Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-19 / 58. szám
AJ V? ág proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BI ZOTTSAGA fi S A MEGYEI TANÁCS Lt APJA XX. ÉVF. 58. SZÁM, Ara: 80 fillér ________________1984, ÁPRILIS 19, VASÁRNAP H a: Élni n lehetöaégekk&l Etesi változások Szécsényi műemlékeink Családi kör Á Nógrád vasárnapi mellék}«!# A kukoricán a sor Több termelőszövetkezetben is előfordult, hogy amikor a kukoricavetés üteméről érdeklődtünk, a szövetkezet illetékes vezetője arról „nyugtatott meg” bennünket, hogy nincs semmi baj, május közepéig végeznek a kukoricává léssel. Nem kell hangsúlyozni, hogy ezek a magabiztos szavak egyáltalán nem adnak kielégítő válásit, hiszen már kevesen vannak a megyében, akik ne ismernék a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács közös végrehajtó bizottsági ülésének határozatát, amely világosan kimondja: május 1-ig Nógrád megyében mindenütt be kell fejezni a kukorica vetését. Ügy látszik azonban, hogy a járási irányító szervek nem juttatták el mindenhová idejében a vetésekkel kapcsolatos tájékoztatást, Igaz ugyan, hogy a termelőszövetkezetek legtöbbjében ismerik a teendőket és ha nem is az intézkedési tervből, vagy éppen a megyei operatív bizottság múlt héten hozott határozataiból, de gyakorlati tapasztalatból vagy elméleti tájékozódásból jól tudják, hogy különösen megyénkben a kukorica 1torai vetése ad nagyobb térmést, A szakmai igényesség, az új módszerek iránti érdeklődés és fogékonyság számos jelével találkozhatunk megyénkben. A legutóbbi megyed tanácsülésen például az egyik tsz-elnök arról számolt be, hogy nagy utánjárással, koptatott cukorrépa vetőmagot szereztek be és szemenkénti vetéssel óhajtottak könnyíteni a cukorrépa művelésén. Megdöbbenve tapasztalták, azonban, hogy a megyében mikroszkóppal kell keresni a koptatott mag elvetésére alkalmas gépet. De ók addig jártak gépállomásról állami gazdaságba, szövetkezetből szövetkezetbe, amíg meg nem találták a megfelelő gépet. Hasonló igényességről és igyekezetről tanúskodnak az eddig elvégzett, vagy megkezdett kukorica vetések is. Nem egy helyen találkozhatunk olyan traktorossal és olyan tsz-tag- gal a kukoricának kijelölt táblákon, akik zsebükben ott hordják a technológiai tájékoztatót. Betéve tudják és jegyzet nélküi sorolják, hogy 10-16 kiló kukorica vetőmag szükséges egy holdra. A legalkalmasabb tőszám, csiraszám megyénk szövetkezeteiben: holdanként 19-22 ezer. Azt is tudják, hogy ez azt jelenti, hogy folyóméterenként 5-8 kukoricatő kell jusson és hogy az lenne a jobb, ha 6-8 centiméter mélységben már mindenütt földben lenne a kukorica. Megyénkben minden tsz- tag tisztában van azzal, logy a kukorica az egyik legfontosabb takarmány- eővényünk Sokkal kévéié bben ismerik a kukorica történelméből azt, hogy a törökök által hazánkba hozott amerikai származású növényt kezdetben törökbúza néven dísznövényként használták. Azonban a kukoricának dísznövény korában közel sem volt akkora becsülete, mint amióta az állatenyésztés fejlesztésének nélkülözhetetlen „nyersanyaga” lett. Országosan állatállományunk abrakszükségletének csaknem 70 százalékát, a lédús takarmányszükségletnek 30, a szálas takarmányszükségletnek ugyancsak 30 százalékát fedezi. Megnöveltük megyénkben a kenyérgabona és a cukorrépa vetésterületét, minden gazdaságnak alapvető érdeke azonban, hogy ezáltal ne csökkenjen a kukorica vetésterülete. Az operatív bizottság múltheti ülése' erre a körülményre külön is felhívta a termelőszövetkezetek figyelmét. A kukorica elvetésének azonban csak egyik része a megfelelő minőségű és nagyságú terület biztosítása. Ezzel egyenrangúan fontos minden olyan alapvető és uj agrotechnikai eljárás alkalmazása, amely a kukorica terméshozamát növeli. Ezért nagyfontosságú tehát a kukorica korai elvetése, mert tudvalevő, hogy az április derekán földbe került kukorica csaknem két és fél mázsával nagyobb termést ad. mint a máju6 elején földbe helyezett. v A korai vetésnek egy másik előnye, hogy a korábban vetett kukorica általában korábban is érik. Márpedig megyénkben éppen ősszel a legnagyobb a munkatorlódás. Két. heti időnyerés tehát igen nagy jelentőségű azokban a napokban, amikor a szövetkezetek nyakára ég az őszi talajelőkészítés, a szántás 1 és a vetés. Gondoljunk azonban arra is, hogy amíg ősszel a kenyérgabona vetésére' mintegy hat hét áll rendelkezésünkre, addig a kukorica elvetésére általában három hét jut, az idén azonban a kései kitavaszodás ezt az időszakot is megrövidítette. Nem lehet tehát könnyedén venni a munkát és nem szabad a talajelőkészítéssel, vetéssel késlekedni. Ezért hangsúlyozza annyi határozat a vasárnapi munkái, ezért szorgalmazza több határozat és intézkedés is a gépi munkáknál a kettős, valamint a nyújtott műszak bevezetését. Sokféle munka elvégzése vár ezekben a napokban szövetkezeteink, állami gazdaságaink, gépállomásaink dolgozóira, a sok fontos tennivaló közül mégis a legfontosabb1 a kenyérgabona-vetések ápolása és kukoricatermesztés tavaszi munkája. A nagyobb termést. nagyobb hozamokat ezekben a napokban alapozzuk meg. L. Gy. Napirenden: — a megye egészségügyi helyzetének megjavítása 4 kormány tárgyalta a megyei tanáes-vb jelentését A magyar forradalmi munkas-paraszt kormány április 16-án megtárgyalta Nógrád megye egészség- ügyi helyzetét. Felkerestük Hankó Jánost, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét, a jelentés előterjesztőjét, hogy nyilatkozzon lapunknak a jelentéssel kapcsolatban. — Hogyan készüli, mit tartalmazott a kormány elé került jelentés? — Hónapokkal ezelőtt szakemberekből álló bizottságokat szerveztünk, tagjait a jelentés összeállításával bíztuk meg. Ezek tagjai meglátogatták a megye egészségügyi intézményeit, beszélgettek egészségügyi dolgozókkal és a betegekkel az ottani ellátásról. és e véleményeket figyelembevéve állították össze a beszámolót. Végrehajtó bizottságunk két alkalommal is napirendjé.- re tűzte az anyag megvitatását. A kormány elismerte a vb-nek az egészségügy fejlesztése érdekében végzett munkáját és megerősítette a vb által tervezett elképzeléseket, célkitűzéseket a további fejlesztést illetően. A jelentés foglalkozott a megye dolgozóinak gyógyításával. a gyógyító és gondozó munka feltételeinek javítása érdekében végzett tevékenységgel Tartalmazta a megye közegészségügyi helyzetével, ezen belül külön a .bányatelepek és üzemek egészségügyi helyzetével foglalkozó kérdéseket. Kitért az egészségügyi felvilágosító munkára, a társadalmi szerveik együttműködésére és foglalkozott a tanácsi szervek egészségügyi irányító tevékenységével. A jelentés tartalmazta azokat a célkitűzéseket, amelyeket a végrehajtó bizottság a következő években kíván megvalósítani. — Milyen terveket, elképzeléseket hagyott jóvá a kormány a megye egészségügyi helyzete továbbfejlesztésével kapcsolatban? — Elfogadta es jóváhagyta a kormány azf a törekvésünket. hogy a betegellátás színvonalának fejlesztése érdekében az üzemi és községi orvosi körzetek, valamint a szakorvosi órák szamai, folyamatosan növelni kívánjuk, A rendelointeaítek i.ulz&ufolt- saganak csökkentese erde keben bővítjük a m^gye valamennyi rendelőin [ezé - tét, a közeli években,1 Biz tositjuk a Salgótarjánban épülő megyei kórház %zt mélyi és tárgyi feltételűit A közegészségügyi be! r~\ javítása érdekébei) s ba nyai lakótelepeken m - gyorsítjuk a lakások f»l újítását. megjavítjuk a városok es községek ivóvíz ellátásál. U.i töroevízmű- vekrf cpí'ünk. A bsnva'c letHtre új közli1 ria<: --l vállalatot szerverünk é~ csökkentjük Salzó'ai .... l evegőjének ú szennvezpttscgét. a ' lés a parkosítás a zöldövezetek ki •1,>kítás snak segítségével. Fokot--- - tabb feladataink ''v'z-y* az esés - é-üsod fe.1vilá-*/j-1 ló murKihan is. Vr.-wt é" is i.Hen t-<nly?ria,V lariiuk 'a társadalmi - vek és az e«A- cT-ak-i c'H7,’a tá* ez-il tCmóVó - déséh Javítanunk kéjt a meevei a járási 1 r, n ^ —e i vécrehaifo b’ ’otteaea'' Befejezéshez közeledik megyénkben a kvaszi árpa vetése Befejezték a kora tavaszi vetésű növények munkáit a rétsági járás közös gazdaságaiban. A termelőszövetkezetek 240 holdon borsot, mintegy 80 holdon mákíjt, 360 holdon zabol és 2700 holdon tavaszi árpát vetettek. A szátoki. a nógrádsa- pi, a heszegi és a tereskei közös gazdaságok az elsők között végeztek a tavasziak vetésével, es ezekben a termelőszövetkezetekben már megkezdődött a kukoricavetés is. A szécsényi, a pásztói, a balassagyarmati és a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben ugyancsak befejezéshez közeledik a kora tavasziak vetése. A mákot, a borsót és a zabot már valamennyi termelőszövetkezetben e!v“tc1t°!r. Több közös gazdaságban, mint a iHljani Zöld Mező Termelőszövetkezetben. már végeztek a cukorrépa vetésével is. A balassagyarmati és a pásztói járás termelőszövetkezetében azonban még árpát vetnek a gépek. A termelőszövetkezeti és a gépállomási traktorosok dolgoznak vásárnap is, hogy az utolsó holdakon minél előbb földbe kerül- , jön a mag. A palotási, az ecsegi, a j kisbágyoni és az eeyházas- ; dengelegi termelőszövetke- ; zetekben. ahol már ko- ! rábban vegeztek az árpa- j vetessel, a napokban megkezdték a kukorica vetését is. A megye legtöbb közös gazdaságában mar megkötötték a szerződést a termelőszövetkezeti tagokkal, a kapásnövények megmunkálására. Felosztottak a szövetkezeti tagok között a kukorica, a burgonya és a cukorrépa termőterületét is. mert az idén a legtöbb szövetkezetben a nádudvari módszert alkalmazzák á termelőszövetkezeti tagok jövedelem- elösztásánál. A tolmácsi, a nagyoroszi' a palotási, a béri, hasznosi, a szécsényi és még több termelőszövetkezetben megkezdték a kenyérgabonavetések gyomtalanítását. A palotási Május 1. Termelőszövetkezetben már mintegy 160 holdon végezték el a vegyszeres gyomirtást. sf sZen-emek- trén-ftó, a1 1 t9.-m o r 7:n f r v «£ ly *riw « et. <t + Az a véleményem azz?' hogy a kormány Hycmkl+o és elfogadta a a. meeve nasv segítsége* kaoeJt. Foh-amarban t-jn - nak konkrét intézkedő* ék a mesve egészsésti»-.-j Helv - zetének tovább feilesztéré re és minden bíconwva1 messvorsul mesvénV: v»<r. ségíisvj f»i1nHése — fejez- te be nvjlatkozstát », -m«gyei tanács vb elnöke Tanácskozik a Magyar Vöröskereszt ZL országos kongresszusa Szombaton délelőtt a Magyar Néphadsereg Központi Kulbjának nagytermében megkezdte tanácskozásait a Magyar Vörös- kereszt II. országos kongresszusa. A kongresszuson 400 küldött, mintegy 250 meghívott és száznál több vendég, valamint a külföldi vöröskeresztes szervezetek képviselői vesznek részt. Dr. G eg esi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vörös- kereszt elnöke nyitotta meg a kongresszust. Megemlékezett az országos vezetőség három tagjának, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Molnár Béla professzornak és dr. Nagy Margitnak el- hunytáról, A kongresszus résztvevői egy perces néma felállással adóztak az elhunytak emlekenek. Ezután a beszámolót Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára terjesztette elő. Elmondta, hogy a Vöröskereszt 1959- ben tartott első kongresz- szusa óta a tagok száma 330 000-ről 525 000-re, az alapszervezetek száma 5190-ről 7150-re emelkedett. Ennél is nagyobb arányú azonban a munka tartalmának fejlődése, gazdagodása. A vöröskereszt központi feladata a véradó-mozgalom fejlesztése. Ezen a téren éppen a Vöröskereszt munkájának eredményeképpen alapvető változás következett be. 1963-ban 42 000 liter vért adtak térítés nélkül. Ma már minden feltétele megvan annak. hogy 1964-ben a begyűjtendő vérmennyiség 62 százalékát térítés nélkül adják a véradók. A Vöröskereszt munkája nyomán az egészségügyi felvilágosítás évről-evre szélesebb retegekre teried ki. Jól szemlélteti ezt az évenként kiadott ismertetők, felvilágosító füzetek száma. 1961-ben 74, 1962- ben 84, 1963-ban pedig mar 161-féle kiadványt tett közzé a Vöröskereszt. Az egészségügyi előadások száma tavaly meghaladta a 38 000-et. Ma már 9000 orvos ás mintegy 30 000 középfokú dolgozó veszi ki résaét a vöröskereszt soilewányú munkájából. A Vöröskereszt tanfolyamárnak mintegy félmillió hallgatója volt. A beszámoló részletesen foglalkozott a Vöröskereszt családvédelmi teve kenységével, a gumókor és az alkohol izmus ellem küzdelemben betöltött sse- repével, a tisztaság'- 'mee- gaiom eredményet«nsl
