Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)
1963-10-30 / 87. szám
iröGRATrí WEPÜJSA« 1963. október 30. NemsethSsi kaleidoszkóp Hruscsov beszélgetése Bandaranaike asszonnyal A Marokkó és Algéria között kirobbant konfliktus elhúzódása Észak-Afrikára, emellett pedig a nyugat-németországi „őrségváltással” szinte egyidőben megtörtént angliai kormányalakítás, Nyu- gat-Európára irányította diplomaták és hírmagyarázók, de az egész világ figyelmét is. Se háború — se béke A két észak-afrikai arab ország, Marokkó és Algéria szembekerülése élesebb és hevesebb formákat öltött, ha éppenséggel a harci cselekményekről érkezett; ellentmondásos hírekből nem is lehet teljes bizonyossággal kihámozni, hol is tartanak az ellenségeskedések? Párizsi megfigyelők megállapítását tehetjük magunkévá: „Ez se nem háború, se nem béke...” Arra viszont mindinkább fény derül, mi késztethette II. Hasszán király Marokkóját a területi követelésekre, a két ország közti határ hirtelen el nem ismerésére és — az agresszív harci cselekményekre? A Szaharával határos részeken, Tindouf közelében, amelyeket a marokkóiak most Algériától elkövetelnek, nemrég óriási vasérc-lelőhelyeket fedeztek fel. E héten szivárgott ki, hogy a francia monopoltőke, amelyet megriasztott Ben Bella algéria elnök államosítási programja, új útvonalat szemelt ki a vasércbányákban kitermelt fontos nyersanyag elszállítására — Marokkón és a szomszédos spanyol gyarmatokon keresztüli Az új leleplezések fényében világossá válik, miről tárgyalhatott legutóbbi madridi látogatásakor II. Hasszán a spanyol diktátorral, Francéval? Mindenesetre sokat elárul az a tény is, hogy a marokkói egységek támadása Tindouftól északra. . bontakozott ki, a nyilvánvaló célja az vinf, * hogy '‘ílúKyje á 'áSosérc útját Colomb-Béchar felé. Mindezek ellenére nincs kizárva, hogy kompromisszumos megoldással véget vetnek az ellenségeskedéseknek. A sokat emlegetett „lázas diplomáciai tevékenység” nemcsak Algír, Rabat, Kairó A NÓGRÁDI Szénbányászati Tröszt pártbizottságának ülésén hangzott el: „ ... Az Északmagyarországi Földtani Kutató-fúró Vállalat Salgótarjáni Üzemvezetőségéhez tartozó dolgozók igen rossz körülmények között élnek. Több esetben lakást sem kapnak, ha kapnak az fűtetlen, nem tudják kipihenni munka utáni fáradságukat...” Többen nem akartak hinni a szónak. Furcsa és érthetetlen ez azért is, mert a salgótarjáni üzem- vezetőség dolgozói igazán kitettek magukért, az év háromnegyedévében nagyszerű termelési eredményeket mutathatnak fel. Például. Kilenc hónap Alatt a tervezettnél 1806 méterrel végeztek több kutató fúrást. A termelési értéküket 1 millió 344 ezer forinttal teljesítették túl. A tervezett önköltséget pedig több mint 2 millió forinttal csökkentették. Ezek után az ember azt gondolhatná, hogy a jó munka megbecsülése kép- pen megfelelően gondoskodnak az emberekről is. De sajnos nem így van. A GÉPKOCSI, amelyikben az újságíró együtt utazik az üzemvezetőség vezetőjével Juhász László elvtárssal, a pártszervezet titkárával Józsa István elvtárssal gyorsan halad a cél felé. A beszélgetés nehezen indul. Juhásznak erre „nyomós” oka van. — Az igazság az, hogy a főigazgatóság minden információt letiltott. Nincs jogunk arra, hogy nyilatkozzunk — mentegetőzik. És amikor megnyugtatom, hogy engem nem és az Észak-Afrikában érdekelt nyugati nagyhatalmak fővárosaira volt jellemző, hasonló diplomáciai sürgés-forgást idézett elő a nyugati ifi- lápban az NSZK és a Nagy- Britannia élén bekövetkezett kormányvá ltozás. Azzal, hogy Adenauer helyébe Erhard került a nyugatnémet kancellár posztjára, s hogy Macmillant, a Brit kormányfőt, eddigi külügyminisztere, Lord Home váltotta fel. Nyugat-Európa két nagy államában átménetileg véget értek a belpolitikai pozícióharcok, mind az új angol, mind pedig az új nyugatnémet kormány hozzáláthat külpolitikai elképzeléseinek valróa váltásához. Erhardról feltételezik, hogy kancellári tisztében érvényesíteni fogja angolbarát elgondolásait, siettetni kívánja Nagy-Britannia csatlakozását az Európai Közös Piachoz s általában az angolok bevonását az európai politikába. A „két öreg" De Gaulle tábornok a jelek szerint várakozó álláspontra helyezkedik Erhard politikájának megítélésében. Párizsban is, Bonnban is úgy vélik, hogy az új kancellár kormányzása alatt más értelme, tartalma lesz a francia—nyugatnémet szövetségnek, mint volt „a két öreg”, De Gaulle és Adenauer között. Ám nem Marokkó történelmi múltjára hivatkozva az úgynevezett „Nagy-Marokkó” terv keretében kereken 2 millió négyzetkilométernyi területre, a^az tulajdonképpen az egész Nyugati-Szaharára igényt tart A térképünkön ferdén vonal- kázva ábrázolt marokkói területi követelések részint, még gyarmati sorban lévő területeket értenek. Marokkói elképzelések szerint egész Mauritániát, Mali Köztársaság északi körzeteinek egy részét, továbbá Algéria szaharai területeinek a nyugati felét, valamint egész Spanyol-Szaharát és a Marokkó területében beékelődött Inti sapnyol gyarmatot kellene Marokkóhoz csatolni. a kutatások eredményei, hanem elsősorban a munkások szociális helyzete érdekel, valami keveset enged a merevségből. Erre azt mondotta: inkább az emberek beszéljenek. A MÄTRA FELÖL jövő őszi szél csípi az ember arcát. A fúróberendezés ütemesen dolgozik. Mindenki tesz valamit, mindenkinek külön- külön reszortja van. A gép kemény márgával küzködik. De halad. — Szocialista brigád vagyunk. ügy is szeretnénk élni, ahogyan a jelszó megkívánja. Sajnos ez lehetetlen — szól Varga Sándor, a CM. 38-as berendezés brigádvezetője. S hogy szavának nagyobb nyomatékot adjon, legyint a kezével is. — Gondolja csak el. Rom- hányban él a család. Mi itt az istenháta mögött. Háromhetenként jutunk haza. Addig pedig? — s kesernyés mosoly jelenik meg szája szegletében. Nincs lakásunk. Előfordult, hogy két hétig ágy- rajárók voltunk. A brigád néhány tagjának sikerült lakást szerezni. S amikor ezek a fiúk éjszakások voltak, úgy lopakodtunk be a lakásba, hogy tartják lehetetlennek, hogy az új helyzetben a francia tá- bomok-elnök, mégegyszer megpróbálkozik a nyugatnémetek elkötelezésével és cserébe felkínálja atomfegyvereit a Bundeswehmek — ha másként nem, egy „európai atomhaderő” megteremtésének ürügyén. Kapóra jön neki, hogy az Egyesült Államok továbbra is kacérkodik az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámcsökkentési tervével. Guy Mollet Moszkvában Az egyéb eseményei közűi figyelemre méltó a francia- országi vasutassztrájk. A vasutasok munkabeszüntetése mintegy jelt ad az új, minden eddigit felülmúlni hivatott — és politikai kihatásukban is jelentős — bérharcok elkezdésére. A franciaországi belpolitikai fejlődésre jellemző Guy Mollet-nak, a Szocialista Párt főtitkárának moszkvai látogatása. Hasonlóan jelentős eseményekre ad teret Olaszországban a Szocialista Párt kongresszusa, ahol Nenni pártjának azt kell eldöntenie: részt yállaljanak-e a kormányzásban a reakció oldalán, vagy az olasz munkás- mozgalom egységének érdekében új kapcsolatokat teremtsenek a kommunistákkal, az ország második legnagyobb pártjával. A melléktérkép (balra fent) az algériai-marokkói vitatott határszakaszt és a fegyveres összetűzések színhelyét ábrázolja. valamit pihenjünk. Mások ágyában aludtunk. Zúgolódik a lelkiismeretem. Talán ennyi is elég lenne e cikk megírásához. De menjünk tovább. A CM. 14-es berendezésnél is fagyoskodnak az emberek. Kérdésemre először mosolyognak. Fanyar ez a mosoly és mennyi elkeseredés van benne. — Vállaltuk ezt a munkát, hát becsülettel dolgozunk is. Azt azonban elvárnánk, hogy