorolt, és ezt a. személyi kultusz torzításaival terhes propaganda nem tudta sikeresen kiszorítani, éppen az utolsó hét évben ismerkedtek meg az alkolo marxizmus szellemével. Gondolkodásukban eayre nagyobb helyet kapnak a párt álla! hirdetett eszmék, mert igazságukról, helyességükről a párt gyakorlati munkájának eredményeiből győződhetnek meg. Minden probléma eli°né’'c elmondhatjuk azt is, hogy nunk n orui alkod ■■ sóban még az általánosnál is nagyobb mértékű a szocia- h'sta felfogás térhódítása. Példaként e'ég emlékeztetni arra, hogy müven eszmei zűrzavar uralkodott a diák-ifjúság nagy részének fejében hét évvel ezelőtt, s meg kelt hallgatni vitáikét, gondolat *-»ikat ma. A mezőgazdaság átszervezése ói lehetöség„j.:of teremtett a marxista gondolat térhódítására a 1 szövetkezeti parasztság köréhen. amelyet most már a mindenpWíMHí«napi élet közösségi gyakorlata ösztönöz az érdeklődésre. S hogy ez valóban így van, azt a píjrtpropa- ganda új formáinak, a falusi téli tanfolyamoknak a sikere is bizonyítja. Az elmúlt évek ideológiai fejlődésének tényei tehát azt bizonyítják, hogy a mai magyar társadalom — és benne a megyénk dolgozóinak, — gondolko-, dása nem a kispolgári felfogás térhódításának irányába mozog, hanem a szocialista valóságnak megfelelő felfogás térhódításának irányában, nem „kis- polgárosodik”, hanem egy-i re inkább szocialistává, i marxistává válik. Akkor, amikor fellépünk a kispolgári felfogás ellen, helyesen kelt értékelnünk forrásait., hogy harcunkat ezek ellen irányíthassuk. Van olyan álláspont, amely a kispolgári törekvések létezésének okai között a néptömeeek növekvő jólétét, az életszínvonal emelkedését állítja az első hplvre. A KÍNAI Kommunistái Párt ultrabaloldali vezetői J „elpolgárosításnak” nevezik az, SZKP politikaij irányvonalát, amely követ- J kezetesen biztosítja a szovjet emberek életWWllmé- nyeinek javítását. Ha erre! az okfejtésre hallgatna a [ párt. akkor a kispolgári' életfelfogás ellen úgv kellene harcolnia, hogy lemond az életszínvonal emelésé- tól) automatikusan hosszá* EZER A GV0R.E5ER és nek politikájáról, megval- létre a szocialista gondol- az általuk kiváltdtt (Cinke Ferenc rajza) CSÍKOS JÓZSEF: Geszt©ny®fék Te meg én a térré siettünk tej üveg sátrai feszítve voltak az égnék s a fejek, mint a körhinták székéi háromszázhatvan fokkal többször köi'be forogtak és mindenki roppant titokra vart és a gyökerek, a levelek, a gallyak és az ágak bimbózöld gyertyakanóca megtelt emberi szenvedéllyel cs mindenki kacagott és hirtelen ősi egyszerűséggel lángbaborultak a gesztenyefak. toztatja irányvonalát. Az ilyen okfejtést nem tarthatjuk helvésnék. A tömegek növekvő anyagi jóléte a Párt, a munkásosztály harcainak, szocialista építő munkánknak az eredmé)ekodasi. Ez csak következe- lenségek nem újak tar sates eszmei harc, a tömegek dalmunkban. Régsbbén. kitartó türelmes nevelésé- még szélesebb körben ha- nek eredménye lehet, tott ez az életfelfogás S. amelyet a párt irányít. bar jelenleg visszaszorulóA kispolgári életfelfogás r, ,, • . . , ■ . , - _ tVJ.diclJMJ.il o/iUL-ldllS nye. Ez naprol-napra az es magatartás valóságos d ,mi vis,onvokkal elet gyakorlatával győzi társadalmi okait másutt ban van, iron.tr sztja a kialakult szocialista társa és mes azokat is. akiknek az kell keresnünk. Elsősorban életfelfogásában még a régi abban, hogy a tegnapi erősödő közvéleményünkkel mégis szembetűnőbb De tisztában kell lennünk azzal is. hogy a kispolgári gondolkodás le1- -p még hosszú eszmei harc kérdése. Lassítja az e’őrebfdameggyorsít.ia azonosulása beidegzett szokásaikat, nem°S'lépn'eU- 'fel elég határozottan és kö'c' előítéletek domikótnak hogv a szocializmus sikere az ő személyes érdekük is. élnek, itt A felismerés fokozza ak- társadalmi ti vitásukat a munkában, a társadalmi tevékenységben, tényleges falusi és városi ispolgárok ma is velünk dolgoznak, új helyzetükbe magukkal tjozták régi eszméiket, élői téleteiket, Irat az egész nép törekvésével a szocializmus teljes felépítésére. Az életkörülkezetesen a kispolgári ma ezek már régen befolyásolják az értelmiség' és al kalmazotlak jelentős ré- «.-tartás ®s felfogás rli menyek javítása kedvező szének, sőt munkásosztá- * lyunk egy részének gon értelmi és érzelmi feltételeket teremt a szocialista dolkodását, törekvéseit is. gondolkozás terjedése A kispolgári fefogás tehát szamára, ugyanakkor ki- túlnyomó részt múlt Vannak, akik tévesen gondol iák. hogv az th en fellépés 'gyengítené a szocialista nemzeti eoy;r,ri-i. A valóságban a pártnak a • a törekvése, hogy politikai szélesíti azokat a csatomé- öröksége. Táplálja azonsat. amelyeken keresztül ban az is, hogy társadat- szövetségben tömörít-,p táreszméink eljutnak a dől- munkban még ténylegesen Vadalmunk haladó erőit gőzökhöz Ma az anyagi létezik egy kispolgári réteg, nemesik ' ho-v nem' zár ja v„n **. * s ‘«as. ars rssurz nem hagyható ügyeimen mpj kívül, különösen az életsabb a televízió, a családok különböző sajtótermékekkel való ellátottsága, módra mutatott példa te alapjainak sóért való harc. erősödégyarapodnak a családi kintetében. Végül komo- SZOCIALISTA rendünk könyvtár,ak-. sz-'zezerek ta- lyan számításba kell ven- további erősítése, a párt és nulnak, milliók látogatják nünk azt. a külső hatást 3 munkásosztály eszmei a mozikat, színhazakat stb. is, amelyet a tőkés orszá- befolyásának fokozása, a Mindezek az eszközök pe- gok szellemi élete gyako- kommunisták és a szódig a szocialista eszmék terjesztését szolgálják, rol dolgozóink gondolkodására. A filmekben, televiciatista módon élő kollektívák példamutatása, a .Azt lát ink tehát, hogv a zióban, irodalomban, slá- kispolgári magatartás ellenép jólétének növekedése, a gerekbon megnyilvánuló, ni harcos fellépés — ezek szocializmus körülményei vagy a mindinkább széle- azok a tényezők, amelyek között a nem a kispolgári felfogas terjedésének; irányába hat. életkörülmények önm?*ukkörtilményei szocialista és sedő turista forgalom kő- biztosítják a kispolgári vetke-ztében tapasztalt nyu- életfelfogás további Visszagati életmód és életesz- szorítását, a marxizmus Ezzel természetesen nem mény , ébren tartja, vág)’ eszméinek győzelmet tgesaart állítjuk, hogy a javuló élesztgeti a régi kispolgári dalmunkban. ideálokat. ' Boros S3ttMl9(r
