Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-26 / 86. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1963. október 26. Á megyei TIT gazdag programja az új népművelődési évadban 600 előadás városokban, 1800 falun — Novemberben 25 tss-akadémia indul Orvosok, mezőgazdászok, jogászok az előadói gárdában Ebben az ismeretterjesztő- tagozat létesült. Meg kell is- sorozatok száma is. Zenei elő- kök megfelelő jogi tájékozott­al évben a Tudományos Is- mertetnünk tehát a korszerű adássorozatunk lesz a Salgő- sága is mind nélkülözhetet- meretterjesztő Társulat Nóg- vendéglátás lehetőségeit, fel- tarjáni Acélárugyárban, a lenebbé válik, rád megyei szervezete hozzá- tételeit, a vendéglátás szere- vetőlegesen 2500 előadást tart pét a lakosság ellátásában, a megyében. Ebből 1300 a Nagyon örvendetes, hogy az társadalomtudományi, 1200 ismeretterjesztés egészében pedig természettudományi erősödött a szervezett keret s kérdésekről szóL Hatszáz elő- az egyedi előadások helyett adás városban, 1800 falun és egyre nagyobb mértékben a külső településen hang- akadémia jellegű előadássoro­zik el. zatokat várnak tőlünk. A Gálfi Árpáddal a TIT me- fejődés az előző évhez mér- az ismeretterjesztő tevékeny- yei titkárával beszélgettünk ten ,is. el®?§é szembetűnő A ségbe: orvosok, mezőgazdá- * tavalyi hárommal szemben, szók, jogászok, de még min most például nyolc belkeres ladataikról. Munkatervünk dig húzódoznak ettől a fel- célkitű- kedelmi akadémia, a koráb- adattól a műszaki szakembe­bányai művelődési otthonban, Nagybátonybam. — Eleget tud-e tenni a sokrétű feladatnak a TIT előadó gárdája? — Az előadó gárda bővült. .. Jó szakemberek kapcsolódtak csolatosan örvendetes jeleket észleltünk. Az eddigi ered­mény egyben figyelmeztetés is. hogy a lendületnek a to­vábbiakban sem szabad meg­törnie. Az üzemvezetők, szak — Miben látja a TIT az eredményes ismeretter­jesztés feltételeit? — Említettem már, hogy főleg szakszervezeti, üzemi vonalon az előkészítéssel kap­bi kettővel szemben öt ne- rek. Ezzel kapcsolatban elis- szervezeti vezetők foglalkoz- velők akadémiája van a me- méréssel kell említenünk a bányai műszaki értelmiség v^S£sei, — mondja, — az elő­ző esztendőkhöz mérten nagy­fokú előrelépést Ígérnek. Ha gyében. Tizennyolc munkás az egész ismeretterjesztési akadémiánk volt, ezek száma segítőkészségét, előkészülést tekintjük, külö- negyvenre nőtt, megindult a nősen a szakszervezetnél lát- vállalatvezetők, műszakiak, hatunk örvendetes javulást a közgazdászok szabadegyeteme, munkában. Amíg például ta- s szaporodott tsz-akadémiá- valy csak november végén, ink száma is. Ebben az esz- december elején indulhatott tendőben körülbelül 25 tsz- meg a szakszervezeti isme- akadémia indul meg. előre- ■retterjesztő tevékenység, ad- láthatólag novemberben, dig az idén másfél-két hó- olyan járásban is, mint a nappal előbb kezdődhetett, pásztói, ahol eddig nem si- Ami jelenleg problémát okoz, került szervezni az a falusi feladatainkra vo­zanak év közben is az isme­retterjesztő munkával, kísér­jék figyelemmel a munkás­ig már,^HPr0blZf^Ü akadémiák éleiét, hogy elejét vehessük a hallgatók elmara­dásának. Ez az év a TJT ne­gyedik országos küldöttérte­tartunk, hadd említsek még egyet: várakozáson aluli érdeklődés mutatkozik az ül­nöki akadémia iránt. Me­gyénkben 420 népi ülnököt üzletére való felkészülés je- tartunk számon s ebből mind natkozik, mert késik a falu- — si tervek készítése, jóváha- igyása. össze százöten jelentkeztek. Ezt azért kell külön is szóvá tennünk, mert a bíráskodás egyre