Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)
1963-12-07 / 98. szám
NÓGRÁDI YtLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGASBAN Népújság AZ MSZMP INOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA RS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF.. 98. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1963. DECEMBER 7. Számvetés és meditáció (A. E.) A mai nap a magyar sajtó immár hogyamá- nyos ünnepe. Ezen a napon mi magunk is ünnepeltek vagyunk, mi. a sajtó munkásai: újságírók, nyomdászok, a lap technikai személyzete, állandó levelezői, tudósítói, és az újság fáradhatatlan, lelkes terjesztői. Ez az alkalom Jogosít lel arra. hogy hivatásunkról szólhassunk a nagy nyilvánosság előtt, számot adjunk végzett és elvégzendő. kifogyhatatlan tennivalóinkról. Tiszta szívvel, emelt fővel állhatunk-e az ünnepi dobogóra, vagy megannyi tartozás nyomja lelkiismeretünket? — döntsék el az erre legilletékesebbek: olvasóink. Ám akár elismerés, akár elmarasztalás lesz is osztályrészünk, megbízható mérlegük serpenyőjében kapjanak helyet makulátlan szándékaink — védelmünkre igazolásunkra. Tréfásan, nem ritkán komolyan is elhangzik az a szólás-mondás: a sajtó nagyhatalom. Vajon igaz-e, van-e alapja ennek a szállóigének? Hatalom, főként nagyhalalom- e a mi sajtónk az első pillanatban hízelgőnek hangzó, bár inkább kétes értékű szó valódi jelentése szerint? Nem. A mi sajtónk nem az, s nem is tart igényt efféle elismerésre. Éppen ezért példabeszédünk serpenyőjében kapjon helyet ennek egyenes cáfolata is. A sajtó, tehát a leirt és azéles körben terjesztett betű nem a hatalom megnyilatkozása, hanem a mindenkori jó ügy hivatásszerű szolgálata, De hogyan is lehetne ez másként, hiszen az országot egy magasabbrendű társadalomba vezető párt maga is a dolgozó nép szolgálatát írja zászlajára. A mi sajtónk — legyen bár közvetlen, vagy közvetett szócsöve a pártnak — része ennek a népért való szolgálatnak. És ha hatalomnak nem nevezhető is, mégis erős eszköz, ha úgy tetszik jó fegyver a szépért, a nemesért, a haladásért vívott harcban. Erejét a szocializmusba és az emberbe vetett rendíthetetlen hit és az a támogatás, bátorítás táplálja. amelyet az olvasók tízezreitől nyerünk. Nem szeretnénk az önelégültség bűnébe esni, ezért nem is állítjuk, hogy ez a szócső mindig hibátlanul tolmácsolja pártunk és kormányunk politikáját, nem állítjuk természetesen azt sem, hogy mindenkor hű visszhangzói vagyunk a dolgozók szótan vagy írásban kifejtett véleményének, óhajainak. Noha múltunkat, hagyományainkat tekintve (hiszen a kom- mumsta sajtóról beszélünk) már kinőttünk a kamaszkorból. o'ykor-olykor még mutál a hangunk, megesik az is, hogy egyszer-másszor. ágyúval lövünk a verebekre és persze az sem ritka, hogy nem találunk a célba. Res- telliük nagyon, jóvá is tesz- szük gyakran, ám nem tart- j"k igazságtalannak, ha botlásaink feljegyeztetnek számlánk „tartozik-’ oldalára. Újságot írni, nyomtatott betűvel szolgálni a közérdeket nem lebet másként, csak pártosan. szenvedélyesed. Aki puszta állásnak, puszta kenyérkeresetnek tekinti mesterségét, méltatlan és alkalmatlan a sajtó munkása névre, jobban teszi, ha más tizekre evez. Vállaltuk és vállaljuk hibáink, tévedéseink ódiumát, de szenvedélyes pártosságunk forrását nem hagyjuk betemetni fi praktikus óvatosság, a megalkuvó és kényelmes közöny sarával. Mesterségünkhöz híven feladatunknak valljuk a megye, az ország, a nagyvilág dolgairól, eseményeiről szóló pontos tudósítást, törekszünk arra is, hogy információink színesebbek, változatosabbak, tehát érdekesebbek legyenek, mint az eddigiek voltak, de a közlés súlyánál, terjedelménél ezután sem a burzsoá sajtó mércéjét alkalmazzuk. Pártosan és szenvedélyesen fogunk tollat és nem fukarkodunk a terjedelemmel, ha szocialista erkölcsbe ütköző hibával találkozunk, ha védelmet nyújthatunk törvény- sértés kárvallottjának, ha békénk, szocialista vívmányaink, szocialista rendünk új hajtásai kivánnak oltalmat, ha rideg közöny, avagy alantas szándék veszélyezteti gazdasági létünk forrását, a társadalmi tulajdont, nem leszünk a jövőben sem kíméletesek a bürokratákkal, kari- eristákkal és a talpnyalókkal, a bírálat elfojtói és megtorlóival szemben. Leleplezésükhöz — bizton tudjuk — ezután is segítőkre lelünk, hűséges olvasóinkban, levelezőinkben, tudósítóinkban. Meggyzödéssel valljuk, pártunk tanítását, hogy nem az ember, hanem hibái ellen küzdünk. Ez a humánum ad biztonságot , ítéletünknek, ez lesz ezután is a nyérce eszmei fegyvereink, s a megfelelő - harcmodor alkalmazásánál. Sajtónk figyelme azomban nemcsak és nem elsősorban a visszahúzó erőkre irányul. A szocialista újságnak nem kevésbé fontos hivatása, hogy reflektorfénybe állítsa az élet pozitív jelenségeit, kutassa fel és lelkesítőén népszerűsítse az új embertípust, segíte őt jobbért folytatott harcában. Nem szőrül bizonyításra, hogy a közösségi tudatra emelkedett termelőszövetkezeti gazda,, vagy az új módon dolgozó szocialista brigádtag megyénk bármelyik üzemében, egy a falujáért, városáért fáradozó tanácstag bemutatása van olyan „érdekes"’ olvasmány, mint valamikor a felső . tízezer valamelyik tagja társasági életének publikálása volt. Egészen bizonyosak vagyunk abban is, hogy a. termelő munkáról szóló cikkeink csak akkor érdektelenek, ha szakmailag rcsz- szúl. sablonoson írjuk, meg azokat. “ Am mindig átforrósodik az írás — és ez nem ritka — hogy a termelést nem egyszerűen mechanikai es közgazdasági tevékenységként! hanem ésszel és szívvel végzett emberi erőfeszítésként ábrázoljuk. ' Valaki egy társaságban a mi sajtónkkal szemben elégedetlenkedve megjegyezte: a nyuaati országok belpolitikai és külpolitikai kulasszatitkai- nak nyilvánosságra hozatala olyan szenzáció, amivel a szocialista sajtó,nem kelhet versenyre. Vajon igazat mondott-e ez az illető? De még mennyire. És ezt készséggel, írigtfkedss nélkül elismerjük. Sajtónk helvzetét és etikáját tekintve, azt a felfogást valljuk: énérzékű ember szívesebben olvas el hétköznapi tudósítást eev gyermekjátszótér avatásról, mint színesen megírt helyszíni riportot egy gver- mekgvilkossáai tárgyalásról. Kertelés nélkül kimondjuk: sajtónk minden tekintetben mérhetetlenül, iqazabb. maga- sabbrendü a polgári sajtónál. De ha csupán az úgynevezett szenzáció megítélésében különböznénk is tőle, talán nem szerénytelenség az, hogy a sajtó ünnepe alkalmából nyilvános számvetést és meditációt végeztünk. Súlyos bányaszerencsétlenség Tatabányán Az FBI vizsgálata A huszonnegyedik órában Rádió- és ív- műsor Az SKSE asztaliteniszezői a második helyen A lottó nyerőszámai (Foto: Kinka László) December: a leltározás hónapja Szövetkezetein kfejlődésének egyéves mérlege A tsz-zárszámadások előkészületeiről nyilatkozott Molnár Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője Novemberrel nagy munkát hagytak maguk mögött- Nógrád megye termelőszövetkezetei. Mintegy 44 000 holdon vetettek kenyérgabonát, 2000 vagon cukorrépával, 875 vagon kukoricával és 2000 vagon burgonyával takarították be többet, mint tavaly ősszel. Jelentős területen végeztek mélyszántást is. Most újabb nagy erőpróba előtt állnak a közös gazdasagok. Közeledik a zárszámadások, a zárszámadó közgyűlések ideje, ahol a szövetkezeti vezetők, szövetkezeti tagok adnak__ számot egy .esztendős tevékenységükről. A közelgő zárszámadásról, á zárszámadás előkészületeiről nyilatkozott lapunknak Molnár Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője. termelési alapok. A leltározási bizottságoknak most mintegy 700 millió forint értékű épületét, valamint gépet kell számbavenniük. A meglévő terményeknek, állatoknak és egyéb pénzeszközöknek az értéke megközelíti a 400 millió forintot. — Javult a gazdálkodás a gyenge termelőszövetkezetekben is. A Valamennyi termelőszövetkezetben, de a gyengén dolgozó gazdaságokban különösen fontos, hogy nagy gonddal készüljenek a zárszámadásra, hogy a termelőszövetkezeti közgyűlések mély elemző tanácskozásokká szélesedjenek, s a hasznos tapasztalatokat már a jövő évi terveknél felhasználják. Ehhez a munkához egyébként a megyei és a járási tanácsok egyaránt minden segítséget megadnak — fejezte be nyilatkozatát Molnár elvtárs. — Hol tartanak jelenleg a termelőszövetkezetek a zárszámadási előkészületekkel? — Az idén 132 termelőszövetkezet készít zárszámadást. November végéig valamennyi járásban befejezést nyert a zárszámadásokat megelőző hagyományos oktatás. A termelőszövetkezeti és községi tanácselnökökkel, szövetkezeti könyvelőkkel, ellenőrző bizottsági elnökökkel, párttitkárokkal megbeszéltük a zárszámadásokat megelőző legfontosabb tennivalókat. Ezután a szövetkezeti könyvelők öt napos tanfolyamon vettek részt, ahol a zárszámadások technikai előkészületeit vitatták meg. A járási pártbizottságok a pártszervezetek titkáraival a zárszámadási közgyűlések előkészítéséről tanácskoztak. Több termelőszövetkezetben már megalakultak a leltározási bizottságok is. A leltározási munkában miníeo- 2000 termelőszövetkezeti tag vesz részt. Számításaink szerint december 31-ig valamennyi termelőszövetkezetben befejezik a leltározást. Január 25-ig végeznek a zárszámadásokkal, február 25-ig pedig a zár- számadási közgyűlések is lezajlanak, Február végén, március elején már a jövő évi terveken dolgoznak a szövetkezetek. t — Mire kell ügyelniük a szövetkezeteknek, a járási irányitó szerveknek a zárszámadások előkészítésénél? — Nem lehet eléggé hangsúlyozni mennyire fontos, hogy a zárszámadások, a zár- számadási közgyűlések akkor érik el céljukat, ha már az előkészületi munkákban is bevonjuk a szövetkezeti tagokat is. Csak így nyilik mód arra, hogy a felmérések reálisak legyenek, alapját képezzék az egy esztendős munka értékelésének. — A termelőszövetkezetekben már most helyes, számba venni és rendezni a kötelezettségeket, s a járandóságokat. Ide tartozik az is, hogy mérjék fel azokat a kedvezményeket. amelyeket a 3004- es rendeletek alapján kapnak a közös gazdaságok. Annál is inkább szükség van erre, mert ez igen jelentős összeg lesz az idén, noha tavaiy is megközelítette a kedvezmények összege a 34 millió forintot. — A termelőszövetkezeti zárszámadás nagyon fontos alapja a közös gazdaság tovább fejlődésének. Ezért úgy intézkedtünk, hogy a járási tanácsom vezetőin, munkatársain kívül a gépállomásoknál és a földművé sszövet kezeteknél dolgozó szakemberek is segítenek a zárszámadások előkészítésében. — Hogyan értékelik a termelőszövetkezetek egy esztendős tevékenységet, különös tekintettel a gyenge termelőszövetkezetekre? 4 • — Az elmúlt egy esztendő alatt a közös gazdaságok, köztük a gyenge termelőszövetkezetek is jelentős fejlődésről adnak számot. A mezőgazdasági nagyüzemekben jelentősen megnövekedtek a Illést tartott SÍK Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága doember 5-én kibővített ülést tartott. A Központi Bizotlság tagjain és póttagjain kívül az ülésen részt vettek a Központi' Revíziós-Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságainak első titkárai,- a budapesti pártbizottságok első titkárai, a SZOT titkárai, a Tervhivatal elnökhelyettesei és az OKISZ elnöke. Az ülés részvevői meghallgatták és egyhangúlag tudomásul vették Nyers Rezső eÍvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ajtai Miklós elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, a Tervhivatal elnöke ismertette a népgazdaság 19C4. évi tervének irányelveit. A Központi Bizottság a jelentést és a határozati javaslatot beható vita után egyhangúlag elfogadta és javasolta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány az elfogadott irányelvek alapján dolgozza ki a népgazdaság 1964-es részletes tervét, biztosítva, hogy a tervfeladatokat a vállalatok általában december végéig megkapják. Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára előterjesztette a Politikai Bizottság javaslatát a Központi Bizottság 1964. I. fél évi munkatervére. A Központi Bizottság a javaslatot határozattá errielte. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára, szervezeti és személyi kérdésekről referált és tett a Politikai Bizottság nevében javaslatokat. A Központi Bizottság a munka jobb megosztása, a pártvezetés hatékonyabbá tétele céljából elhatározta a Központi Bizottság titkárságának kibővítését és új osztályok felállítását az apparátusban. A Központi Bizottság titkárának választotta meg Cse- terki Lajos elvtársat és megbízta a tudománv és közoktatás ügyeinek felügyeletével, Dr. Korom Mihály elvtársat és megbízta az adminisztratív ügyek felügyeletével, Szurdi István elvtársat és megbízta az iparirányítás felügy eleiével.
