Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-16 / 83. szám

M ó £'■ HÄ&1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES XIX. ÉVF. 83. SZÁM. ÄRA: 60 FILLÉR A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTOBER IS. Á takarékos megyéért A Megyei Takarékossági Bizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy az im­már hagyományossá vált ta­karékossági napokat ebben az évben is megrendezi az októ­ber T5-tői november 15-ig terjedő időszakban. , Fontos ez azért, mert a ta­karékoskodás gyakorlati al­kalmazása a dolgozók körében egyre kiterjedtebb formát ölt, szélesedik, szinte tömegmoz­galom jellegűvé válik. Hogy ez mennyire igy van, bizonyít­ja az is, hogy míg 1958-ban i betétállomány alig halad­ta meg a 30 millió forintot, a betétesek száma pedig a 19 831 főt, addig jelenleg a betétállomány eléri a 168 mil­lió forintot és 47 245-en ren­delkeznek takarékbetétkönyv­vel. Ha pedig a takarékbetét­könyvvel rendelkezők számát a családok számához vonatkoz­tatjuk, akkor megállapíthat­juk, hogy a megyében lévő családok 70-75 százaléka ta­karékoskodik. A takarékoskodás általában az emberrel született jó tu­lajdonság. Mindenki előtt terv, cél lebeg, amit meg akar valósítani, ennek eléréséért harcol, törekszik, tevékenyke­dik, dolgozik. A múltban a jövőjükért ag­gódó, létfenntartásukért har­coló, küzdő emberek terve volt a takarékoskodásunkra jellemző, ezzel szemben szo­cialista társadalmunk új, em- bertformáló típusának tervé­ben a létbizonytalanságtól va­ló félelem ismeretlen fogalom­má vált. Az emberek fel- emelkedése, az életszínvonal növekedése a takarékoskodás gondolatának ma már más értelmet ad és más irányt szab meg. Munkájuk és eredmé­nyük gyümölcsét maguk is élvezik. A cél, a terv megva- lósulhatóságának lehetősége ma már nem puszta gondo­lat, hanem egészen közelről elérhető folyamat. Célunk az, hogy Nógrád megye, a már előttünk járó Győr, Baranya, Tolna és He­ves megyék után, még ebben az esztendőben — ha már nem is elsőként de legalább az elsők között elérje a „Ta­karékos megye” szint követel­ményeit. Ezért fontos, hogy felvilágosító munkával minél több embert győzzünk meg a mozgalom szinte felbecsül­hetetlen egyéni hasznosságá- ról. Amikor a takarékoskodás jelentőségéről beszélve azt szoktuk mondani, hogy az mindenkinek egyéni érdeke, ezt abból a tapasztalatból és meggyőződésből tesszük, hogy a takarékos ember jobban, ki- egyensúlyozottabban él, terve­it hamarabb megvalósíthatja. Ez azt jelenti, hogy aki jö­vedelmével takarékosan gaz­dálkodik és abból kisebb-na- gyobb összegeket félretesz, idővel nagyobb értékű tárgya­kat is megvásárolhat. Hirte­len előadódó, nem várt kia­dások anyagi helyzetében nem okoznak zavart. A takarékos ember családja így juthat könnyebben becsületes mun­kával családi házhoz, rádió­hoz, televízióhoz vagy lakbe­rendezési tárgyakhoz, melyek­kel otthonát szebbé, kényel­mesebbé teheti, anyagi gon­doktól mentesül. Tehát, sa­ját maga is közvetlenül hoz­zájárul életszínvonala emelé­séhez. Bebizonyosodott tény az is, hogy az egyénileg beosztó módon takarékoskodó ember sokkal jobban megbecsüli a nép vagyonát, sokkal jobban vigyáz a rábízott anyagokra és munkaeszközökre is, továb­bá ez az életmód munkahe­lyén, sőt egész tevékenységé­re kihatással van. Takarékossági hónapról van ugyan szó, amikor a külön­böző szervek feladatává tesz- szük ezirányú tevékenységük fokozását, de ez a feladat mégsem kampányszerű, ha­nem folyamatos és állandó. Akik a felvilágosító munkát végzik, korántsem vállalkoz­nak hálátlan feladatra, mert dolgozóink mind nagyobb számban ismerik fel annak fontosságát, hogy végered­ményben a takarékosság — amellett, hogy népgazdasági érdek is — mégis a saját hasznukat, boldogulásukat szolgálja. A dolgozók többmilliós tá­bora saját magán érzi és ta­pasztalja, hogy a takarékos­kodás a kulturáltság maga­sabb fokát jelenti, amely az életszínvonalnak újabb, ma­gasabb fokához vezet. Kétség­telen, vannak csalódok, ame­lyek még nem tették magu­kévá gyakorlatilag a takaré­koskodás gondolatát, bár a takarékoskodás előnyeinek tu­datában vannak. A takaré­koskodás gyakorlati megvaló­sítása nem egy időben érlelő­dik meg mindenkiben. Szá­mos kísértést kell legyőznünk, míg külön-külön rá nem jön mindenki annak célszerűségé­re. Akik hamarabb ismerik fel, hogy a takarékoskodás elsősorban saját érdeküket szolgálja, saját életszínvona­luk emelését segíti elő, azok­nak annál hamarabb lesz zökkenőmentesebb az életük. A takarékoskodás nem le­het öncélú, ezt a kérdést nem lehet csupán szűk keretek közé szorítani, pusztán betét- gyűjtés vonalára leegyszerű­síteni. Többről, sokkal több­ről van szó. A takarékoskodás társadal­mi ügy és azon kell fáradoz­nunk, hogy gyakorlatilag az­zá váljék. Ezért az összes tár­sadalmi szerveknek, a haza­fias népfront bizottságoknak, takarékossági bizottságoknak, a szakszervezeteknek, de min­den társadalmi szervnek mun­kájában jelentős helyet kell, hogy elfoglaljon az emberek takarékosságra való nevelése. A takarékossági napok je­lentősége sem csak abban van, hogy ezalatt az idő alatt számszerűleg mennyivel nö­vekszik a takarékbetétállo­mány, hanem hogy minél több, eddig még nem taka­rékoskodó embert győzzünk meg a takarékoskodás célsze­rűségéről. A legszélesebb te­rületen hintsük el a takaré­kosság fontosságának magvát, hogy a későbbi napokban, he­tekben, hónapokban gyakor­lattá érlelődjék meg. Munkálkodjunk rajta közös erőfeszítéssel, hogy ezek a célkitűzések mielőbb a teljes megvalósuláshoz jussanak a dolgozó ember hasznára, szo­cialista hazánk felvirágoztatá­sára! Marczinek István HNF megyei titkár A közgazdasági és műszaki bizottság ülése A napokban tartotta ta­nácskozását a Szakszervezefe­zetek Megyei Tanácsa mellett működő közgazdasági és mű­szaki bizottság. Az egybe­gyűlteket, Sclymosi Imre, az SZMT közgadasági munkabi­zottságának vezetője köszön­tötte, majd az előterjesztett írásos jelentések alapján, — amelyet Sándor Sándor, a Nógrádi Séznbányászati Tröszt Szakszervezeti Bizottságának titkára készített — a jelen­lévő szakemberek az üzem- szervezési munka eredménye­it és további feladatait Vitat­ták a Nógrádi Szénbányászati Tröszt munkájában. Szovjet vendégek Stójfrád megyéiben1 A napokban Balassagyar­matra orvosok, egészségügyi szakemberek 35 tagú csoport­ja érkezett a Magyar Szovjet Baráti Társaság Nógrád me­gyei szervezete meghívására. A vendégeket a város veze­tői köszöntötték, majd Ba­lassagyarmat nevezetességeit mutatták meg nekik. Nagy érdeklődéssel szemlélték a Palóc Múzeum értékes kin­cseit. A küldöttséget Milonov- Borisz Vladimirovics, a Mosz­kvai Onkológiai Intézet pro­fesszora vezette. A neves professzor élénken érdeklő­dött dr. Oppe Emil kórház- igazgatótól a járási kórház gépi- és műszerellátottságá­ról, a korszerű gyógymódok alkalmazásáról. A kórház or­vosaival történt baráti beszél­getés és eszmecsere után a szovjet vendégek megtekin­tették a kórház osztályait, a műtőket és laboratóriumokat is. A balassagyarmati kórház orvosai közül néhányan több nyelven beszélnek, így a ta­pasztalatcsere angol, német és orosz nyelven, tolmács köz­reműködése nélkül zajlott le. Hétfőn újabb, ezúttal »épí­tész szakemberekből álló sr ovjet csoport Salgótarjánt kereste fel. A vendégeket Godó Györgyné, a Magyar Szovjet Baráti Társaság me­gyei titkára és dr. Bartha Róbert, a megyei Építőipari Vállalat igazgatója köszön­tötte. A szovjet küldöttség nevében Arakijan, a jereváni építőipari vállalat főépítés­vezetője mondott köszönetét a baráti fogadtatásért. Az örmény vendégek ez­után Salgótarján nagyobb épülő létesítményeivel ismer­kedtek. így többek között a kilenc emeletes Karancs szál­ló belső szerelési munkálatait, a megyei kultúrház építkezését tekintették meg, majd az új megyei