inkább a társadalmasí­Emelkedik az előadás- tás felé halad, a népi ülnö­gyében indul, ennek megfe­lelően szeretnénk megoldani a ránk váró feladatokat — fe­jezte be tájékoztatását Gálfi Árpád. (b. £> — Milyen fontos törekvé­sei vannak az idei isme­retterjesztő munkának? — A megnövekedett igénye­ket figyelembe véve, lénye­gesen többet kell foglalkoz- fmrnk a szakmai nevelés mel­llett a világnézeti neveléssel, foglalkoznunk kell a mai kor nagy problémáival, a békés egymásmellet élés, a háború elkerülhetőségeinek kérdései­vel. Ezek a feladatok, a növe­kedett igények az előadási színvonal emelését kívánják. Ennek érdekében az előadók eddiginél is gondosabb felké­szítése szükséges. Erre szol­előadói konferenciái, amelye­ket a tudományágaik legkivá-,’ lóbb képviselői vezetnek. Ezen kívül segédanyagokat, hasznos vázlatokat adunk előadóinknak. — Nagy erőfeszítést jelent a szervezetnek, hogy a dolgo­zók az ismeretterjesztést il­letően igen sok új témával,, igénnyel jelentkeznek. Ez azt kívánja, hogy tovább széle­sítsük előadói hálózatunkat. Szécsényben például a fa­iparral kapcsolatban indult munkásakadémia, ahol a szakma anyagának korszerű felhasználására kell választ adnunk. A KPVDSZ-nél a belkereskedelmi akadémián belül speciális vendéglátóipari A salgótarjáni Pedagógus Kórus sikere Szombathelyen A fasizmus ellen tiltakozó Bűvös éj című műve tetszést munkáskórusok egyik legna- aratott. A kórus puha hang- gyobb seregszemléje zajlott vétele igen jól érvényesült a le 1938-ban Szombathelyen, jó akusztikájú teremben. Ki- Ez a megmozdulás az előre- robbanó tapsot kapott Ko­toró fasizmussal szemben fé- dály: Esti dalának előadása, nyes fegyvertény volt. nagyon tetszett a hallgatók­A jelentős megmozdulás 25 nak Szüts Pál Nógrád megyei éves jubileuma alkalmából az népdalfeldolgozása, a Boros elmúlt héten nagy kórusta- nóták. lálkozót rendeztek Szombathe- A Pedagógus Kórus vasár- lyen s erre az ország leg- nap délután Vasvárra láto- jobb együttesei között meg- gatott el, ahol a váci Vox hívták a salgótarjáni Pedagó- Humana kórussal adott közös gálnak majd a _ szakosztályoK, ruotaés a Bányász Fér- hangversenyt. ■ Ezen az esten. ** fikart, , • mint szólisták, a salgótarjá­Szombaton este az egyesi- ni zeneiskola tanárai is köz- tett kórusok hangversenyében reműködtek. Az egyes ének­gyönyörködhetett a város la- kari számok között Horváth kossága. A nemrég felavatott Ernő és Guthy Éva műsora művelődési és sportpalotában. Péczeli István zongorakisére- Sok száz dalos adta elő a tével nagy mértékben hozzá­kórusirodalom legszebb szá­mait, a munkásdalok kitűnő feldolgozásait. Az együttesek önállói műso­rának bemutatóira ■ vasárnap délelőtt került sor Szombat­hely négy különböző hang­versenytermében. A salgótar­jáni Pedagógus Kórus a Ta­nítóképző Intézet nagytermé­ben lépett közönség elé, Vi­rág László vezényletével. Már az első számuk — Händel: A nyár dicsérete és Brams: járult a sikerhez. Próbát tart a Salgtóarjánl Acélárugyár a népi tánccsoport TÁRLATON „Silóznalc”-& a karancskeszi gyerekek? Egy bábcsoport lehetőségei — és a valóság November 24-én országos gyermekbábosok olyan új le- „szétszecskáztok” magatok kö- bábfesztivál kezdődik Pécsett, hetőségeket villantottak fel rül Pécsett. A fesztivál az első nagysza- ösztönös módon, amelyeket bású rendezvény azok számá- tudatossá kell tenni és ^rde- Mégis Útra kelnek ra, akik elsősorban gyermek- mes elterjeszteni az egész . nevelési szempontból művelik bábjátszó mozgalomban. .. Hárskúti Anna a bántó e fontos művészeti ágat. ünneprontások ellenére mégis Hogy ennek mennyire meg- nekivág az útnak. A Megyei Nógrád megye — megfelelő vannak a lehetőségei, csu- Népművelési Tanácsadó, a hagyomány híján — nem pán egyetlen példát említünk: megyei szakreferens, a Nép­büszkélkedhet kiterjedt moz- a karancskeszi „Csutkalako- művelési Intézet egységes ser- galommal. Néhány csoport dalmas” nyomán, a nagylóci kentése új erőt adott vállal- magasabb színvonalat képvi- iskolások már háncsflonatú kozásához. Legalábbis egye­sei az országos átlagénál. En- bábukat szerepeltetnek fonó- lőre. Mégis foglalkoznunk kel­nek elismeréseként kapott játékukban. S mennyi ötlet- lett. a most már remélhetően meghívást a pécsi fesztiválra nek lehet még elindítója múló problémákkal, hogy a a karancskeszi általános isko- Hárskúti Anna kezdeménye- jó ügynek, ha késve is, a ka­zése. rancskeszi tanácsi és iskolai vezetőket is megnyerjük. lások bábegyüttese, amely két esztendővel ezelőtt a te­levízió figyelmét is magára vonta egészen sajátos, erede­ti játékstílusával. Kifejező művészet Az a bábozás, amelyet Hárs­Alaptalan gúny A gyerekek, akik játszanak, akik részesei ennek a művé­szetnek, többet, jóval többet érdemelnek, mint, hogy csut­kabábjaik alapján „silízó bri­gádnak” gúnyolják őket. El­lenkezőleg: biztató, lelkesítő Nemesek a szakemberek, az egész nép ügye Kongresszusra készül a vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt II. számunkra legfőbb feladat- kongresszusára készülünk, ként. Igyekeztünk is minél Hasznos, ha visszapillantunk szélesebb körben eleget tenni eddig végzett munkánkra, ennek a megbízatásnak. Négy mérlegeljük, hogy az I. kong- év alatt 1500-nál több egész- resszus óta mit végzett el a ségügyi előadást szerveztünk vöröskereszt Nógrád megyei és 4500 aktívát képeztünk ki szervezete. Az eredmények tanfolyamainkon azzal a cél- tárgyilagos értékelésével fel- lal, hogy a lakosság körében mérhetjük lehetőségeinket, végzett felvilágosító munká- hogy a társadalom formáló juk minél szakszerűbb le- célok megvalósításából mi is gyen. nagyobb részt vállalhassunk. A szorgalmas munkánk A II. kongresszust megelő- nyomán visszaszorulnak a zően alapszervezeti küldött- babonás szokások, helyettük és vezetőségválasztó taggyűlé- az egészséges életmód kezd seket, járási, megyei konfe- általánossá válni megyénk- renciákat tartunk. A bírála- ben. A lakosság támogat ben- tok és javaslatok nagyon nünket feladataink megvaló- hasznos segítői munkánknak, sításában. Különösen a térí- Az elmúlt években akti- tésnélküli véradásért kell ko­váink szorgalmas tevékenysé- szönetet mondani. Alig két gével jelentősen előre halad- éve, hogy ehhez a munkához tunk megyénkben a vöröske- hozzákezdtünk és míg két ér­reszt programjának megváló- vei ezelőtt 600 véradónk volt, sításában. Csaknem megkét- számuk ma négyezerötszáz, szereződött a vöröskereszt Ugyancsak mozgalommá szervezetek száma. Amíg az vált a tisztaságért folyó küz- I. kongresszuson' 1959-ben 133 delem is. Az idén például ak- szervezetünk dolgozott 6500 tíváink 42 000 házat vizsgál- taggal, addig most már 250 tak meg. Sok ház falát „Tisz- vöröskeresztes alapszervezet ta udvar — rendes ház” tábla hálózza be a megyét és 17 200- díszíti. Számos községben ta­ra nőtt a tagok száma, pasztalhatjuk, hogy éppen a A vöröskereszt I. kongresz- tisztasági tnozgalom eredmé- szusa az egészségügyi felvilá- nyeként a magánházak, köz- gosítást, az emberek egészség- épületek udvarai megszépül- ügyi nevelését jelölte meg nek. Viszont a termelőszövet­kezetekben, állami gazdasá­gokban még igen sok a ten­nivaló. Az I. kongresszus óta csa­ládvédelmi feladatainkat is általában jól oldottuk meg. Ma már hagyományos ná­lunk az öregek napjának megrendezése. Sok egyedül álló idős ember gondol hálá­val a vöröskereszt aktívákra, akik segítették, ápolták beteg­sége alatt. Egészségügyi állo­másaink fejlődésével egyidő- ben szélesedik az alkoholiz­mus elleni harc frontja, a TBC elleni küzdelem, vala­mint a Minta Üzemért folyó vöröskeresztes tevékenység. Az üzemi egészségügyi állo­mások megszervezésével se­gítjük...az egészségügyi- viszo­nyok javulását az üzemek te­rületén. A a üzemi dolgozók egészségügyi képzésével csök­kenteni tudjuk a fertőző be­tegségek és az üzemi balese­tek számát. I A kismamáknak tartott tanfolyamokon, elő­adásokon a csecsemőhalandó­ság visszaszorításáért végzett széleskörű felvilágosító mun­kában nyújtottunk segítséget. A kongresszust megelőző legfontosabb célkitűzésnek azt tekintjük, hogy' szerveze­teinket minden szinten alkal­massá tegyük azoknak a fel­adatoknak az ellátására, ame­lyek a szocializmus építésé­nek időszakában tömegszer­vezetünkre hárulnak. Céljaink megkövetelik, hogy a mostani vezetőségválasztó üléseken olyan emberekkel erősítsük meg az alapszervezetek veze­tését, akik szívesen tevékeny­kednek megyénk dolgozóinak egészségügyi érdekeiért, s az egészségügyi kultúra megva­lósításáért mozgósítani tudják a lakosságot. Sorainkban van azoknak a helye, akik velünk együtt vallják: a szocializ­musban az egészségügy nepi- csak a szakemberek, hanem az egész nép ügye. Szoó Béláné, megyei vöröskereszt titkár Knltúrotthonában (barna) Nagy látogatottságnak örvendő képzőművészeti és foto ki­állítást rendeztek a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátó­ipari dolgozók Szécsényben a KPVDSZ kulturális napok keretében kúti Anna tanítónő, a csoport ösztönzést' érdemelnek vezetője iskolásaival megte- “ort V«etője T faSa “ isk£ remtett - állapították meg rÍzéSl íegafább erköb a szakértők a legtisztább ^ jutalmát lássa fáradó- művészetnek tekinthető. A zásának. A lényeg; ne vitas_ karancskeszi csoport csutka- sa el senkj azt az érdemet °nCaCS ^ eSZU-° Hárskútitól, ami kizárólag az babaiam«, a maguk egyszerű- övé A Hárskúti Anna kezde- segeben nemcsak rendkívül ményezésének úiszerűséaéről f’-sadóak, de a gyermekié- p^TzSről a « I ^ szakkör referense, Simon Já­nebb módón k.fejezoek i* n06 így vélekedik; Sajnos, a csoport támogató- _ S,prirltem a Csutkalalro- savaJ kapcsolatos hírek, nem da,om , ^ EmÄk a TTÄ Yá­’ * ramal. Elviszik tolunk a len­kola ertetlensegerol van szó. gyelek ^ bizonyosra veszem Az együttes sorsa, jövője, hogy Párizsba is eljut. Hogy fejlődése azonban ma már „silóznak”-e a gyerekek? — nemcsak a falu az iskola Mondtam nekik a próbáiu_ ugye. Jóval több ennél az , , . ... egész mozgalom szempontjá- kon: silozzatok csak bátran ból, mert a karancskeszi meglátjátok, minden csoportot SZŰTS LÁSZLÓ: A pipitérszedő Három nyárfa magasodott, öreganyám hajladozott, 'ajladozott, mint a szatyor üle, messze kint, valahol a határ szeles mezején. Pipitért szedett a szegény, cmig a Nap komor képpel .lögötte vigyázva lépdelt, minden fűszált szemmel tartva, mint az őr a díszes parkba. Én még akkor gyerek voltam, ott körűié ugrándoztam 'londdlatlalan a réten, — ó, gyönyörű, szép emlékem! — szelek, nyárfák, pipitérszag, valamely napos, hús évszak, nekem kalandozás, kevés — nyanyámnak meg gyűjtögetés, kék kötény, felkötött szoknya. Szedte a pipitért, lopva, mások földjéről magának, hideg estékre teának.

Next

/
Thumbnails
Contents