Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)

1964-04-19 / 58. szám

4 nögrAd 1964. április 19. vasán műemlékeink Feladatokról, tervekről nyilatkozik a műemlékvédelmi albizottság titkára A Hazafias Népfront Nógrád megyei Természet- Műemlékvédelmi és Honis­mereti Bizottsága kidol­gozta ez évi munkaprog­ramját. A műemlékvédel­mi albizottság ez évi mun­kájáról, feladatairól beszél­gettünk Dr. Somoskeőy Ist­vánnal, az albizottság tit­kárával. — Miben látja az akció­bizottság feladatát első­sorban? — A bizottság feladata a címben szereplő három célkitűzésnek megfelelően Nógrád megye területén kulturális értékeink foko­zott védelméről és ápolá­sáról gondoskodni. Mint társadalmi szervezet, ren­deltetési célunknak tekint­jük, azt is, hogy a műem­lékvédelmet széles tömeg- mozgalommá fejlesszük, ezáltal kultűrértókeinket szocialista szemlélettel köz­kinccsé tegyük megóvjuk a jövő nemzedék számára. A megyei bizottság ezért idén is tovább szervezi múlt évben kezdett műkö­dését a hazafias népfront járási szervezeteinek segít­ségével. A tömegmozgalmi kialakítást szem előtt tart­va, aktívahálózatunkat idéh újabb ötven aktívá­val emeljük. — Min dolgozik jelenleg a műemlékvédelmi albi­zottság? — Május végéig megje­lenik a megyei tanács sza­bályrendelete, amely je­lentősen megkönnyíti munkánkat, a műemlékvé­delmet. Múlt évben elké­szítettük megyénk szoros értelemben vett műem­lékeiről, a felmérést. En­nek során 48 műemléket vettünk számba, illetve ké­szítettük el azok dokumen­tációiát. Idén megkezdjük a műemlék jellegű objek­tumok felmérését. Megyénk 127 helységében mintegy 300 műemlék, illetve mű­emlék jellegű egység van. / PtmiRgil — • Milyen feladatokat készítenek elő, illetve ol­danak meg idén ezenkí­vül? — Az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség­gel közösen idén, de a következő években is kü­lön gondot fordítunk Szé- csény műemlékvédelmére. Az albizottság ez évi munkaprogramjában első­sorban Szécsény műemléki felmérése, illetve számba­vétele szerepel. A holló­kői népi építészeti rezer­vátumon kívül Szécsény az egyetlen viszonylag össze­függő középkori műemléki együttesünk, megyénk leg­jelentősebb műemlék tö­mörülése. Szécsény a kö­zépkorban a megye legje­lentősebb települése volt, s itt van megyénk egyet­len kurucvára. Történelmi világi és egyházi emlékek­ben egyaránt gazdag. A gótikus középkori várból megmaradt a nyugati sa­roktorony, amelyet később átépítettek, ép a közép­kori ágyutorony, illetve a déli torony földszinti ré­széig. A vár alatt pince, illetve alagút hálózat hú­zódik. A környező nyolc­holdas park. annak szom­szédságában a Borjúpást rendezése ugyancsak fon­tos feladat, annál is in­kább. mivel megyénk dísz­kertekben rendkívül sze­gény. — A világi műemlékek közül legjelentősebb a XVII. század végén épült volt Forgách-kastély. Ezenkívül számos mű­emlék jellegű épület van a községben, mint példá­ul a községi gyógyszertár. A község egyházi műem­lékekben is gazdag. XIV. századi Femces temploma, különösen a sekrestye és felette az oratórium (Rá­kóczi szoba) országosan is ismert. Maga a Ferences­rendi kolostor is megbe­csülendő érték. — Mit tesznek a felmé­rés után Szécsény műem­lékeinek megóvása és fel­újítása érdekében? — Mindezek előtt a volt Forgách-kastély felújítása szerepel a programban. A kastély helyreállításának tervei még ez évben el­készülnek, s a helyreállí­tási munkálatok jövőre kezdődnek meg. A helyre- állítás után a kastélyban diákótthont, községi könyv­tárat rendeznek be, az alagsorban vendéglátóipa­ri létesítmény nyílik. A kastélyban kapnak heiyet más kúltúrintézmények, s a tömegszervezetek is. A környező park. illetve a szomszédos Borjúpást ren­dezése a tervek szerint idén ugyancsak megkez­dődik. Társadalmi munká­val felújítják a rendkívül elhanyagolt területet, s a parkban lévő tavat köz­ségi stranddá alakítják át. — A Ferences templom tornyát a múlt évben ál­lították helyre negyedmil­lió forintos költséggel. A sekrestye, illetve az ora­tórium rendezése és fel­újítása ugvancsak szere­pel terveinkben. T. E. A költő találkozója olvasóival Kedves vendég volt pén­teken és szombaton Sal­gótarjánban és Kistere- nyén. Író-olvasó találkozó keretében a kitűnő nóg­rádi származású költő. Jobbágy Károly látogatott el hozzánk. A József Attila-díjas vendég pénteken a Salgó­tarjáni Járási Tanács KISZ-szervezetében beszél­getett olvasóival, szomba­ton délután pedig a kis- terenyei művelődési ott­honban vett részt író-olva­só találkozón. Jó színjátszó munkáért négy nap a Magas Tátrában f'üleki színjátszók megyénkben | LEVEL érkezett a napok­ban a Nógrád megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lya címére. A feladó: a szlovákterületi losonci is­kolaügyi osztálya arról a sikerről számol be az elis­merés hangján, amelyet a Somoskőújfalui művelődési otthon színjátszói nemrégi“ ben Füleken és Ragyolcon Mikszáth: Egy éj az Arany­bogárban című elbeszélésé­nek dramatizált válozatá- val arattak. Madách Imre emlékpályázat 10. A nyolcadik forduló kérdései és a válaszok a követekzők: 1. Hány gyermeke volt Madáchnak és élnek-e ma egyenességi leszármazottai? Három gyermeke volt: Aladár. Jolán, Borbála. Ma egyenesági leszár­mazottai nem élnek. 2. A Tragédián kívül volt-e színpadi előadása valamelyik más drámai művének. Igen, a Csák vég­napjaid 1886-ban. A civilizátort 1938-ban és 1945- ben, a Mózest 1888-ban Kolozsváron és 1925-ben Bu­dapesten is előadták. 3. Ki volt az a neves kortárs irodalomtörténé­szünk, aki először elemezte „marxista” szempontból a Tragédiát. Erdélyi János volt. 4. A Tragédia melyik színében vádolja az Urat Ádám a következő szavakkal. „lm, nagy Isten Tekints le és pirulj, mi nyomorult, Akit remeknek alkotál, az eniber”. A XIV. színben, az eszkimó-világ ábrázolása során. A nyolcadik forduló kérdéseivel pályázatunk II. szakasza is lezárult. Ebben a szakaszban — ha mu­tatkozott is némi visszaesés — az első fordulóban je- Ieskedők megerősítették állásaikat. Sajnálatos, hogy a főkérdés megválaszolására ismét csak kevesen vál­lalkoztak. Erre való tekintettel a helyes választ csak lapunk április 26-i számában közöljük és addig még be lehet küldeni a főkérdés válaszait. Az újabb fő­kérdés címét is akkor közöljük. A legjobb teljesítményt nyújtók közül ebben a fordulóban a sorsolás az alábbi versenyzőknek ked­vezett: Medgyesi Olga Budapest, Madách Imre Gimná­zium. Bérces! Anna Mátraverebély, Aradi László Ba­lassagyarmat, Kecskés Katalin Pásztó. Az értékes jutalmakat postán küldjük ki. A tizedik forduló kérdései az alábbiak: 1. Mikor halt meg Madách és ki tartotta róla az első emlékbeszédet a Kisfaludy Társaságban? 