kórház korszerű gyermekosztályán tettek láto­gatást. A déli órákban a sal- gói vár környékére látogattak el. Az őszi árpa már zöldell, gyorsított ütemben vetik a búzát Valamennyi szövetkezet versenyben áll, a pásztói járásban Taron, a Május 1 Termelőszövetkezetben szombaton, vasárnap sem pihentek a gé­pek. Sulyok Kálmán, Holtner Vilmos és Tanyi László sző szösbükkönyt vetnek. Sipos Jánossal, a csécsei Madách Termelőszövetkezet mezőgazdászával Pásztón, a járási tanács előtt akadtunk össze. — Gép kellene, — magya­rázta —, hogy végezni tud­junk. A termelőszövetkezetben mintegy 550 holdon kell el­vetni az őszi kalászosokat. Négyszáz holdon már eddig földbe tették a gabonát. — A többivel is haladunk — mondta. — Valamennyi gépünk a tálajelőkészitésen és a vetésen dolgozik... Holdan­ként két forint prémiumot adunk a traktorosoknak, a ve­tésnél, a talajelőkészítésnél munkálkodó szövetkezeti ta­goknak, hogy a gyorsabb munkatempó ne menjen a minőség rovására... Nemcsak a csécsei Madách Termelőszövetkezetben, a pásztói járás valamennyi kö­zös gazdaságában szükség van a gyors, jó minőségű munkára. A járás termelő- szövetkezetei csatlakoztak a tiszaföldvári Lenin Termelő- szövetkezet versenyfelhívásá­hoz, s így október 25-ig, a tervezettnél 5 százalékkal na­gyobb területen, több, mint 10 ezer holdon kell elvetniük a gabonát. Scheili László, aki a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyán a termelésszervezési cso­portot irányítja, ezeket mon­dotta: — Eddig még tartani tud­tuk az ütemtervben meg­szabott munkatempót... Sőt 1600 holdnyi vetőszántásunk is van, amelyen akadálytala­nul dolgozhatnak a vetőgépek. A vetésterület hatvan szá­zalékán vetették el a gabonát, és Scheili Lászlón nyoma sincs az elbizakodottságnak. — Eddig a könnyebik fe­lét végeztük el a dolognak. — magyarázta. Olyan terület­re vetették az árpát, a búzát a termelőszövetkezetek, amelyről korán letakarították az előveteményeket... A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya számos intéz­kedéssel segíti a talajelőkészí­tés és a vetés meggyorsítását. Csak jókat mondanak azokról az emberekről, akik a járási tanácsról, járási pártbizottság­ról mentek ki azokba a ter­melőszövetkezetekbe, ahol gondot okoz a betakarítás, a vetés gyors befejezése. Sokat segítenek a szövetkezeti ve­zetőknek a munkaszervezés­ben, a szövetkezeti tagok mozgósításában. S a segítség bizony elkel nem egy szövet­Három műszakban dolgoznak a rakodók Hetven főből álló készenléti brigád a szállítások meggyorsítására Az országban mindenütt gondot okoz az ipari üzemek által előállított gyártmányok, közszükségleti cikkek, valamint a mezőgaz­dasági termelvények elszállítása. A vasút nem biztosít elegendő vagont — mondják az üzemekben, vállalatoknál, ha az áruszállítás kérdései kerülnek szóba. Valóban nagy ne­hézségekbe ütközik a jelentkező igények ki­elégítése. A gondokon most csak a gyors és pontos munka segít. Vagyis vagon ne álljon üresen, a megrakottakból minél előbb kike­rüljön az áru. A szállításnál jelentkező nehézségek érin­tik a Salgótarjáni Acélárugyárat is. Sólya János, a szállítási részleg vezetője kérésünk­re elmondta, hogy milyen intézkedéseket tet­tek és tesznek a vagonok gyors ki és bera­kodása érdekében. — Akkor is nehéz volt a helyzetünk, ami­kor ütemesen érkeztek a különböző kohásza­ti üzemekből a hengerelt árukkal telt vago­nok, amikor rendszeresen megkaptuk az igé­nyelt kocsikat. A mi rakodónk egy szűk fo­lyosóhoz hasonlít. Emiatt, ha vagonokat ál­lítanak be, akkor félbe kell hagyni a kész­áruk kiszállítását, addig, amíg a szerelvény teljes rendezését meg nem oldották. — Mindezek ellenére a lehetőségekhez ké­pest igyekszünk meggyorsítani a ki és bera­kodást. Szállítási részlegünknél vasámapon- kint három műszakban több, mint százan dolgoznak. Ez igen jelentős, mert az ezt megelőző időszakban egy, esetleg két műszak­ban 