Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)
1963-12-11 / 99. szám
1963. december 11. NÓGR ADI NEpOJSAC 3 A gáztűzhely-program megvalósításáért Örömmel és felelősséggel Nem újkeletű probléma. Három esztendeje már, hogy a párt és a kormány felhívta illetékes gazdasági szervek figyelmét: vizsgálják meg a gáztűzhely és fűtőkályha gyártás fejlesztésének lehetőségeit Különösen a nágy iparvárosok levegőjének szennyezettsége már olyan nagyfokú, hogy komolyan veszélyezteti a lakosság egészségét. Csökkenteni és fokozatosan meg kell szüntetni a füst, korom, por fő forrásait. S e tekintetben jó szolgálatokat tehet a gáztüzelésű berendezések elterjesztése. A másik, gazdasági szempontból ösztönző tényező — Magyarország gazdag földgáztartalékai. A geológusok szerint hazánk földjének mé-_ lye körülbelül harminchét milliárd köbméter földgázt rejt, amelynek eddig csupán egynegyedét tárták fel. De ennek értékesítése sem teljes. A többi között azért, mert a gáztűzhelygyártás elmaradt a követelményektől, főként mennyiségileg, de minőségileg is. A program végrehajtását sürgeti, hogy a gáztűzhelyek tömeges használata az egyének, családok számára is nagyon előnyös: olcsó, tiszta, könnyen kezelhető. Érthető tehát, ha a tűzhelygyár kollektívája — látva e feladat nagy és sokrétű jelentőségét — örömmel és felelősséggel fogadta a hírt: már az idén 3300, jövőre pedig 30 000 gáztűzhelyet kell gyártania. A vállalat pártbizottsága is munkájának középpontjába állította a gázkészülék-gyártásra való felkészülést. Június 10-re a gyár vezetői intézkedési tervet állítottak össze. A pártbizottság legfontosabb feladatát ekkor abban látta, hogy — az alapszervezetek befolyását, tekintélyét is fel- ha&análva tömeges felvilágosító munkával elmélyítse a feladat végrehajtásáért érzeti- felelősségtudatot. A pártmunka lépésről lépésre követte a műszaki előkészületek eseményeit. A kezdeti nehézségekre felfigyelve, a pártbizottság kibővített ülésén tárgyalta meg a tennivalókat. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy szeptember 1-re a gyár készen állott a gáztűzhelyek úgynevezett null-sorozatának szereléséhez. Javaslatunkra egy műszaki dolgozót minden egyéb feladata alól felmentve, a gyártáselőkészítés összefogásával bízta meg. Pártszervezeteink, pártcsoportjaink, alapszervezeti vezetőségeink ebben az időszakban többször napirendre tűzték azokat a problémákat, amelyeknek megoldásához egy-egy üzemrész, műhely segítséget nyújthatott. Elmondhatjuk, hogy ha feladatainak mindenki olyan hévvel és lelkiismeretességgel tett volna eleget, mint gyáregységünk dolgozói, ma talán — az egyébként terven felül vállalt — 3300 gáztűzhely határidő előtti kibocsátását jelenthettük volna. Sajnos, felsőbb szerveknél huzavonát tapasztaltunka gyártandó típus kijelölése körül emiatt a null-sorozat szerelése csaknem két hónapos késéssel kezdődhetett meg. Ugyancsak rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták a gyáregységet a kooperáló kilenc vállalat mulasztásai. Az indulás óta eltelt hetek, hónapok bebizonyították: bár a felkészülésben előfordultak hibák, nem maradunk szégyenben. De hasonlóképpen nem maradhatunk szégyenben jövőre sem. Gyáregységünk dolgozói által előállított termelési érték jövőre az ideihez képest körülbelül ötvenmillió forinttal növekszik