Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-19 / 84. szám

t 6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. október 19­cAutfrmata Halit Géppel irányított termelés A budapesti Villamos Auto­matikai Tervező Intézetben kidolgozták a TECHNO­GRAPH elnevezésű korszerű, termelésirányító berendezést. Első ízben a Budapesti Nem­zetközi Vásáron, 1963 májusá­ban mutatták be; a TECHNO- GRAPH-ot, amely egyöntetű sikert aratott és számos üzem­ben felállítását határozták el. Olvasóinknak a TECHNO- GRAPH néhány fontosabb jellemző vonását mutatjuk be. A MŰKÖDÉS ALAPJAI A TECHNOGRAPH alapve­tő tevékenysége egyrészt a termelő vagy bármilyen más technikai folyamat állapotá­nak diagramszalagra történő időarányos feljegyzése. Az el­lenőrző személlyel közli a fo­lyamat pillanatnyi állapotát, mégpedig megfelelő lámpa­jelzések útján. A TECHNO­GRAPH vezérléséről — a.kül­földi gyakorlatban nemrég ki­alakult legkorszerűbb elvek­nek megfelelően — mozgó al­katrész nélküli, elektronikus áramkörök gondoskodnak. Ezek hosszú élettartamot eredményeznek. A folyamatok megkülönböz­tetésére a regisztráló papírra rögzített jelek kettes szám­rendszerbeli (bináris) kódkom­binációi szolgálnak. A LEGFONTOSABB SZERKEZETI EGYSÉGEK Ezek közül első helyen a központi műszerasztal érde­mel említést. Itt található a vezérlés ütemgenerátora. Ez maximálisan négy műszer­szekrényt szolgál ki. Ugyan­csak itt találhatók az ellen­őrzött munkahelyeken végbe­menő folyamatok pillanatnyi állapotait jelző lámpamezők és a darabszámlálók. Fontos segítséget nyújtanak a továb­bi berendezések, így a disz­pécser telefon, valamint a be­szélgetéseket önműködően rögzítő hangszalagberendezés. Kívánságra a diszpécserköz­pont több megfigyelőhelyes ipari TV berendezéssel is ki­egészíthető. Ugyancsak fontos elemei a TECHNOGRAPH-nak a mű­szerszekrények. Ezekben he­lyezkednek el a regisztráló- művek, továbbá a lámpaelem­zők (jelzőlámpák) részére a kettes (bináris) számrendszer­ből a tízes (decimális) szám- rendszerbe való átkódolás áramkörei, a regisztrálóművek írókarjainak elektronikus ve­zérlése. Figyelemre méltó, hogy a munkafeszültség csak 24 Volt, s ezért külön érin­tésvédelemről nem kell gon­doskodni. A termelési folyamat vizs­gálati pontján — tehát pél­dául az ellenőrzött szerszám­gépnél — kerül felállításra a nyomógombos jeladó készü­lék. Ezen a munkás a diszpé­cserközpont (központi műszer- asztal) számára ad jelzést a termelés folyamatában fellé­pett különböző zavarokról. A nyomógombos készülékekhez különböző érzékelők csatolha­tok. Ezek lehetnek fizikai, vagy kémiai jellemzők határ­értékének hatására záró érint­kezők — így például hőfok, szint, nyomásjelzők, stb. MIT NYÚJT A TECHNOGRAPH? A TECHNOGRAPH alkal­mazásával a diszpécser állan­dó áttekintést nyer a terme­lési folyamatról, s a rendel­kezésre álló folyamatos infor­mációk alapján operatíven tud beavatkozni a termelés folyamatába. A berendezés új távlatokat nyit az üzemszervezési — gazdasági tevékenységben. A TECHNOGRAPH által papír­szalagra írt, vonalkombiná­cióból álló, időarányos diag­ramok alkalmasak az automa­tikus, gépi értékelésre. A rög­zített adatok feldolgozása fel­becsülhetetlen haszonnal jár a termelésirányítás minden területén: önköltségcsökkenté­si számítások, gépek kapaci­tásszámítása, helyes munka­időnormák kialakítása, a he­lyes bértételek és bérelszá­molás megvalósítása, beruhá­zások szükségessége és gazda­ságossága, veszteségidők elem­zése, a termelés programozá­sa, stb. Műszaki vonatkozás­ban felbecsülhetetlen az a se­gítség, melyet a berendezés a gépek hatékonyságának, ter­melési-kiszolgálási jellemzői­nek meghatározásában nyújt. L. Gy. Modern zajcsökkentés A jelenkori ipari egészség- védelem állandóan keresi a hatásos és gazdaságos meg­oldásokat. Az ipari termelés különböző területein egyik legnagyobb probléma a fül­siketítő zajok kiszűrése, s ez­által a munkások fizikai köz­érzetének hatásos javítása. Különösen a préslégszerszá- mokat és különféle szivattyú­kat használó munkások van­nak kitéve erős zajoknak. Kü­lönféle kísérletezések után úgy látszik, nyomára bukkan­tak a megfelelő megoldásnak. Egy angol cég porózus polie­tilént helyezett közvetlenül a kompresszor szívónyílásába. Kiderült, hogy ezzel a meg­oldással csökkenthető a zaj, mégpedig 'a teljesítőképesség kisebbedése nélkül. Uj magyar talajnedvesség-mérő A mezőgazdaság részére igen nagy kincset jelent a víz és szükséges a vele való ésszerű gazdálkodás. Ezzel kapcsolatban érdekes kí­sérleteket végeztek a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató In­tézet kecskeméti telepén. Az országban először most pró­bálták ki a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében Sí­pos Domonkos mérnök irányítá­sával készült igen szellemes meg­oldású, könnyű kezelésű és a rá­dióaktív sugárzáson alapuló ké­szüléket. Ha a talajban sok a nedves­ség, úgy a gyors neutronok sok hidrogénatommal találkoznak és így több neutron is verődik visz- sza a mérőfejbe. A műszer mu­tatóján a tapasztalati skálán ol­vasható le a talaj nedvességtar­talma. A készülők igen nagy előnye az, hogy egy-egy mérést — az aluminiumcso hosszán bár­milyen mélységben — 4 perc alatt eszközöl, ami a korábbi módszerekkel hosszú órákat vett igénybe. A kipróbáláskor bebizonyoso­dott. hogy ez az új műszer a hidrológia tudományának fontos eszköze lesz. K. A. Másfél milliméteres Geiger-számláló A columbiai orvostudomá­nyi központ dolgozói olyan apró Geiger-számlálót szer­kesztettek, amelynek átmérője nem haladja meg a másfél millimétert, tehát könnyen elhelyezhető akár egy injek­ciós tűben. Célja a radioló­giai kezelésnek kitett daga­natok fejlődésének vizsgálata. Légpárnás terepjáró A világ minden részén fejlesz* tik. a termelést. Mocsarakat csa­polnak le, sivatagokat igyekeznek öntözéssel termővé tenni, őserdő­ket alakítanak át szántóföldekké, természeti kincseket kutatnak fel. Kiderült eközben, hogy a távoli és jobbára ismeretlen vidékekre nem tudtak behatolni, mert mo­csarak, sivatagok, az őserdők sű­rűje állják el az utat. Ezért olyan szerkezetű kocsikat hoztak forgalomba, amelyek szá­mára nem akadály sem a mere­dek hegy, sem az iszap, sem a homok. Egy amerikai gyár hozta ki azt a kocsit, amely a páncé­los, a csónak és légpárnás jármű­vek kereszteződése. A gyorsasága is meglepő: száraz úton nyolcvan kilométert halad óránként, vízben pedig ötven kilométernél is gyor­sabban. Különleges tulajdonságait az magyarázza, hogy a hernyótal­pát nem fémküllők, hanem leve­gővel telített gumicellák alkotják. Nem futókerekek hajtják, hanem lev égő ár amiás. Az újfajta terepjáró bemutatko­zásakor azt tapasztalták, hogy rebogás közben semmi zajt, zö­rejt nem idézett elő. Csak a mo­tor zúgott. Ez a motor nemcsak a kocsi orrától a faráig terjedő lánchajtókereket forgatja, hanem egy kompresszort is. A vezető­fülkében elhelyezett kompresszor levegőt szív magába és azt egy kamrába préseli be. Innen jut el sűrítettén egy porlasztó csövön keresztül a gumihengerekbe, ame­lyek könnyedén felemelik a jár­művet. A folyamatosan adagolt sűrített levegő viszi előre a kocsit. A bemutatón elért eredmények alapján elhatározták, hogy olyan kocsit építenek, amelynek hosz- sza 4,5, szélessége 2,5 méter lesz és tíz embert visz. A vezetőko­csit lakótelepnek, a hozzá kap­csolandó pótkocsikat pedig expe­díciók számára a szükséges fel­szerelések és élelmiszerkészletek befogadására képeznek ki. Így a légpárnás terepkocsikkal a jég­mezőkön és a nyílt vizeken is át tudnak hatolni. Elemi katasztró­fák esetén ezek a kocsik alkal­masak volnának arra is, hogy földrengés okozta romtörmeléke­ken vagy árvíz elöntött területe­ken áthatoljanak és elvégezzék a szükséges, sürgős mentőmunkát. N. J. A moszkvai Csehov utcában található a „Haladás” ne­vű új automata üzlet. Azt az egyetlen embert, aki ott ül egy vezérlő asztalnál és figyelemmel kíséri az üzlet va­lamennyi automata berendezésének működését, operátor­nak nevezik. Az ügyeletes _ mérnökhöz hasonlít, aki a bonyolult készülékek munkáját vigyázza. A kiszolgálás ebben a boltban egyszerű, gyors és ké­nyelmes. Mihelyt a vevő beteszi a pénzdarabot az auto­matába, az elektromos csápok egy pillanat alatt megálla­pítják a pénz értékét, a világító blokkon felvillan a behe­lyezett pénz összege. Ez mintegy jeladás a következő mű­veletre. Ez az üzlet 24 óra alatt két és félezer embert tud kiszolgálni. A világ- legnagyobb könyve Hugó Claus belga író nagy sikert aratott az Egyesült Ál­lamokban több, mint kétméte­res könyvével. Elkészítésének ötlete Texasban merült föl benne, ahol megmutatták ne­ki a vidék „legnagyobb te­henének” bőrébe kötött köny­vet. Claus az egyik amerikai könyvkiadó közreműködésével valósította meg tervét, az alu- miniumvázra szerelt 2,35 mé­teres könyvet, amely plexi* üvegből készült hat oldalon Karl Appel holland festőmű­vész négy rajzát és Hugó Claus angolnyelvű szerelmi költeményét tartalmazza. A „lapozást” ötletes görgő-szer­kezet teszi lehetővé. A világ legnagyobb könyve ötezer dollárba kerül s a megrendelő által kívánt nyel­ven készítik el Hollandiában, abol a könyv első példányát most kiállították. Hogyan tárolják a burgonyát? Ebben az évben megyénk­ben mintegy 14 ezer holdon termeltek burgonyát, aminek terméseredményei az orszá­gos átlagnál jóval magasab­bak. A termés nagy részét a tsz-ek igen helyei,en, pótszer­ződéssel lekötötték a MÉK- nél. ami után szerződéses, il­letve nagyüzemi felárat kap­nak. Az étkezésre alkalmas bur­azonban az elmúlt években a szakszerűtlenül, sokszor kis­üzemi módszerrel tárolt bur­gonyából vagontételekben fagyott, vagy romlott meg, ami a tsz-nek igen nagymeny- nyiségű vetőmag-, takar­mány-, illetve jövedelem­kiesést jelentett. A tsz-eink most készítik elő a téli tárolást. Egyes helye­ken szakszerűen, másutt pe­dig az elmúlt évek rossz gya­gonyón kívül a tsz-ek nagy mennyiségű burgonyát tárol­nak vetőmagnak és az álla­tok takarmányozására. A burgonya tárolása gon­dos előkészületet, lelkiismere­tes jó munkát és alapos szak­tudást kíván. Egyes tsz-ek — különösen a burgonya tájter­mő területeken — a közös gazdálkodás során igen jól megtanulták a nagytömegű burgonya szakszerű tárolását és igen jó módszerekkel tá­rolnak. Az őrhalmi, hugyagi, dejtári, ludányhalászi és még több tsz vagonszámra tárol burgonyát évente, meglehető­sen kevés veszteséggel. A ter­melőszövetkezetek többségénél korlata alapján szakszerűtle­nül, földbe ásva, válogatás nélkül akarják tárolni a bur­gonyát. Pár olyan szakmai tanács­csal szeretnénk segíteni a tsz-ek téli tárolását, amit a MÉK többéves téli tárolási gyokarlata eredményesen iga­zol. A tárolásra előkészített, be­érett burgonyából kiválogat­juk a vágott, rágott, romlott burgonyákat, szárrészeket, minden korhadó és idegen anyagot. Követelmény, hogy az előkészítésnél a tárolásra kerülő burgonya nem lehet nedves, vagy sáros. A válogatást „betárolás” alkalmával kézzel kell végez­ni, „kitároláskor” azonban gombos villával, vagy tompa­szélű lapáttal lehet zsákba szedni. A burgonyát a téli takarás előtt le kell hűteni annyira, hogy átlag hőmérséklete plusz 3 fok és plusz 5 fok között le­gyen. Vigyázzunk arra, hogy a burgonya hőmérséklete plusz 2 fok alá ne süllyedjen. A burgonya-prizma helyét talajvíztől, áradástól, csapa­dékvíz összefolyásától mentes helyen jelöljük ki, (nem sza­bad beásni!), és a prizma egyik vége az uralkodó szél­iránnyal szemben álljon. A prizmák elhelyezése általában észak-dél irányú legyen. A prizma helyét simára egyen­gessük, onnan mindenféle nö­vényt, lomot, korhadó anyagot távolítsunk el. Az eddigi gyakorlat alap­ján legjobban bevált, ha a prizma szélességét 120—130 cm, a magasságát 60—70 cen­timéterben és a hosszúságát 20—30 méterben állapítjuk meg. A prizmák egymástól való távolsága a hossz oldalak mel­lett takaró nélkül (burgonyá­tól burgonyáig mérve) 4—5 méter, a prizmavégek egymás­tól való távolsága pedig 3—4 méter legyen. A brugonya-prizma készíté­se közben ellenőrizzük a mé­reteket. Az ellenőrzésre leg­alkalmasabb a prizma mérce, amely körzőhöz hasonló, lé­cekből összeállított mérőesz­köz, amelynek magassága 60—70 cm, nyílása pedig 120— 130 centiméter. Az elkészített burgonya­prizmát azonnal takarjuk le 60—70 cm vastag laza, törek- mentes rozs-, vagy búzaszal­ma réteggel. A szalma földe­lés után 40 centiméter vastag­ságban marad a burgonyán. A szalmarétegre földet kell rakni, ez a földréteg kezdet­ben 20—25 cm vastagságú le­gyen, és amikor a külső hő­mérséklet tartósan plusz 4, vagy plusz 5 fokra süllyed, a földréteget 40 centiméter vas­tagságúra növeljük. A taka­ráshoz használt föld apró, le­hetőleg morzsalékos legyen. Sáros földet a prizmára rakni nem szabad. Az elkészített prizmát lapáttal simára egyen­getjük és a prizma gerincét élesre formáljuk. Ha a tárolás alatt a külső hőmérséklet mínusz 20 fok alá száll és a prizmán nincs hó­takaró, akkor a burgonyát to­vábbi takarással védjük. Erre a célra kiválóan alkalmas a törekes szalma, vagy kukori­caszár. A szabvány megenge­di azt is, hogy az első földe­lésnél a burgonya-prizma ge­rince 20—30 centiméter szé­lességben földtakaró nélkül maradjon a második takará­sig. Ebben az esetben gondos­kodni kell arról, hogy a bur­gonya meg ne fagyjon és be ne ázzon. Ennek megakadá­lyozására hosszúszálú szal­mából 30—40 centiméter át­mérőjű szalmakötegeket kös­sünk, és ezeket a prizma ge­rincen szorosan egymás mellé helyezzük, hogy a fagy és a csapadék a burgonyában kárt ne okozhasson. Tárolás alatt a prizmák hő­mérsékletét 7—8 naponként ellenőrizni kell. Az ellenőrzé­seket lehetőleg mindig azonos helyeken végezzük. Erre a célra a MÉK-nél prizma hő­mérőt használnak, amely lé­nyegében nem más. mint fa, vagy fémcsőben elhelyezett hőmérő. A hőmérsékletet a prizma mindkét oldalán 6 méterenként mérjük. A priz­ma hőmérőt a prizma-oldal középmagasságában, a külső földtakaróra merőlegesen olyan mélyre szúrjuk be, hogy a hőmérő a burgonya felső rétegébe érjen, és 15—20 per­cig a prizmában álljon. A mérésekről nyilvántar­tást vezetünk. Ha a prizma hőmérséklete plusz 6 fok fölé emelkedik, a hűtést azonnal meg kell kezdeni. A prizma hűtését a földtakarónak rész­ben vagy egészében történő lehúzásával végezhetjük. A hűtést csak olyan külső hő­mérsékletnél szabad elvégez­ni, amikor fagyveszélytől nem kell tartani, de a külső hő­mérséklet alacsonyabb a priz­ma hőmérsékleténél. A prizma hűtését mínusz egy fok külső hőmérsékletnél a nappali órákban és megfe­lelő ellenőrzéssel fagykár ve­szélye nélkül el lehet végez­ni. Ha a külső hőmérséklet a mínusz 2'fok alá száll, a priz­ma nyílásait szalmával vagy folytatjuk, amíg átlaghőmér­sékletük plusz 2 és plusz 6 fok közé nem csökken. Abban az eseben, ha a tá­rolás alatt a burgonya-prizma belső hőmérséklete plusz hat fok fölé emelkedik, az min­den esetben gondosan átvizs­gálandó. Nagyobb mérvű rom­lás esetén a burgonya átválo­gatását fagymentes, száraz időben azonnal meg kell kez­deni és a romlott gumókat el kell távolítani. Az ilyen bur­gonya-prizmát ajánlatos azon­nal kitárolni. Ha a bemelege- dést erősebb csírázás okozta, úgy hűtéssel biztosítjuk az előírt plusz 2—6 fokot. A prizmás tároláson kívül tsz-eink, de különösen a la­kosság, a háztájiban termeti burgonyát kisebb-nagyobfc pincékben tárolja. A pincei tárolás előkészítésénél java­soljuk a pince fertőtlenítését. Pincében a burgonyát priz­mában, vagy fal mellett el­helyezve 60—70 cm magassá ban tároljuk. Semmi eseti sem javasoljuk, hogy nedve szellőzetlen pincében tárolja kukoricaszárral 50—60 cm vastagon betakarjuk. Ha a kül­ső hőmérséklet a mínusz hat fokot elérte, a szellőztető- és oldalnyílásokat 20—25 cm földtakaróval befedjük. A prizmák szellőztetését addig nak burgonyát, mert ez gys korlati tapasztalatok alapj;' igen sok veszteséget okoz r lakosságnak vagy a termelő- szövetkezeteknek. Horváth József MÉK főosztályvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents