Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-16 / 55. szám
4 NÖGRÄD 1964. április 16. csütörtök Gondolatok Anatole France-ról — születésének 120. évfordulóján i EGY IRÖMŰVÉSZ állás- foglalását, gondolatainak végső tendenciáját nem nyilatkozataiból, hanem szépirodalmi alkotásaiból, azok társadalmi hatásából kell kikövetkeztetni — Éppen Anatole France állapította meg ezt „Az irodalmi élet” című írása egyik fejezetének élén. Ha saját mércéjét alkalmazzuk a nagy francia íróművészre, akkor jelentősebb — s nemcsak az irodalom, de a társadalom fejlődése szempontjából is —. hogy megírta, a „Jelenkori történet” című nagyszerű elbeszélését, „A pingvinek szigeté”-t, a polgári hamis történelemszemlélet szatirikus regényben felmutatott tükrét, vagy a . Coig- nard abbé bűbájos (és elgondolkoztató) vélekedéseit tartalmazó kötetet, mint az, hogy újságcikkekben és nyilatkozatokban már a század elején szem- befordult a francia imperializmussal. később pedig minden imperializmussal. Ha azonban valóban igazságosan akarjuk látni Thi- bault úr, a párizsi Szaj- napart derék antikváriusa éppen százhúsz éve született — és negyven esztendeje halott — zseniális fiának jelentőségét, ha meg akarjuk érteni Anatole France életének és él '-tművének . „természetraj zá”-t, akkor összefüggéseiben kell nézni szépírói művét és politikai hitvallását, társadalmi szerepét. I IGAZ UGYAN, hogy a fiatal, a „Thais”-t, vagy akár a már említett Coig- nard-kötetet és az azzal összefüggő „Lúdláb király- nő”-t alkotó France még nem úgy vélekedett a társadalom tagozódásáról és a történelem hajtóerejéről, mint az idős, érett mester, aki megélte az első világháború „Véres cir- kuszá”-t, és élményei, vizsgálódásai, nem utolsó sorban a lenini október hatására kommunistának vallotta magát . És igaz is, hogy amikor a múlt század végén a francia reakció „erkölcsi szörnyszülöttje”, az úgynevezett Dreyfuss-ügy ' ellen tiltakozott, még nem látta, hogy csak a szocializmus az, amely a faji és nemzetiségi konfliktusokat valóban feloldhatja, amely kihúzza a termőtalajt a mételyező. gyilkos sovinizmus alól. Aki ismeri Anatole France pályáját, életét, aki tanulmányozza több mint félévszázad alatt írt műveit, az könnyen rájöhet, hogy ez a nagy alkotó már működésének kezdetén is humanista volt — a Voltaire-i hagyományok folytatója — és ez az eleinte polgári színezetű humanizmus fejlődött aztán tovább szocialista humanizmussá. Anatole France igaz — csak később lett marxistává, de soha nem lehetett volna azzá, ha nem tűzte volna ki már fiatalon írói program- jául.hogy ne homályosan szóljon a világos dolgokról, sőt: világosan a homályos dolgokról is. Olyan korszakokban, amikor a francia irodalomban a minden társadalmi ihletéstől elzárkózó, az olvasókat lebecsülő „elefánt- csonttorany”-elmélet uralkodott, Anatole France azt vallotta (s nem annyira nyilatkozataiban, mint inkább műveiben), hogy az olvasókra való hatás igénye és az élet igenlése nélkül nem lehet valaki igazi író.” |a SZÉPSÉGET nem imádni kell — írta Francé, a talán legszebb cizellált mondatok írója, a szépségért rajongó hősök egész sorának megformálója —, hanem megteremteni az emberek számára. Shakespearet ünnepeltük... A Hamlet bemutatóján Salgótarjánban Álnevével már nemzeti színjátszásunk korahajnalán találkozunk. Shakespeare első magyar fordítója a felvilágosodás korának nagy irodalmi alakja, Kazinczy Ferenc, aki német ' közvetítéssel tolmácsolja nyelvünkön a shakespearei- életmű egyik legtökéletesebb remekét, a Hamletet. Íróink, haladó gondolkodóink a magyar nyelv terjedésében látják nemzeti öntudatosodásunk legbiztosabb támaszát, a terjesztés lehetőségét pedig az önálló, magyar játékszín megteremtésében. Olyan játékszínben, amely nem az egyre si^ányodó német romantika emlőjéről táplálkozik. A magyar dráma megszületése azonban még messze van, így fordul tekintetünk az angol óriás: William Shakespeare felé. Kazinczy Hamlet-átülte- tése azonban a születő pesti magyar színpadon egyelőre nem szólalhat meg. A deszkákról egy naív história, az Igazházi szorítja le s ezt a nyelvújítás vezére soha nem tudja megbocsájtani a színjátszásnak. A Hamlet így első ízben Kolozsvárott hangzik el magyar akto- rok ajkán, 1794-ben s csak jóval később: 1839-ben Pesten. A kolozsvári bemutatótól csaknem félszázadon át volt Kazinczy fordítása közkézen színtársulatainknál, míg csak át nem adta helyét Arany János csodálatos fordítói műremekének, amely mindmáig érvényes nyelvi frisóvatos rövidlátó A londoni Times-ben jelent meg a következő hirdetés: „Guy Bellamy közölni szeretné feltűnően kevés számú barátjaival, hogy amennyiben az utcán nem ismerné fel őket és köszönésüket nem fogadná, ez részéről nem neveletlenség, gőg, vagy részegség következménye, hanem kizárólag rövidlátásával magyarázható”. PiMER -SZABÓ: 'V'w kOlÖHÖS I Éva helyeslőleg bólintott. Ekkor valami átcikázott ' Sipos agyán. Itt ül mellettük ez a zenetanár. Valahogy megfeledkezett róla. Esetleg hallhatta minden szavát. Szerencsétlen dolog. Jobban kell vigyázni- Lehet, hogy ez az öregedő kissé/ különc tanárember nem sok vizet zavar; de mégis, nem bízhatja magát ilyen véletlenekre... A többiek Kovács javaslatára barkochba játékba kezdtek. Kovács csendet parancsolt, s teljes figyelmet kért. Siposék is kénytelenek voltak odahallgat- nL — Egy történetet fogok elmondani önöknek, amolyan egyperces detektívre- gényt. Izgalmas, érdemes figyelemmel kísérni-.. Ismerik ugye a játékszabályokat. Elmondom a történetet, aztán sorba kérdése46. két intézhetnek hozzám, én pedig igennel vagy nemmel válaszolok. Aki végül is kitalálja az én kérdésemet, egy dobostortát nyer... Nos, tehát.. • Egy villa kertjében holtan találják a villa tulajdonosát. A rendőrség kiszáll a helyszínre, s a detektív-fel- ügyelő megnézi a holttestet. Az áldozat hason fekszik, bal keze maga alá gyűrve, jobbkeze a feje mellett, egy pisztolyt szorongat, amelyből f tény hiányzik. A golyó a villatulajdonos bal halántékán fúródott be, s hátul hagyta el a koponyát. Az egyik detektív konstatálja, hogy öngyilkosság történt. A detektív-felügyelő azonban közelebb hajol, még egyszer megnézi a holttestet. majd közli társaival, hogy szó sincs öngyilkosságról: gyilkosság történt... Kérdésem tehát az, miből tudta megállapítani a detektív-felügyelő, hogy csakugyan gyilkosság történt? Tessék, rajta ... Nagy izgés-mozgás támadt a teremben. Mindenki izgatottan tárgyalni kezdett a szomszédjával. Sipos úgy tett mintha nagy fejtörést okozna neki a dolog. Éva pedig egészen tűzbe jött a dobostorta miatt. — Csendet kérek. •. Ne beszéljék meg egymással, így nem ér semmit az egész. Kezdjük a kérdéseket, talán ön, mutatott Kovács egy középkorú asz- szonyra. — Hiányzott valami a lakásból? — kérdezte az asszony. — Nem. — Megtalálták a gyilkost? — kérdezte a mellette ülő. Kovács széttárta a karseségge] és gazdagsággal eleveníti meg a dán királyfi tragédiáját. Arany János fordításának, az általa fordított Hamlet bemutatójának az ad külön történelmi ízt, jelentőséget, hogy akkor jelent ineg, akkor került színpadra, amikor I. Fe- rencz Józsefet, a nemzet zsarnokát koronázták. A mi gyászunkat hirdette ekkor a tragikus királyfi, ügyünk kilátástalanságba bukását, az önkény győzelmében. De a „Fortin- bras” érkezésébe vetett hitet is. Ki tudná megszámlálni, hogy Shakespearenak csupán e művét hányszor játszották színpadaink? S csupán felszabadulásunk óta is, fővárosban és vidéken. Kezemben van egy tájékoztató az Állami Déryné Színház tízesztendős műsorrendjéről. Három Shakespeare mű bemutatója sorakozik benne: az Ahogy tetszik, a Makrancos hölgy, a Rómeó és Júlia. A három mű négyszáznál jóval több előadással. S ezekhez sorakozik most, a Shakes- peare-év beköszöntésével ünnepi választásnak a Hamlet. S tegyük hozzá: a színház korlátozott művészeti, technikai lehetőségei között igen kiválóan. A színház legjobb erőit sűrítette ebbe az előadásba s magas hőfokú játékot valósított meg velük Kertész László Jászai-díjas rendeA címszerepben, Hamlet alakjában a Jászai-díjas Patassy Tibor pályája eddigi legteljesebb egészét játszotta végig a kétség és bizonyosság shakespearei végletességében. Hanyagolt minden külsőségességet, felesleges pózt s ez- az egyszerűségre törekvés adott hús-vér izomzatot és tartalmasságot alakításának. Robusztus erő jellemezte Kőszegi Gyula Claudiu- sát, aszonyi fűtöttségét és fel-fellobbanó anyai aggodalom vibrálása Gertrud királyné, Hamlet anyja alakjában Fodor Teréz játékát. Herendi Mária a színpadi hagyományok útját követte Ofélia megformálásában. Vajda Dezső Polonius ravaszdi, praktikáikra hajlamos főkamarását teljes tragikomédiájában tárja elénk. Színészi biztonság jellemzi Puskás Tibor kitűnő Laertesét, tetszett Hajdú Endre nemes arcélű Horatioja, de az egész együttes átlagon felülit nyújtott. r /! Déryné Színház ^ Hamlet bemutatóját Cselényi József élmény- számba menő díszletei is segítették a jogos sikerben. i , \ JCis nííoéifek naqq q íjakor laton A „kis” nővérek, akikről szó van. az ápolónőképző iskola idén végzős növendékei. A nagy gyakorlat pedig azt jelenti, hogy a második esztendeje tanultakat nyolc hónapon át önálló munkakörben hasznosítják a kórház különböző osztályain. Velük beszélgetünk most, a megyei kórház sebészeti és belgyógyászati osztályán. Kala- úzunk az iskola igazgatónője, Szűcs Erzsébet, és Tóth Emilia, az iskola tanára. Reggel van, kilenc óra múlt. A nővérek számára ez az időpont a „csúcsforgalom”. A sebészeti folyosó fehér padján felvételre jött betegek. és az éppen most operált férfi hozzátartozói várakoznak. A 14. kórterem ajtaja épp most zárult be a fehér fityulás kis nővér mögött. Utánalépünk. Kezében tálca. A gyógyszereket osztja szét. G. K. asztalára véralvadást gátját és azt válaszolta, hogy ez lényegtelen... — Peregtek a kérdések. — Egy lövés volt? — Igen— A detektív-felügyelő korábban is ismerte a halottat? — Nem. — A halotté volt a pisztoly? — Igen. — És mégsem öngyilkosság. — Nem. — Hagyott hátra búcsúlevelet? — Nem. — Semmije sem hiányzott? — Nem. — Milyen ujjlenyomatokat találtak a pisztolyon? — Mondtam, hogy a holttesthez még senki sem nyúlt, tehát ujjlenyomatot sem vettek a fegyverről. — Más sérülés nem volt a halotton? — Nem. — Arccal a föld felé fordult? — Igen. — A jobb kezében volt a pisztoly? — Igen. Peregtek a kérdések, de a megoldás csak nem szülő pirulákat helyez. Nesztelen léptekkel megy a következő beteghez. Gyengéd mozdulattal igazít a .jvakbeles” párnáján. A beteg sápadt arcán már mosoly van. Holnap hazamehet. Műtét utáni megfigyelés — szól az ablakelőtti betegről. így, néhány szóval magyarázza, melyik betegét milyen bajára kezelik. Betegei elmondják, hogy egy kedves szóval, gyengéd mozdulattal mindenkit megajándékoz, valahányszor bejön. Ludányhalésziból jár be Bagoly Györgyné. Gyermekkora vágya csak most. asszony és családosanya korában valósul meg. Sok lemondást, áldozatot jelent számára ez a pálya. Az első megpróbáltatáson, a tűzkeresztségen a nagy gyakorlat első napjaiban estek át. A szomszédos kórterem osztályos nővére, Prisbisán Malvin így vall erről. — Az első éjszakai ügye- letemen különösen sok volt letett meg. Kovács arcán önelégült mosoly játszott. Élvezték, hogy senkinek sem sikerül... Lassan már egészen eltértek a lényegtől, amikor a nászutas fiatál férj, bár nem rajta volt a sor, nyújtogatni kezdte a kezét. — Na, úgy látszik itt talán tudnak válaszolni... Tessék vigyázni, mert csak háromszor próbálkozhat, aztán kiesik a játékból... — mondta Kovács. — A bal halántékán volt a seb? — Igen. — A detektív-felügyelő- nek könnyű dolga . volt, mert a gyilkos, amikor a halott jobb kezébe helyezte a pisztolyt, megfeledkezett arról, hogy senki sem lövi magát bal halántékon a jobb kezében lévő pisztoly- lyal. Különben tessék megpróbálni, milyen fura testhelyzet születik így! — Bravó! — kiáltott Kovács. — Magában egy igazi detektív veszett el. — Nem vagyok detektív, rendőrhadnagy vagyok... — mondta mosolyogva a nászutas férj. (folytatjuk.) a súlyos beteg. őszintén megvallom, féltem is egy kicsit. Az egyik néni infúziót kapott. Állapota továbbra is veszélyes — figyelmeztetett az orvosom. Alig mertem elmozdulni mellőle. Amikor alszik a kórház, és csak egy orvos, meg egy nővér vigyázza a betegek éltét, ilyenkor érzi csak a7, ember a nagy felelősségét. Kicsit szégyenlős a mosolya, amikor szóbahozza, hogy őt gyermekkori műtétjei jegyezték el ezzel a hivatással. Akkor a gyógyulásán fáradozó nővér példáján határozta el, hogy ápolónő lesz. vagy semmi más. Most csak néhány hónap választja el ettől. Tuza Zsuzsanna meg már arról is döntött, hogy a sebészeten szeretne ápolónő lenni. Bitó Julika is megszerette ezt az osztályt. Itt sok az életveszélyben lévő beteg. Odaadó munkára van szükség, hogy valamennyien gyógyultan hagyják el a kórházat. Más a helyzet a belgyó- gyászaton. A legtöbbet ta- | talán itt lehet megtanulni. [ De roppant nehéz itt dol- 1 gozni. Nemcsak a kórházi ágyak foglaltak, a folyosó padjain is gyógyulásra [ várnak a betegek. Fokozottabban szükség van tfl- | relemre. Gyógyítóerő a i gyengédség, s a nővér törődése a beteggel. Hogyan értékeli szorgalmukat dr. Fancsik János [ adjunktus, belgyógyász? — Az ember szinte res- telli, hogy ilyen körülmé- 1 nyék között tanulnak és [dolgoznak ezek a fiatalok. Mégis egyetlen panasz nél- [ kül tesznek meg mindent i a betegek gyógyulásáért. 1 Tankórteremnek mondják [ezt a részleget, ahol ők. Oláh Aranka, Balogh El- [vira. Divicseri Erzsébet és a töbibek szolgálnak. Szerintem most. a gyakorlat • kezdetén bebizonyították [ hivatás tudatukat. A nagy gyakorlatnak [még ^az elején vannak i csak. Egy gyógyult beteg | azonban a főorvoshoz írt i köszönő levelében a leg- 1 nagyobb elismerés hangján [ szólott róluk, a kis nővérekről. És ez máris szép [ bizonyítvány. Ujlaky Mária
