Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-06 / 89. szám

6 NÖGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. november 6. Ilikor kerül sorra a Hars? Egy évig a súlytalanság állapotában „Utazás a Marsra” — régen fantasztikus regény címe volt. Ma már legfeljebb az lehet a regény címe: „Utazás az Andromeda-ködbe”, mert a Marsra teendő út tervén már intézetek és kísérleti labora­tóriumok dolgoznak. Három kérdés Nem egy problémát kell megoldani. Az első az, hogy a Mars-utazás egy évet vesz közelsége azonban csak 1985- igénybe, ennyi ideig kell az ben lesz ismét. A kettő közé űrhajósnak elviselnie a súly- eső évtizedben fokozott Nap- talanság állapotát. Az elkép- tevékenység várható, az űr- zelés szerint bolygóközi álló- hajóst tehát fokozottan kelle- masokat koll létesíteni előbb, ne védeni a sugárzással szem- megsérülne, átszállnának meg, hogy azzal is számolni sza nem térő” rész második kell, mikor kerül a Mars egysége is a feladatát és vá- Föld-közelbe. Ez fontos az lik feleslegessé.) üzemanyag és az út időtarta­ma szempontjából, mert egyéb _ időben megközelíteni a Mar- fcgyiOÖben két űrhajó sót gyakorlatilag ma még meggondolatlan feladat volna. Felvetődött a gondolat, hogy Legkisebb távolságra 1971- a „leereszkedő” részt csak ak- ben lesz tőlünk a Mars, de kor bocsássák az űrhajósok a kétséges, hogy addig elő le- Marsra, amikor a „műboly- het-e készülni az útra. 1973- Sóról” már alaposan rrtegvizs­ban és 1975-ben is Föld-közei­be kerül, legnagyobb Föld­gálták a Mars légkörét, a le­szállás lehetőségeit stb. — Arra is gondoltak a tervezők, hogy nem kellene-e egyidő- ben két űrhajót indítani. Ab­ban az esetben tudniillik, ha az egyik például meteoroktól amelyeken hetekig, hónapo­kig tanulmányozni lehet a súlytalanság tartós állapotá­nak hatását a szervezetre. Ha 1—2 hónapig elviselhető volt a súlytalanság állapota, elvi­ben,, ami szükségszerűen ugyancsak növeli az űrhajó súlyát. Legjobb számítás sze­rint 1975-re kellene tervezni az utat. Vagy közvetlenül az 1985-öt követő időre. Utóbbi selhető lesz hosszabb ideig, mellett szólna az, hogy a egy évig is. - Az a gondolat technikai fejlődés lehetővé is felmerült, hogy kerék, vagy tenné a még gondosabb elő­légcsavar alakú, pergő űrha­jóval, a centrifugális erővel lehetne biztosítani a súlyos­ság feltételeit a szervezet számára. További kérdés az, hogy a Marsra irányított űrhajó rop­pant méretei miatt nem kell-e a „lépcsős” helyett az egyszakaszos kilövés mellett dönteni. Ez egyszerűsítené az irányító szerkezetet, tehát több felszerelést lehet össz­készítést, a még biztosabb si­kert. A Marsra küldendő űrhajó az űrhajósok a másikba. Ez azonban csak akkor volna le­hetséges, ha a két űrhajó közt nem nagy a távolság, ebben az esetben viszont mind a kettő bekerülhet ugyanabba a meteorrajba és mind a ket­tő megsérülhet. A Marsba irányított űrha­jót feltétlenül az űrhajósok fogják vezetni, kormányozni, mert a Földről, a nagy távol­típusának a megválasztásával sa6 niiatt, bizonytalan lenne kapcsolatban is sok elgondo- a távirányítás. Emberekről lás van. Elképzelhető az, hogy az űrhajó három da­rabból áll: a vissza nem térő, a visszatérő és a Marsra le­ereszkedő darabból. A „vissza nem térő” rész lévén szó, ezt a kockázatot vállalni nem szabad. Amint ezeket a problémá­kat sikerült megoldani, vár­ható, hogy a mai nemzedék üdvözölni tudja a — Marsról pontosítani az utaskabinban, )<ét egységből, ti. két hajtó- visszatért űrhajósokat. A harmadik kérdés az, hogy a Mars légköre hogyan fékezi az űrhajót a leszállás­kor. Ez a légkör előnyt je­lent azzal szemben, ami a Holdon várná az űrhajót: a Holdra leereszkedő űrhajó ugyanis teljesen a fékező ra­kétákra van utalva. Ezzel szemben viszont számolni keli a Mars óriási tömegével, ami ott óriási vonzást, a Földénél jóval nagyobb gravitációs erőt jelent. Ez ismét növeli a fékező rakétákhoz szükséges üzemanyag mennyiségét. A Marsról nagy tömege és lég­körének ellenállása miatt is nehéz lesz elindulni vissza, a Földre. Tizenkét év múlva Ez csak három kérdés a sok műből áll: egyik elviszi az űrhajót a Mars körüli pályá­ra, ott leválik róla, a meg­maradó másik indítja majd vissza az űrhajót a Föld felé. Az űrhajósok a Mars felé tartó utazás idején a „vissza nem térő” részben tartózkod­nak, s csak amikor elérkez­nek a Mars körüli pályára, mennek át a „leereszkedő” részbe. (A másik két rész köz­ben megmarad a Mars körüli pályán). Miután az űrhajósok, végeztek a Marson a Vizsgá­latokkal, visszamennek a „le­ereszkedő” résszel a Mars műbolygójaként keringő rész­be és visszalövetik magukat — a „visszatérő” részt a Föld Jurij Marinyin A HABORÜ VÉRZIVATA RATÖL sújtott, ezer SEBBŐL VÉRZŐ ORSZÁG­BAN, RENDKÍVÜLI NEHÉZ­SÉGEK KÖZEPETTE KEZD­TEK HOZZA A KOMMUNIS­TA PÄRT VEZETÉSÉVEL, 46 ÉVVEL EZELŐTT, AZ EM­BERISÉG régi Almának MEGVALÖSULASÄHOZ: A SZOCIALIZMUS, ILLETVE KOMMUNIZMUS FELÉPÍTÉ­SÉHEZ. , MA PEDIG ’BÜSZKESÉG­GEL MONDJUK: A SZOV­JET EMBEREK MEGSZELÍ­DÍTETTÉK AZ ATOMOT ÉS BÉKÉS MUNKÁBA FOG­TAK. A SZOVJETUNIÓBAN ÉPÜLT FEL A VILÁG EL­SŐ ATOMERŐMÜVE, SZOV­JET FARTŐKRŐL INDULT EL ÉSZAKI SARKI ÜT- JÄRA AZ ELSŐ ATOM- JÉGTÖRŐHAJŐ, A „LE­NIN”. ELSŐNEK LŐTTÉK FEL A FÖLD MESTER­SÉGES HOLDJAIT, VALÓ­SÍTOTTAK MEG AZ ELSŐ űrrepülést, sőt az el­ső csoportos Űrrepü­lést IS. MEGVALÓSULT LENIN ALMA: GYŐZÖTT A SZOCIALISTA FORRADA­LOM. ÍGY VÁLT A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM AZ EMBE­RISÉG TÖRTÉNELMÉNEK TAVASZAVA, A TÁRSA­DALMI haladAs és béke ÜNNEPÉVÉ. Mi borítja a Holdat? Irta: Nyikolaj Barabasev akadémikus Milyen méretűek ezek? Futóhomokkal vagy szi­vacsosan lyukacsos kőtörme­lékkel borított sziklák a Hold felszíne? — erre a kér­désre próbál felelni a csil­lagászat a távcsöves, fény­mérő, radar — és egyéb vizs­gálatok útján. Már Galilei felvetette a kérdést I ,hogy holdtöltekor miért éppen olyan világos a Hold pereme, mint a közép­rész. Véleménye szerint azért, mert a Nap fénye, merőlege­sen esve a Holdra, egyforma erősséggel éri a hegyek lej­tőit és a hegyek közti felüle­tet. Más fázisokban ugyanis ez az egyenletesség nem ész­lelhető. Ez a feltevés megdőlt, mert a Hold hegyei, a makrodom- borulat nem mutatja a Galilei szerint észlelhető egyenletes- mindezeket abból a szempont- séget, még a hegyoldalakon is. ból, hogyan verik vissza a A magyarázatot másutt kell fényt. Megállapítható volt, keresni. hogy a Holdon észlelt fény visszaverődés-módjához leg­Megállapítást nyert az a jobban a széttöredezett vul- tény, hogy holdtöltekor a kánikus tufáról visszaverődő Hold korongja még akkor is jény hasonlít, mégpedig ak- teljes egészében egyformán y0T> yia a törmelékdarabok világos mezőt mutatna, ha az átmérője csupán néhány mii­egész felületet egyetlen össze- Hméter. A Hold felszíne egészen más körülmények között ala­kult ki, mint a Földé, mint­hogy a légkör hiánya miatt ott könnyebb volt a meteo­roknak becsapódniuk, a koz­mikus sugárzásnak a felszínt érniök és elvégezni a rom­bolást. Saját megfigyeléseimet ösz- szehasonlítással tettem. Ki­választottam kőzetek szem­pontjából különböző jellegű vidékeinket. Sorra vettem a különböző nagyságú kőtörme­lékkel vegyes laza homokot, a kisméretű egyenetlenségek­kel beszórt felszint, lyuka­csos kőzetekből álló sivatagi vidéket, összeállítottam mes­terségesen is különböző ilyen felületeket. Megvizsgáltam függő „Hold-tenger” boritaná, minden hegyalakulat nélkül. Viszont a Hold tengerein is, ahol pedig nincsenek hegyek, egyenetlen részek mutatkoz­nak. Ugyanilyen egyenetlen­ség, érdesség látható a he­gyek lejtőin. közül. Ezekből említsük még 'felé. (Ekkor fejezi be a „visz­A FORRADALOM UNOKÁI Az ifjú űrhajósok klubjának 130 tagja van, Leningrádban. Az úttörő űrhajósok a lök hajtásos repülőgéppel ismerked­nek. Ul tra ha ng-s ugá rzás az anyagok vizsgálatának eszköze Hogyan lehet tanulmányoz- A hullámok terjedési sebes- helyet, ahol hibás az anyag, ni fémek belső szerkezetét, ségéből, hogy ti. milyen gyor- Így. eat könnyű megtalálni, mechanikai tulajdonságait, San nyeli el az anyag, a labo- kivágni, meghatározni egy alkatrész ratóriumban szerkesztett kő­anyagát, vagy viselkedését szülék pontosan ki tudja mu- valami konstrukció belsejé- tatni, milyen a fém belső struktúrája. Ilyen módon meg lehet állapítani az öntvény szilárdságát, azt, hogy milyen célokra használható fel lég- jobbam ben, anélkül, hogy a szer­kezetet szétosztanánk, a fé­met pedig átvágnánk? Eddjg valóban húzással, szakítással vagy nyomás alatt vizsgálták a fémek belső tu­lajdonságait. A leningrádi vil­lamossági műszaki intézet ultrahang-laboratóriumában a fém rongálása nélkül, ultra­hanggal „néznek” a fémek belsejébe. Az öntvényhez vagy fém­alkatrészhez simuló kvarcle­mezhez áramot vezetnek,- az áramfeszültség hatására a kvarclemez rezegni kezd mil- liomodmásodpercekkel mér­hető sebességgel. Az ultra­hanghullámok — a fényhul­lámtól eltérően — nem ve­Az automatizált ultrahang- vizsgálat az eddigi eljárások időtartamának töredéke alatt elvégezhető. A nagyerejű akusztikus rezgéssel el lehet távolítani a fémekből a leg­kisebb légbuborékot is, módo­sítani lehet a polimerek tulaj- Nem csupán fémek vizsgál- donságain, ami elsősorban ér­hatók ultrahang-hullámokkal, dekli ma a vegyészetet. hanem például magasfeszült­ségű áramvezetékek porce­lán szigetelői, vagy akár az autókerék külső gumiabron­csának a megbízhatósága. A hengerműsorból 3 m szé­les acéllemez kerül le per­cenként 10 m-es sebességgel a vízfürődbe. Közben a lemez elhalad az alatta és fölötte sakktáblaszerűen elhelyezett lemezben, az ellenőrző mű­szer jelzi az ultrahang-hullám rődnek vissza az öntvény ®yors gyengülését, az impul- , , . , , zust onfnukodo iroszerkezet felszínéről, hanem behatolnak veszi át, és a vele párhuza­a fény számára járhatatlan mosan futó kísérőszalag mé- anyagba. retszerűen mutatja a pontos Az ultrahangot már Föld­kéreg vizsgálatánál is alkal­mazzák. Sikerült a fény hullámhosz- szát megközelíthető ultrahang­hullámokat gerjesztenünk — mondja Lev Merkulov, az ultrahang-laboratórium * do­cense. — Ügy, hogy már a kristályszerkezetet mikro­_____ effektusok útján tudjuk ész­, membránok” között. Ha re- lelni, ami mindezideig elkép- pedés vagy rétegeződés van a zelhetetlen volt. Mihail Kaplin A vizsgálatok mindinkább ezt támasztják alá. A Hold felszínét tehát szivacsosan lyukacsos tufa-szerű, apró kő­törmelék borítja. B. Troicij rádiócsillagász ezt még alátá- támasztotta azzal a megálla­pításával, hogy a Föld mi­lyen természetű kőzeteinek az elektromos tulajdonságai azonosnak vehetők azzal, amrt a Hold kőzeteiről az adatok birtokában már felté­telezni lehet. A radarvizsgálatok szerint a kis egyenetlenségek, a mik- rodomborzat, az érdesség át­mérője és mélység nem ha­ladja meg a 10 cm-t. Alak­jukra ezek az egyenetlensé­gek — szabálytalanok, vagyis nincs mértanilag kifejezhető alakjuk. E felszínt nyilvánvalóan ez akadálytalanul behatoló koz­mikus sugarak, a kívülről nem gátolt corpuszkuláris kisugárzás intenzivitása, a szabadon becsapódó meteorok romboló hatása, a hőmérsék­let erős ingadozása, az ibo­lyántúli sugárzás magas foka alakította ilyenné. Az a feltevés mindenesetre megdőlt, hogy a Holdat por, vagy salakszerű szőnyeg bo­rítja. Kőolajkitermelés — helikopterről Szibéria északnyugati részé- A „légi fúróberendezések” ben a hónapokig tartó 30-40 már sorozatban készülnek, fokos hideg, a lakatlan vidé- hogy kielégítsek a Szovjet- keken hóolvadáskor megköze- unióban és a szocialista or- líthetetlen távolságok igen szágokban jelentkező igényt, megnehezítik a kőolaj kiter­Lehet, hogy Vászja lesz a Mars utasainak egyike? meléséhez saékséges felszere­lés, óriási fúrótornyok, gépek szállítását teherautókon. Az év nagy részében így bizony­talan és egyáltalán nem egyen­letes az összeköttetés a kő­olajipari gépgyártás központ­jaival. Hogyan lehetne megbízható, rendszeres kapcsolatot létesí­teni a távoli kutató- és mun­katerületekkel ? A helikoptergyártás roha­mos fejlődése hozta meg a lehetőségét, hogy légi úton a helyszínre vigyék a fúró­berendezéseket. A légi szál­lításra alkalmas, egészében 75 tonnás „BU—75—M” fúró- berendezéseket helikopterek, törzsükre függesztve, ma már nemcsak Szibériába, hanem az Uraiba és a Kaukázuson túli vidékre is szétviszik. V. Martisik Tizenhat évi némaság' után A baleset gyermekkor­ban történt: a nyolcésztendös kisfiú megsértette torkát. Az orvosok kénytelenek voltak a gége és a légcső porcait rész­ben eltávolítani, a légzőcsa- tomát kivezetni, s ily módon a levegő új utat kapott, elke­rülvén a hangszálakat. Ez volt az egyetlen módja a gyermek megmentésének. Iván Lugov- szkij azonban megnémult. Tizenhat éven át senki Műtőkés a tiltott övezetben Némely agydaganat eltávo­lítása ma már a megszokott műtétek közé számít. Van az agynak azonban egy területe, amely egészen az utóbbi idő­kig megközelíu-etetlen volt a legügyesebb idegsebész szá­njára is. Ez r.z úgynevezett nyúltagy. Itt vannak a lég­zést, a vérkeringést, a szívmű­ködést szabályozó központok. Ha daganat keletkezik eze.i a területen, zavar áll be az idegsejtek összehangolt mun­kájában, ami a koponyaűri nyomás emelkedéséhez vezet. Ennek következtében romlik a beteg látása, kínzó fejfájás, hányinger, nyelési zavar lép fel. Mindeddig a nyúltagy megbetegedésben szenvedők­ről azt tartották, hogy halál­ra vannak ítélve. Egy évvel ezelőtt azonban Alekszandr Arutyunov pro­fesszor sikeresen távolított el olyan cisztás daganatot, amely a beteg nyúltagyára terjedt ki. Azóta a Kijevi Idegsebé­szeti Tidományos Kutatóinté­zetben. ahol Arutyunov mun­kálkodik, már három beteg életét mentették meg. Vala­mennyien szerencsésen vé­szelték át a műtőkés behato­lását az agy mélyére, és jól érzik magukat. nem tudta visszaadni a hang­ját. És csak nemrég sikerült ez Iván Kurilin professzor­nak, az egyik kijevi klinika sebészének. 'Erre még nem volt példa — a műtét min­den egyes szakasza újabb és újabb megoldásokat kívánt az orvostól. A gyermekkorban eltávolított gége- és légcső­részeket „újra kellett terem­teni”. Erre a célra Kurilin professzor kapront használt fel. Tizenöt hónapon át egy­mást követték a plasztikai műtétek. És az eredmény: megszólj az oly sok esztendőn át né­maságra kárhoztatott ember. A kijevi professzor műtétéi során továbbra is sikeresen alkalmazza a kapronl és a sebészek már újabb anyagok után néznek, amelyekből tar­talék gégerészek” készíthetők. A Központi Traumatológiai és Ortop'sd'ai Tudományos Kutatóintézetben e célra úgy­nevezett .konzervált porcot” használnak. A „konzervált porcot” al- ka'mazva a sebészek bonyo­lult feladatokat is megolda­nak, ahhoz hasonlókat, amely- lyel Iván Kurilin professzor állt szemben. t

Next

/
Thumbnails
Contents