anélkül, hogy számottevő beruházást végezhetnénk. A termelés ilyen nagymérvű emelkedése jelenlegi viszonyaink között csak az alaposabb, jobb munkaszervezéssel lehetséges. Mindenekelőtt lényegesen javulnia kell az üzemek közti kooperációnak, biztosítani kell a gyártási folyamatok szigorú ütemességét, csökkenteni gyáron belül az alkatrészek fölösleges kocsikáztatását, javítani a helyben gyártott alkatrészek minőségét. De eleven kapcsolatot kell teremtenünk a kooperáló vállalatokkal is, nehogy a kellő mennyiségű és minőségű alkatrészek szállításában az ideihez hasonló fennakadás ismét bekövetkez- hessék. Okulva az idei tapasztalatokból, pártbizottságunk megküldte a kooperáló vállalatok pártszerveihez a vállalatuk által elkészítendő alkatrészek felsorolását és mennyiségét, így a feríheléspárteŐenőrzé- se során, ellenőrizhetik a határidők megtartását. Saját gyáregységünk vezetőinek javasoltuk: a gáztűzhely gyártásában és szerelésében érdekelt üzemek, műhelyek gárdáját vállalatunk leghűségesebb, legképzettebb, legtapasztaltabb szakmunkásaival, szerelőivel erősítsék meg. Ez egyik legfőbb biztosítéka a fegyelmezett, ütemes termelésnek, a készítményeinktől már megszokott és elvárt jó minőségnek. Gyárunk műszaki vezető1 és dolgozói az új „profil”, a gázkészülékgyártás tűzkeresztségén átestek. Az idei 3300 darab időben történt kibocsátása előtt e pillanatban nem látunk lényegesebb akadályt. De tisztában vagyunk azzal is, hogy a munka neheze még hátra van. A 35 000 darab tűzhelyből álló sorozat elkészítése sok buktatót rejthet magában. Ezért határoztuk el, hogy állandóan napirenden tartjuk a munkaszervezés aktuális problémáit. Pártalap- szervezeteink is folytatják ennek érdekében tevékenységüket. S mert nyilvánvaló, hogy a termelés folyamatossága, gazdaságossága, minősége a műszála előkészítésen dől el, a tűzhelygyári kommunisták, pártcsoportoktól a pártbizottságig, negyedévenként napirendre tűzik a gáztűzhelygyártás helyzetének értékelését. A sikerben bízunk, hiszen vállalatunk valamennyi dolgozója együtt él, lélegzik; minden tudásával, akarásával azon van, hogy a feladatnak megfeleljen. A sikerben bízunk, hiszen vállalatunk valamennyi dolgozója együtt él, lélegzik; minden tudásával, akarásával azon van, hogy a feladatnak megfeleljen. Molnár István, a ZIM Salgótarjáni Gyáregy- _ sége Pártbizottságának titkára egy négyzetkilométeren 107 Hazánk és a nemzetközi ni unka m elosztás Versenyképességünk növelése a világpiacon Volgái olaj érkezik hozzánk ember él. Viszonylag fejlett a meghatványozza valamennyi a barátság kőolajvezetéken, hazai feldolgozóipar, a nyers- szocialista ország energiáit és szovjet és csehszlovák villa- anyag- és energiabázis viszont szó szerint új termelőerőket mosenergiá a nemzetközi Bé- szegényes. Myen adottságok teremt, ke távvezetéken, olcsó szovjet mellett importigényünk az vízienergiával kohósítják ipar és életszínvonal fejlődémajd a mggyar timföldet alu- sével egyre növekszik. Évente míniummá. örülünk, amikor hatalmas tömegű nyersanya- arröl hallunk, hogy gazdag got importálunk; 1,5 millió rézlelőhelyeket tárnak fel tonna kőolajat (hazai termeLengyelországban, Bulgáriá- lésünk 94 százalékát), kétmil- k kfi , ban a cink- és ólómbányászat lió tonna vasércet (termeié- “SLTS fejlődik, Kingiszeppeben fősz- sünk mintegy két és félsze- foritbánya épül. Valameny- rését), 910 ezer tonna kohóidéi lleszkedn i a közösségbe Ahol gazdag, jó minőségű a föld színéhez, azokat érdemes kiaknázni, s nem célszenyiünket gazdagít, gyarapít a kokszot (termelésünk másfél- ^gbOT^akicsonv termelékeny- szocialista országok természe- szeresét), 19 ezer tonna nyers- hánVSod^ A szL ti kincse. Egy kicsit máris bőrt (termelésünk 1,3-szere- 1 s nTmagunkénak érezzük ezeket sét), 62 ezer tonna gyapotot g°SgosTn^’állítható alumínium késztermékekaz értékeket és sokkal inkább (a hazai szükséglet teljes egéígy lesz, ha majd közös beru- szét). Ugyancsak sok ezer ton- . . t-b kk ] ™mAlv_ házások formájában anyagi na gumit, gyapjút, színesfé- vagonokka^TműSMrreT teL eszközeinkké! szinten hozzá- met^ fát^jegyianyagot, mű- ^|“al moto“tal!’ D—4 K traktorral, stb. fizetünk. Nyersanyag-helyzetünkön ki- németi katasztrófa tevül, a viharos technikai fejlő- hát napjainkban hazánk dés a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztését sürgeti. A gépipari járulunk a KGST-országok trá2yát hozunk be. természeti kincseinek kiaknázásához. Importigény Negyven éve nyersanyag- és energiahelyzete. Csak számoljunk ezzel ____ ______ __ _ __ reálisan, s beilleszkedve aszóg yártmányok, termékféleségek cialista országok gazdasági Országunk sűrűn lakott, száma ma már eléri a félmii- közösségébe, adottságainak liót. (Ezen belül az‘egyes tér- Ics^ógíelelőbb munka ésszel- mékek ezer és néha tízezer igényes ágakban a műalkatrészből állanak.) A vegy- szer" és híradástechnika, a ipar is körülbelül 200 ezer fé- gyógyszeriparban olyan nevet le anyagot, cikket termel, szereztünk magunknak, mint Ennyi fajta termék kifejtesz- a kicsi és minden nyersanyaAlvégi József szerszámlakatos a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének dolgozója a múlt évben ünnepelte munkásságának 40 éves jubileumát. Agyár újító műhelyében dolgozik. Több újítást mondhat magáénak. Jelenleg, a szal- lagrendszeren készített öntvények automatikus továbbszállításán dolgozik. Munkája elismeréseként nemrég 2000 forint jutalmat kapott gát külföldről beszerző Svájc a finommechanikában. tésére és gazdaságos gyártására ma már nemcsak egy tízmillió lakosú kis ország, haegyüttműködése nem csöknagy állam se tenne képes beA KGST-országok fejlődő rendezkedni. Csakis, nagy sokenti, hanem növeli versenyképességünket a tőkés világrozatok esetén tehet a gyár- “"T» tást gazdaságosan gépesíteni, P^on.Az iparosítás első eveiautomatizálni, s megfelelő ^ Pelda.ul mind™ szocla’ lista ország nemzeti keretei szellemi erőt koncentrálni a termék minőségének és korszerűségének szüntelen fejlesztésére. Hasonló sorozat- nagyság szükséges a háztartási hűtőgépek és mosógépek gyártásában is.'Ha beruházási eszközeinket gazdaságosan, koncentráltan, vagyis világszínvonalon akarjuk felhaszk'özött tervszerűen, de egymástól függetlenül fejlesztette szerszámgépiparát. A párhuzamos gyártás, a sokféle termék, az erők szétfor- gácsolásához vezetett s a baráti országok' nemcsak kölcsönös áruszállításaikat nem növelhették^ megfelelően, hanálri onttmális nasvsáeú üze- nem a' tokéspíacók'óh, is egy- SÄÄ5 ™ssal konkuráltak”. tenünk. Viszonylag kis belső Elvileg ma már mindenki fogyasztó piacú országunk nem egyetért nálunk a nemzetközi tehet engedményeket a kor- munkamegosztás fejlezstésé- szerű üzemi nagyságok rová- nek szükségességével. Konk- sára, csat abban különbözhet rét esetekben azonban —• ha olyan fejlett es hatalmas or— egy régi elavult termék gyár** szágoktól, mint a Szovjetunió, fásának megszüntetését vagy illetve az USA, hogy lényege- egy új bevezetését írja elő a sen kevesebb termékfajtát . KGST-országok közös érdeke gyárt. Az ipar a mezőgazdaságért Ha tehát hazánk nem akar lemondani a technikai fejlődés előnyeiről, gyorsan és egészségesen kívánja fejleszteni gazdaságát, akkor érdéLesz ez még másként Mikor a csendőrök feltuszkolták a vagonba, megfordult. Hatalmas vállának mozdulatával az egyik csendőrt lesodorta a lépcsőről. Lent síró feleség, meg két fia. Végig pillantott az övéin. — Ne sírj, fiam! — szólt keményen a nagyobbra — aztán már inkább csak sóhajtotta: — Lesz ez még másként... — Lesz ez még másként! De sokszor hallotta ezt a néhány szót odahaza az apjától Szálai Gáspár. Másként. De hogyan? Mit kell csinálni, hogy másként legyen? Borsot tömi a lapuj- tői uraság orra alá, szétszabdalni kedvenc versenylovának Franciaországból hozatott aranyos szerszámait? Mit? Aztán kilencszáznegyvenöt- ben Szalai Gáspár, mint any- nyian a vele egyivású fiatalok közül, elindult a munkás- mozgalomban. Az ifimozgalom, pártmunka, választási harcok, katonaévek. Majd újra idehaza. S közben Szalai Gáspárt hányszor felébreszti álmából a kérdés: Mit, hogyan? És milyen legyen az az apai „másként”? De az ifjúkori, homályos elképzelései egyre határozottabb körvonalat öltenek. Szalai Gáspár már a városi párt- bizottság titkára. A hajdani géplakatos segéd, pártmunkás, hivatásos katonatiszt — gyakori látogatója az ipari üzemeknek és a város épjtkezé- "sei nek. Ez utóbbi különben legszemélyesebb ügye is. Ha valaki beszélgetésbe kezd Szalai Gáspárral, bizonyosra veheti, hogy az ötödik mondat után máris nyakig belemerültek a. tarjáni építkezések tárgyalásába. — A vásártér, azt mondod? Látod, én még futbaloztam a vásártéren Csáby Imrével, az üveggyári párttitkárral. Ö az üveggyár csapatában játszott — akkor valamivel karcsúbb volt a termete — én az acélárugyáriban. A megyei tanács mellett, ahol az a két emeletes lakóház áll? No. az egyiknek a' helyén egy nagy magtár volt. Attól lejjebb, a megyei tanács épületének a helyén és mögötte, major. Dü- ledező cseléd viskók. Reggelenként hajtották a teheneket, a kocsik trágyát hordtak. Mikor láttál utoljára eleven tehenet Tarjánban? Ja, kocsin, vitték a vágóhídra. De az más! És most? Amit itt a városközpontban építünk? Hát nera olyan, mintha a föld mozdult volna meg? Á — legyint — nem énrólam kell írni. Azt Írjátok meg, hogy ciki ma ki tudja vonni magát, ennek az átalakulásnak a hatása alól, aki a maga posztján, gyári munkástól megyei vezetőig — nem vesz részt ebben az építésben, az... az... én nem is tudom miiyen ember. És szerintem ilyen ember nincs is. Lehetetlen, hogy volna... Már agitál. Mert telke legmélyéig, agitátor. Ifi -korától az. És tudja, mit és hogyan kell csinálni. Hogy másként legyen. És magyaráz: Ilyen lesz a szálloda, és a kórház, ilyen a kultúrház. Itt, meg itt, meg ^itt: új lakótelep épül. Amott vásárcsarnok. Nagy magas lakóházakat építünk. Fürdőszobával, távfűtéssel... És a lapujtői munkás fiának arca széles, elégedett, győztes mosolyra derül: — No, lám, hát ilyen tesz az a „másként”! (Cs. G.) Megérdemelt jutalom 'Mint arról már lapunk hírt adott, a kisterenyei Csiga akna és mizserfai Pálhegy akna dolgozói, egy hónappal a határidő előtt teljesítették éves termelési tervüket. Vasárnap mindkét akna ünnepélyes csapatvezetői értekezletet tartottak, amelyen a bánya vezetői megjutalmazták a munkában leginkább kitűnt dolgozókat. összesen, mintegy hat-hat ezer forint került kiosztásra. Az értekezlet után a bányászokat megvendégelték. Hollókői tervek Az utóbbi esztendőkben megnövekedett az érdeklődés a természeti szépségekben gazdag hollókői vár és környéke iránt. Ezért a megyei tanács a faluközpont néhány épületét turistaszállás, mű- vésztelep, ajándékbolt és múzeum céljaira alakítja át. gyakori a tiltakozás, a kibúvó keresése. A „gyártsunk mindent mi magunk” szemlélet, a régi önellátásra törekvő hibás gazdaságpolitika szelleme is gyakran kísért még. „Miért importálunk Csehszlovákiából kerékpár-dinamót, amikor 20 évvel ezelőtt is gyártott már ilyet a magyar ipar?” Ezt kérdezte például a kelt a nemzetközi kapcsola- felhasználó a Külkereskedel- tok szüntelen ljővítésében. Ez többek között azt jelenti: lemondunk a nálunk felhasznált termékek egy részének gyártásáról, hogy másokat viszont a belső szükségletet lényegesen meghaladó, nagy, gazdaságos sorozatban állíthassunk elő, ezekből több baráti ország, sőt tőkés fogyasztó szükségleteit kielégítve. Mezőgazdaságunk korszerű mi Minisztérium egyik vezető szakemberétől. Legyünk kezdeményezők „Lépjünk fel minden, az együttműködés fejlődését gátló szűk látókörű szemlélet és ................................ , tevékenység elten, mert ezek k émiai növenyvédelme pél- végső fokon népgazdaságunk „o* , nagyszámú, az esetek fejlődését akadályozzák. Ke- tobbsegeben viszonylag, kis ressünk újabb és újabb lehe- mennyiségu növényvédőszert tőségeket a szocialista orszá- ígenyel. a hatóajiyaggyártás g0k közötti kétoldalú és többhazai szükségletre csak ne- oldalú nemzetközi együttmű- hany száz tonna kapacitású, ködés , fejlesztésére, legyünk korszerűtlen kisüzemek építé- kezdeményerők a munkásét tenné lehetővé. Ezért a megosztás elmélyítésében.'’ hazai adottságok alapján Ezt olvashatjuk az országgyűm io fi - - - lés legutóbbi ülésszakának bemintegy 10-12-fele novenyve- szám(flójá5an. s valóban, a doszert, korszerű nagyüzemű KGST felsőszintű szervei nem gyártására rendezkedünk be, hozhatnak minden részkérdésa termelés jelentős részét ex- re kiterjedő döntést. A tisztá_, _ .. , zott alapelvek és világos céE J ‘ a na unk jok ismeretében üzemeink és nem gyártott hatóanyagokból vállalataink kezdeményezzék a hazai szükségletet baráti maguk is bátrabban a kölcsö- importból fedezzük nősen előnyös nemzetközi kapcsolatok sokrétű fejlesztését. A szocialista nemzetközi Ehhez a legszilárdabb alap munkamegosztás egyik fontos viszont, hogy minden szinten ... , . „ . , teljesítjük a KGST már éreszkoze annak, hogy lépést vény5en ]evö ajánlásait) hatartva a viharos gyorsaságú tározatait, s haláridőre, miműszaki technológiai fejlődés- nőségben , és mennyiségben sei, békés gazdasági verseny- egyaránt eleget teszünk nö- ’ „ .. .„ vekvo exportte adatainknak, ben győzzük te a fejtett tokésországokat. Az összefogás Kovács József »