Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)
1963-10-16 / 83. szám
Valóra váltják a párt határozatát! Mit mond a beruházások előkészítéséről a Magyar Beruházási Bank fiókvezetője Az építkezéseken forr a munka. Az ősz egyelőre kernes s ha kegyeit még iáidéig nem vonja meg tolunk, sokat lefaraghatunk a negyedik negyedben az első felév adósságából. Ezen fáradozik ma minden építőipari dolgozó igazgatótól segédmunkásig. Ám, ha erőfeszítéseink fo iránya az éves terv teljesítése is, fél szemmel mar a jovo- be tekintünk• az 1964. év beruházásainak előkészületei vajon milyen reményekre jogosítanak? Milyen fő fogyatékosságai voltak eddig a beruházást előkészítő munkának, milyen tanulságokkal szolgálnak, és végül — gyumolcsoz- tetik-e ezeket a tanulságokat? Ez vezet bennünket; hogy sorra látogassuk a beruházások előkészítésére és lebonyolítására hivatott szerveket, intézményeket, vállalatokat. Első utunk a Beruházási Bank Nógrád megyei fiókjának vezetőjéhez, Barna Sándor elv társhoz vezetett. egész lavináját váltják ki a kivitelező, beruházó és . tervező között, amiknek eredménye tekintélyes összegű kötbér. — A Beruházási Kódex előírásainak niccfclnlő-'n kezdték-e rae>r az idén a beruházásokat? — tettük fel az első kérdést Barna elvtársnak __ A beruházók általában é rvényesítik a Beruházási Kódex előírásait. A szabálytalan kezdés azért még ma is előfordul, elsősorban az úgynevezett értékhatár feletti beruházásoknál. Azonban meg kell jegyezni, hogy a beruházás szabálytalan megkezdését részben olyan okok is előidézték, mint a városrendezés mielőbbi lebonyolítása, a lakásépítés gyorsítása. így például a Salgótarjáni Tanácsköztársaság-téri 192 lakásos épület kivitelezését még a szerződés bejelentését megelőzően elkezdték. Ugyancsak hasonló eset fordult elő a salgótarjáni nyomda építésénél is. — Hol. milven hibákat tapas utáltaknál? — E témát három csoportéra oszhatjuk: az előkészítés hiányosságai ; a tervdokumentáció minősége és komplettsége : a kivitelezés. Különösen az értékhatár feletti beruházások előkészítése nem megfelelő. Csaknem kivétel nélkül már kivitelezés közben módosításra szorulnak. Uj engedélyezési eljárás, illetve programmódosítási eljárás a leggyakrabban a szándékos „alátervezés” következtében és a pontatlan pogramkészítés miatt válik szükségessé. Példaként megemlíthetjük, hogy az idén módosították a salgótarjáni szálloda programját, a Rom- hányi Cserépkályhagyár üzem- bővílését, a salgótarjáni nyomda! a szorospataki Szeptember 6. akna beruházásának programjait, folyamatban van a salgótarjáni kenyérgyár és kórház programjának módosítása. E módosítások eredménye mindenütt a költségelőirányzat emelkedése. Az értékhatár feletti beruházások között talán egyedül a lakásépítések képeznek kivételt: mind a határidők, mind a költségek szempontjából a tervezés megfelel a követelményeknek. — Sajnos a kivitelezési tervdokumentáció is sok esetben hiányosan érkezik. Ráadásul felülvizsgálata a beruházók által igen sok kívánnivalót hagy maga után. Következmény: a kivitelező vagy nem hajlandó a hiányos tervdokumentáció alapján szerződést kötni, vagy pedig az észrevételek áradatát zúdítja a beruházóra és tervezőre. Mindez a kivitelezés késedelmes megkezdését ered ményezi. A tervhiány pótlása a költségek emelkedését is okozza, ami azután szükségessé teszi a program költségelőirányzatának módosítását is. Példaként megemlítjük, hogy a salgótarjáni szálloda / tervdokumentációja rendkívül hiányos volt, s már a kivitelezés közben pótolták a hiányzó terveket, illetve módosították a már meglevőket. Részben ennek eredménye a több, mint 5 millió forintos költségemelkedés. A tervellátottság ilyen hiányosságai ezen kívül a perek — Megfelelő-e a jövő évi beruházások előkészítése? CEMENT-SILÓ — Az 1964-ben induló értékhatár feletti beruházások engedélyezési eljárása részben folyamatban van — mint például a távfűtés —, részben pedig már engedélyezték és a kiviteli tervdokumentációk készülnek. A folyamatban lévő és 1964. évben folytatódó beruházások tervellátottsága biztosított. Kivétel a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművének tervei, amelyek komplettirozása az import gépek ismeretének hiányában még nem lehetséges. A Salgótarjáni Bányagépgyár rekonstrukciójánál sem megfelelő a terv szállítási határideje, ezért a beruházó már eleve úgy számol, hogy a hitelből 10 millió forint helyett csak 1 millió «forintot fog 1964-ben fölhasználni. Több beruházás indításának sorsa még bizonytalan, mivel a beruházók irányító hatóságaiktól végleges keretszámot még nem kaptak, az előzetes tájékoztatásul szolgáló keretszámok pedig végleges tervezésre nem alkalmasak. így például a megyei tanács előzetes keretszámai oly alacsonyak voltak, hogy i még az átmenő és áthúzódó beruházások fedezetét sem biztosították teljes mértékig. Ennélfogva bizonytalan az olyan 1964. évben kezdendő beruházások helyzete, mint például a KÖJÁL, a pásztói rendelő- intézet, a pásztói, szécsényi, kisterenyei gimnáziumok. Az engedélyezés ' bizoriytáíanságá teszi lehetetlenné a beruházások megfelelő előkészítését a Salgótarjáni Öblösüveggyár rekonstrukciójához. A Salgótarjáni Síküveggyár edzettüveg programjának engedélyezése sem történt meg. — Milyen segítséget ad a Bank a beruházóknak a munka megjavításához? ■— A pénzügyi lebonyolítás során a lehetőséghez képest rugalmasan bíráljuk el az egyes problémákat. Ha egy mód van rá, rövid úton, felesleges levelezés és egyéb bürokratikus huza-vona nélkül. A hozzánk forduló Beruházók és kivitelezőik figyelmét felhívjuk a vonatkozó szabályok betartására. Sok esetben aktív közreműködésünkkel segítjük a beruházások pénzügyi lebonyolítását különösen olyan esetekben, amikor a lebonyolításban teljesen járatlan szervek fordulnak hozzánk. A fiók a beruházások tervszerű lebonyolítá sa érdekében egyébként a legszorosabban együttműködik a megyei pártbizottsággal, annak beruházási és pénzügyi bizottságával. Ez a szoros együttműködés már igen sokszor gyümölcsöző volt a tervszolgáltatás. a kivitelezés ütemének, sőt gépszállítások meggyorsításának esetében is — fejezte be nyilatkozatát Barna Sándor elvtárs. ÉPÜL A NYOMDA Megélénkült az élet a salgótarjáni sajtó székház mióta a 10 tonnás lánctalpas daru emelgeti a előregyártóit elemeket építésénél, helyére az Teljesítés a salgótarjáni építkezéseken Nincs hiány cementben a Tanácsköztársaság-téri lakótelep építkezésén. A különleges tartálykocsi egyszerre 7 tonnát nyomat föl sűrített levegővel a silótoronyba. S ha véletlenül egyszer-egyszer el is maradna a fuvar, a két hatalmas tartályban 50 tonna a tartalék A szálloda építkezésén — Halló, itt szerkesztőség! Z sári építésvezető elvtársat kérjük a telefonhoz! — Tessék, Zsóri beszél. — Zsóri elvtárs, mi újság a szállodánál? — Néhány napon belül a helyére kerül a két egyenként nyolc tonna súlyú kazán. E pillanatban az alapok készülnek, ha befejezzük, két daru emeli a helyére a kazánokat. — És máris szerelik? — Azt nem. Nincsenek szerelési tervek. A beruházó még nem adott .Állandóan sürgetjük. — Láttuk, elkezdték az északi oldal kerámia burkolását is. — Igen, nagyon szép lesz. A sárga kerámialapolcat Hódmezővásárhelyről kapjuk, a mi burkolóink rakják fel. Szépen haladnak. Aggódunk azonban a lodzsia-mennyezet burkolása miatt. Ide paprikavörös műanyagcsempe kerül, a salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ csinálja. De csak egy embert adtak, s tekintve, hogy naponta egy meny- nyezetet burkol, s ötvenhat lodzsiánk van, két hónapig fog tartani így a munka. Tessék kiszámítani, mit jelent ez október közepén. — Mi hír Kecskemétről? Küldik-e már a hiányzó lakatosárukat? — Tavaly október óta nem tudom elérni, hogy az első emeleti üvegfal lakatosáruit küldjék. De megakadtunk a izellőzőberendezések szerelé- "ével is, mert az Általános "zerelőipari Vállalat nem küldi a ventillátorokat, kalofe- reket. E miatt állnak a viz- szerelők is. Nem segítenének nekünk egy kicsit ebben? — Szívesen! Legközelebb hírt adunk róla, mit végeztünk. Viszonthallásra! E lkészült és jóváhagyásra az ÉM. Építőipari Főigazgatóságára került a Nógrád megyei Építőipari Vállalat téliesítési programja. Az objektumok átadását — határidőre vagy határidő előtt — jelentősen befolyásolja, hogy a téli hónapokat megfelelően kihasználják-e. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a vállalat munkáslétszámának hány százalékát tudja foglalkoztatni ebben az időszakban, még pedig a gazdaságosságot is szemelőtt tartva. Ismeretes, hogy az elmúlt télen nagyon sok dolgozó volt kénytelen fagyszabadságra menni, ami az építőmunkások százai számára kellemetlen jövedelemcsökkenést okozott. Másrészt, a téliesítés rossz előkészítése miatt, azok a munkások sem tudták képességeik javát nyújtani, akik dolgozhattak. Ez pedig tetemes béralaptúllépést eredményezett: hiszen a megtermelt érték messze elmaradt a kifizetett bérek összegétől. Óvatosságra és körültekintésre int hogy a téliesítés általában nagy többlet költségekkel jár: mindenképpen össze kell hát vetni a várható hasznot a várható többlet kiadásokkal. A téliesítés voltaképpen már az éves terv elkészítésénél, a különböző munkák ütemezésénél kezdődik. Ha ilyenkor gondolnak arra, hogy az építkezések — amelyeket a tél beállta előtt nem lehet átadni —, olyan állapotba kerüljenek, hogy a hideg idő ne törje meg, ne szakítsa félbe a munkát, ha már ilyenkor gondoskodnak arról, hogy befejezetlen épületekben a téli belső munkához például biztosítsák a gazdaságos fűtést — akkor nem kell az év utolsó negyedévében kapkodni, s esetleg kényszerhelyzetben költségesebb megoldáshoz folyamodni, vagy éppenséggel „befagyasztani” a munkát hetekre, néha hónapokra. Nos, bár a téliesítési program összeállításánál ezúttal is szépszámú akadályt kellett figyelembe vennünk a tavalyihoz képest az idén szerencsésebben alakultak az esé- mények. Ellentétben az előző téllel, amikor szinte valamennyi objektumon megdermedt az élet — részben a már jelzett előrelátás hiánya miatt —, ezidén egy sor épület kérül téliesíthető állapotba. Ennek a helyzetnek a száz-százalékos kihasználása már csak azért is fontos a M vállalat számára, mert általános alapelv szerint az év első negyedében helyes, ha az éves terv 16 százalékát végrehajtja. Ha ettől elmarad, ez kölöncként nehezedik az egész év tevékenységére, s az elmaradást vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli erőfeszítésekkel pótolhatja csupán. ármost, ha a téliesíthető építkezésekről beszélnek, a vállalatnál elsőként a Tanácsköztársaság térrel szemben épülő IS', jelű házat, valamint a kórház építkezést említik. A 13. jelű hétemeletes lakóház téliesításe több okból is érdekes, fontos. Kapóra jön, a téliesítés, hogy az építkezési kódex előirt« határidőt ne lépjék túl, egy esetleg hosszabb fagyszünet miatt. Fontos ez az objektum azért is. mert hatalmas arányainál fogva bő lehetőséget nyújt a kőműves és szakipari munkások téli foglalkoztatására. Ez vezette a vállalatot, hogy a tervezett 5 millió forinttal szemben év végéig 10 millió — s ha lehet még ennél is nagyobb összeg — fel- használását szorgalmazza. Ha ugyanis a ház szerkezetileg kész, s a hidegek beállta előtt elkészül a szerkezet „kifalazása”, a nyílászáró szerkeze- keket elhelyezik, teljes gőzzel megindulhat a válaszfalazás, belső vakolás, szakipari munkák. Ezzel rengeteg időt nyerhetnének. Most minden azon múlik, hogy a vasbeton elemeket elég gyors ütemben tudják-e rendelkezésre bocsátani a helyi előregyártó telepek, s a szerelők — persze a daruk és darusok segítségével — milyen gyorsan haladnak. A másik ilyen jelentős ot> ” jektum a kórház. Itt kitünően halad a munka és első pillantásra, semmi akadálya a teljesítésnek. De, hogy mégsem legyen unalmas az élet, van azért min töprengeni. A fűtés, ahol téliesí- tenek. mindenütt gondot okoz, de itt ez a gond azzal teté- ződik, hogy a nyílászáró szerkezetek. különleges alumínium konstrukciók,, amelyeket az előirás szerint csak akkor szabad elhelyezni, ha már bent minden kész, jóformán utoljára. Ellenkező esetben tönkremennek. Ezért itt csak egyes épületrészek lezárásával, az ablaknyilások ideiglenes lefedésével — valószinűleg műanyag-fóliát fognak felhasználni erre a célra — szakaszos fűtéssel lehet dolgozni. Sajnos korszerű fűtőalkalmatosságokkal nem áll valami jól a vállalat. Saját hőlégfúvó berendezései nincsenek. Spekulálnak azon, hogy kölcsön honnan szerezhetnének — bár a főigazgatóság irányelvei kikötötték, hogy minden vállalat elsősorban a saját erőire támaszkodjon a téliesítésnél. Ha a kölcsönzés nem sikerül, dobkályhákkal, fürészporoskályhákkal próbálkoznak, amelyeknek hatásfoka azonban nem áll arányban a költségekkel. A téliesítés gondolatát azonban nem vetheti el a vállalat a már említett okoknál fogva. Ha a fűtést nem sikerül a lehető legjobban megoldani* mindenesetre azon lesznek, hogy legalább válaszfalazást és egyéb ,a hidegre kevésbé érzékeny „installációs” munkát végezzenek. Hiszen, ha a télen például válaszfalazással annyira jutnak, hogy március táján a kőművesek vakolhatnak — már ez is nagy nyereség volna. A téliesítési terv elkészült, jóváhagyásra vár. Realizálása nem kisebb munka, mint ösz- szeállítása. Téli munkára mód van az említetteken kívül a pártszékháznál, a sajtószékháznál, az acélárugyári hideghengermű raktárépületénél, az üveggyári éxportrak- tárnál, más építkezéseknél szintén. A pogram összeállításánál az objektum várható készültségi fokától, a téliesítés technikai lehetőségeiből indultak ki. Sikeres végrehajtása attól is függ, hogy az egyes építkezések mit tesznek a téli munkára való fölkészülésért, s ehhez mennyi segítséget kapnak a vállalati közoont erre illetékes osztályaitól. C akkor még mindig ma^ rád egy bizonytalan tényező: az időjárás alakulása. Amelyet semmiféle tervezéssel befolyásolni — legalábbis egyelőre — nem lehet. Ha tehát — a program összeállítói már most töprengenek azon: ha a megoldás egyik változata nem sikerül mi legyen a másik — az időjárással is így legyen! Mint a jó sakk mester, aki ellenfele lépését várva több variációra számít, s az ellenlé- nésre is kész van több változattal, az építők is így készüljenek az időjárás sakkhú- zásaira. S akkor nem a tél ad mattot az építőknek, mint tavaly történt, hanem az emberek, az építők kerekednek felül. Csizmadia Géza