2. Irt-e Madách elbeszéléseket? 3. Ki adta ki először Madách összes Műveit és kinek a nevéhez fűződik műveinek eddigi legtelje­sebb kiadása? 4. A Tragédia melyik színében hangzik a követ­kező vigasz Ádám felé: „Tégy bátran hát, és ne bánd, ha •, A tömeg hálátlan is lesz, Mert ne azt tekintse célul, ­önbecsét csak, ki nagyot tesz, Szégyenelve tenni másképp.. „Az együttes minden tagja színvonalasan, kivá­lóan képviselte a Magyar Népköztársaság kultúrpoli­tikáját.” — állapítja meg a levél s dicsérettel emléke­zik meg a színjátszók pél­dás fegyelmezettségéről is. Közük a losonciak azt is, hogy a somosi együttes előtt a jövőben szintén bár­mikor nyitva áll újabb vendégjátékok lehetősége s kérik művelődésügyi osztá­lyunkat, részesítse dicsé­retben. vagy jutalomban a csoportot. A losonci iskolaügyi osz­tály javaslatának a Nógrád megyei Tanács művelődés- üevi osztálya úgy tesz ele­get. hogy a Somoskőújfalui színjátszókat május 1-től négy napos jutalomüdülés­re küldi a Magas Tátrába. Mindinkább erősödő kul­turális kapcsolataink kere­tében a magyar és cseh­szlovák öntevékeny együt­tesek műsorcseréie is egy­re gyakoribbá válik. I EBBEN a hónapban a szlovák területi Fülek szín­játszói látogatnak el Nóg­rád megvébe, akik április 25-én és 26-án Miljutyin: Zeng az erdő című három- felvonásos operettjét mu­tatják be. Az együttes eevik előadására a somos- kőúífalui művelődési ott­honban kerül sor. — Azonnal hazaviszem! — Sajnos, most már ki kell várni a végét... Tu­dom, hogy nagy csalódás lesz majd a lánynak, de remélem, megérti, miről van szó ... Olyan kémhá­lózattal állunk szemben, amellyel én őszintén szól­va, eddig még nem talál­koztam . . . Mikor döntötték el, hogy a húga ide jön üdülni? — Egy hónapja. Ügy volt, hogy Moszkvába me­gyünk mind a ketten, s ott töltjük a szabadságunkat, de én aztán parancsot kap­tam, hogy januárig nem vehetem ki, a szabadságo­mat. Éva viszont nagyon fáradt volt már, pihennie kellett. Ezért választottuk az augusztust. — Eleve ide akarta kül­deni, Lillafüredre? — Nem, nem ide, hanem 49 a Balatonra... De már olyan későn döntöttünk, hogy máshová nem kap­tunk beutalót. — Tudták mások is, hogy Lillafüredre megy Éva? A környezetünk tudta ... Éva munkahelyén is, ná­lunk is tudták ... Most hol van a húgom? — Odafönn táncol az ügynökkel... — őrnagy elvtárs segít- sen, ho£y hazavihessem ... Szörnyű még rágondolni is, hogy ki kell ábrándulnia... Ismerem a húgomat, tu­dom, hogy még sohasem volt szerelmes... Nem te­hetjük ezt vele! — fogta könyörgőre Ferenczi. — Hiába, a söre így hozta ... Semmiképpen sem lehet! A sors, vagy in­kább ... — Hát ez rettenetes! Az őrnagy hallgatott, de őszintén együttérzett Fe­renczi századossal. — Inkább azon törjük a fejünket, hogy tudnánk ezt a csúnya és nagyon veszé­lyes históriát mielőbb le­zárni. önnek feltétlenül segítenie kell nekünk ... Pálos őrnagy fejtegetni kezdte a terveit a honvéd­századosnak, Istvánfi pedig kiment Liszkai főhadnagy­hoz, aki lassan már egy órája ott ácsorgott, nem messze a barlang