többet törődjenek — így Varga Sándor (nem az előbbi) az egyik munkás. Mi egy nyári konyhában lakunk hárman! Kilincselünk házról, házra, hogy szállást kapjunk. Kosztról szó sem lehet. A tisztálkodás meg egyenesen lehetetlen. Itt a munkahelyen már hideg van. A háziasszony nem igen engedi, hogy vizet melegítsünk. piszkoljunk — ahogyan ő mondja. Tudja, elvtárs, keveslik azt a 5 forintot, amit a lakásért fizetni tudunk. A vállalat sajnos nem ad többet. MUNKAHELYRŐL munkahelyre járunk. Áron György, a ZM 40-es berendezés fúró- mestere mondta, hogy sokszor még víz sincs a munkahelyen. A patakból mosakodnak. A 23-as berendezésnél mesélték az emberek: Az álNyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Kremlben fogadta és beszélgetést folytatott Bandaranaike ceyloni miniszter- elnök asszonnyal. A beszélgetésen részt vetA kommunista mozgalom egységéről szóló vezércikkében E. Papaioannu, a ciprusi testvérpárt főtitkára kifejti, hogy a kommunista mozgalomban most kibontakozott ideolgóiai harcban két irányvonal útközik össze: az alkotó marxizmus, mely rámutat a társadalom forradalmi átala- kításánk reális útjaira, és a lomási váróteremben aludtak, mert ott fűtöttek. Aztán fordul a beszéd kereke. — Még az a szerencse, hogy a határban dolgozunk. Volt itt elegendő paprika, paradicsom, néha abból szedtünk. Úgy éreztük, lecsómérgezésünk lesz. A faluban sokszor nem kapunk élelmet. Az üzletvezető a hentesárút, a friss kenyeret inkább a falubelieknek adja — szól keservesen az egyik fiatal dolgozó. Szeretnénk egy kis kultúrához is jutni. De se rádiónk, se egy újságunk. Tudja mi jut nékünk? — teszi fel a kérdést. de mindjárt válaszol is. A munka, azután a kocsma, az egy liter borával.... S míg ez a fiatalember beszél, a többiek helyeslőén bólogatnak. KORÄBBAN egy. kis kamrának használt helyiségben beszélgetek Grosszos János elvtárssal, a vállalat miskolci igazgatójával. Jobb híján idehúzódtunk be, az egyik munkás „otthonába”. — Mit lehetne tenni, hogyan lehetne változtatni az errjberek nehéz életkörülményein — kérdeztem tőle, mint a legilletékesebbtől. — Meghatározott helyeken központi legényszállót kellene tek: Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Szubaszinghe ceyloni nagykövet és a Bandaranaike asszonyt kisérő személyek. kalandor dogmatizmus, amely a múltba tekint. Az alkotó marxizmusról figyelemre méltó tanulmányt írt L. Sharkey, az Ausztráliai Kommunista Párt főtitkára Jean Blume-nak, a Belga KB. Központi Bizottság titkárának „ A világszocializmus és a munkásmozgalom” című írása is érdekes iratcikk, mely azt bizonyítja, hogy a szocialista rendszer fejlődése rendkívül pozitív hivatát gyakorol a tőkésországok munkásmozgalmára. H. Hagberg, a Svéd KB elnöke ismerteti a svéd párt mai helyzetét és összegezi a pártnak a munkásosztály egységéért vívott harcában elért sikereit. Közli a lap E.' Fiola ..Ausztria semlegessége és a Közös Piac” című cikkét. A bolgár népgazdaság fejlődésének távlatait ismerteti J. Matejev, a Bolgár KP. Központi Bizottságának tagja. Az NDK gazdasági fejlődésének problémáit tárgyalja K. Mikulszkij, a tervezés és a gazdasági vezetés új módszereinek tükrében. létesíteni, ahol biztosítani tudnánk a kényelmes szállást, fürdési és étkeztetési lehetőséget. A szétszórt helyeken úgynevezett lakókocsikkal is enyhíteni lehetne ezen a helyzeten. Tapasztalatunk, hogy csökken a munka intenzitása éppen ennek hiányában. Sajnos 10—15 év után a dolgozók gyomra is tönkre megy a rendszertelen és a száraz koszttól... Igen kellene a rádió is. Régen volt, de minden készülék tönkre ment. A dolgozók nem igényelték (?), no meg anyagi lehetőségünk sincs erre. Hiba, hogy függetlenített szakszervezeti vezető sincs, aki előre jelezné ezeket a problémákat... Szóval végülis pénz kérdése az egész... PÉNZ! Lehet-e ott pénzről beszélni, ahol a munkások maguk teremtik meg azt — ebben az esetben éppen az önköltség csökkentésével?! Másról van szó! Arról, hogy senki nem vonta még felet lősségre — éppen az illetékeseket a súlyos mulasztásokért. Senki nem ellenőrizte: milyen körülmények között dolgoznak a Mélyfúró Vállalat dolgozói, a munkások panasza pedig csak pusztába kiáltott szó maradt. Itt az ideje, hogy az elképzelések, javaslatok végre testet is ölt- senek. s emberi körülményeket teremtsenek a mélyfúró vállalat dolgozói részére. Hiszen törvénybe iktattuk: nálunk legfőbb érték az ember. Ennek pedig érvényesülni kell a mélyfúró vállalatnál is. Somogyvári László Bejárók Éjszakai álmából ébred a megyeszékhely lakossága, amikor az első utasokkal tömött vasúti szerelvény befut az állomásra. A bejárók sokasága hamar birtokába veszi a várakozó autóbuszokat, amelyek a szélrózsa minden irányába szétszéledve, a kívánt helyre szállítják a munkásokat. Számuk eléri a hétezret. De a bányászoknak fele is csak fárasztó kocsikázás után jut el az aknákhoz. Emiatt kevés idejük marad szakmai és politikai ismereteik bővítésére. Pedig a fejlettebb termelési módszereket meghonosítani, technológiákat bevezetni csak szakmailag és politikailag jól felkészült, tisztán látó munkásokkal lehet. Ezért fontos a velük való foglalkozás, — hangsúlyozza többek között a megyei pártvégrehajtóbizottság ezzel kapcsolatos irányelve. Ennek helyességét bi- zcnyítja, létjogosultságát indokolja, hogy a bejárók döntő többsége a munkásélet mellett döntött. Azonban magukkal hozták életkörülményeikből fakadó szemléletüket, amelyben váltakozva fellelhető az álradikalizmus, a szek- tánsság, értetlenség a pártonkívüliek vezető funkcióba való állításával. Nem eléggé világos előttük a demokrácia és diktatúra fogalma. Gondolataikban fellelhető a nacionalizmus, sovinizmus. Mindez figyelmeztet; körültekintően, türelmesen ismertessük és fogadtassuk el velük a párt helyes politikáját. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha az eddiginél nagyobb számmal vonjuk be őket a politikai oktatásba. Ha ez nem oldható meg az üzemben, akkor a falvakban kell szemináriumokat szervezni. A gépkocsikon és vonaton eltöltött órák lehetővé teszik, az egyes gazdasági és politikai kérdésekről szóló vitát. Megnyerésükért sokat tehetnek a törzsgárda tagjai is, akik közül egyik-másik még nem tekinti egyenrangú társnak a bejárót. S hogy mindez megváltozzék, van mit tenni a bejáróknak is. Ne- csak fél szívüket adják az üzemnek. Osztozzanak a gyár gondjaiban, védjék az üzem érdekeit. ne hagyják cserben dolgozó társaikat, tartsák be a munkafegyelemre vonatkozó előírásokat, dolgaik intézésének ürügyén, ne maradjanak odahaza, kipihenten jöjjenek a munkába, jobban vigyázzanak a reájuk bízott gépekre, legyenek igényesek önmagukkal szemben: tanuljanak. Való igaz, hogy nem könnyű gyorsan megszabadulni mindazoktól a béklyóktól, amelyek alaposan körül fogják a bejáró munkást. A változtatásban nagy szerepet játszik az akarat, a többre, a jobbra való törekvés. Ehhez még csak annyit: számtalanszor beigazolódott, hogy aki az életben lemarad, önmagával kerül szembe. A soronkövetkező taggyűléseken a kommunisták nagy családja vitában dönti el, határozza meg, jelöli ki a bejáró munkások politikai nevelésével kapcsolatos tennivalókat. Ennek alapján készül el véglegesen, az új pártdokumentum, amely a fejlődés széles országútién, közelebb viszi a megoldáshoz, a bejáró munkásokkal kapcsolatos gondokat. Venesz Károly Nem lehet pusztába kiáltott szé Milyen körülmények kozott dolgoznak a Mélyfúró Vállalat dolg-ozói? Marokkó területi igényei N. SZ. Hruscsov fogadja a megérkező Bandaranaike aszszonyt Megjelent a „Béke és szocializmus” októberi száma
