Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-02 / 44. szám
6 N Ó G E A D 1964. ágerüifc 2. csütörtök Válaszolunk olvasóinknak Mikor kaphat csalstdi pótlékot az ebedül dolgozó nő? Családi pótlék szempontjából egyedülállónak azt a nódolgozót kell tekinteni, aki nem él házasságban (tehát az özvegyet, a leányanyát, az elváltat, a férjtől különélőt, a házassági kötelékben nem élő leány- testvért, nagyanyát, nevelőanyát); akinek a férje első tényleges (sor-) katonai szolgálatot teljesít; akinek s férje (vagy élettársa), ; esti vagy szellemi fogyatékossága vagy betegsége miatt, legalább hat hónapon át. nem tud kereső oglalkofást folytatni,., s = zel egyidejűleg nem ré- zesül táppénzsegélyben és • 'edelme sincs, továbbá, akinek a férje, előzetes le- artóztatásban van, szabad- agvesztés büntetését tölti, vagy kényszergyógykezelés alatt áll. Egyedülállónak kell tekintem azt a dolgozó nőt iS, aki: a lakásviszonyok miatt nem tűd ugyan külön élni a. házastársától, de a házastársi életközösséget megszüntették. Családi pótlék azonban csak akkor, jár ilyen esetben neszére, ha igazolja, hogy a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy a bíróság (gyámhatóság) az ő vagy gyermeke részére tartásdijat állapított meg. Az egyedülálló nőnek a családipótlék igénylésekor — majd ezt követően félévenként — a lakóbizottság, ennek hiányában a tanács szakigazgatási szerve által, kialakított igazolást kell benyújtani arról, hogy egyedülálló nő, és gyermeke (vagy gyermekei) eltartásáról saját maga gondoskodik. Ezt az igazolást a szakszervezeti bizottság is kiadhatja, ha az adatokról közvetlen tudomása van. A családi pótlékra abban az esetben is joga van az egyedülálló nőnek, ha a gyermeke árvaellátásban részesül, vagy utána tartásdíjat kap. Kivizsgálják Juhasz Jenő ecsegi olvasónk SZTK panaszát továbbítottuk a Mátraaljai Szénbányászati Tröszthöz, ahonnan az alábbi választ kaptuk: Juhász Jenő Ecseg, Petőfi út 27 sz. lakosú dolgozónk 1962 április 20-án üzemi balesetet szenvedett. Jobb térdét megütötte. -Balesetét szabályszerűen bejelentettük. Ezen sérülésből kifolyólag 1962. április 20-tól 24-ig, tehát 5 napig volt betegállományban. 1962. október 2-től 1963. szeptember 9-ig betegállományban volt, de a salgótarjáni MUCSÖ megállapítása szerint ezen betegsége nem függ össze az üzemben elszenvedett sérülésével, így arra csak az általános szabályok szerint — tehát 365 napig — volt jogosult táppénzre. Mivel nevezett az SZTK határozatát megfellebbezte, ügyének megnyugtató kivizsgálását folytatjuk és az eredményről a későbbiek folyamán visz- szatérünk”. Termelőszöyetkezeti tagok nyugdíjjogosultsága Jogi tanácsok „Beteg, 70 százalékban munkaképtelen egyedülálló asszony vagyok. Két kisgyermekemmel élek. Apjuk megnősült, már ott is van két gyermek. Hatszáz forintot fizet a nálam lévő két gyermekre, én pedig, mint szövetkezeti bedolgozó 400 forintot keresek. Családi pótlékot az apjuk se kap utánuk, én is hiába kérek, azt mondják, nem jár, pedig nagyon kellene az a 240 forint" — írja Sz. Józsefné, olvasónk. •k Az a bedolgozó (otthoni munkás), akinek a munkabére havi 500 forintnál kevesebb, a családi pótlékra jogosultság szempontjából nem folytat főfoglalkozást, nem jogosult családi pótlékra. Ezért nem kap ön sem saját jogon. De ha munkaképtelensége a lakóhelye szerint illetékes, a munkaképességcsökkentést véleményező elsőfokú orvosi bizottság igazolása szerint eléri, vagy meghaladj a 67 százalékot, s ez az állapot előreláthatóan legalább egy évig tart, volt férje jogán — annak munkahelyén — kell igényelnie, a családi pótlékot. Ilyen esetekben nem az apa kap négy gyermekre pótlékot, hanem ön, egyeli. Míhályné termelőszövetkezeti dolgozó fordult hozzánk fenti kérelmével, s mivel ez többeket is érdeklő probléma, ezúton közöljük válaszunkat. Teljes nyugdíjévnek számít a termelőszövetkezetbe történt első belépés-éve, tekintet nélkül a belépés évében teljesített munkaegységek számának. Nyugdíjévnek számít továbbá minden olyan naptári év, amelynek tartalma alatt a termelőszövetkezeti tagság fennállott és amely alatt a tsz, férfi tagjai legalább 120, női tagja legalább 80 munkaegységet teljesített, es amelynek tartalma alatt a tsz tag — a sorkatonai szolgálatot. valamint az 1957, január 1 napját megelőző tsz tagság idejét kivéve — nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt. Nyugdíjévként kell még figyelembe venni az iparban 1929 január 1-től. a mezőgazdaságban pedig 1939 .január 1-től (az utóbbit nőkncsak 1945 szeptember 1-tól) eltöltött és igazolt munkaviszony (szolgálati idő) minden 356 napját, ha az egyes munkaviszonyok, valamint a munkaviszony és a tsz-be történt belépés között két évnél hosszabb megszakítás nincs. Orvosolták Simon Ferenc ecsegi olvasónk bérelszámolási panaszával kapcsolatosan a Pásztói Állami Mezőgazdasági- Gépállomástól az alábbi választ kaptuk: „Simon Ferenc munka- vállalónk panaszát kivizsgáltuk és reszere jogorvoslatot eszközöltünk. A panaszos legközelebbi bérfizetési napon (április 1-én) a jegyzőkönyvben foglalt 3,4? műszaknormáért járó 333,12 forintot, mint teljesítmény bért megkapja.” dülálló anya — külön kedvezményként — az apa jogán kap havonta 24Ö forintot közvetlenül az apa munkáltatójától. Szerkesztőségi üzenet GYŐRI ISTVÁN, hugyagi - olvasónknak üzenjük, hogy Antal néni ügyével foglalkozunk. Megkerestük az Országos Nyug- dijintézetet, de sajnos az Ön által közölt 2 törzeszám nem megfelelő. Kérjük küldje be azt a nyugtát, amelyen az utolsó nyugdijat folyósították. EMELETRŐL EMELETRE L épcsőre fel, lépcsőről le. Koppan a lép- „fc reggeltől estig. Viszik í hirt, pénzt kémek, szám- v hoznak. Értünk dolgoznak. A mi munkánkat könnyítik. .4 fáradságot okunk helyett vállalják, meletre fel, emeletről le. A postás, Nagy Imre, Salgótarján legfiatalabb városrészébe jár. A megyetanács mögötti lakótelep, és Salgótarján „rózsadombja”, a Rokkant a körzete. Ma sokáig várok rá az ,idegeneknek belépni tilos” táblával ellátott kézbesítő irodában. Mentegetőzik, amikor végre megjön: — Nyugdíjakat vittem. Nagyon várják az öregjeim, s ilyenkor nem nézem az órát. Száznyolcvan nyugdíjasom van. Velük csak hó végén több a dolgom. — Huszonnyolc új bérház van a körzetben. Két, meg három emeletes. Hogy hány családot keresek fel a hírrel? Nem. számoltam még Össze, de a rádiószámlák talán segítenek. Csaknem kilencszáz nyugtát kézbesítek. Rádió pedig ma már mindenütt van. Sőt, tv is minden harmadik családnál. Negyvenkilenc óta végzem ezt a munkát, szemem láttára gazdagodnak az emberek. Kedves ismerősként fogadnak mindenütt. Van, ahol főznek gyorsan egy feketét, ha fáradtnak látszom. Mutatják az új bútort, a gyerek színötös bizonyítványát. Csengetek én is a Kállai Éva úti bérház harmadik emeletén. Itt lakik Szabó Ferencné, az ÉMÁSZ pénzbeszedője. Tegna'p nyég nyolckor sem volt itthon, ma több a szerencsém. 6 nyit ajtót. Az első, amit meglátok a lakásban, a sok könyv. Ezer kötet sorakozik a könyvszekrényben, és körbe a polcokon. Szabó Ferencné kilencedik éve teljesíti díjbeszedői szolgálatát. Az utóbbi években. ide, a környék emeletes házaiba jár, meg a Lavász József utcába, s a Schujer Ferenc útra. ötezer számlát kézbesít kéthavonta. De hányszor előfordul, hogy a címzetthez kétszer, háromszor is csenget. — Hogy szeretnek-e az emberek? — ismétli elgondolkozva a kérdést. — Hát. megszoktak, annyi biztos. Az öregeknek „édes leányom” vagyok. A fiatalok „villany szám1 ás néninek” szólítanak. Néha rosszkor kopogtatok. Éppen fogytán a pénzük, vagy kifelejtették a számlát a számolgatásból. Megnyugtatom őket, hogy nem történt semmi. És megyek újra, amikor alkalmasabb, ötven emeletet biztos megjárok naponta. Grosch Gyula bácsi az Állami Biztosító alkalmazottja tizenharmadik éve. Az övé is nehéz körzet. Az Acélárugyár környékén is sok a magas ház. A három, meg négy emelet. Ráadásul benne van a korban, ötvennégy esztendős. De nem látni rajta. Csak a légzése szaporaságán, amikor megáll a fordulónál. A munkája olyan, hogy mindig szívesnek kell lennie. Az emberek érdekét szolgálja. Házuk biztonságát. Előzetes védelmüket tűzre, betörésre, balesetre. A tizenhárom esztendő alatt nyolcezer családba vitte el a biztonság érzetét. Mennyi lépcső van emögött! És mennyi emelet! U. M. Tóth András visszafordul EGYSZERŰ gyermet-- csinnyel kezdődött Tóth András esete. Hét esztendővel ezelőtt egy torna órán csak úgy viccből elébe tartotta a lábát az egyik gyerek. Felbukott és a lépcső élébe ütötte a sípcsontját. Az anyjának először nem beszélt róla, azonban éjjel már órákon át szenvedett, és nem segített másnap az orvos fájdalom- csillapítója sem. Meg kellett operálni. Két órás volt az első nagy műtét, s utána még jónéhány következett, minden altató nélkül. S nemcsak egyszer, kétszer ismétlődött az orvosi beavatkozás, hét éven át volt kórházi ápolás alatt. Az orvosok egy életre szóló figyelmeztetéssel zárták kórházi elbocsátóját: soha többé nem Szabad fizikai munkát végeznie. Társai az iskola befejezése után dolgozni mentek. Megunta az otthon he- verészést ő is. Nem volt többé maradása. Apja megbecsült munkás a tsz- ben. ott adtak könnyű munkát Bandinak is. Egyszer, hatodik hónapja dolgozott már. amikor odébbtett egy zsákot. Sikerült, mégsem érezte a terhet. Elbizakodott, s egyből kettő lett, majd tíz, aztán már számolni sem tudta, menynyi. A végén ismét kórházban kötött ki. Álmatlan éjszakák következtek. Végül úgy döntött, megpróbálkozik a továbbtanulással. Aszódon van a legközelebbi gimnázium, ott kérdezősködött. Közben tizennyolc éves lett, kinőt a nappali tagozatosok korosztályából, estire, vagy levelezőre pedig csak legalább1 másfél évi munka után van lehetőség. Mit tehetett egyebet, megpróbált megint munka után nézni. Felkereste azt a pesti üzemet, ahol a hozzá hasonló csökkent munkaképességűek dolgoznak. Oda is hiába ment. Sőt a sok utánajárás, utazgatás ismét rontott lábának állapotán, újra a műtőbe került. Elkeseredésében leveleket írt mindenhová, a rádióhoz, a szerkesztőségünkhöz, Salgótarjánban a megyei KISZ bizottsághoz. Elindultunk a levelek nyomában. A KISZ bizottságon Horváth László kapta kézhez a levelet — Továbbítottuk a megyei munkaügyi osztályhoz. Ott talán többet tudnak mondani — mondta. Ott Boródí József kezébe került Tóth András panasza. Mit intézett? — Átadtam Bajzáth Kálmánnak, a pászóí járási tanács illetékesének, aki a község, Erdőtarcsa tsz és tanácselnökével tárgyalt Tóth Bandiról. Végül a tsz háromhónapos növénytermesztési tanfolyamra küldte a fiút. Hosszú hányódások után tehát révbe jutott a tizennyolc esztendős fiatalember? Bizony nem. Tóth András a harmadik nap után otthagyta a magyar- nándori tanfolyamot. Azt mondja azért, mert már nem viselheti el, hogy megint hónapokig kereset nélkül legyen tizennyolcéves létére. szülei nyakán. Ezért a maga választotta helyre, az ikladi műszer gyárba ment esztergályosnak. Tudja, ez megint a betegség kiujulásával járhat. HAT AKKOR miért volt ennyi várakozás, a segítség utáni járkálás, s ha már megvan a segítség, helves-e azt visszautasítani? Ujlaby Mária Egy 1964-es nyári ruhamodell (Koppány György felvétele)