nyílásá­tól. Nekitámasztotta hátát a sziklafalnak, s szemmel tartotta a bejáratot. — Nincs semmi? — kér­dezte a százados Liszkai- tól. — Csönd van. — Tudja, hogy itt vipe­rák is vannak? — Viperák? — rázkódott össze a fiatal főhadnagy. Még egy tőr sincs ná­lunk, pedig csak azzal le­het védekezni ellenünk ... — Köszönöm szépen, ha a lábikrámba mar ... Jobb helyet is választhattunk volna a találkozóra ... — Nem mehetünk mesz- szire, mert vissza kell tér­nünk, mielőtt még vége lenne a mulatságnak. — Hogy viselkedik a fic­kó? — Kérdezte Istvánfi. — Sipos? Erősen udva­rol ... Szerintem amióta megérkezett, tulajdonkép­pen még semmit sem csi­nál, csak a leányt ostro­molja. Ügy látszik, erősen benne van a haditervük­ben ... — Hallom, hogy a leány beleesett. — Ügy fest a dolog. Elhallgattak. Liszkai fá­radt és álmos volt, pedig még csak két napja!... Mi lesz két hét múlva? De hát mit csináljon? Ö maga vá­lasztotta ezt a hivatást, senki sem erőszakolta rá. Mindig nyomozó akart len­ni, most aztán csinálhat­ja ... Igaz, hogy inkább testőr, mint nyomozó ezek­ben a napokban, de az is igaz, hogy sokat tanulhat Pálos őrnagytól. Komoly szaktudású ember ... Néha j> micsoda gondolatai van- v nak! Alig tudja követni. í És micsoda szeme... Oly- 5 kor mintha csakugyan iga-'; zi zenetanár volna, úgy bele tudja élni magát a szerepébe. A hangjában is alig lehet feüsmemi az 5 igazit... — Istvánfi elvtárs, kísér­je vissza Ferenczi elvtársat — jelent meg Pálos és Fe­renczi a barlang bejáratá­ban. — Mindent megbeszél­tünk ... Elváltak. Majd Pálos és> Liszkai is visszaindult a szállóba. ( úgy, mintha A kőnyvbarát mozgalomról Pénteken egésznapos, a tömegszervezetek könyvba­rát mozgalmával kapcso­latos ankétot tartottak Kis- hartyánban a nőtanács a népfront, az FMSZ közös rendezésében. A résztvevők értékelték az olvasó mozgalom eddi­gi tapasztalatait. Megálla­pították, hogy sok százzal gyarapodott a köyvbarátok száma, amit a könyvtárak és könyvesboltok statisz­tikája egyaránt bizonyít. További feladataikról úgy határoztak. hogy a mozgalom necsak télen hanem egész évben betölt­se hivatását. Tervbevették azt is, hogy az eddiginél hatéko­nyabban kapcsolják be a mozgalomba az egyes el­maradottabb rétegeket. — Tegyen fott vol józanodna ... — szólt az. őrnagy Liszkainak. — Majd azt fogjuk mondani,' hogy egy kissé többet ivott a kelleténél, és kijöttünk/ levegőzni. t — Értettem — válaszolta? Liszkai. . I Odabenn még javábani folyt a mulatság. Pálos azonnal észrevette, hogy Éva már megihatott né­hány konyakot, mert erő­sen csillognak a szemei, s tánc közben egészen oda­bújik Síposhoz... (folytatjuk.) Tjatuuzi tárlat A képzőművészek Nóg­rád megyei munkacsoport­ja életében — amint ar­ról már hírt adtunk — jelentős szervezeti változás történt. A munkacsoport legeredményesebb tagjai az Északmagyarországi Képzőművészek Szövetsé­gében tömörülnek a to­vábbiakban s területi egy­séget képeznek. A változásnak megfele­lően a megyei munkacso­port ezen a tavaszon tart­ja utolsó önálló tárlatát, amelynek zsűrizésére ápri­lis 25-én kerül sor a sal­gótarjáni József Attila ott­honban. Az anyagválogatást kö­vetően a kiállítás május 10-én nyílik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents