Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)

1963-12-31 / 105. szám

r> WÖGRÄDT NÉPÚJSÁG 1963 december 31; 99 Helyünk a világban” - anno 1963 hosszúlejáratú egyezményhez kereskedelmi vezetett, sőt „Cseppben a tenger” — gondjai és nehézségei átvál- nemzetközi szervezetekben. szélesítettük a magyar gaz­szokták mondani, ha egy bo- toznak, átalakulnak közösen A magyar külpolitika, s ez- dasági élet hatósugarát, nyolult és összetett fejlődési viselt harci feladattá, mert zel a nemzetközi kapcsolatok Ez is a változásokban gyö- íolyamat egyetlen jellemző szinte „a levegőben van” az alapja kettős: a testvéri szó- keresett: a tőkés világpiaco- Dontban, vagy epizódban sü- emberekkel — testi, szellemi cialista országokkal a legtel- kon való megjelenés ugyanis ritheió. Egy ország nemzet- és erkölcsi jólétükkel való tö- jesebb szolidaritás, a tőkés r.em lett volna lehetséges a közi kapcsolatai, „helye a vi- rődés. országokkal a békés együtt- világszínvonal megközelítésé­lágban", politikai, diplomáéi- Mindez egyáltalán nem. va- élés elvi politikája. Mindkettő nek tudatos programja nélkül ai és gazdasági szálainak sző- lami „elméleti”, megíoghatat- azt jelenti, hogy „helyünk — ami viszont feltételezte az vevénye sokkal bonyolultabb, lan tényező — hanem ke- a világban” a mindennapok ipari szerkezet modernizálását összetettebb valami, semhogy mény politikai valóság, amely- munkájának és eseményeinek és a szakértelem előtérbe ke- lényegük ott csilloghasson nek az ország nemzetközi gyakorlatában mindenekelőtt rülését. Politikailag is jelleg- egyetlen „cseppben”. így van helyzetében megmutatkozott a gazdasági kapcsolatok for- zetes epizódja volt ebből a ez természetesen Magyaror- a maga természetes kisugár- máját ölti. szempontból a tőkés kapcso­szág esetében is. Mégis, ha a zása. „Helyünk a világban” — így latok alakulásának az év vé­szem léletesség, s a fejlődés Nyáron, az ENSZ közgyű- hát rendkívül nagy mérték- gén létrejött magyar-nyugat- általáncs irányzatának „drá- lésének külön ülésszakán az ben gazdasági kapcsolatain- német megállapodás, amely maibb” érzékeltetése kedvéért amerikai küldöttség már kát jelenti. meg akajuk kísérelni ezt a kénytelen volt lemondani ar- e kapcsolatok alapja Ma- — sűrítést — akkor a szóbaníor- r°h hogy kétségbevonja a ma- gyarország tevékenysége a előírta hivatalos külkereske- gó „csepp” majd egy észtén- gyár ENSZ-delegáció megbi- KGST-ben, a Szovjetunió és tíelmi képviseletek kölcsönös dővel ezelőtt csillant fel elő- zatásának jogosságát. Ez a az európai szocialista orszá- felállítását is. Ez a megálla- í szőr az Egyesült Nemzetek „kétségbevonás” a korábbi gok gazdasági együttműködé- P°őás nemcsak a viszonylag i Szervezetének neworki üveg- években sem akadályozta meg sj szervezetében. Külkereske- Ra§y volumenű magyar-nyu- | palotájában. Ott is U Thant természetesen abban a ma- delmi forgalmunk mintegy 70 gatnémet külkereskedelmi Jfőtitkár szobájában, méghoz- SJ’ar külpolitikát, hogy hang- százalékát a KGST-országok- kapcsolatok miatt keltett kü- ' zá egy töltőtoll hegyén. Ez- iát hallassa a legfontosabb ka] bonyolítjuk, s ezt már az fönös érdeklődést, hanem po- jzeí a töltőtollal írta alá U nemzetközi fórumokon. S a ötéves tervek' megkezdése jelentősége miatt is. ! Thant azt az utasítást, amely szavazásoknál egyre jobban eidtt egyeztettük a szocialista Lengyelország és Románia megszüntette az ENSZ rádió- „morzsolódott” azoknak a országokkal. után ugyanis Magyarország állomásainak Magyarország száma, akik követték a was- Ezen a kapcsolaton túhse- volt ° harmadik szocialista leié sugárzott, a hideghábo- hingtoni politikát az úgyne- nően a KGST számára az orszá0> amellyel az NSZK rú szellemét árasztó adásait, vezett „magyar kérdés” napi- J963-as év a magasabb szintű i,yen megállapodást kötött. ,s utasította az illetékeseket, renden tartásának provokatív együttműködés kibontakozása- ^ e tárgyalások eredmé­s hogy azokat helyettesítsék va- az. egesz nemzetközi légkört esztendeje volt. Ennek a nyes lebonyolításával a ma­glóban tárgyilagos, a Világ- mérgező gyakorlatában. Ez a megszervezésében Magyaror- QVar külpolitika is hozzájá- szervezet munkáját és eröfe- nV&r azonban magát az elke- szag alkotó módon részt vett ru^ annak a „fájdalmas dí­szítéseit ismertető adásokkal, T'Hihetetlen fordulatot is meg- _ ^ előnyeiből is részesült értékelésnek” a kibontakozá- Igaz. már két nappal később hozta, s mint a legnagyobb Mindenekelőtt: kezdett a gya- sához- amely egy idő óta a State Department, az ame- amerikai hírügynökség. az korlatban is érvényesülni a mÍ7,d határozottabb hangsúlyt rifcai külügyminisztérium Associated Press némi sajnál- kétoldalú megállapodásokon kap Bonnban. Ennek az átér­íéjlécével díszített vastag bo- «ozassal megállapíthatta: túlmenő sokoldalú, múltilate- fékelésnek az alapja az, hogy ritékban letették U Thant „Washington kénytelen volt rális együttműködés hatása. az adenaueri politika módsze- asztalára Washington tiltako- az ®8esz „ü§yet. szá-raz szem- Elérkezett Magyarországra a rei' s mindenekelőtt a szocia- zásót a főtitkári utasítás miatt. ™ekkel elkísérni a temetőbe." Barátság Olajvezeték. Űj rza- országokkal való diplo­D& ez a „leves” már nem En.nek a Politikai fordulatnak kaszt nyitott enersrL«d»zH'asá- máciai kapcsolatot megtiltó volt különösebben forró. A vo‘t azután természetes kö- gunkban, hogy összekancsol- Hall stein-doktrína oszlopait a tiltakozás meglehetősen for- vetkezménye, s mintegy meg- ták villámdsenereia hálóz«- reális helyzet már aláásta, s mális maradt... E,NSZ tónkat, Csehszlovákia. Roma- srnak végleges összeomlása „ főtitkár budapesti latogatasa, nja_ Kenevelorszáu Nvueat- voltaképpen csak idő kérdése. Talán ez az epizód jellem- targyalasai országunk vezetői- Llkfaina villamosener°ia há Gazdasági kapcsolatainkban a legtömörebben a fordulat- vei — és az a búcsúmondat -Tözatávai Végül- ez év őszen külön helV meti meg a fejlő- nak a lényégét, amelyet az is, hogy „látogatásom ered, ^wett a KGST dó orezágokat. Egész nem­1963-as esztendő hozott Ma- menyeivel nagyon meg ia- j” bankja amelynek szocialista forgalmunkban ma gyarország nemzetközi kap- gyök elégedve.” - g^hajtó tanác^'b^ temt ” ár körülbelül 20 százalék a csolataibam Természetesen, a fordulat ezzel gy^korla- szetesen a teííes egyen io«ú- /«jíődő országok aránya. Em hazank külpolitika, kapcsola- til-g befejeződött: a faagyar lág éfelyhS dS 1« r ek természetesen megvan a I?™3! «tet«hh-a Sz0:;!e^Unl°- konszolidáció eredm<invei9 ki- alapján Magyarország is kép maga messzemenő politikai XaÄSÄas^ berke 'S- •"*» ne- viselteti magát. Ennek a bank- Jelentősege is: Magyarország bza0hoz. fűződő testven szó- hezkes ehmereset.^. A foiya„ „ak a működése gyakorlatban '>re|ehez « lehetőségeihez •------— —,------—eknek az ú tásábar __ _______________________ kivite­r Al ’ útból a teljes szí- sáság tekintélye és megbecsti- menyeket hoz majd: meggyor- fűnk felét gepek, köztük láró Hsát jelentette szá- lése külföldi barátaink sze- sírja a gazdasági ' fejlődésünk k< mPlett gyárfelszerelések műn0 c "okban az években mében tovább nőtt és a?ok számúra oly fontos szocialista ki). Ez voltaképpen is. am*/ még az Í956- az erők is kénytelenek elis- nemzetközi szakosítást és spe- rí?m. mint gazdasági os ellem$rvadalom leverésé- merni eredményeinket. ame- cializációt, hitelpolitikájával ^fejezője külpolitikánk egyik nek következményeként — lyek szembenállók velünk” pedig lehetőséget ad a szocia- a<opelvenek: annak, hogy a Nyugatról a bizalmatlanság, Magától értetődik, hogy a lista országok nagyszabású legteljesebben támogatjuk sőt. mondjuk ki nyíltan a po- politikai fejlődésnek meg vol- közös beruházású terveinek ezeknek az országoknak füg­getlenségi harcát, amely nap­jainkban éppen az imperia­litikai bojkct hideg légköré- tak a maga szervezeti és gya- megvalósítására, vei vették körül Magyarorszá- korlati következményei is. Voltaképpen e KGST-kap- got. A magyar társadalmi. Ezeket szinte lehetetlen ese- csolatok fejlődése is része a Hsta gazdasági függőségtől gazdasági, politikai, kultúra- tenként felsorolni, hiszen Ma- konszolidáció előbb vázolt fo- val° szabadulásért, az iparo- lis konszolidáció tényei persze gyarországnak hatvan ország- lyamatának Hiszen a szocia- sitás lehetőségeinek megte- a tények erejével egvre-más- gal van diplomáciai kapcsola- lista országok együttműködé- remtéséért vívott nehéz és ra ütötték a réseket ennek a ta és 330 nemzetközi szerve- sének elvileg magasabb szint- sz*vós küzdelemben csúcsoso- blokádnak a falán. zetben vesz részt. re emelése nem vált volna áik, ki... _,. . Az elvi változás gyakorlati lehetségessé az utóbbi évek írne: a „tenger” ugyanazt a Ebben az esettan a .m«eg következményét abban lehet- et kölcsi-politikai légköre nél- kePet nyújtja, mint ama bi- szilardulas , k^z°kddC1,° ^ ne összefoglalni, hogy hazánk kül. S a magyar konszolidá- «nyos „csepp” U Thant töl- értelmező- kéPviselöi az eddiginél is ak- ció sem elszigetelt tünet volt, tőtollának hegyén. 1963-ban legmagasabbrendu ertelmeze tivabban, az ellenséges poli- hanem része egv nagy érlelő- hevünk szilárdabb és megbe- sét takarta. Hiszen Magyar- tikai _,blokád„ sik^es d^ftelySfatnak csültebb a világban, mint va­^szagon nem az „szilárdult ré&ének tudatában fejthették A gazdasági kacsolatok má- laha­SdaC tómadas elött. A munkajukat a különböző sík, tőkés oldalán is tovább Gömöri Endre szocialista rend szilárdult meg ennek a szónak a legneme­sebb és legemberibb értelmé­ben. Bonyolult és nemzetközi jelentőségű folyamat volt ez. Kiterjedt a gazdasági politi­kai társadalmi élet egész te­rületére. Megtisztította az or­szág egész közéletét a szemé­lyi kultusz korszakának rá­rakodott megkövesedett réte­geitől. A konszolidálódás így voltaképpen egy tisztulási fo­lyamattal ölelkezett. A gazdasági élet szervezé­sében ez a folyamat egyet je­lentett az ipar szerkezetének és irányításának koszerűsífő­sével; a legalkalmasabb és legtehetségesebb gazdasági ve­zetők előtérbe kerülésével. A mezőgazdaságban azt jelentet­te, hogy a szocialista átala­kulás folyamatát, ezt, a szin­te „hagyományosan” nehéz és nagy emberi konfliktuso­kat is hordozó időszakot nem kísérte a termelés csökkenése s o gazdasági átalakulással lépést tudott tartani a pa­rasztság tudatos egyetértésé­nek folyamata is. S miután a szocializmus építésének történelmi korsza­kában a gazdasági változások formáiban jelenik meg a po­litikai és emberi — sőt •mo­rális viszonyok változása is, azt mondhatjuk: a konszoli­dáció éveiben egy „testüeg- lelkileg” új Magyarország szü­letett. Olyan Magyarország, ahol az építés természetes rii«vsov személyesen akar megismerkedni a kubai néppel Podgornij Havannában Havannában a szovjet kül- >g£sz szovjet nép nevében szólva Podgomij hangsúlyoz- döttség szállásán meleghan- fimácsoljuk legforróbb üd- ta: a szovjet nép mindenkor gulatú beszélgetés zajlott le v,zietünket és nagy sikere- egy sorban halad majd a ku- N. V. Podgomij, az SZKP ke kívánunk kedves elvtár- bai néppel, mellette lesz Igaz- Központi Bizottsága elnökségi surfnak, Fidel Castrónak, ságos és nemes harcában, tagja és titkára, a Kubában minen barátunknak, a ku- amelyet szabadságának és tartózkodó szovjet küldöttség bai ezetőknek. a hős kubai függetlenségének biztosításá- vezetője és a kubai újságírók népne az új élet építésében, ért, a békéért és a szocializ- között. Örömnél teljesítjük ezt a musért vív. — A Szovjetunió .... .. □ megtiszviő megbízatást — — Az SZKP Központi Bi- mondott* Podgomij. zottsága és a szovjet kor­mány tagjai és külön N Sz. A szott embereknek a Hruscsov kérte a küldöttségét, forradalmi <uba iránti ba- Központi Bizottságának de­hogy nevükben, valamint az ratsagarol e megbecsüléséről cemberi plénumán elhangzott ____________________________________________________ beszédében is hangsúlyozta, k ubai politikája változatlan és az is marad — mondotta utalva arra, hogy ezt Hrus­csov kormányfő az SZKP Technikusi képesítéssel remlelk«^ műszaki ügyintézőt, valamint könyvelésben jártas, képesítéssel •ndelke- ző számviteli vezetőt azonnal felveszünk. Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat Salgótarjá Szabadság-tér 5. szám. amikor kijelentette: Kuba nem lesz egyedül. Olyan meg­bízható barátai vannak, mint a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország. A Noticias de Noy című lap tudósítójának arra a kijelen­tésére, hogy a kubai nép ha­zájában szeretné üdvözölni Hruscsovot, Podgomij a kö­vetkezőket mondotta; kétség sem férhet ahhoz, hogy a ku­bai népnek lehetősége lesz er­re. Hruscsov elvtárs is szemé­lyesen akar megismerkedni a _J kubai népp^. ERDEI — ENDRÖDI — SZEGŐ — SZüR-SZABÖ — FÜ­LÖP: Nemzetközi S z e M \ E JOHNSON A JÓSNÁL Pax: Vigyázzon! Jói válogassa meg a partnereit... ANGLIAI HÁZIBULIN — Köszönöm angyalom! Maga nélkül sose lettem vohta miniszterelnök! NEHÉZ EMLÉKEK — Sztrájkok, O AS. Adenauer, Erhard, Algéria... melyik is volt kedvemre való ebben az évben?... KÉP SZÖVEG NÉLKÜL BLOKÁD KUBA ELLEN ísT) M Castro: Hat nem megmondtam, hogy zárlatos?'—►

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents