Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-17 / 56. szám
lflOt. Április 17, péntek NÓGBÍB 5 I 4 Nagyobb gondot a szolgáltatásokra A helyiipar nem elégítette ki az igényeket — Gépkocsi és motor szervizeket — Több fodrászatot és javító részleget A MEGYEI tanács leg- itóbbi ülésén tárgyalta Sógrád megye helyiipar- üolitikai tervét. A lakosságot érintő javító- és szolgáltató tervekről volt itt izó. A tervjavaslat lényegesen különbözik az előző svek éves operatív tervétől. A megye 1963-ra teljesí- •ette a tervét egyes szolgáltatásokban. Például slektro-akusztikai, faipari, •gyéb ipari, mosás, vegy- iisztítás vonatkozásában bárom év alatt teljesítette az ötéves tervét, az 1965-ös szintet. Ugyancsak teljesítette az ötéves terv időarányos részét az építőipar, a tanácsi textilipar és a magánkisiparban a fodrászat. Növekedett a hálózati egységek (javítórészlegek, felvevőhelye^) száma, mindez azonban még így is elmaradt az igények mögött. Műszakilag és anyagilag a beruházási hitelkeretek minimálisan kerültek fel- használásra, így nem valósult meg a Pásztora tervezett vegyes javító telep. Elhúzódott a rétsáei Patvo- lat és vegyesjavító telep, valamint több szövetkezeti hálózati egység üzembehelyezése. A jelenleg ellátatlan községek megkívánják az 1964- es helyiipari terv több ágban való túlteljesítését. Éppen ezért a megye tanács javasolta a különböző szerveknek, hogy ebben az évben már nagyobb meny- nyiségben hozzanak létre javítórészlegeket, felvevőhelyeket- Bizonyos szakmákban újabb iparengedélyek kiadásával biztosítsák a lakosság ellátását. 1963 év végén 973 személygépkocsi volt megyénkben a lakosság tulajdonában. A különféle típusú motorkerékpárokból pedig 6490. Ezek éves javítási igénye egy millió 650 ezer forint lenne. Ezzel szemben mindössze 257 ezer forintot tett ki a személy- gépkocsik javítási összege. Tehát mintegy 1 millió 400 ezer forint a kielégítetlen igény. A gépkocsi tulajdonosok megyén kívül Budapesten, Gyöngyösön végeztetnek javítást, ami lényegesen többe kerül. Megoldásként a megyei tanács felkérte a KPM-et, hogy Salgótarjánban tervezzen meg egy gépkocsi szerviz üzemet és azt 1965-ben helyezze üzembe- Ugyancsak növeli a tanács 300 ezer forint összegű beruházással a balassagyarmati gépkocsi javító telephelyet és ott a két műszakra történő átállás is folyamatban van. MEGYÉNKBEN 55 községben ezer, vagy ezer alatti létszámú lakosság él. Ezeken a helyeken igen nehéz a helyiipar politika megvalósítása, speciális megoldásokat kell találni az igények kielégítésére, az ellátottságra. A fodrászat például valamennyi községben szükséges. Női fodrászatban 96 község ellátatlan, az összes községek mintegy 70.6 százaléka. A megyei tanács javasolta, a szövetkezeti szektoroknak és a' magánkisipamak hogy 1964-ben 33 községben hozzanak létre szövetkezeti részlegeket. A LEGFONTOSABB feladat mindenekelőtt az, hogy 1965-re a járási központokban valamennyi szolgáltatás meg legyen, és az alapvető szolgáltatásokkal, mint például cipész, szabó, fodrász stb. minden község rendelkezzék- A terveket, intézkedéseket ez a cél szabja meg. Épül az AKÖV nagybátonyi javítóműhelye Állványozzák, zsaluzzák a jövendő műhelycsarnokot Helyszíni előregyártással készülnek a csapadék és szennyvíz elvezető csatornázás fordító aknái (Foto: Koppány) Minőségi Ellenőr Kabátját már felvette, elköszönt kolléganőitől is; Egy percre még bekukkantott az igazgatói irodába hátha van valami újabb utasítás számára. Nem volt. Negre Györgynéről van szó, aki a Nógrád megyei Kézműipari Vállalat salgótarjáni központjában dolgozik mint MEOS. Beszédbe elegyedünk. — Kilenc évvel ezelőtt a rendelt, részlegnél kezdtem, majd szalagba kerültem, onnan a csomagolóba, Két éve pedig gyártásközi minőségi ellenőr vagyok... Biztos „haragszanak” magára az asszonyok, lányok, ha szóváteszi munkájuk gyengeségeit, — fogom tréfára a szót. — Nem — válaszolja. Nálunk három olyan szocialista brigád dolgozik, akik önmaguk minősítik termékeiket. Az igazgatónk azért engedélyezte ezt nekik, mert Ígéretüknek megfelelően csak kifogástalan bébi ruhát adnak ki kezükből. Ennek fortélyairól is érdeklődtem. Megtudtam, hogy a brigádok addig nem kezdik a sorozatgyártást, amíg a technológiai utasításokat részleteiben meg nem beszélik Negre Györgynével. Ezután az első mintadarabot közösen átvizsgálják. Amennyiben megfelel a követelményeknek, rátérnek a folyamatos gyártásra. Ezzel azonban nem elégednek meg az asszonyok, lányok. Munka közben hol az egyik, hol a másik hívja magához a minőségi ellenőrt szakmai megbeszélésre. Ilyenkor megkérdik: Jó az eleje? — Megfelel a gallérja? És az újjá beállítása? Elvétve kell csak azt mondani: Itt, vagy ott állíts egy kicsit, amott pedig összetűzted... A felfedett hibákat pedig pillanatok alatt kijavítják. Az észrevételek, valamint a rövid és gyors, szakmai' útbaigazítások barátiak és elvtársiasak, a segítés szándéka, a kölcsönös megbecsülés és a közös cél mielőbbi elérésének vágya csendül ki belőlük. — Ha Diégis kifogásoló szó éri 8 ház elejét, az NYITOTT | A GEPALLOMASI újítók arra panaszkodnak, hogy nem kapnak megfelelő támogatást és ez csökkenti alkotói kedvüket. Bódi István traktoros még 1958-ban kidolgozta az ekekormánylemez betét használatát, amellyel megoldotta az egyébként nagyon költséges kormánylemez gyakori cseréjét és ez lényeges megtakarítást jelentene. Az újítást bemutatta, akik látták elismeréssel nyilatkoztak ró- ra. Azóta hallgat a krónika az újításról. Bakos József és Koós Sándor, a Kisterenyei Gépállomás dolgozói a UE 28-as traktoron sebváltórögzítőt készítettek, amivel a gép üzemeltetésénél jelentős eredményeket értek el, a gépállomás örült az újításnak. az újítással járó ügyintézést mégis annyira elhúzták, hogy a megyei gépállomás igazgatóságá- gának kellett közbeavatkozni, hogy az újítást hivatalosán is elfogadják. Ilyen körülmények között senki sem csodálkozhat, ha hosszú idő óta nem emelkedik a gépállomásokon az újítások száma, nem bontakozik ki egy egészséges újítómozgalom. Az újításoknak minden üzem életében nagy jelenlyen találunk példát arra, hogy az újítók sokban hozzájárultak a vállalat gazdaságos. nagyobb hasznot, megtakarítást hozó üzemeléséhez. És az .újítók elsősorban a munkájuk iránti szeretetből konstruálnak, ésszerűsítenek. Sok-sok éjszakájukat. pihenőidejüket áldozzák fel. Ezeknek 'az embereknek a törvények értelmében újítási díj, de emellett erkölcsi elismerés is jár. Az a legkevesebb, hogy az általuk megalkotott újításokat a lehető legrövidebb időn belül elbírálják és az azért járó összeget részükre kifizessék. Amellett, hogy a gépállomási újítók munkáját nem támogatták maradéktalanul, mégis újításaikkal már jelentős értéket hoztak létre. 1960-tól 1963-ig a gépállomási újítások értéke 939 190 forint. A kifizetett újítási díj 69 011 forint. Munkájuknak minden gépállomáson nagy jelentősége van. A pásztói gépállomáson Kovács János újító egy hidraulika vizsgáló bemdezést szerkesztett. Ezzel a berendezéssel megoldották a munkagépek felemelését, ez pedig megkönnyítette a gépek javítását. A szécsé- nyi gépállomáson Bajnóczi Jenő és Bérces József „dizeladagoló vizsgáló padot" szerkesztettek. Amíg as újítók alkotásukat nem készítették el, ezt a műveletet a gépállomásokon nem tudták végrehajtani. Nem maradhat elismerés nélkül az előbb említett újítóknak az az alkotása sem, amellyel megoldották a „dobkosár mosót”. Az addig 6 nap alatt végzett munkálatot újításukkal három óra alatt végezhetik el. Az újítás lényege, hogy a kiéleződött dobkosár lécet most már nem kézzel csiszolják, hanem egy régi esztergapadra szerelt késsel, amely jobb is és gyorsabb is. Tolmácson, Polgári Ferenc pedig az aratógépek csapágyrögzítésével kiküszöbölte az aratás idején oly gvakori tengelygörbülést. Újítását ma már az egész megyében alkalmazzák. 1 a gépállomásokon is működenk tehát kiváló újítók. Legutóbb munkájukból már kiállítást is rendeztek. De rajtuk kívül még nagyon sokan vannak kiváló szakmunkások a munkájukat szerető. az egyre jobb eredményekért harcolni, dolgozni kész emberek. Bánjunk ezekkel az emberekkel olyan jól. hogy ők is újabb és úiabb újítással gazdagítsák a gépállomásokat és az egész mezőgazdaságot. B. Gy. tősége van. Számtalan he----------------y (■-------------------------------------V arsányi tervek Varsányban a szövetkezet vezetősége elkészítette, a tagság jóváhagyta az új termelési tervet. Erről beszélgetünk Horváth István főkönyvelővel. Munkaegységenként 62 forint- Az elmúlt gazdasági év zárszámadása megmutatta, hogy mennyit haladtunk előr^ a termelésben, az emberek gondolkodásában. A „miénk” szó mennyire él az emberekben! Meggyőződtünk arról, hogy az ösztönző jövedelemelosztás évről-évre erősíti termelő- szövetkezteinket. Az évi termelési tervünket is enazért van, mert az anyagok rpinőségével baj van. — szól Negre Györgyné. Később a beszélgetés a szakmai továbbképzés témakörére terelődik. Ezzel kapcsolatban azt mondja: — Palló Mancitől tanultam a női szabó szakmát. Segédlevelem azonban nincs. Ugyanis akkori főnököm húzta-halasztotta a szakmunkás vizsgára való bocsátásomat. Közben férjhez mentem, aztán mint asszony nem is gondoltam a segédlevél megszerzésére. egészen a közelmúltig. Döntöttem: én is részt veszek azon a szakmai tanfolyamon, amelynek sikeres elvégzése után kézhez kapom a szakmunkás bizonyítványt. Mert erre is szükség van az életben. Venesz Károly nek szellemében készítettük el. A múlt évben munkaegységenként 40.5 forintot, premizálásra pedig 18,5 forintot fizettek. Az idén a premizálás és a munkaegység összértékét 62,2 forintra tervezték. Míg az elmúlt gazdasági évben 15 forintot, addig az idén 20 forintot fizetnek munkaegységelőlegként. Mind több azoknak az ipari dolgozóknak a száma, akik felvételüket kérik a szövetkezetbe. A tagság érdekeltségét fokozzák a különböző premizálási módszerek és a százalékos művelés. A szövetkezetben példát mutat a négy szocialista brigád. Teljes gépesítés A szövetkezet ebben az évben tovább fejleszti gaz- doságát. Saját erőből építenek egy tíztonnás hídmérleget, megoldják a szőlővölgyi telep vízellátását. Az idei beruházásban szerepel egy Utos traktor, egy eke, egy pótkocsi és két fűkaszáló vásárlása. Ezzel elérik a gazdaság teljes gépesítését. Ötven vagon vetőburgonya Az elmúlt gazdasági évben igen szép eredményeket értek el a növénytermesztésben. Cukorrépából 292, burgonyából 100 mázsa volt a holdankénti termésátlag. Ezt az átlagot az idén még tovább szeretnék fokozni. Burgonyából 5000 mázsa vetőburgonyát értékesítenek a nyírségi mező- gazdasági intézet számára. Az állatállomány teksar- mányellátottságának érdekében a meglévő 50 hold kapás lucerna mellé az idén még 20 holdat vetnek. Ugyancsak az állatállomány takarmányfehérjének biztosítását szolgálja két hideglevegős szénaszárító építése. Ebben az évben 1900 hektoliter tejet, illetve tejszínt adnak el közfogyasztásra. Bárány János és Tóth István állattenyésztő brigádvezetők j ogosan büszkélkednek a 19 darab kocánkén ti választási átlaggal. A tavalyi 43 darabos anyakoca létszámot az idén 80 kocára emelik. Az idei hizlalása tervben 60 hízómarha és 380 hízósertés szerepeL Gondoskodnak a fiatal utánpótlásról A vezetőség idejében gondoskodik az utánpótlásról. Tizenkét mezőgazdasági és öt ipari tanulójuk van. A betegekről - sem feledkeztek meg. Ha valaki három napnál tovább beteg, akkor az előző évi átlagkeresetének a 65 százalékát megkapja. Az idei kulturális programban szerepel: nyolc alkalommal közös színházlátogatás, nyári balatoni kirándulás. A varsányi tervek megvalósításához a feltételek biztosítva vannak. Megvalósításukkal tovább erősödik a termelőszövetkezet, nő a tagság jövedelme. Szenográdi FeieM