25—30 ember tevékenykedett. A rakodók közül Szeles Attila, Szeles And­rás és Ispán Dezső által vezetett szocialista brigádok kiválóan látják el feladatukat. Sőt vállalták, hogy a vasárnap éjjeli műszakok­ban segédkeznek a készáruk rakodásánál is. Pár nappal ezelőtt az anyag- és áruforgal­mi osztály párt, szakszervezeti- és gazdasági vezetői arról tanácskozatk a MÁV illetékes vezetőivel, hogy kinek mit kell tenni a je­lenleg fennálló kocsihiányok enyhítésére. — Úgy érzem a megbeszélés hasznos volt. Csupán az a kérésünk, hogy a MÁV a reg­geli órákban ne feledekezzék el a megbeszélt időpontról, a szerelvények beállítását illető­en. Ez azért fontos, mert csak így vagyunk képesek jól, az egyezségnek megfelelően megoldani a rakodást. Amennyiben késik a szerelvény, sok ember esik ki a munkából — hangsúlyozza Sólya János. Számítva egyéb nehézségekre is, a szál­lítási osztály 70 főből álló készenléti csopor­tot szervezett, akik akkor állnak munkába, ha az alapanyagokat továbbító szerelvények lökésszerűen érkeznek a gyárba. Nem rég kezdődött el az új rendező pá­lyaudvar építése. Ez tovább nehezíti a szál­lítási feladatok jobb elvégzését. Áthidaló megoldásként úgy döntött az üzem vezetősé­ge, hogy a gyártól távolabb eső helyen rak­tározza majd az érkező alapanyagokat. Ilyen tervek és gondok közepette dolgozik a szállítási osztály az őszi és téli csúcsforga­lomban. Demény László kezeiben. A búza vetés, most már jórészt kukorica után ke­rül, amelynek betakarításán most szorgoskodnak a szövet­kezeti asszonyok. A járási tanács mezőgazdasági osztá­lya már az ütemtervben meg­határozta: esek olyan terüle­ten vethetnek a szövetkeze­tek kukorica után búzát, amelynek letakarítása időben biztosított. Hasznos intézke­dés volt ez, azonban a ku­korica betakarítását, a szárvá­gást ezzel még nem oldották meg. Nagy előnyt jelent, hogy a járásban az idén családon­ként művelték a kukoricát. Pásztón, a Béke Termelőszö­vetkezetben azt csinálják, csak akkor fizetik ki a pré­miumot a tagoknak, ha a le- talcarított területről levágják, kupacokba hordják a kukori­caszárat is. Ugyancsak Pász­tón, tekintettel a munka sür­gősségére, 3 forint prémiumot kapnak holdanként a trakto­rosok. meg a talajelőkészí­tésnél, vetésnél dolgozó tagolt. Ezekben a napokban a ta­lajelőkészítő gépek munkája, a napi teljesítmény növelése a legfontosabb a járás szövet­kezeteinél. gzen múlik, hogy végeznek-e időben. Negyven­ötven termelőszövetkezeti és gépállomási gép kettős mű­szakban, birkózik a baráz­dákkal. A fokozott igénybe­vétel azonban megrövidíti egy-egy alkatrész élettartamát. Gyakori a géphiba, s hogy az alkatrészellátással bajok vannak. bizony előfordul, mint Bujákon, vagy Kisbá- gyonban, a legnagyobb dolog­időben két hétig is ÓM egy- egy nagyteljesítményű lánc­talpas traktor. S_ mégis ez a gyorsan, jól elvégzett talajelőkészítés ve­tés, legjárhatóbb útja. Ahol nincs ember a második mű­szakra, ott az ipari munká­sok segítenek. Szarvasgedén a patronáló üzem adott trak­torost, hogy két műszakban dolgozhasson a DT. Van azért a pásztói járás­ban jó néhány olyan szövet­kezet is, ahol az ilyen gon­dok nem borították fel a terv- szerűséget, s már elvetették az őszieket, vagy egészen kö­zel állnak ahhoz, hogy ma­guk mögött tudják az őszi vetés nagy gondját. Elsőként Kozárdról jelentették: a .ver­senyfelhívásnak megfelelően végeztek a vetéssel, s a ter­vezettnél 5 százalékkal na­gyobb területen vetettek ke­nyérgabonát. Kutasón, Gará- bon, Alsótoldon és Egyházas- dengelegen ugyancsak jó ütemben halad az ősziek ve­tése, közel állnak a közös gazdaságokban a munka be­fejezéséhez. Bujákon, Pásztón, Mátraszőllősön, Taron kell nagyobb segítséget adni az elkövetkezendő napokban, mert ezekben a szövetkezetek­ben forog veszélyben a ver­seny ama feltétele, hogy ok­tóber 25-ig elvetik a búzát is. Vincze Istvánné

Next

/
Thumbnails
Contents